← Magyarország

Kökif.45071/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogást megalapozza, ha a másodfokú bíróság a Kp. 114. §

(1)bekezdésében a végzés elleni fellebbezés elbírálására meghatározott harminc napos határidőt elmulasztja. A Kúria végzése Az ügy száma: Kökif.III.45.071/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Külgazdasági és Külügyminisztérium (alperes címe) Alperesi képviselő: dr. Szabó Adrienn (alperesi képviselő címe) A per tárgya: Közszolgálati Döntőbizottság határozatával szemben indított közszolgálati jogvita A kifogást benyújtó fél: a felperes A kifogással érintett eljárás: a Fővárosi Ítélőtábla előtt 2.Kpkf.750.271/
  2. szám alatt folyamatban lévő másodfokú eljárás Rendelkező rész A Kúria felhívja a Fővárosi Ítélőtáblát a Fővárosi Törvényszék
  3. november 18-án kelt 6.K.701.848/2024/
  4. számú végzésével szemben előterjesztett fellebbezés haladéktalan, de legkésőbb az ügy iratainak visszaérkezését követő 30 napon belüli elbírálására. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az eljárás elhúzódása miatti kifogás alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kökif.45.071/2025/2 2 [1] A felperes tartós külszolgálatra kihelyezésének megszüntetésével összefüggő keresetét a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  5. szeptember 24én kelt, megismételt eljárásban hozott 6.K.701.848/2024/
  6. számú ítéletével (a továbbiakban: elsőfokú ítélet) elutasította. [2] A felperes
  7. október 16-án a tárgyalási jegyzőkönyv, valamint az ítélet kijavítása és kiegészítése iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróság előtt, majd
  8. október 24-én az elsőfokú ítélet elleni fellebbezését is benyújtotta. Az elsőfokú bíróság
  9. november 18-án a
  10. sorszámú végzésével a jegyzőkönyv kijavítása, a
  11. sorszámú végzésével az ítélet kijavítása, a
  12. sorszámon hozott végzésével pedig az ítélet kiegészítése iránti kérelem elutasításáról rendelkezett, majd a
  13. sorszámú végzésével az ítélet kijavítása iránti kérelmet elutasító végzés elleni felperesi fellebbezést visszautasította. A Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: másodfokú bíróság) a felperes
  14. sorszámú ítélet elleni fellebbezését 2.Kf.700.066/
  15. számon, a
  16. sorszámú végzés elleni fellebbezését 2.Kpkf.750.270/
  17. számon, a
  18. sorszámú végzés elleni fellebbezését pedig 2.Kpkf.750.271/
  19. számon lajstromozta. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás, észrevétel [3] A felperes
  20. április 8-án a másodfokú bírósági eljárások elhúzódása miatt kifogást terjesztett elő. Előadta, hogy a korábbi,
  21. február 5-én kelt kifogása benyújtását követően a másodfokú bíróság megküldte részére az ítélet kiegészítése iránti kérelmére tett alperesi észrevételt, az alperesnek az ítélet elleni fellebbezés kapcsán benyújtott fellebbezési ellenkérelmét, továbbá a fellebbezést visszautasító végzés elleni fellebbezésre tett észrevételét is. Hangsúlyozta, hogy kifogása erre figyelemmel kizárólag azokra a cselekményekre vonatkozik, amelyeket nem orvosoltak a bíróságok. [4] Ezek közül – a végzések kapcsán – elsőként a
  22. és
  23. sorszámú végzések ellen előterjesztett fellebbezései elbírálásának hiányát kifogásolta. Kiemelte, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló
  24. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  25. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróságnak a
  1. és
  2. sorszámú végzések elleni fellebbezéseket a felterjesztéstől számított 30 napon belül el kellett volna bírálnia. Bár a részére kézbesített iratokból nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság mikor terjesztette fel a fellebbezéseket, álláspontja szerint a kifogás előterjesztésének időpontjában a határidő már biztosan eltelt. [5] Kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság a 2.Kf.700.066/2025/
  3. számú végzésében a perkoncentráció elvével indokolta azt, hogy az ítélet elleni fellebbezéssel azonos tárgyalási napon – azaz
  4. november 11-én – kívánja elbírálni a
  5. és a
  6. sorszámú végzések elleni fellebbezéseket is, ami azonban így minimum nyolc hónapnyi késedelmet eredményezne. A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság félreértelmezte a perkoncentráció jogintézményét, mert a Kp.
  7. §-a és a polgári perrendtartásról szóló
  8. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  9. §-a szerinti definíció alapján az nem azt jelenti, hogy a három külön eljárásban – amelyből az egyik kizárólag akkor kezdhető meg, ha a másik kettőben elutasító határozat születik – a tárgyalást egy napra kell kitűzni. A perkoncentráció azt célozza, hogy a felek között jogvita minél korábban tisztázódjon, a bíróság számára az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon, azaz a jogvita anyagi- és eljárásjogi keretei minél előbb rögzüljenek. Ezzel az alapelvi céllal nem egyeztethető össze az, hogy a másodfokú bíróság a Kúria III.Kökif.45.071/2025/2 3 végzések elleni fellebbezések elbírálására vonatkozó 30 napos eljárási határidőt önkényesen nyolc-kilencszeresére növelje. [6] Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a
  10. és
  11. sorszámú végzések elleni fellebbezéseket ugyanazon a napon kívánja elbírálni, mint az ítélet elleni fellebbezést. Ugyanis amennyiben akár a kiegészítés, akár a kijavítás vonatkozásában helyt ad a fellebbezésnek, abban az esetben nem fog tudni ugyanazon a napon az ítélet elleni fellebbezésről is határozni, mert az elsőfokú bíróságnak előbb kiegészítő ítéletet kell hoznia. A másodfokú bíróság kitűzéssel kapcsolatos eljárása felveti a Kp.
  12. §
(2)bekezdésének, a tisztességes eljárás alapelvének a sérelmét. [7] Mindezekre – valamint az ítélettel szemben előadott további kifogásokra – tekintettel a felperes a Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Pp. 157. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja, valamint a
(2)bekezdése alapján kérte a másodfokú bíróság mulasztása tényének megállapítását, és a másodfokú bíróságnak az elmulasztott eljárási cselekmények elvégzésére utasítását. Kérte a
  1. február 5-én kelt kifogásának, valamint a
  2. és
  3. sorszámú végzések elleni fellebbezésének soron kívüli elbírálását, továbbá az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésének a Pp.
  4. §
(2)bekezdése szerint soron kívüli, ennek hiányában a Kp. 107. §
(2)bekezdése szerint három hónapon belüli elbírálását, illetve – az előbbi szabályok alkalmazhatatlansága esetén – az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés Pp. 157. §
(1)bekezdés c) pontjában hivatkozott észszerű időtartam elteltére tekintettel a lehető leghamarabbi elbírálását. [8] Az alperes a
  1. április 24-én kelt észrevételében előadta, hogy a felperes határidőkhöz kapcsolódó, időpontokra vonatkozó állításai feltételezéseken alapulnak. Ezen felül a felperes figyelmen kívül hagyta, hogy a kérelmeire való reagálás érdekében az alperes további határidőket kapott a bíróságtól. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen alkalmazta a perkoncentráció elvét a fellebbezések elbírálása időpontjának megválasztásakor. Az alperes kérte figyelembe venni a BH2024.12.
  2. (Kúria Kökif.45.108/2024/2.) számú döntést is. [9] A másodfokú bíróság a 2.Kpkf.705.270/2025/
  3. számú átiratában nem tartotta alaposnak a felperes kifogását. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy jelen eljárásban kizárólag a felperes
  4. április 8-án kelt beadványában felhozott a 2.Kpkf.750.271/
  5. szám alatt – az elsőfokú ítélet kijavítása iránti kérelmet elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezés visszautasításáról rendelkező 6.K.701.848/2024/
  6. sorszámú végzéssel szemben előterjesztett felperesi fellebbezéssel összefüggésben – indult másodfokú eljáráshoz kapcsolódó kifogását vizsgálta. [11] A felperes a vizsgált kifogásában azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a
  7. sorszámú végzés elleni fellebbezését azonos napon kívánja elbírálni az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésével, amellyel megsérti a Kp.
  8. §
(1)bekezdésében foglalt 30 napos elbírálási határidőt, ezáltal az eljárás elhúzódását idézi elő. Kérte erre tekintettel a fellebbezés soron kívüli elbírálását. [12] A másodfokú bíróság előtt 2.Kpkf.750.271/
  1. sorszám alatt folyamatban lévő eljárás elhúzódása miatti kifogás – az alábbiak szerint – megalapozott. Kúria III.Kökif.45.071/2025/2 4 [13] A Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 157. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el. A Pp. 157. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül nem végezte el, vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett. [14] A Pp. 157. §
(2)bekezdése értelmében a kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára. [15] A Pp. 158. §
(4)bekezdése szerint, ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban – a 157. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja. [16] A Kúria követendő gyakorlata szerint (Kökif.V.40.384/2020/2., Kökif.VI.39.814/2020/2., Kökif.I.40.865/2021/2., Kökif.II.40.721/2021/2., Kökif.VII.45.064/2021/2., Kökif.III.45.051/2025/2.) a fél az eljárás elhúzódására hivatkozással az ügyben eljárt bíróság mulasztása miatt kifogást terjeszthet elő, amelyben köteles megjelölni azt az elmulasztott eljárási cselekményt vagy határozatot, amely az eljárás elhúzódását eredményezi. A Pp.
  1. §-ában szabályozott eljárás elhúzódása miatti kifogás jogalkotói célja, hogy az eljárás folyamatában ráhatást biztosítson az eljárások elhúzódásmentes folytatására. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás nem a mulasztás, késedelem megállapítását, hanem a sérelmes körülmény orvoslását célozza, ezért a kifogás érdemben akkor bírálható el, ha az előterjesztésre okot adó, sérelmezett beavatkozást igénylő helyzet még fennáll, annak kiküszöbölése érdekében a beavatkozás indokolt. Ha a kifogás elbírálásakor nem áll fenn olyan mulasztás – azaz konkrét eljárási cselekmény vagy határozat hiánya –, amely az eljárás elhúzódását okozza, akkor a kifogást, mint alaptalant el kell utasítani. [17] A felperes a vizsgált másodfokú eljárásban a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott határidő be nem tartása miatt kifogásolta – a Pp. 157. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – az eljárás elhúzódását. E szabály értelmében a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, szükség esetén a feleket meghallgathatja. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. [18] A peradatok szerint az elsőfokú bíróság az elsőfokú ítélet kijavítása iránti kérelmet elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezés visszautasításáról rendelkező 6.K.701.848/2024/30. sorszámú végzéssel szemben előterjesztett felperesi fellebbezést 2025. február 18-án terjesztette fel a másodfokú bírósághoz, ahol az ügyet 2025. február 21-én lajstromozták. Az iratokat a másodfokú bíróság a Kp. 112. §
(3)bekezdése és a Kp. 104. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 45. §
(1)bekezdésének megfelelően megvizsgálta, és
  1. február
  2. napján, az érkezést követő
  3. napon intézkedett az ügy elbírálása napjának kitűzéséről, ezt követően került sor a – jelen kifogással nem érintett – további intézkedésekre: Kúria III.Kökif.45.071/2025/2 5 a felperes korábbi eljárás elhúzódása miatti kifogásának az iratokhoz szerelésére, alperes részére történő kiadására és a Kúriához felterjesztésére, valamint a felperes
  4. április 7-én kelt beadványában a másodfokú bíróság eljáró tanácsára vonatkozó kizárás iránti kérelmének intézésére. A másodfokú bíróság a
  5. sorszámú ítélet, a
  6. és
  7. sorszámú végzések tárgyalását – azok tárgyi összefüggésére tekintettel – azonos napra, a beérkező ügyek sorrendjének megfelelően a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki, mivel úgy értékelte, hogy a felperes ügyeiben a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/
  8. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.)
  9. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti soron kívüli elbírálás feltételei nem állnak fenn. A másodfokú bíróság az átiratában utalt arra is, hogy a Kp. 114. §
(1)bekezdése szerinti kitűzési és határozathozatali határidőtől való eltérést a bíróság által elbírálandó, a tanács előtt folyamatban lévő, korábban érkezett ügyek jelentős mennyisége indokolta. [19] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a
  1. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának napját a
  2. sorszámú ítélet elleni fellebbezés elbírálásához kötötte, és azt
  3. november
  4. napjában határozta meg figyelmen kívül hagyva a Kp.
  5. §
(1)bekezdésében meghatározott harminc napos határidőt. [20] A Kp. fellebbezésről szóló XVIII. fejezete külön alcímet tartalmaz az ítélet (
  1. alcím) és a végzés (
  2. alcím) elleni fellebbezés szabályaira. A
  3. alcímen belül elhelyezett Kp.
  4. §
(3)bekezdése a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a Kp. 114. §
(1)bekezdése végzés esetében az ítélet elleni fellebbezéstől eltérő szabályként határozza meg a harminc napos elbírálási határidőt, azt munkaszervezési okokból nem lehet negligálni. A Kp. 2. §
(2)bekezdésében rögzített azon rendezőelv, mely szerint a bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el, szintén nem eredményezheti a Kp. 114. §
(1)bekezdésének sérelmét, a bíróság hatékony és koncentrált pervezetése nem nyilvánulhat meg a törvényi határidő elmulasztásában. Annak sincs e szempontból jelentősége, hogy a Büsz. szerinti soron kívüliség elbírálási szempontjai fennállnak-e, mivel a Kp.-ben konkrét szabály rendelkezik a végzés elleni fellebbezés elbírálásának határidejéről. Nem lehetnek irányadóak erre az esetre a Kúria Kökif.I.39.119/2023/
  1. és Kökif.VII.45.108/2024/
  2. számú döntései sem, amelyek nem végzés, hanem ítélet elleni fellebbezések elbírálása tárgyában születtek. [21] A jelen eljárásban is irányadó a Kökif.III.39.064/2024/
  3. számú végzés, amelyben a Kúria – kifejezetten végzés elleni fellebbezés kapcsán – kimondta, hogy ha a fellebbezésről a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított harminc napon belül nem határoz, a fellebbező fél eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogása alapos, és a Kúria a Pp.
  4. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint a mulasztó bíróságot határidő tűzésével az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére hívja fel. [22] Tekintettel arra, hogy a Kp. 114. §
(1)bekezdésében megadott határidő eredménytelenül eltelt, a Kúria a kifogást megalapozottnak találta, és a Pp. 158. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróságot határidő tűzésével a
  1. sorszámú végzés elleni fellebbezés elbírálására utasította. A döntés elvi tartalma Kúria III.Kökif.45.071/2025/2 6 [23] Az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogást megalapozza, ha a másodfokú bíróság a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében a végzés elleni fellebbezés elbírálására meghatározott harminc napos határidőt elmulasztja. Záró rész [24] A végzés ellen sem felülvizsgálatnak, sem fellebbezésnek nincs helye [Kp. 116. § d) pontja, Kp. 112. §
(2)bekezdése]. [25] A Kúria a kifogást a Kp. 36. §
(2)bekezdés a) pontja és a Pp. 158. §
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.