A határozat elvi tartalma: A bíróság a kereset egészét is elbírálhatja részítélettel, ha a beszámítási kifogás elbírálásához további bizonyítás, a tárgyalás elhalasztása szükséges. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Pfv.VI.21.224/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Vezekényi Ursula bíró A felperes: felperes1 A felperes jogi képviselője: Dr. Picz Ügyvédi Iroda cím1 Az alperes: alperes1 Az alperes jogi képviselője: dr. Bérdi Beatrix ügyvéd cím2 A per tárgya: vállalkozói díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: P.i Ítélőtábla Gf.IV.40.005/2020/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Pfv.21.224/2020/5 P.i Törvényszék 2 14.G.20.139/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.188.000 (egymilliószáznyolcvannyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes mint vállalkozó és az E. Á. Zrt. mint megrendelő között keretmegállapodás jött létre
- december
- és
- március
- között P. régió területén földkábeles és segédoszlopos fogyasztói csatlakozók létesítésére. [2] Az alperes a keretszerződésben vállalt munkák elvégzésére a felperessel mint vállalkozóval
- január
- napján a
- december
- napjáig terjedő időre, majd
- január
- napján a
- március
- napjáig terjedő időre vállalkozási szerződést kötött. A szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezte a fenti keretszerződés. A vállalkozói díj a keretmegállapodás szerinti összeg volt, a legkisebb elszámolási időszak egy naptári hónap, így a vállalkozó felperes havonta egy alkalommal volt jogosult a vállalkozói számla elkészítésére és benyújtására. A számla fizetési határideje a teljesítéstől számított 60+2 nap. A felek szerződésenként piacszerzési díj címén 10.000.000 Ft+ÁFA összegben is megállapodtak, melynek fizetési határideje a számla kiállítása utáni 8 nap volt. [3] A felperes az elvégzett munkákat az alábbiak szerint számlázta le az alperes felé: [4] Az alperes a számlák kifizetésével késedelembe esett. [5] A felek
- március
- napján kompenzációs megállapodást kötöttek, mely szerint az alperes a
- november
- napján kiállított 00000577S16, a
- december
- napján kiállított 00000637S16 számú (76.200 Ft), a
- december
- napján kiállított Kúria VI.Pfv.21.224/2020/5 3 00000577S16 számú (10.543.394 Ft), a
- január
- napján kiállított 00000595S16 számú (3.585.828 Ft) számlák alapján 28.400.662 Ft-tal tartozik a felperesnek, míg a felperes tartozása a
- január
- napján kelt 1662018 számú számla szerint 12.700.000 Ft. Így az alperesi tartozás 15.700.662 Ft, melyet
- március
- napjáig kell rendeznie az alperesnek. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [6] A felperes a keresetében az alperest 68.397.149 Ft vállalkozói díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. [7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, hivatkozással arra, hogy a felperes hibásan teljesített, ezért a vállalkozói díjat a szerződésszerű teljesítésig visszatartja. Másodlagosan a keresettel szemben 57.124.600 Ft és járulékai erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő, és a felek között létrejött püspökladányi vállalkozási szerződésből eredően, pótmunka címén 7.260.000 Ft és ennek kamatai, a hajdúszoboszlói vállalkozási szerződésből eredően 27.720.000 Ft és ennek kamatai, a
- március
- napján kelt kompenzációs megállapodás alapján a felperes által elismert 12.700.000 Ft piacszerzési jutalék és ennek kamatai beszámítását kérte. [8] A felperes a 12.700.000 Ft piacszerzési jutalék kivételével a beszámítási kifogás elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az alperes teljesítésigazolással nem rendelkezik, követelése pénzügyileg nem lejárt, számla kiállítására nem került sor. A püspökladányi szerződésen alapuló beszámítási kifogás tekintetében hivatkozott arra is, hogy választottbírósági kikötés miatt az igény érdemben nem bírálható el. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [9] Az elsőfokú bíróság részítéletével a keresetet és a beszámítási kifogásból a 12.700.000 Ft piacszerzési jutalék beszámítására vonatkozó részt bírálta el. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 56.292.050 Ft-ot, és ennek a részítélet rendelkező részében részletezett kamatait. [10] A vállalkozói díj visszatartását az alperes részéről indokolatlannak találta. A kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes nem tért el a tervtől sem a műszaki megoldás, sem a nyomvonalvezetés tekintetében, bár az előírt szürke folyami homok helyett sárga színű homokot épített be, a két homok azonban egyenértékű. Utalt arra, hogy akadhat néhány pont, vagy nyomvonalszakasz, ahol földkábel-fektetési hiányosság (fektetési mélység, jelzőszalag hiánya vagy elhelyezési mélységének nem megfelelő volta, homokágy hiánya) fellelhető, de a zavartalan üzemeltetés azt igazolja, hogy az alperes által utóbb feltárt hibák negatív hatást a rendszer működésében nem eredményeztek, a néhány jelentkező hiba veszélyt kiváltó előfordulása kicsi valószínűségű, gyakorlatilag nulla. Kifejtette, hogy az alperes kijavítási igénnyel nem léphetett fel, mivel a Kúria VI.Pfv.21.224/2020/5 4 hibák kijavítása a kötelezett felperes számára aránytalan többletköltséget eredményezne, a hibák ellenére a szerződéses cél megvalósult, a jogosultat érdeksérelem lényegében nem érte. [11] Alaposnak találta a részítélettel elbírált 10.000.000 Ft+ÁFA piacszerzési jutalék tőkeösszege tekintetében előterjesztett beszámítási kifogást. A késedelmi kamat vonatkozásában kifejtette, hogy a szerződés a díj esedékességét nem jelöli meg egyértelműen, nem derül ki, hogy az alperesnek a számlát mikor kell kiállítania, azonban a felek által aláírt,
- március
- napján kelt megállapodásból az tűnik ki, hogy a piacszerzési jutalékot egymás között ezzel az időponttal számolták el, számították be a felperesi követelésbe, az összeget a tőketartozásra számolták el, ezért az alperesnek az ezen összeg után járó késedelmikamat-igényét alaptalannak találta. [12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú részítélet rendelkező részét kijavította úgy, hogy a részítélet rendelkező részében írt 56.292.050 Ft marasztalási tőkeösszeg helyesen 55.697.149 Ft. Kijavította emellett a tőkeösszeg egyes, a kamatszámítás szempontjából jelentős tételeinek összegét és a kamatszámítás további adatait. Az így kijavított részítéletet helybenhagyta. [13] Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság az elbírált kereset és beszámítási kifogás tekintetében a tényállást helyesen állapította meg, és a helyesen megállapított tényállás alapján érdemben helytálló döntést hozott. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú részítéletet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [14] Megjegyezte, hogy az alperes a fellebbezésében a marasztalás összegének 22.242.100 Ft-tal történő leszállítását és a keresetnek ebben a részében történő elutasítását is kérte arra hivatkozással, hogy a
- május 26-án kiállított 5.778.741 Ft összegű és a
- április 29én kiállított 16.463.359 Ft összegű számlákat vitatja, mivel a felperes nem bizonyította az alapul szolgáló munkaterv és szerződésszerű elvégzését. Ez a fellebbezésben tett nyilatkozat azonban olyan új tényállítás, amelyre az alperes az rPp.
- §
(1)bekezdése értelmében nem hivatkozhat. Az elsőfokú eljárás során ugyanis az alperes a felperes követelésének sem jogalapját, sem összegszerűségét nem vitatta, kizárólag visszatartási jogára hivatkozva kérte a kereset elutasítását. Nem vitatta azt sem, hogy a felperes a számlák alapjául szolgáló munkát elvégezte, nem vitatta a számlák összegét, az elvégzett munka díját. Az elsőfokú eljárás során tett alperesi nyilatkozatokra figyelemmel a munka elvégzése és a vállalkozói díj összegszerűsége tekintetében a felperesnek további bizonyítási kötelezettsége nem volt, a kereset elutasításának a bizonyítottság hiánya miatt 22.242.100 Ft erejéig nem volt helye. [15] A részítélet hozatalának az rPp. 213. §
(2)bekezdésében és a 3/
- számú PJE határozatban megállapított feltételei fennálltak. A felperes vállalkozói díjkövetelése és az alperes által a beszámítási kifogásban érvényesített követelések ugyanis önállóan eldönthetők voltak. A kereset és az elbírált beszámítási kifogásrész tekintetében további tárgyalásra nem volt szükség, a beszámítási kifogás további elemei tekintetében viszont a bizonyítás folyamatban van. Mindezekre figyelemmel a részítélet meghozatalának törvényi feltételei teljesültek. Kúria VI.Pfv.21.224/2020/5 5 Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] Az alperes a jogerős részítélet ellen – annak az elsőfokú részítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [17] Arra hivatkozott, hogy a jogerős részítélet sérti az rPp.
- §
(2)bekezdését és 206. §
(1)bekezdését, valamint a 3/
- PJE határozatban megfogalmazott elveket. [18] Érvelése szerint a peres felek hosszú ideje állnak gazdasági kapcsolatban egymással, szerződéseikből folyamatosan keletkeznek egymással szemben követeléseik, amelyeket folyamatosan beszámítással rendeztek. A részítélet meghozatalával az eljárt bíróságok megbontották a két vállalkozás komplex elszámolási rendszerének egyensúlyát, a valós élethelyzetet figyelmen kívül hagyva egyoldalú jogvédelemben részesítették a felperest, és így felszámolásközeli helyzetbe sodorták, gyakorlatilag tönkretették az alperest. [19] Kifejtette, hogy az rPp.
- §
(2)bekezdésének helyes alkalmazása érdekében – a 3/
- PJE határozat iránymutatásainak megfelelően – a peres felek gazdasági, likviditási helyzetének, piaci pozíciójának és az eset további konkrét körülményeinek feltárásával és mérlegelésével kellett volna a bíróságoknak arról dönteniük, hogy helye van-e a részítélet meghozatalának, nem sérül-e szükségtelenül a beszámítási kifogást előterjesztő alperesnek a szembenálló követelések együttes elbírálásához fűződő érdeke, illetve hogy mennyiben indokolt a felperes jogvédelme vagy – pergazdaságossági okból – a jogvita részleges lezárása. Az ügy konkrét körülményeinek vizsgálata és mérlegelése azonban – amint az az alperes megítélése szerint az első- és a másodfokú bíróság határozatának e körben hiányos indokolásából is kitűnik – elmaradt, így az ügyben eljárt bíróságok az rPp.
- §
(1)bekezdésében előírt, a perek tisztességes lefolytatásához fűződő elvet sértve, az rPp.
- §-ában meghatározott követelménytől, a jogszabály céljától eltérően, az rPp.
- §
(1)bekezdésének figyelmen kívül hagyásával hoztak részítéletet. [20] Előadta továbbá az alperes, hogy a jogerős részítélet iratellenes megállapításaival ellentétben a két utolsó felperesi részteljesítés kapcsán teljesítési igazolásokat nem állított ki, és a felperes hibás teljesítésére figyelemmel a számlákat sem fogadta be. A felperes a többszöri vitatás ellenére a munka elvégzésére vonatkozóan bizonyítást nem ajánlott fel. Az ügyben eljárt bíróságok – az rPp. 2. §
(1)bekezdésében előírt, a perek tisztességes lefolytatásához fűződő követelményt is megsértve – nem is adtak az rPp. 3. §
(3)bekezdése szerinti, a bizonyításra szoruló tényekre, a bizonyítási teherre, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeire vonatkozó tájékoztatást a felek részére, így a tényállás iratellenes és felderítetlen maradt, a bizonyítatlanság következményét pedig nem megfelelően értékelték. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Álláspontja szerint a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. Kúria VI.Pfv.21.224/2020/5 6 A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria a jogerős részítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, és azt az alábbiakra tekintettel nem találta jogszabályba ütközőnek. [23] A bíróság az rPp. 213. §
(2)bekezdése szerint egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelem önállóan elbírálható egyes részei felől, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, részítélettel is határozhat. A 3/
- PJE határozat iránymutatásából kitűnően arra is sor kerülhet, hogy abban az esetben, ha az alperes beszámítási kifogást terjeszt elő és annak mikénti megítéléséhez bizonyítási eljárás lefolytatása és emiatt a tárgyalás elhalasztása szükséges, a bíróság a kereset egészét elbírálja részítélettel. [24] A részítélet hozataláról az rPp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott keretek között a bíróság belátása szerint dönt. Annak megítélése során, hogy a 3/
- számú PJE határozatban említett esetben hozzon-e a kereset tárgyában részítéletet, azt kell az eset konkrét körülményeinek figyelembevételével mérlegelnie, hogy részítélet esetén nem sérül-e szükségtelenül a beszámítási kifogást előterjesztő alperesnek a szembenálló követelések együttes elbírálásához fűződő érdeke, illetve hogy mennyiben indokolt a felperes jogvédelme érdekében vagy pergazdaságossági okból a jogvita részleges lezárása. [25] Az ügyben eljárt bíróságok az rPp.
- §
(2)bekezdésének megsértése nélkül, a 3/
- PJE határozatban kifejtettekkel összhangban, az eset körülményeinek helyes értékelésével döntöttek a részítélet hozataláról. A felperesi követelés jogalapja és összege egyértelműen megítélhető volt, a beszámítási kifogás útján érvényesített, el nem bírált ellenkövetelések pedig más ügyletekből származtak, és elbírálásuk a tárgyalás elhalasztását, további bizonyítási eljárás lefolytatását igényelte. A 3/
- PJE határozat – helyes értelme szerint, a régi magyar polgári eljárásjogi hagyományokat, a polgári perrendtartásról szóló
- évi I. törvénycikk
- §-ában megfogalmazott jogtételt követve – éppen az ilyen esetekben tartja lehetségesnek és indokoltnak a kereset egésze tárgyában részítélet meghozatalát. Az alperesnek a szembenálló követelések együttes elbírálásához fűződő érdeke az eset e vonatkozásban releváns, az ügyben eljárt bíróságok által helytállóan megítélt körülményeire, így különösen arra tekintettel, hogy a beszámítási kifogás el nem bírált része más szerződésekből származó ellenköveteléseket tartalmazott, mint a keresettel érvényesített követelés, indokolatlanul nem sérült. [26] A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg az rPp. céljának, alapelveinek, a tisztességes eljárás követelményének sérelme sem. [27] A felülvizsgálati kérelem további hivatkozását, mely szerint a felperes az utolsó két számla esetében nem bizonyította az érintett munkálatok terv- és szerződésszerű elvégzését, az ügyben eljárt bíróságok pedig ezzel kapcsolatban az rPp.
- §
(1)bekezdését megsértve nem adták meg a felek részére az rPp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatást, a tényállás iratellenes és felderítetlen maradt, a bizonyítatlanság következményeit pedig nem megfelelően értékelték, a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. Az alperesnek ezt a hivatkozását ugyanis az rPp. 235. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a másodfokú bíróság sem bírálta el Kúria VI.Pfv.21.224/2020/5 7 érdemben, mivel megítélése szerint az alperes – noha korábban is lehetősége lett volna rá – először csupán az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében adta elő mindezt, új tényállításként. A felülvizsgálati eljárás pedig nem a per folytatása, hanem olyan rendkívüli perorvoslati eljárás, melynek tárgya a felülvizsgálati kérelem kereti között a jogerős ítélet jogszabályoknak megfelelő vagy jogszabálysértő voltának megítélése. A felülvizsgálati kérelem sikeréhez az rPp. 270. §
(2)bekezdése értelmében a kérelem előterjesztőjének – az rPp. 272. §
(2)bekezdése szerinti tartalmi kellékekkel rendelkező felülvizsgálati kérelemben – a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát kell kimutatnia. Mindezek azt jelentik, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmének második, az utolsó két számlát érintő hivatkozása, mivel e hivatkozás érdemi elbírálását a másodfokú bíróság az rPp. 235. §
(1)bekezdésének alkalmazásával mellőzte, a felülvizsgálati eljárásban érdemben kizárólag akkor lett volna vizsgálható, ha az alperes első lépcsőben bemutatja, hogy a másodfokú eljárásban az eljárási szabályok megsértése folytán maradt el e hivatkozásának elbírálása. Felülvizsgálati kérelmében azonban az alperes ilyen hivatkozást nem adott elő, megsértett jogszabályhelyként az rPp. 235. §
(1)bekezdését nem jelölte meg. A két utolsó számla mögötti teljesítés megfelelőségének, illetve bizonyítottságának kérdésében ezért a Kúria érdemben nem foglalhatott állást. [28] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős részítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [29] Az alperes rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének b) pontja és
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban vitatott érték és a kifejtett ügyvédi tevékenység figyelembevételével határozta meg. [30] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró A kiadmány hiteléül: