A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.479/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kunn Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
- április
- napján kelt 1.K.700.047/2026/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.479/2026/3-1 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogi képviselője
- szeptember
- napján az életkorhoz kötötten kötelező Hepatitis B kampányoltás elhalasztása, az oltás alóli mentesítés iránt terjesztett elő kérelmet. Az orvosi szakvélemény becsatolására 45 napos határidő biztosítását kérte. [2] Alperes
- szeptember
- napján kelt VA-06/NEO/02266-2/
- számú végzésével a védőoltás elhalasztása iránti kérelmet hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította. A védőoltás alóli mentesítésre irányuló kérelmet külön eljárásban vizsgálta, felhívta felperest a kezelőorvosi szakvélemény csatolására, majd ennek hiányában
- október 13-án kelt VA-06/NEO/02266-6/
- számú határozatával a kérelmet elutasította az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §
(3a)bekezdésére, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással. [3] A felperes
- november
- napján ismételten, a korábbi kérelmével azonos tartalommal kérte az életkorhoz kötötten kötelező Hepatitis B kampányoltás elhalasztását, az oltás alóli mentesítést, az orvosi dokumentumok becsatolására 45 nap határidő biztosítását, emellett - a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz benyújtott oltás mellékhatás bejelentésére tekintettel - az Ákr.
- §
(2)bekezdése alapján a mentesítési eljárás felfüggesztését. [4] Az alperes
- november 17-én kelt VA-06/NEO/02788-2/
- számú végzésével a felperes védőoltás elhalasztása, védőoltás alóli mentesítés iránti kérelmeit az Ákr.
- §
(1)bekezdés b) pontja, a mentesítési eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján visszautasította. [5] Indokolása szerint a felperes
- szeptember 12-én benyújtott kérelme alapján
- október 13-án VA-06/NEO/02266-6/
- számon hozott határozatával a mentesítési kérelmet elutasította, mely döntés
- október 28-án véglegessé vált. A felperes
- november 12-én benyújtott kérelme az iskolaorvos elleni panaszt leszámítva, megegyezett a korábbi kérelemmel. A panaszbeadványt a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló
- évi XXV. törvény szerint fogja vizsgálni. [6] A felperes keresettel támadta az alperes végzését. A jogerős ítélet Kúria VI.Kfv.37.479/2026/3-1 3 [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] Indokolása szerint a mentesítési kérelem tárgyában a felperes azonos ténybeli és jogi alappal másodszor terjesztett elő kérelmet, melyet első alkalommal a kezelőorvosi szakvélemény hiánya miatt utasított el alperes. A felperes szakorvosi véleményt jelen kérelméhez sem csatolt, ezért a kérelme hiánypótlás mellőzésével történő visszautasítása helytálló volt. [9] Utalt az Eütv.
- §
(3a)bekezdésére, mely szerint az oltás alóli mentesítés alapját kizárólag a mentesítés indokoltságát alátámasztó, kezelőorvos által adott szakvélemény képezheti. Helytállóan döntött alperes az Ákr. 48. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a mentesítési eljárás felfüggesztésének elutasításáról. [10] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 39/
- (VI. 20.) AB, 3080/
- (IV. 17.) AB határozataira, melyekben elvégezte az oltási rendszer alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A kötelező oltások rendszerének létét az AB határozatok alapján megkérdőjelezni nem lehet. [11] A felperes szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát nem foganatosította, mivel bizonyítást igénylő szakkérdés nem merült fel. A befogadás iránti kérelem, felülvizsgálati kérelem [12] A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, vagy a hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Hivatkozott az Ákr.
