A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasításának van helye, ha a fél felhívás ellenére fellebbezése hiányait nem pótolta. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése A határozat száma: Mpkf.V.10.119/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Tánczos Rita előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter Dr. Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az ügy tárgya: munkaviszony megszüntetése iránti ügyben igazolási kérelem elutasítása A fellebbezést benyújtó fél: felperes Kúria V.Mpkf.10.119/2024/2 2 A fellebbezéssel támadott végzést hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Mpkf.35.061/2024/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] A ... Törvényszék a ... számú végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 1.Mpkf.35.061/2024/
- számú végzésével a ... Törvényszék ... számú végzése ellen benyújtott fellebbezést visszautasította. Indokolásában rámutatott, hogy a felperes fellebbezése – minthogy azt
- május 28-ig terjeszthette volna elő, azonban csak a határidő letelte után egy nappal,
- május 29-én adta postára – elkésett. [3] A Fővárosi Ítélőtábla a 1.Mpkf.35.061/2024/
- számú végzése ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mpkf.35.061/2024/
- számú végzésével – visszautasítás terhe mellett – hiánypótlásra adott vissza. Végzésében tájékoztatta a felperest, hogy fellebbezésnek hiánytalanul meg kell felelnie a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ban a beadványokra előírt alaki kellékeknek; felhívta, hogy jelölje meg a fellebbezésében egyértelműen, hogy a fellebbezéssel érintett határozat mely rendelkezését vagy részét támadja [Pp.
- §
(1)bekezdés a) pont]; tájékoztatta továbbá: a fellebbezésnek határozott kérelmet kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a Kúria a másodfokú döntés kifogásolt rendelkezését vagy részét mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül [Pp. 371. §
(1)bekezdés b) pont]. [4] Ezen felül arról is tájékoztatta, hogy a fellebbezésben szükséges egyértelműen meghatározni azt az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés [Pp. 371. §
(1)bekezdés d) pont]. Kiemelte, hogy a fellebbezés indokolásában jogszabálysértésre hivatkozás esetén fel kell tüntetni azt az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, amelyen a fellebbezés alapul, tehát meg kell határozni a másodfokú bíróság határozata általi jogszabálysértést, valamint ennek részletes indokait. Ugyanakkor – Kúria V.Mpkf.10.119/2024/2 3 utalással a Pp.
- §-ára – rámutatott, hogy a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetéseként elegendő, ha a fellebbező megjelöli, hogy a másodfokú eljárás mely részét tartja jogszabálysértőnek vagy a másodfokú határozat mely jogát vagy jogos érdekét sérti. [5] A felperes a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mpkf.35.061/2024/
- számú végzésében foglalt felhívásra a fellebbezését kiegészítette. Részletes előadást tett arra vonatkozóan, hogy álláspontja szerint az alperes milyen jogsértéseket valósított meg; kifejtette, hogy amióta nem áll az alperes alkalmazásában nem talál munkát és nehéz anyagi helyzetbe került. Mindazonáltal a Fővárosi Ítélőtábla felhívásában foglaltakra vonatkozóan érvelést nem adott elő. [6] A Fővárosi Ítélőtábla a felperes kiegészített fellebbezését annak elbírálása végett felterjesztette a Kúriára. [7] A felperes fellebbezése érdemben nem volt elbírálható. [8] A Kúria – utalással a Pp.
- §-ára – mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelem korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [9] A Pp.
- §-a értelmében a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [10] A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján, ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság rövid határidő tűzésével a felet hiánypótlásra hívja fel; a határidő meghosszabbításának nincs helye. Ha a fél a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolja, azt a bíróság visszautasítja. [11] A Pp. 367. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezése után a szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt, ha pedig a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz. [12] A Pp. 371. §
(1)bekezdése rendelkezik a fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről: a fellebbezésben – a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett – fel kell tüntetni
- a)a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét,
- b)határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül,
- d)azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. Kúria V.Mpkf.10.119/2024/2 4 [13] A Pp. 388. § második fordulata értelmében, ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetéseként elegendő, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú eljárás mely részét tartja jogszabálysértőnek vagy az elsőfokú ítélet mely jogát vagy jogos érdekét sérti. [14] A felperes fellebbezése – a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mpkf.35.061/2024/6. számú végzésében foglalt tájékoztatás ellenére – a kiegészítést követően sem foglalta magába a Pp. 371. §
(1)bekezdésében, illetve a Pp.
- §-ban meghatározott kötelező tartalmi elemeket; ebből következően a felperes nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak. [15] Mindezekre tekintettel a Kúria a felperes fellebbezését – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – a Pp.
- §
(1)bekezdése és 366. §
(2)bekezdése alapján visszautasította. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. A felperes illetéket nem fizetett, ezért a Kúriának az illetékről rendelkeznie nem kellett. [17] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Tánczos Rita előadó bíró helyett, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró