← Magyarország

Pf.20006/2022/5 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Ptk.3:

  1. § alapján előterjesztett kisebbségi indítványban indítványozott napirendi pontok tekintetében a taggyűlés összehívását vagy a döntéshozatal elrendelését az ügyvezető nem kötheti feltételhez, azonban az indítványtól eltérő meghívó kiküldése nem ügyvezetői határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset, hanem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  2. évi V. törvény (Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárás elrendelése iránti kérelem előterjesztését alapozza meg a cég tagjai kisebbségvédelmi jogainak védelmében. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.006/2022/
  3. A felperes:: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: ügyvédi iroda. (név1 ügyvéd, Cím3) Az alperes: Alperes1 (cím6) Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd, cím7) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
  4. sorszám alatt) A per tárgya: Határozat hatályon kivül helyezése Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 3.P.20.792/2021/11/I Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 75.000 (hetvenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.006/2022/5 [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint felperes az alperes tagja, aki a ügyszám. számú,
  5. január
  6. napján jogerős ítélete meghozataláig az alperes megválasztott, de be nem jegyzett ügyvezetője volt. név, az alperes tagja
  7. március
  8. napján kézbesített indítványában kisebbségvédelmi intézkedés keretében kezdeményezte az alperes ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásának lefolytatását, majd név1 az alperes 198 szavazati joggal rendelkező tagja képviseletében
  9. május
  10. napján kézbesített indítványában ugyancsak kezdeményezte az alperes ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásának lefolytatását. név2 ügyvezető a döntéshozatal elrendelésének határidőben nem tett eleget. név
  11. június
  12. napján kézbesített indítványában a veszélyhelyzet korlátozása feloldására tekintettel kezdeményezte az alperes taggyűlésének összehívását, amelynek név2 nem tett eleget. név2
  13. június
  14. napján kelt levelével – név1 indítványától eltérő határozati javaslatokkal – elrendelte a társaság ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Az eljárás elrendelése kapcsán megküldött szavazólapban foglalt szám nélküli határozataival az indítványozott egyes határozattervezetek kapcsán a határozathozatalt kizárta, míg egyes határozattervezetek kapcsán a határozathozatalt feltételhez kötötte. név
  15. július
  16. napján az ülés nélküli döntéshozatali eljárásban bejelentette, hogy taggyűlés tartását kéri. név2 ügyvezető a
  17. szeptember 6-i keltezésű,
  18. szeptember
  19. napján postára adott levelével az ülés nélküli döntéshozatali eljárást eredménytelennek nyilvánította és a társaság taggyűlését
  20. október
  21. napjára összehívta. A felperes név2 ügyvezetőnek a
  22. szeptember
  23. napján kelt tájékoztatójában és annak mellékleteként megküldött, keltezés nélküli Napirendi pontok elnevezésű okiratban foglalt, szám nélküli, a taggyűlés napirendjébe tartozó 1.2., 1.5., 1.6., 1.7., 1.
  24. pontokat érintő intézkedései ellen tiltakozást jelentett be. Az érintettek az ügyvezetői határozatok felülvizsgálata érdekében pert indítottak, a ügyszám1 szám alatti,
  25. szeptember
  26. napján kelt végzésével az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során a határozathozatalt megtiltó, illetve feltételhez kötő ügyvezetői határozatok alkalmazhatóságát felfüggesztette. A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy a Alperes1 egyedüliként bejegyzett ügyvezetőjének, név2nak a
  27. szeptember 6-i keltezéssel ellátott tájékoztatójában és annak mellékleteként megküldött keltezés nélküli Napirendi pontok elnevezésű okiratban foglalt szám nélküli, a taggyűlés napirendjében a határozathozatal lehetőségét megtiltó, illetve a határozathozatal lehetőségét feltételhez kötő szám nélküli ügyvezetői határozatai jogszabálysértőek és az alapító okirat rendelkezéseibe ütköznek, ezért kérte azok hatályon kívül helyezését. Kérte az ügyvezetői határozatok alkalmazhatóságának a per jogerős befejezéséig történő felfüggesztését is, továbbá az alperesnek perköltség fizetésére kötelezését. A hatályos Ptk. és a társasági szerződés rendelkezései alapján arra hivatkozott, hogy a kereseti kérelem szerinti 1.1., 1.3., 1.4., 1.
  28. napirendi pontok tárgyában a határozatok meghozatala a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, a kereseti kérelem szerinti 1.2., 1.5., 1.6., 1.7., 1.
  29. pontokat érintő intézkedések ellen bejelentett ügyvezetői tiltakozásra tekintettel, ezek elbírálása is a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a keresettel támadott ügyvezetői határozatban foglaltak az ügyvezető hatáskörét meghaladják. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.006/2022/5 [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] 3 Előadta, hogy a
  30. június
  31. napján elrendelt ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás eredménytelenül zárult, mert több tag élt azzal a jogával, hogy kérje a napirendek taggyűlésen történő megtárgyalását. név2 ügyvezető
  32. október
  33. napjára összehívta a társaság taggyűlését. Vitatta, hogy a taggyűlési meghívó ügyvezetői határozatokat tartalmazott volna, amelyek a bíróság előtt felülvizsgálattal támadhatóak lennének. Kifejtette, hogy a feladatok ellátása során hozott döntések nem mindegyike minősül ügyvezetői határozatnak. Hivatkozott a BDT.2008.1786 számú eseti döntésre, amely kimondja, hogy az ügyvezető taggyűlést összehívó technikai jellegű intézkedése nem minősül olyan határozatnak, amely a bíróság által felülvizsgálható. Előadta, hogy a tagok kezdeményezésére az ügyvezető köteles összehívni a taggyűlést, ugyanakkor arra már nem köteles, hogy azt a tagok által megjelölt napirenddel hívja össze, hiszen maga a Ptk.3:190.§

(2)bekezdése és a társági szerződés is lehetőséget ad a napirend kiegészítésére. Az ügyvezető nem köteles szavazásra bocsátani az olyan napirendi pontot, amely ellentétes a társasági szerződéssel. Kifejtette továbbá, hogy nem létező ügyvezetői határozatok végrehajtása sem függeszthető fel. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 160.000 forint elsőfokú perköltséget. Alkalmazott jogszabályként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 1:3. §
(1), 3:16. §
(1)és
(2), 3:17. §
(1)
(2)
(3)és
(4), 3:20. §
(1)
(2)és
(3), 3:21. §
(1)és
(2), 3:
  1. §, 3:
  2. § 3:
  3. §
(1), 3:112. §
(2)és 3:190. §
(2)bekezdésének felhívása mellett kifejtette, hogy eljárása során elsődlegesen a keresettel érvényesített jog alapján azt vizsgálta, hogy a
  1. szeptember 6-i tájékoztató levél és annak mellékleteként megküldött Napirendi pontok szerinti határozati javaslatok olyan határozatokat tartalmaznak-e, amely a bíróság előtt felülvizsgálattal támadhatóak. Rögzítette, hogy a határozattervezetek még nem határozatok, a legfőbb szerv a taggyűlésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során dönt a napirendi pontokban szereplő határozattervezetekről. A perbeli esetben határozatok még sem korlátozó, sem kizáró határozatok nem születtek, a felperes által keresetlevélben megjelöltek a Ptk. 3:
  2. § és 3:37.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján keresettel nem támadhatóak. A Ptk. 3:36. §
(4)bekezdése és a felhozott érvek alapján az elsőfokú bíróság nem látott olyan kirívó és orvosolhatatlan érdeksérelmet, amely megalapozta volna a végrehajtás felfüggesztését. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a keresettel támadott - a
  1. szeptember 6-ai keltezéssel ellátott taggyűlés összehívása iránti levelében és annak mellékleteként megküldött keltezés nélküli Napirendi pontok elnevezésű okiratba foglalt, a taggyűlés napirendjében a határozathozatal lehetőségét megtiltó illetve a határozathozatal lehetőségét feltételhez kötő 1.
  2. – 1.
  3. számú határozati javaslatokat érintő - ügyvezetői határozatok jogszabálysértő és az alapító okirat rendelkezéseibe ütköző voltának megállapítását és az alperes perköltségben marasztalását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp.
  4. §.
(1)és
(3)bekezdéseiben jelölte meg. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésre szorul az alábbiakkal: A
  1. december
  2. napján név2 által kezdeményezett ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során előterjesztett határozattervezeti javaslatok alapján az alperes taggyűlése
  3. január
  4. napján a II/2/5.2021.(01.29.) számú határozatával a felperest a társaság ügyvezetőjének megválasztotta. Az ülés nélküli döntéshozatali eljárást név2 utólag Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.006/2022/5 [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] 4 eredménytelennek nyilvánította, amely ügyvezetői határozatot a ügyszám
  5. számú
  6. szeptember
  7. napján jogerős részítéletével hatályon kívül helyezett. Az ülés nélküli döntéshozatali eljárás során elfogadott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt peres eljárás nincs folyamatban, a határozatok végrehajtásának bíróság általi felfüggesztésre vagy hatályon kívül helyezésre nem került sor, a társaság taggyűlése a határozatokat vissza nem vonta, fel nem függesztette. Felperes1 név2 ügyvezetőnek a társaságot érintő peres eljárások során tett alperesi elismerő nyilatkozatai, a tagok szavazati jogát megvonó rendelkezései, a társaság jogi képviseletét ellátó jogviszonyának, a társaság könyvelését végző vállalkozás jogviszonyának, a társaság területén lévő halőrzési tevékenységet ellátók jogviszonyának, a társaság területe ingyenes használatának engedélyezése, a társaság
  8. évi horgászrendjének ügyvezető általi meghatározása ellen ügyvezetői jogviszonya fennállása alatt bejelentette tiltakozását. Az első fokon eljárt bíróságnak a fenti tényekről az előtte folyamatban volt és jelenleg folyamatban lévő peres eljárásokból és a társaság cégügyeiben előtte folyó eljárásokból hivatalos tudomása van. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ügyvezetői határozatok felfüggesztése iránti kérelemről, annak a keresettel egyidejű előterjesztése ellenére nem rendelkezett, azt csak az ítéletében bírálta el. Tévesnek tartotta az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az ügyvezető
  9. szeptember
  10. napi keltezéssel ellátott és a társaság tagjainak megküldött a taggyűlés összehívásáról és annak napirendjéről, az egyes napirendek vonatkozásában határozathozatal lehetőségének feltételhez kötéséről vagy megtiltásáról rendelkező levele olyan „tájékoztató levél, amely semmilyen joghatás kiváltására nem alkalmas.” Kifejtette, hogy a
  11. szeptember
  12. napi keltezéssel ellátott és a társaság tagjainak ügyvezetőként megküldött taggyűlési meghívó és mellékletei kívánt joghatása az, hogy a társaság taggyűlésének összehívásáról a tagokat értesítse, ez lenne az ügyvezető jogszabályi kötelezettsége és hatásköre. Az ügyvezetőnek az egyes napirendek kapcsán a határozathozatal lehetőségének feltételhez kötése, előzetes megtiltása nem minősülhet egyszerű eljárási cselekménynek, ügyvezetői intézkedésnek. Az ügyvezetőnek ezek a rendelkezései a taggyűlés hatásköre gyakorlásának akadályozását vagy a taggyűlés hatásköre elvonását eredményezik. Az ügyvezetés olyan döntések meghozatalát jelenti, amelyek nem tartoznak a tagok kizárólagos döntési jogkörébe és a jogi személy irányításával függenek össze. Utalt arra is, hogy az ügyvezető nem rendelkezik hatáskörrel arra sem, hogy egyes napirendi pontokkal, vagy határozattervezetekkel kapcsolatban előre megállapítsa, hogy elfogadása jogszabálysértő, a társasági határozat felülvizsgálatára ugyanis a bíróság rendelkezik hatáskörrel. Előadta, hogy az október 22-ei taggyűlésen a per tárgyává tett ügyvezetői rendelkezés folytán a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a határozathozatal nem volt lehetséges. Kifejtette, hogy nem releváns, hogy a rendelkezését az ügyvezető ellátta-e számmal vagy a határozatokkal szembeni alaki követelmények szerint rögzítette-e. A korlátozó rendelkezés tartalma az iratból egyértelműen megállapítható, a társaság tagjai azt az iratból megismerték, arról tudomást szereztek. Téves jogi következtetésnek tartotta az elsőfokú bíróság részéről azt, hogy a meghívóba és mellékleteibe foglalt ügyvezetői rendelkezésekkel szemben nincs helye önálló bírósági felülvizsgálatnak, az ügyvezetői korlátozás miatt kizárólag a taggyűlésen született határozatok felülvizsgálata szolgálhat. Rámutatott, hogy ennek az értelmezésnek az eredményeként a határozathozatalt akadályozó vagy megtiltó ügyvezetői rendelkezések esetén a taggyűlés a Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.006/2022/5 [28] [29] [30] [31] [32] [33] 5 hatáskörébe tartozó kérdésekben nem tudna határozatot hozni és a bírói felülvizsgálat taggyűlési határozat hiányában nem lenne lehetséges. A felperes álláspontja szerint a taggyűlés napirendjére vett és a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a határozathozatal lehetőségét megtiltó vagy feltételhez kötő ügyvezetői rendelkezés társasági határozatnak tekinthető, amely ellen a bírósági felülvizsgálat lehetősége biztosított. Az ilyen tartalmú ügyvezetői rendelkezés sérti a Ptk. 3:
  13. §
(1)bekezdésében meghatározottakat, ezért is jogszabálysértő. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalására irányult. Ellenkérelme indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes fellebbezési kérelmében nem jelölte meg azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amire a fellebbezését alapította, így a fellebbezés álláspontja nem felelt meg a Ptk.371. §
(1)bekezdés d) pontjában írt követelménynek, ezért érdemi elbírálásra alkalmatlan. A tényállás kiegészítésére vonatkozó felperesi érveléssel kapcsolatban utalt arra, hogy az ítéleti tényállásnak a döntés szempontjából releváns tényeket kell rögzítenie, a felperes fellebbezésében írt kiegészítések nem ilyenek, ezért az ítélet tényállása nem hiányos. A per érdemében változatlanul arra hivatkozott, hogy a
  1. szeptember
  2. napján kelt meghívóban ügyvezetői határozatok nem szerepeltek. A fellebbezésben írt, az 1.1.-1.
  3. pontokban foglalt kifogásokkal érintett pontok nem a meghívó részét képezték, hanem a
  4. júniusában elrendelt ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásban kiküldött szavazólapon szerepeltek, amit a tagok résére
  5. június
  6. napján küldtek ki. Utalt arra is, hogy amennyiben a szavazólap a felperesi állításnak megfelelően ügyvezetői határozatokat tartalmaz, úgy a keresetlevél
  7. október
  8. napján történt benyújtására tekintettel a felperes elmulasztotta a 30 napos perindítási határidőt, az állítólagos ügyvezetői határozatokról ugyanis a felperes már
  9. június végén tudomást szerzett. Előadta, hogy a szavazólapot az ügyvezető nem írta alá, már csak emiatt sem tartalmazhat az formailag sem ügyvezetői határozatokat. Kifejtette, hogy ha a szavazólapon írtak jogsértőek lennének, maga a jogsértés akkor sem a szavazólap kiküldésével történt volna meg, hanem a szavazás eredményének megállapításával, erre azonban nem került sor. Hivatkozott arra, hogy az ügyvezető nem vonta el a taggyűlés hatáskörét, mert minden olyan kérdésben, amelyet a tagok kértek, szerepelt határozati javaslat a szavazólapon, legfeljebb más napirendi pont keretében. Érvelése szerint az ügyvezető a Ptk.3:
  10. §
(2)és 3:112.§
(2)bekezdése alapján jogosult és egyben köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a társaság törvényes működését. A felperes az alperes ellenkérelmére tett észrevételében tévesnek tartotta az alperesnek azt az álláspontját, hogy a név2 ügyvezető által
  1. december
  2. napján elrendelt ülés nélküli döntéshozatali eljárás során taggyűlési határozatok nem születtek. Előadta, hogy a döntéshozatali eljárás során
  3. január
  4. napjával taggyűlési határozatok születtek, amelyeket név2 ügyvezető nem hirdetett ki. Utalt arra, hogy e határozatok végrehajtásának felfüggesztésére vagy hatályon kívül helyezésére nem került sor, a társaság taggyűlése azokat nem vonta vissza, ezért azok a társaság érvényes és hatályos határozatai. Vitatta, hogy a keresetlevelét elkésetten terjesztette volna elő. Hivatkozott arra, hogy név2 ügyvezető a
  5. szeptember 6-ai keltezésű levelében, és annak melléklete szerinti Napirenddel rendelkezett arról, hogy a taggyűlésen mely határozati javaslat tekintetében milyen feltétellel hozhat határozatot a taggyűlés, illetve mely napirend tekintetében nincs lehetőség határozathozatalra. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.006/2022/5 [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] 6 A felperes e rendelkezések felülvizsgálata iránt terjesztette elő keresetét
  6. október
  7. napján, a 30 napos perindítási határidőt betartva. Tévesnek tartotta azt az alperesi hivatkozást, hogy csak abban az esetben lehet ügyvezetői határozatnak minősíteni az ügyvezető érdemi rendelkezését, ha azt az ügyvezető aláírta. Vitatta azt az alperesi érvelést, hogy a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben a kisebbség védelmi eljárás keretében megfelelő részletességgel előterjesztett napirend iránti indítványt az ügyvezető jogszabálysértőnek minősíthetné. A fellebbezés nem megalapozott. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  8. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  9. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását, vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik, a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. A Ptk. 3: 16. §
(1)bekezdése szerint a tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (küldöttgyűlés) vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. A
(2)bekezdés szerint a döntéshozó szerv a döntéseik ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hoznak. A Ptk. 3:17. §
(1)bekezdés szerint a döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. Az ügyvezető taggyűlést összehívó, technikai jellegű intézkedése nem minősül olyan határozatnak, amely a bíróság által felülvizsgálható. (BDT
  1. 1786.) A másodfokú bíróság egyetértett azzal az alperesi állásponttal, hogy a meghívó, illetve annak melléklete kiküldése az ügyvezető technikai jellegű intézkedése, amely nem minősül olyan ügyvezetői határozatnak, amellyel szemben bírósági felülvizsgálat lenne kérhető a Ptk. 3:35.§-a alapján. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk.3:
  2. § alapján előterjesztett kisebbségi indítványban indítványozott napirendi pontok tekintetében a taggyűlés összehívását vagy a döntéshozatal elrendelését az ügyvezető valóban nem kötheti feltételhez, azonban az indítványtól eltérő meghívó kiküldése nem ügyvezetői határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset, hanem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  3. évi V. törvény (Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárás elrendelése iránti kérelem előterjesztését alapozza meg a cég tagjai kisebbségvédelmi jogainak védelmében, a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése iránt. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a felperes és tagtársai részéről – a másodfokú bíróságnak az előtte folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásokból származó hivatalos tudomása szerint – e kérelmek előterjesztése meg is történt. A másodfokú bíróság fent kifejtett jogi álláspontjára tekintettel szükségtelen volt az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás kiegészítése, és a fellebbezésben felhozott további indokok érdemi vizsgálata is. A másodfokú bíróság ezért az érdemben helyes elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás fentiek szerinti megváltoztatásával a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú ítéletben írt további indokokat mellőzi. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.006/2022/5 [43] 7 A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet, és a Pp.83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének viselésére, amely az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja és az alperes által becsatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján állapította meg. Viselni tartozik továbbá a pervesztes felperes a Pp.83. §
(5)bekezdése alapján a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket is. Pécs,
  1. április
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.