Kfv.37636/2022/4 – Kúria

(1)bekezdés a) pontjára alapította. [2] A szerződéskötéssel egyidejűleg,

1. augusztus
2. napján a felperes nyilatkozatot tett az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/
3. (XII. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet)
4. §

(1)bekezdése alapján, miszerint a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződések tartalmilag megegyeznek, az eltérés kizárólag a haszonbérbeadó tulajdonostársak személyében és az őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő terület tekintetében áll fenn. Nyilatkozott továbbá, hogy a Hely1 szám1 helyrajzi számú osztatlan közös terület teljes egészét ő használja, amely miatt földhasználati megállapodás nem készült. [3] Név6 haszonbérbeadóval kötött haszonbérleti szerződés a haszonbérbeadó által jelenleg is használt nevét tartalmazta, nem került feltüntetésre a haszonbérbeadó anyakönyvezett második utóneve. A haszonbérbeadó lakcímeként cím4 szám volt feltüntetve a cím5 szám helyett. [4] A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem mellékleteként a haszonbérleti szerződések benyújtásra kerültek az illetékes jegyzőhöz, az alperes állítása szerint azonban a szerződések nem voltak összefűzve. A kifüggesztés időtartama alatt elfogadó jognyilatkozat nem érkezett. [5] Az alperes a 2021. november 5. napján kelt 581.775/2/2021. ügyiratszámú határozatával a szerződés jóváhagyását megtagadta. Kiemelte, hogy a szerződések nem Kúria VI.Kfv.37.636/2022/4-1 3 kerültek összefűzésre és a közlés a kormányzati portálon a szerződések egyben történő feltöltésével valósult meg. A Korm. rendelet 12. §

(1)bekezdése alapján ugyanis a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződéseket együttesen, összefűzve kell a jegyző részére megküldeni. Idézte továbbá a Földforgalmi tv. 49. §

(1)-

(2)bekezdéseit, továbbá a Korm. rendelet

1. §-ában foglaltakat. [6] Az egyik tulajdonostárs adatai eltérése kapcsán hivatkozta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
2. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
3. évi CCXII. törvényt (továbbiakban: Fétv.)
4. §

(1)bekezdését, továbbá a Fétv. 13. §

(1)bekezdését, amelyből kiemelte az

1. a)pontot, továbbá az
2. aa)és
3. ae)alpontokat. Idézte a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. §

(4)bekezdését. Hivatkozta továbbá a Fétv. 46. §-át, a Fétv. 52. §

(1)bekezdését, valamint a Fétv. 81. §

(1)-

(2)bekezdéseit. Az idézett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a szerződés jóváhagyását megtagadta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül és az alperest utasítsa új eljárás lefolytatására. [8] Előadta, hogy a haszonbérleti szerződés kötésekor, illetőleg közzétételekor mindenben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el. Az alperes olyan eljárási szabály megsértése miatt tagadta meg a haszonbérleti szerződések jóváhagyását, amelyre neki nincs ráhatása tekintettel arra, hogy a kormányzati portálra történő feltöltést a jogszabály a jegyző feladataként rögzíti. E vonatkozásban utalt a Kúria Kfv.II.37.899/

1. számú eseti döntésére. [9] Vitatta az alperes azon tényállítását, hogy a haszonbérleti szerződések nem kerültek összefűzésre. Előadta, hogy a szerződéseket Név7 meghatalmazott vitte be személyesen a jegyzőhöz. Valamennyi haszonbérleti szerződést egy nagy gépkapoccsal tűzték össze tekintettel arra, hogy tűzőgéppel nem lehetett. Ugyanakkor az egyes haszonbérleti szerződések külön-külön is összetűzésre kerültek tűzőgéppel. [10] Előadta, hogy a haszonbérbeadó maga adta meg a személyes adatait, a második keresztnevét nem használja, illetőleg magán a tulajdoni lapon is ekként szerepel. [11] Ennek alapján az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.)
3. §-ában írt tényállás-tisztázási és bizonyítékfelhasználási kötelezettségét, továbbá az Ákr.
4. §

(1)bekezdésében írt követelményeket. [12] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatban foglalt indokait. Kiemelte, hogy a Korm. rendelet 12. §