- §,
- §
(1)bekezdés b) pont, 48. §
(2)bekezdés, az Eütv. 58. §
(3a)bekezdés, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés, 85. §
(1)-
(2)bekezdések, az Alaptörvény XXIV. cikk, XXVIII. cikk
(1),
(7)bekezdések, II. cikk, XVI. cikk
(1)bekezdés, I. cikk
(1)és
(3)bekezdések megsértésére. [13] A felülvizsgálati kérelem IV. pontjában a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjait jelölte meg. [14] Álláspontja szerint a jelen ügyben felmerült jogkérdés túlmutat az egyedi jogvitán. A Kúriának abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az Ákr. 46. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti „azonos ténybeli és jogi alap” miként értelmezendő a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásokban. Különösen annak eldöntése igényel kúriai jogértelmezést, hogy a korábbi kérelemhez képest felmerülő új egészségügyi körülmények, oltásmellékhatásbejelentés, illetve kapcsolódó eljárások kizárják-e az ismételt kérelem visszautasítását. [15] Az ügy különleges súlyát, társadalmi jelentőségét az adja, hogy a kötelező védőoltások alóli egyedi mentesítési eljárásokban a hatósági gyakorlat egységesítése számos hasonló ügyre kihatással lehet. A Kúria iránymutatása szükséges annak tisztázásához, hogy az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésében előírt kezelőorvosi szakvélemény hiánya milyen eljárásjogi következményekkel járhat, illetve a folyamatban lévő egészségügyi vizsgálatok milyen módon vehetők figyelembe a mentesítési eljárásban. Kúria VI.Kfv.37.479/2026/3-1 4 [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés is valószínűsíthető, mivel a jogerős ítélet az Ákr. 46. §
(1)bekezdés b) pontját oly módon értelmezte, hogy a felperest megfosztotta az új ténybeli elemeket tartalmazó kérelme érdemi elbírálásától, az Eütv. 58. §
(3a)bekezdéséből olyan következményt vezetett le, amelyet a törvény kifejezetten nem tartalmaz. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [18] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja szerinti ok kivételével - részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet - a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [21] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, az alsóbb fokú bíróság téves jogértelmezésére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [22] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.37.483/2023/2, Kfv.37.557/2024/2.). A felperes Ákr. 46. §
(1)bekezdés b) pontjára, az „azonos ténybeli és jogi alapon” történő ismételt kérelem visszautasításának jogszerűségére, továbbá arra hivatkozása, hogy a korábbi kérelemhez képest felmerülő új egészségügyi körülmények, oltásmellékhatás-bejelentés, egyéb eljárások kizárják-e az ismételt kérelem visszautasítását, mindig egyedileg, az ügy érdemében eldöntendő kérdések, a befogadás körében nem vizsgálhatók. Kúria VI.Kfv.37.479/2026/3-1 5 [23] A kötelező védőoltások vonatkozásában az elvi jelentőségű jogkérdések tekintetében a Kúria már állást foglalt. A Kúria töretlen joggyakorlata szerint a védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez. A védőoltásokkal kapcsolatos jogi szabályozás betartása kötelező. A védőoltás elrendelése nem jár alapjogi sérelemmel, mentesülni alóla kizárólag az Eütv. 58. §
(3)bekezdésben foglaltak esetén lehet (Kfv.37.199/2016/13., Kfv.37.049/2022/6.). A Kúria azt is kimondta, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásban - mint kérelemre induló eljárásban - a bizonyítási teher a felperesre esik, a felperes kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény benyújtása, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv. 58. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban meghatározott feltételei fennállnak (Kfv.37.049/2022/6., Kfv.37.116/2017/3., Kfv.37.119/2016/13., Kfv.37.080/2016/9.). [24] A joggyakorlat egységének biztosítása szükségtelen, ha az adott jogkérdéseket illetően a Kúria a korábbi határozataiban már állást foglalt, és attól a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem tér el, továbbá, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz olyan indokot, amely alapján a Kúriának el kellene térnie az ítélkező tanácsok jogértelmezésétől. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadáshoz önmagában a „számos hasonló ügyre kihatás”, mint hivatkozás nem elegendő ahhoz, hogy a befogadás feltételeinek fennállása a Kúria által érdemben vizsgálható legyen. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján így nem volt befogadható. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. A Kúria - a kifejtettek szerint - a kötelező védőoltás alóli mentesítés kérdésében már állást foglalt közzétett ítélkezési gyakorlatában, ekként a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján sem lehetett helye. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mely indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (Kfv.37.357/2022/2., Kfv.37.177/2023/2., Kfv.37.710/2023/2.). A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [27] Annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az alperes eljárását, döntését miért értékelte jogszerűnek, nem a befogadás, hanem az ügy érdemére tartozó kérdés, a befogadás körében nem vizsgálható. Az elsőfokú bíróság az ítélete [10]-[14] bekezdéseiben kitért arra, hogy - álláspontja szerint - az alperes miért döntött jogszerűen a kérelem visszautasításáról. Az elsőfokú bíróság döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. [28] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság döntése az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatott ki. Kúria VI.Kfv.37.479/2026/3-1 6 Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [29] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontokra
- b)pontra] befogadási okra nem hivatkozott. [30] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [31] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [32] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti kérelemről rendelkezni nem kellett. A döntés elvi tartalma [33] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [34] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- június
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.479/2026/3-1 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7