A határozat elvi tartalma: A keresetlevél visszautasításával a peres eljárás – a kereset érdemi elbírálása nélkül – befejeződik, ebből következően a keresetlevelet egy perben csak egyszer lehet visszautasítani. Ha a felperes a Kp. 49. §
(1)bekezdésére alapítottan a keresetlevelét újra benyújtja, a bíróságnak a már befejezett perben azt kell megvizsgálnia, hogy az újbóli előterjesztés megfelel-e Kp.
- §-ában meghatározott feltételeknek, és arról kell döntenie, hogy azáltal a felperes a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályokat fenntartotta-e vagy sem. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.468/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Ócsai Beatrix bíró A felperes: Felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím3 Az alperes képviselője: dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott 500064/3/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 2.K.705.619/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (2.K.707.234/2020/
- szám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 2.K.705.619/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kpkf.40.468/2020/2/I 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság a
- július 16-án kelt 2.K.705.619/2020/
- számú végzésével az alperes a
- április 29-én kelt, fenti számú határozata jogszerűségének vizsgálata iránt benyújtott keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján. Megállapította ugyanis, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét a Kp. 39. §
(1)bekezdésében foglaltak ellenére közvetlenül az elsőfokú bíróságnál, nem pedig az első fokon eljárt közigazgatási szervnél nyújtotta be. Végzésében a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjára utalással tájékoztatást adott arról, hogy a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. [2] A keresetlevelet a felperes – jogi képviselője útján – 2020. augusztus 10-én az első fokon eljárt közigazgatási szervnél újra benyújtotta, hivatkozva a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjára. Az elsőfokú bíróság végzése [3] Az elsőfokú bíróság a
- október 19-én kelt, fellebbezett végzésével az újra benyújtott keresetlevelet visszautasította a Kp.
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján. [4] Végzésének indokolásában egyebek mellett rögzítette, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltak ellenére az első fokon eljárt közigazgatási szervnél, nem pedig az elsőfokú bíróságnál nyújtotta be újra. Hivatkozott a Kúria Kpkf.VI.39.839/2020/
- számú végzésében foglaltakra, és rámutatott, hogy a keresetlevél benyújtására eredetileg az elsőfokú bíróságnál, újra pedig az első fokon eljárt közigazgatási szervnél nem a jogszabályban meghatározott helyre került sor, így a keresetindítási határidő nem tekinthető megtartottnak. A fellebbezés [5] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a peres eljárás lefolytatására utasítását kérte. [6] Hangoztatta, hogy az újra benyújtott keresetlevele visszautasításának jogalapja mindenekelőtt a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontja volt. Kifejtett álláspontja szerint e jogszabályhelyet az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte, mert a „bíróságnál” kitételt Kúria VI.Kpkf.40.468/2020/2/I 3 szűkítően vette figyelembe. Ezen értelmezés elfogadása esetén az eredetileg a bíróságnál benyújtott keresetlevele visszautasításhoz vezető hibáját nem tudta volna korrigálni, illetve nem tudott volna megfelelni a jogszabályhely másik rendelkezésének, amely szerint a keresetlevelet „az e törvényben foglaltaknak megfelelően” kell újra benyújtani. [7] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [8] Az elsőfokú bíróság végzése – az alábbiak szerint – érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [9] A Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság a felperes keresetlevelét a 48. §
(1)bekezdés
- l)vagy
- m)pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. [10] Az idézett jogszabályhely alkalmazásával összefüggésben a Kúria továbbra is irányadónak tartja a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 132. §
(1)bekezdése körében kialakult bírói gyakorlatot (KGD 2018.63.). Kiemeli, hogy a keresetlevél visszautasításával a peres eljárás – a kereset érdemi elbírálása nélkül – befejeződik, ebből következően a keresetlevelet egy perben csak egyszer lehet visszautasítani. Ha a felperes a Kp.
- §-ára alapítottan a keresetlevelét újra benyújtja, a bíróságnak a már befejezett perben azt kell megvizsgálnia, hogy az újbóli előterjesztés megfelel-e az ott meghatározott feltételeknek, és arról kell döntenie, hogy azáltal a felperes a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályokat fenntartotta-e vagy sem. Ha a törvényi feltételek teljesülnek, a bíróságnak új lajstromszám alatt kell folytatnia a peres eljárást, amennyiben azonban nem, úgy a régi lajstromszámon kell a peres eljárás folytatására irányuló felperesi kérelemről döntenie. [11] Helytállóan mutatott rá a felperes a fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság az újra benyújtott keresetlevél visszautasítását a Kp.
- §
(1)bekezdés
- b)pontjára (illetve arra
- is)alapította. Hangsúlyozza a Kúria, hogy ez a jogszabályhely nem a keresetlevél visszautasításához vezető okokat tartalmazza, hiszen azokat a Kp. 48. §
(1)bekezdése sorolja fel. A Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjára keresetlevelet visszautasító döntés nem alapítható, a fellebbezett végzésben annak jogalapjaként szintén megjelölt Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontjának alkalmazása pedig az újra benyújtott keresetlevél kapcsán – a fentiekre figyelemmel – fel sem merülhetett. Az eredetileg benyújtott keresetlevelet visszautasító végzéséhez pedig az elsőfokú bíróság kötve van (Kp. 84. §
(2)bek., a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény [a továbbiakban: Pp.]
- §
(1)bek.), így annak jogalapját – Kp. 48. §
(1)bekezdés l), avagy i) pont – utólag nem módosíthatja, függetlenül a Kúria Kpkf.VI.39.839/2020/
- számú végzésében foglaltaktól. [12] A felperes az elsőfokú bíróság 2.K.705.619/2020/
- számú, a keresetlevelet a Kp.
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján visszautasító végzését követően a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozva terjesztette elő ismét a keresetlevelét, amit egyértelműen kifejezésre juttatott a keresetlevelében és a fellebbezésében is. Az elsőfokú bíróság azonban – bár az újra benyújtott keresetlevelet visszautasító végzésének indokolásába e kérdés Kúria VI.Kpkf.40.468/2020/2/I 4 vizsgálatát is bevonta – mégsem hozott olyan döntést, amelynek rendelkező részében az e törvényhelyre alapított bírósági intézkedés iránti kérelmet elbírálta volna. [13] A Kúria a másodfokú eljárásban orvosolhatatlan formai hiányosságként értékelte, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezett végzésében ténylegesen nem a peres eljárás folytatására irányuló felperesi kérelemről döntött, a végzés rendelkező része és indokolása e tekintetben a kifejtettek szerint nincs összhangban, az újra benyújtott keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása tárgyában hozandó döntést a Kúria az elsőfokú bíróság helyett nem pótolhatta. A végzés másodfokú eljárásban orvosolhatatlan formai hiányossága ún. abszolút hatályon kívül helyezési ok, a másodfokú bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, mert az a végzésnek – a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélküli – kötelező, teljes körű hatályon kívül helyezését vonja maga után. [14] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 110. §
(1)bekezdés c) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [15] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak az újra benyújtott keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása tárgyában, a felperesnek a peres eljárás folytatására irányuló kérelméről kell döntenie. A döntés elvi tartalma [16] A keresetlevél visszautasításával a peres eljárás – a kereset érdemi elbírálása nélkül – befejeződik, ebből következően a keresetlevelet egy perben csak egyszer lehet visszautasítani. Ha a felperes a Kp. 49. §
(1)bekezdésére alapítottan a keresetlevelét újra benyújtja, a bíróságnak a már befejezett perben azt kell megvizsgálnia, hogy az újbóli előterjesztés megfelel-e Kp.
- §-ában meghatározott feltételeknek, és arról kell döntenie, hogy azáltal a felperes a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályokat fenntartotta-e vagy sem. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A felperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, az alperesnek pedig költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 110. §
(3)bekezdésére, valamint a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [19] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [20] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. Kúria VI.Kpkf.40.468/2020/2/I Budapest, 2020. december 17. 5