A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben nem elegendő a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát bemutatni, azt kell előadni, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát a Pp. 409. §
(2)-
(3)bekezdésében megjelölt okok miért indokolják. A Kúria az engedélyezési kérelem elbírálása során az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét ugyanis nem vizsgálhatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.VI.20.975/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Lovász Andrásné ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű ... III. rendű Az I. és II. rendű alperes képviselője: Dr. Szabó István Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó István Tamás ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.637.015/2023/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Pfv.20.975/2024/2 2 Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.P.85.035/2023/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A meg nem fizetett 455.000 (négyszázötvenötezer) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A kereseti kérelem és az ellenkérelem [1] Az I. rendű alperes és a III. rendű alperes
- július 10-én harmadik személy ingatlanának fedezete mellett kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az I. rendű alperes 4.550.000 forintot folyósított a III. rendű alperes részére. A zálogkötelezett halálát követően az ingatlan tulajdonosa a felperes lett. [2] A felperes a kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt pert kezdeményezett a II. rendű és III. rendű alperesek ellen. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- szeptember 5-én jogerőre emelkedett, 3.P.52.530/2019/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. [3] A felperes a fenti előzményeket követően a kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés érvénytelenségének megállapítását, valamint a II. rendű alperes ennek tűrésre történő kötelezését kérte. Kérte az eredeti állapot helyreállítását. Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(2)bekezdésére és a 328. §
(2)bekezdésére alapította. Állította, hogy a kölcsönszerződés a jóerkölcsbe ütközik és emiatt érvénytelen. Hivatkozott arra, hogy ennek folytán a jelzálogjog szerződés is érvénytelen. Kúria VI.Pfv.20.975/2024/2 3 Az első- és másodfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Egyebek mellett kifejtette, hogy csak akkor kerülhetne sor a szerződés jóerkölcsbe ütközésének a megállapítására, ha maga a kölcsönszerződés célja ütközne a társadalmi megítélés szerint valamely erkölcsi normába. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokaival is. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Utóbbit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. §
(2)bekezdés
- a)pont első fordulatára a [a joggyakorlat egységének megőrzése] és
- b)pont első fordulatára [a jogkérdés különleges jelentőségére] alapozta. [7] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 200. §
(2)bekezdését, 207. §
(5)bekezdését, a Pp. 183. §
(1)bekezdését és 279. §
(1)bekezdését. Erre hivatkozással kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és a kereseti kérelmének adjon helyt. [8] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja vonatkozásában arra hivatkozott: „a joggyakorlat egységét hivatott biztosítani az a kérdés, hogy nevesített szerződések esetében milyen jellegű törvényi tényállások alapozzák meg a szerződések jóerkölcsbe ütközését.” A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti engedélyezés iránti kérelmét arra alapította: „a jogkérdés különleges súlya a hitelintézeti kölcsönöknél annak kimondása, mi az elvárható magatartás a szerződő felek oldaláról a kezes, illetve a jelzálog-kötelezett optimális biztonságának biztosítása érdekében. Lehet-e a tartalom megvalósításától egy szerződés jóerkölcsbe ütköző.” Ezen állításai további indokai körében a jogerős ítélet egyedi ügyben való jogszabálysértő jellegére vonatkozó hivatkozásait adta elő. A Kúria döntése és annak indokai Kúria VI.Pfv.20.975/2024/2 4 [9] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel a vagyonjogi pereben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az az ötmillió forintot nem haladja meg [Pp. 408. §
(1)bekezdés], és arra figyelemmel, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolással hagyta helyben [Pp. 408. §
(2)bekezdés], ezért a jelen ügyben a felperesnek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjesztenie [Pp. 409. §
(1)bekezdés]. [10] A Kúria a felperes engedélyezés iránti kérelemét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [11] A Pp. 412. §
(2)bekezdése szerint az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel egyszerre kell előterjeszteni, főszabály szerint külön beadványban. Ennek oka, hogy a felülvizsgálat engedélyezése körében a Kúria csak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakat vizsgálhatja (Kúria Pfv.V.20.675/2022/2), a felülvizsgálati kérelemben foglaltak az engedélyezés körében nem vehetőek figyelembe, és az engedélyezés iránti kérelem tartalmi hiányossága miatt nincs helye hiánypótlásnak sem (Kúria Pfv.V.20.964/2020/5. – BH2021. 199.). Ha a fél a felülvizsgálati és az engedélyezés iránti kérelmet egy beadványban terjeszti elő, szükséges, hogy a két kérelem szerkezetileg különüljön el egymástól (Kúria Pfv.V.20.757/2021/2., Gfv.I.30.001/2023/3.), az engedélyezés iránti kérelemnek ekkor is meg kell felelnie a Pp. 410. §
(2)bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek. [12] A felperes felülvizsgálati kérelmébe ágyazva, annak
- oldalán adta elő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmének indokait. A Kúria azt vizsgálta, hogy az itt előadottak indokolják-e a törvény által kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését. [13] A Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a Kúria iránymutatása azért szükséges, mert egymással ellentétes, széttartó döntések születtek azonos jogkérdésben (Kúria Pfv.VI.20.888/2020/2). Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie (Kúria Pfv.V.20.803/2021/2.). A felperes azonban nem hivatkozott olyan döntésekre, amelyekkel a széttartó, ellentmondó joggyakorlatot bemutatta volna. [14] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának első fordulata akkor indokolja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a kérelemben felvetett jogkérdésnek különleges súlya van. E rendelkezésre alapított kérelem azonban kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat (Kúria Pfv.V.20.511/2021/2.). Nem indokolt a felülvizsgálat engedélyezése, ha a kérelem csak olyan jogértelmezési kérdést tartalmaz, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban már állást foglalt (Kúria Gfv.VI.30.251/2022/7.). A Kúriának a jóerkölcsbe ütköző szerződések megítélése tekintetében kialakult joggyakorlata van, amely jogértelmezésnek a jogerős ítélet is megfelel, így a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba olyan hozható olyan fontos ok nem áll fenn, amely folytán a Kúria iránymutatása válna szükségessé. [15] A Kúria a felperes által az engedélyezés iránti kérelme 3-4. oldalán előadott indokokkal összefüggésben arra mutat rá, hogy miután a felülvizsgálat engedélyezése iránti Kúria VI.Pfv.20.975/2024/2 5 kérelemben nem a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát kell bemutatni, hanem azt kell előadni, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát a Pp. 409. §
(2)bekezdésének megjelölt pontjaiban írt okok miért indokolják, nem engedélyezhető a felülvizsgálat ez utóbbi adekvát indokok hiányában. Az, hogy a jogerős határozat valóban sérti-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, a felülvizsgálat engedélyezése után vizsgálható csak (Kúria Gfv.V.30.427/2023/2., Pfv.V21.343/2022/2.), de ilyen indokok előadása önmagában nem teszik megalapozottá az engedélyezést. [16] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [17] A felperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [18] A Kúria a kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma [20] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben nem elegendő a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát bemutatni, azt kell előadni, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát a Pp. 409. §
(2)-
(3)bekezdésében megjelölt okok miért indokolják. A Kúria az engedélyezési kérelem elbírálása során az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét ugyanis nem vizsgálhatja. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [21] 2016. évi CXXX. törvény 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont, 411. §
(1)és
(2)bekezdés Budapest,
- február
- Kúria VI.Pfv.20.975/2024/2 6 Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző