A határozat elvi tartalma: Amennyiben a fellebbezéssel támadott végzés tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy a fellebbezésben elő kell adni a jogszabálysértést a vonatkozó jogszabályhely pontos megjelölésével és ennek ellenére a fellebbező fél nem adja elő a jogszabálysértést, illetőleg nem jelöli meg pontosan a megsértett jogszabályhelyet, úgy a fellebbezést vissza kell utasítani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.037/2021/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró A felperes: felperes1 (magyarországi szálláshelye: cím1) A felperes képviselője: Biró-Füzy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2.) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Innovációs és Technológiáért Felelős Miniszter (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Molnár Ágnes Ilona kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 8.K.701.510/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kúria VI.Kpkf.40.037/2021/2-I 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás, a kereset, a védirat és a II. rendű alperes perköltség biztosítékadására irányuló kérelme, a
- számú felhívó végzés [1] Az I. rendű alperes a
- december 14-én kelt 106-T-26550/4/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság 106-1-70463/6/2020-T. számú határozatát, amely a mongol állampolgár felperes munkavállalási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította, egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Mongólia területére kiutasította. Az alperes határozata a II. rendű alperes szakhatósági állásfoglalásán alapult, amely helybenhagyta az elsőfokú szakhatóságnak a felperes munkavállalását nem támogató állásfoglalását. [2] A felperes az I. rendű alperes határozatával szemben előterjesztett keresetlevelében kérte annak bírósági felülvizsgálatát. [3] Az I. rendű és a II. rendű alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, valamint a II. rendű alperes a védiratában azt is kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest perköltségbiztosíték adására, és amennyiben ennek a felperes határidőben nem tesz eleget, az eljárást a bíróság szüntesse meg. [4] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésében a felperest a végzés kézbesítésétől számított három napon belül - az eljárás megszüntetésének terhével - 50.000 forint perköltség-biztosíték adására kötelezte. [5] A felperes a perköltség-biztosíték adási kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság végzése [6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 8.K.701.510/2021/
- számú végzésével az eljárást megszüntette és a felperest perköltség és eljárási illeték fizetésére kötelezte. Rögzítette, hogy a felperes a
- sorszámú végzéssel
- március 10-én szabályszerűen közölt kötelezésnek sem az előírt határidőben, sem a végzés meghozataláig nem tett eleget, nem helyezett letétbe perköltség-biztosítékot és határidő hosszabbítást sem kért. Ezek miatt a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés h) pontja alapján – utalással a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére és a Külgazdasági és Külügyminisztérium megkeresésre adott válaszára – az eljárást megszüntette. A fellebbezés, az észrevétel Kúria VI.Kpkf.40.037/2021/2-I 3 [7] A felperes a végzés elleni a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására és az ügy érdemi eldöntésére történő utasítását kérte. Előadta, hogy hosszú évek óta Magyarországon él, amely idő alatt mindvégig munkaviszonyban állt, Magyarországon fizetett adót és megbízhatóan végezte munkáját. Tartozása vagy köztartozása nincs és soha nem is volt. Anyagi gondokkal nem küzd, megélhetési problémái nincsenek. Ennél fogva az alperes kérelme nem volt indokolt, valamennyi körülmény figyelembe vételével az elsőfokú bíróságnak az alperesi indítványt el kellett volna utasítania és a pert érdemben kellett volna eldöntenie. A perrel felmerülő költségek pervesztessége esetén való viselése számára nem jelent gondot, így azokat a per végeztével akadálymentesen ki tudja fizetni és azokat az ügy érdemi, ítélettel történő lezárása esetén is ki tudta volna egyenlíteni. Fellebbezésében jogszabálysértésként a Pp. 595. §
(1)bekezdés megsértését jelölte meg. [8] Az alperesek észrevételt nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés alaptalan. [10] A Kúria a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezés keretei között vizsgálta meg az elsőfokú bíróság végzésének a jogszerűségét és azt állapította meg, hogy az a felhívott jogszabályban foglaltaknak maradéktalanul megfelelő döntést tartalmaz, ezért a Kúria a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel csupán az alábbiakat emeli ki. [11] Az elsőfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdése és a 36. §
(1)bekezdés k) pontja folytán alkalmazandó Pp. 595. §
(1)bekezdésére és a Kp. 81. §
(1)bekezdés h) pontjára alapította a döntését, mely szerint az alperes kérelmére, a perköltség fedezése céljából, a bíróság felhívására a felperes köteles biztosítékot adni. Amennyiben az alperes kérelmére kibocsátott bírósági felhívásban megjelölt határidő alatt biztosítékot nem ad a felperes, úgy az elsőfokú bíróság köteles megszüntetni az eljárást. [12] A felperes nem vitatta, hogy a II. rendű alperes kérelmére a bíróság a
- sorszámú végzésében a felhívást kibocsátotta, nem vitatta továbbá azt sem, hogy a végzésben előírt határidő alatt (és azt követően) sem tett eleget a perköltség-biztosíték adási kötelezettségének és nem vitatta azt sem, hogy határidő hosszabbítást sem kért. [13] A Kúria kiemeli, hogy a felperes kizárólag arra hivatkozott, hogy fizetőképes és ezért a II. rendű alperes kérelme indokolatlan volt. Ugyanakkor a Kúria rögzíti, hogy ez a körülmény irreleváns, hiszen az említett jogszabályhelyek nem írják elő a bíróság számára azt a kötelezettséget, hogy megvizsgálja a felperes fizetőképességét. A jogszabályi előírások alapján jelentősége kizárólag annak van, hogy a felperes lakóhelye, székhelye vagy szokásos tartózkodási helye hol van (az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet Kúria VI.Kpkf.40.037/2021/2-I 4 alá eső államban van, vagy sem), azonban a felperes az ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság által megállapított tényt nem vitatta a fellebbezésében. A felperes ugyancsak nem vitatta azt a bírósági megállapítást sem, miszerint Magyarország és Mongólia között nincs hatályos, a közigazgatási bírósági eljárásokban alkalmazandó személyes költségmentesség és költségfeljegyzési jog, valamint perköltség-biztosíték tárgyában kötött nemzetközi szerződés. [14] Hangsúlyozza ismételten a Kúria, hogy amennyiben a Pp.
- §
(1)bekezdésében feltételek fennállnak - és ezt a tényt, azaz a feltételek fennállását a felperes nem vitatta -, abban az esetben a perköltség-biztosíték adása kötelező. Ennek elmulasztása az eljárás megszüntetését vonja maga után. [15] Fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg sem a Pp. 595. §
(1)bekezdésében, sem a Kp. 81. §
(1)bekezdés h) pontjában foglaltakat, a végzése a jogszabályhelyekben foglaltaknak maradéktalanul megfelelt. [16] Mindezek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság végzését – annak helyes indokainál fogva – a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [19] Az alpereseknek perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81.,
- §-ai alapján rendelkezni nem kellett. [20] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Nagy Szabolcs s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró Kúria VI.Kpkf.40.037/2021/2-I 5