(1)bekezdése kifejezetten azt írja elő, hogy a haszonbérleti szerződéseket összefűzve kell a jegyző részére megküldeni. Önmagában ez a körülmény a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását vonja maga után. [13] Hivatkozása szerint nem azt rótta a felperes terhére, hogy a jegyző eljárási hibát vétett és nem a közzétételi kérelem egy példányát töltötte fel a hirdetmények közé. Kúria VI.Kfv.37.636/2022/4-1 4 A jogerős ítélet [14] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [15] A bíróság az alperes nyilatkozata alapján rögzítette, hogy a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának nem az volt az indoka, ahogy a jegyző a kormányzati portálra a haszonbérleti szerződéseket feltöltötte. Az alperes maga is észlelte, hogy ez az eljárási hiba a jegyző hibája és azt nyilatkozata szerint nem rótta a felperes terhére. A Kúria elvi jelentőségű döntésben mondta ki (Kfv.IV.38.083/2016/5.), hogy a jegyzői eljárás hibáinak korrigálására a mezőgazdasági igazgatási szerv előtti eljárásban kell sort keríteni, a jegyző mulasztása az ügyfél terhére nem eshet. (Kúria Kfv.37.037/2017/4.) [16] A bíróság kitért arra is, hogy a felperes részéről nem lehet az eljárási szabályok megsértését megállapítani csupán abból az okból, hogy az egyik haszonbérbeadó második keresztneve a haszonbérleti szerződésben nem került feltüntetésre, továbbá abból az okból sem, hogy a lakcímben szereplő házszám elírást tartalmaz. [17] Az indokolás szerint a bíróságnak a szerződések összefűzése hiányosságának jogi hatásáról kellett döntenie. Ennek vizsgálatakor a bíróság abból indult ki, hogy a felperes nem vitatta: a haszonbérleti szerződések nem voltak összefűzve. Az alperes pedig nem vitatta, hogy a szerződések össze voltak tűzve, aminek álláspontja szerint azonban nem volt jelentősége, mivel az összefűzés nem valósult meg. [18] A bíróság ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a haszonbérleti szerződések összefűzése az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződések közlése során előírt eljárási követelmény, eljárási szabály. Ebből eredően a felperes egy rá irányadó eljárási szabályt sértett meg, amikor az egységes okiratba foglaltnak minősülő, de valójában tulajdonostársanként külön-külön okiratba foglalt földhasználati szerződéseket összefűzés nélkül küldte meg a jegyzőhöz. [19] Az indokolás szerint a szerződések összefűzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés célja, hogy utóbb a szerződések kicserélése, kivétele, a tartalom utólagos megváltoztatására, a szerződések manipulálására ne legyen lehetőség, így amennyiben a tulajdonostársakkal önállóan köt haszonbérleti szerződést a haszonbérlő, szükséges a szerződések összefűzése is. Különös tekintettel arra is, hogy a hirdetményi rendszerben a hiánytalanul kitöltött közzétételi közlemény egyik példányát kell közzétenni. Ebből eredően megállapította a bíróság, hogy a felperes eljárási szabályt sértett az előhaszonbérleti jog gyakorlása során, így a haszonbérleti szerződések jóváhagyásának nem volt helye. A felülvizsgálati kérelem [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Kifejtette, hogy a haszonbérleti szerződések akként kerültek benyújtásra, hogy valamennyi haszonbérleti szerződés egy nagy gépkapoccsal került összefűzésre, tekintettel arra, hogy azokat a nagy terjedelmük miatt tűzőgéppel nem lehetett összetűzni. Az összetűzés módját egyébként a jogszabály nem határozza meg. [21] A kérelem szerint az egyes haszonbérleti szerződések a szükséges mellékleteikkel együtt külön-külön is összetűzésre kerültek tűzőgéppel. A perbeli eljárás Kúria VI.Kfv.37.636/2022/4-1 5 sértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §

(1)és

(4)bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, mivel az elsőfokú bíróság nem a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálta el a közigazgatási jogvitát. A felperes álláspontja szerint sérültek továbbá a Kp. 78. §

(1)és

(2)bekezdéseiben foglaltak is. [22] A felperes kifogásolta, hogy az alperes határozata egyértelműen a jegyző mulasztását az ő terhére rója, aminek a bíróság döntése szerint nem volt a döntés kimenetelében jelentősége. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [25] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között – a megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül. A Kp. 120. §

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kellett döntenie. [26] A Kp. 2. §

(4)bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A Kp. 85. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. [27] A Kp. 78. §

(2)bekezdése szerint a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. [28] A felperes kifogásolta, hogy a bíróság csak egy kérdésben döntött azok közül, amiket keresetében fölhozott. Nemcsak azt vitatta ugyanis, hogy a haszonbérleti szerződések összefűzésének módja megalapozhatja-e a szerződések jóváhagyásának megtagadását, hanem további okokat is kifogás tárgyává tett. [29] A Korm. rendelet 12. §

(5)bekezdése alapján a jegyzőnek az összefűzött haszonbérleti szerződések helyett a hiánytalanul kitöltött közzétételi közlemény egyik példányán felismerhetetlenné kell tenni a Földforgalmi tv. 49. §

(3)bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat, valamint az aláírásokat, és ezt kell a kormányzati portálon közzétenni. [30] Az elsőfokú bíróság eljárásában az alperes nyilatkozta, hogy maga is észlelte, miszerint a jegyző a kormányzati portálra a haszonbérleti szerződéseket rosszul töltötte fel, de ezt nem rótta a felperes terhére. A Kúria ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy az alperesi határozat még nem ezt a felismerést tükrözi. A bíróság helyesen utalt a Kúria döntésére (Kfv.IV.38.083/2016/5.) abban a tekintetben, hogy a jegyzői eljárás hibáinak korrigálására a mezőgazdasági igazgatási szerv előtti eljárásban kell sort keríteni. [31] A bíróság kitért arra is, hogy a felperes részéről nem lehet az eljárási szabályok megsértését megállapítani csupán abból az okból, hogy az egyik haszonbérbeadó második utóneve a haszonbérleti szerződésben nem került feltüntetésre, továbbá abból az okból sem, Kúria VI.Kfv.37.636/2022/4-1 6 hogy a lakcímben szereplő házszám olyan elírást tartalmaz, ami nem releváns a megítélés szempontjából. [32] A Kúria rögzíti, hogy az elsőfokú bíróságnak a Kp. 78. §

(2)bekezdése szerint a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve kell a tényeket értékelnie. Az alperes perbeli álláspontja alapján a megtámadott határozat a perben nem egészíthető ki, azaz annak megítélésébe sem számíthat bele a hatóság utólagos értékelése. [33] Az elsőfokú bíróság eszerint a vitatott határozat jogsértő voltát tehát nem állapította meg egyértelműen azoknak a kérdéseknek a tekintetében, amelyeket a felperes az ítéletnek is megfelelően alappal vitatott. [34] Mindezzel összefüggésben a bíróság a jogvita tárgyát a Kp. 2. §

(4)bekezdésével ellentéteben a keresetnél szűkebben határozta meg, miszerint önmagában az a tény, hogy a haszonbérleti szerződések nem voltak összefűzve, megalapozta-e a haszonbérleti szerződések jóváhagyásának megtagadását. Ez a keresethez képest korlátozó lehatárolás megakadályozta a jogszerűtlenség mértéke pontos megállapítását és e tekintetben a következmények levonását az ítéletben. [35] Ami az ítélet indokolása szerint a felülvizsgálat szempontjából megítélésre ezek után fennmaradó kérdést, a szerződések összefűzését illeti, a jogkérdés alapja a következő. [36] A Földforgalmi tv. 51. §

(1)bekezdése alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által - az

1. §-ban foglaltak figyelembevételével – részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy az nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek. [37] A Földforgalmi tv.
2. §

(2)bekezdése alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv - az

(1)bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. [38] A Korm. rendelet 12. §

(1)bekezdése alapján, ha az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően a Fétv. alapján az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy a szerződés tartalmát tulajdonostársanként külön-külön okiratba foglalták, a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződéseket együttesen, összefűzve kell a jegyző részére megküldeni. Ez esetben a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell a haszonbérlő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződések tartalmilag megegyeznek, az eltérés kizárólag a haszonbérbeadó tulajdonostársak személyében, és az őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő azon terület tekintetében áll fenn, amelyet a haszonbérlő részére használatra átengednek. [39] A Kúria szerint az ügyben e vitatott kérdésre vonatkozóan a tényállás nem kellően feltárt. A felek ellentétes előadása alapján nem tisztázott az összefűzés pontos tartalma. A felperes keresetében állította, hogy az összefűzés a benyújtáskor megvalósult, ugyanakkor nem állapítható meg, hogy miként adta le a dokumentációt. Nem derül ki a határozatból, de az ítéletből sem, hogy mit jelent az összefűzés jogszabályi követelménye, és ehhez képest az a jelen ügyben miért nem valósult meg. A bírósági ítéletben az e feltárásnak megfelelő következtetések levonása nem mellőzhető. Megjegyzendő továbbá, hogy az ítélet indokolásának ebben a perdöntő részében nem szerepel tételes jogszabályi hivatkozás sem. Kúria VI.Kfv.37.636/2022/4-1 7 Mindez a Kp. 78. §

(2)bekezdésének sérelmére oly módon is vezet, hogy a bíróság részéről a bizonyítékokat egyenként és összességükben való értékelése nem lehetett megalapozott. [40] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [41] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes valamennyi kereseti kérelmét el kell bírálnia, ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogvita tárgyát képező közigazgatási döntés nem változtatható meg az alperes perbeli nyilatkozatával. Az összefűzéssel kapcsolatos jogsértés megállapításakor nem mellőzhető a jogi norma tartalmának megállapítása, értelmezése, és ezeknek a konkrét tényekkel, a haszonbérleti szerződések benyújtása körülményeivel való összevetése, értékelése. A kereset mentén arról kell állást foglalni, hogy az alperes határozata e tekintetben jogszerű-e, vagy sem, helytállóan tartalmazza-e a releváns tényeket, megfelelő-e a jogi következtetések levonása, indokolása alátámasztja-e a rendelkező részben foglalt döntést. A döntés elvi tartalma [42] A bíróságnak valamennyi kereseti kérelemről döntenie kell. [43] A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. [44] A közigazgatási döntés nem változtatható meg az alperes perbeli nyilatkozatával. Záró rész [45] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján irányadó Kp. 110. §

(3)bekezdésére figyelemmel megállapította a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét, melynek viseléséről az új határozatot hozó bíróság köteles dönteni. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. [46] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §

(1)bekezdése alapján, arra irányuló kérelem hiányában, és mert azt maga sem tartotta szükségesnek, tárgyaláson kívül bírálta el. [48] A Kúria megállapította, hogy a

1. január 1-jétől hatályos, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/
2. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel az alperes elnevezése BácsKiskun Megyei Kormányhivatalról Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalra változott. Budapest,
3. február
4. Kúria VI.Kfv.37.636/2022/4-1 8 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró