← Magyarország

Kpkf.35380/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Elektronikus cím hiányában nincs lehetőség postai úton történő kézbesítésre, hanem fel kellett volna hívni felperest arra, hogy elektronikus kapcsolattartásra szolgáló címét jelentse be. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.35.380.2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: ügyvéd1 Cím3 Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: jogi képviselő Cím1 A per tárgya: adóügyben hozott végzés bírósági felülvizsgálata Kúria I.Kpkf.35.380/2022/4 2 A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Törvényszék
  3. február
  4. napján kelt 9.K.701.328/2021/
  5. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 9.K.701.328/2021/
  6. számú végzését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint másodfokú perköltséget. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
  7. számú határozatával helyben hagyta az elsőfokon eljárt adóhatóság 6423680428/2021/NAV számú végzését, amelyben a felperes végrehajtási kifogását és végrehajtás megszüntetése iránti kérelmét utasította el. [2] A felperes keresetet terjesztett elő az alperesi döntés ellen és kérte a tárgyalás kitűzését. Az elsőfokú bíróság
  8. február
  9. napjára tűzött ki tárgyalására, az idézést postai kézbesítés útján közölte, amelyet az igazolás alapján egy meghatalmazott vett át
  10. január
  11. napján. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria I.Kpkf.35.380/2022/4 3 [3] A kitűzött tárgyaláson felperes nem jelent meg, az alperes az eljárás folytatását nem kérte, erre figyelemmel a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
  12. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  13. §-a alapján a pert megszüntette. [4] A per megszüntető végzés ellen a felperes határidőben fellebbezést terjesztett elő, egyben kézbesítési kifogást is benyújtott. A kézbesítési kifogást a Veszprémi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 9.K.701.328./2021/
  14. számú végzésével elutasította. Az elutasító végzés ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. Ezzel egyidejűleg az elsőfokú bíróság a Kúriára felterjesztette a per megszüntető végzés ellen előterjesztett felperesi fellebbezést. Kézbesítési kifogással kapcsolatos eljárás [5] A Kúria a Kpkf.I. 35.221/2022/
  15. végzésével a Kp.
  16. §-a alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  17. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  18. §

(2)bekezdés nyomán a per megszüntető végzés tárgyában előtte folyamatban levő peres eljárást felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a fellebbezés elbírálásának előkérdése, hogy a felperes kézbesítési kifogását elutasító végzés elleni fellebbezési eljárás milyen döntéssel zárul. [6] A kézbesítési kifogást elutasító végzés elleni fellebbezés alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla
  1. június
  2. napján kelt 1.Kpkf.750.194/2022/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság 9.K.701.328/2021/
  4. számú végzését megváltoztatta és a felperes kézbesítési kifogásainak helyt adott. A fellebbezés és az alperesi nyilatkozat [7] A felperes fellebbezésében elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására és új határnap tűzésére kötelezését, melyre az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelően idézi a felperest. [8] Másodlagosan kérte az eljárást megszüntető végzés megváltoztatását, a per megszűnésének mellőzését, valamint az elsőfokú bíróság eljárás folytatására és új határnap tűzésére kötelezését, melyre az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelően idézi a felperest. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Kpkf.35.380/2022/4 [9] 4 A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos. [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  5. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül. [11] A fellebbezés elbírálásának előkérdése tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla
  1. június
  2. napján kelt 1.Kpkf.750.194/2022/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság 9.K.701.328/2021/
  4. számú végzését megváltoztatta és a felperes kézbesítési kifogásainak helyt adott. [12] A Fővárosi Ítélőtábla végzésében leszögezte, hogy szabályszerű kézbesítés alatt a Pp.
  5. §
(4)bekezdés a) pontja nem csak a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést érti, azt alkalmazni rendeli a kézbesítés egyéb esetköreire is, így az elektronikus kapcsolattartásra, kézbesítésre irányadó jogszabályokra is. A felperes tehát helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kp. 29. §
(1)bekezdése a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályainak alkalmazását a közigazgatási perek vonatkozásában is elrendeli. [13] A másodfokú bíróság megállapította, hogy felperes keresetlevelét szabályszerű elektronikus úton nyújtotta be, így azt a bírósági eljárás során az elektronikus út vállalásának kell tekinteni, abban az esetben is, ha a keresetlevél benyújtása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a közigazgatási szervnél, és nem a bíróságnál történik, mivel a keresetlevél benyújtása már a közigazgatási bírósági eljárás részét képezi. Ennélfogva az ügyben alkalmazandó a Pp. 605. §
(3)bekezdése. [14] Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a felperes elektronikus kapcsolattartási címével nem rendelkezett, a Fővárosi Ítélőtábla megállapítása szerint, amit a Kúria Kpkf.IV.39.214/2022/
  1. számú, valamint Kpkf.III.39.213/2022/
  2. számú döntései is alátámasztanak, akkor járt volna el jogszerűen, ha a keresetlevél megérkezését követően – egy egyéb lehetőség híján postai úton kézbesített iratban – felhívta volna a felperest arra, hogy jelentse be a bíróságnál az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló címét, elérhetőségét, amely eljárással eleget tesz a Kp.
  3. §-ában alapelvi szinten megfogalmazott követelményeknek is. [15] Azzal, hogy a felperes részére postai, és nem elektronikus úton kézbesítette a végzéseit, az elsőfokú bíróság a Pp.
  4. §
(4)bekezdés a) pontjában szereplő „más okból” nem szabályszerű kézbesítést valósított meg, amely ellen a felperes jogszerűen élt a kézbesítési kifogás lehetőségével, és alappal hivatkozott a kézbesítés szabályszerűtlenségére. Kúria I.Kpkf.35.380/2022/4 5 [16] A Fővárosi Ítélőtábla végzésére figyelemmel a tárgyalásra való idézés nem volt szabályszerű, ezért az első fokú bíróság a pert jogszerűen nem szüntethette volna meg. [17] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Záró rész [18] A sikerrel fellebbező felperes költségeinek megfizetésére az alperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles. A Kúria a felperes költségét a Pp.
  1. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet alapján állapította meg. [19] Az eljárás az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. [21] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.