← Magyarország

Pf.20015/2023/3 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Alakszerű határozat hiányában nem támadható perben az ügyvezető döntése, mellyel a felperest nem engedte a taggyűlésre regisztrálni. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.015/2023/

  1. A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselői: ügyvéd2 Ügyvédi Iroda (cím4, ügyintéző: ügyvéd2 ügyvéd) ügyvéd3 ügyvéd (cím5) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 23.P.21.029/2021/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága által ügyszám cégjegyzékszám alatt a cégnyilvántartásba bejegyzett társaság, a felperes
  4. szeptember
  5. napjától az alperes tagja, aki 3.400.000 Ft névértékű önálló üzletrésszel rendelkezik a társaságban. A társaság tagjait a társasági Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.015/2023/3 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] 2 szerződés 6.
  6. bekezdése alapján 200.000 Ft alapértékű üzletrészenként egy szavazat illeti meg. név a
  7. november 18-án kelt meghívóval az alperes taggyűlését
  8. december
  9. napjára összehívta. A taggyűlés megnyitását megelőzően az általa folytatott regisztráció során a felperes üzletrésze képviseletében a taggyűlésen megjelent név1 regisztrációját megtiltotta, részére nem adott szavazólapot. A taggyűlés határozatképességének vizsgálata során név ügyvezető megállapította, hogy a leadható szavazatok száma 267, amelyből 262 szavazat leadására jogosult jelent meg. Ezután a meghívóban közölt napirendi pontokat követve hozta meg a taggyűlés a határozatait, leadható összes szavazatként 262 szavazatot figyelembe véve, amelybe nem számította bele az ügyvezető a felperes üzletrész után leadható 17 szavazatot. A felperes keresete elsődlegesen az alperes ügyvezetőjének, névnak a
  10. december
  11. napján a taggyűlési regisztráció során hozott, szám nélküli, a felperes üzletrészét illetően a legfőbb szerv ülésén való részvételt és szavazati jog gyakorlást megtiltó ügyvezetői határozatának hatályon kívül helyezésére, másodlagosan annak jogsértő volta megállapítására, valamint az alperes perköltségben való marasztalására irányult. Állította, hogy üzletrésze után gyakorolható jogai érvényesülését az eljáró ügyvezetőnek a regisztráció során hozott döntése gátolta meg, amely a Ptk. 3:21.§

(1)bekezdése alapján ügyvezetői határozatnak minősül, és amely a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (Ptk.) 3:35.§-a szerinti bírósági felülvizsgálat tárgya lehet. Érvelése szerint a sérelmezett ügyvezetői határozat a Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdésébe ütközik és ellentétes a hatályos társasági szerződésnek a szavazati jog mértékére vonatkozó rendelkezéseivel. Az ügyvezető hatáskörébe nem tartozó tárgyban hozta meg a határozatát, amelynek hatályon kívül helyezése szükséges a Ptk. 3:37.§ alkalmazásával. Érvényesíteni kívánt jogként a fentiek mellett a Ptk. 3:88.§
(1)bekezdés, 3:94.§, 3:102.§, 3:110.§
(1)és
(2)bekezdés, a 3:112.§
(1)és
(2)bekezdés, illetve a 3:193.§ és 3:196.§ szabályait jelölte meg. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a Pp. 176.§
(1)bekezdés g) pontjára és 240.§
(1)bekezdésére hivatkozással, vitatva a felperes tagi minőségét. Az elsőfokú bíróság a kérelmet a 23.P.21.029/2021/20./I. számú végzésével elutasította. Érdemben a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy a felperes nem tagja a társaságnak, így szavazati jog gyakorlására nem jogosult. A felperes jogelődje, név2
  1. január
  2. napján név3 tagtól vásárolt üzletrészt, az üzletrész megosztásához és kívülálló személyre történő átruházáshoz a létesítő okirat 10.
  3. és 10.
  4. pontjában előírt taggyűlési hozzájárulást azonban a társaság iratai nem igazolják, így az adásvételi szerződés érvénytelen, az ügyvezető regisztrációból kizáró intézkedése pedig nem valósított meg jogsértést. Vitatta, hogy a regisztráció során ügyvezetői határozatok születtek. Hangsúlyozta, az ügyvezető Ptk. 3:21.§
(2)bekezdése és 3:112.§
(2)bekezdése által körülírt tág feladatkörébe – amelynek része a taggyűlés összehívása, a napirend kiküldése, a regisztráció lebonyolítása vagy a taggyűlés megnyitása is – tartozó döntéshozatal nem minden esetben nyer ügyvezetői határozati formát, amely a bírósági felülvizsgálat Ptk. 3:35.§-a szerinti előfeltétele. Álláspontja szerint a sérelmezett döntés csupán ügyvezetői intézkedés fogalomkörébe tartozik – ennek alátámasztására a BDT
  2. számú eseti döntésre hivatkozott – amellyel szemben önálló peres eljárás kezdeményezésének nincs helye. Rámutatott, hogy amennyiben az intézkedés jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütköző, annak jogkövetkezményei levonása a taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti peres eljárásban kérhető. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.015/2023/3 [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 200.000 forint elsőfokú perköltséget. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a perfelvételi nyilatkozatok az alperes részéről legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szabályszerű meghatalmazással rendelkező ügyvédtől származtak, érdemi vizsgálatuk mellőzésére nem volt lehetőség. Elsődlegesen a sérelmezett ügyvezetői döntés jogi jellegét vizsgálta. Utalt a Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.002/2022/5., Pf.V.20.099/2021/
  3. és Pf.V.20.110/2021/6., valamint a Zalaegerszegi Törvényszék 23.P.20.223/2022/
  4. számú ítéleteire, mint amelyek már kimunkálták az ülés nélküli döntéshozatallal összefüggő szavazati jog gyakorlását meggátló ügyvezetői döntések és az összehívott taggyűlésekre vonatkozó, határozati formában rögzített ügyvezetői rendelkezések érdemi határozati minőségét. Ennek ismeretében vizsgálta, hogy az ügyvezető regisztrációt akadályozó magatartása a társasági jogot és kötelezettséget ténylegesen alakító hatást gyakorló számmal el nem látott határozatnak minősül-e, vagy az a taggyűlés lebonyolítása körében foganatosított intézkedés fogalomkörét nem haladja meg. Megállapította, az ügyvezető döntése nyomán a felperes üzletrésze után őt illető regisztráció és szavazás lehetőségével elvileg nem élhetett, a jelenléti ív aláírása azonban utóbb a képviselő részéről megtörtént. A rendelkezés azonban a tagsági jogviszony hiányáról, megvonásáról nem szólt, továbbá a döntés alakszerű írásba foglalása sem történt meg, e körben érdemi ügyvezetői rendelkezést a jegyzőkönyv nem tartalmazott. Az ügyvezető tagsági jogot nem vont el, a létesítő okirat nem módosította. Kifejtette, hogy a tagjegyzékben szereplő tag tagsági jogviszonya létrejöttének utólagos ügyvezetői vizsgálata, tehát érdemi jogalakító jelleg hiányában nem állapítható meg a sérelmezett döntés határozati minősége, amely lehetőséget teremtene a Ptk. 3:35.§-a alapján önálló peres eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint az ügyvezető regisztrációt kizáró rendelkezése nem mutat túl a taggyűlés összehívásához, rendjének biztosításához hasonló technikai jellegű ügyvezetői intézkedések körén. A Ptk. 3:35.§-a kizárólag határozatok hatályon kívül helyezésére ad lehetőséget, az ügyvezető technikai jellegű intézkedésével szemben bírósági felülvizsgálat nem kezdeményezhető, az érintett taggyűlés határozatainak hatályon kívül helyezése iránt a felperes fel is lépett, a bíróság az ügyben 23.P.21.015/
  5. szám alatt hozott határozatot. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése, valamint az alperes első- és másodfokú perköltségben marasztalása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369.§
(1)és
(3)bekezdésében, valamint 371.§
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontjaiban jelölte meg. Utalt arra, hogy az irányadó tényállás szerint az ügyvezető a taggyűlésen arról rendelkezett, hogy a felperes képviselője a felperest megillető szavazati jog gyakorlására az ülésen nem jogosult, mert a felperes nem tagja a társaságnak, felvételét a társaság nem hagyta jóvá. Álláspontjuk szerint az ügyvezetőnek ez a rendelkezése nem lehet egyszerű technikai jellegű intézkedés, hanem olyan ügyvezetői döntés, amely a Ptk. 3:110.§
(1)és
(2)bekezdését, valamint az alperes társasági szerződésének 6.
  1. pontját sérti, mert a fennálló tagsági jogviszonyból eredő alapvető jog, a szavazati jog gyakorlását zárja ki. Hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában felhívott, a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.299/2020/
  2. számú határozat tárgya más, mint a jelen perrel érintett tényállás, az a taggyűlés tisztségviselőinek és a napirendjének elfogadásáról szóló határozatok felülvizsgálatát érintette, míg jelen perben az ügyvezetői rendelkezés a társasági szerződés módosítását eredményezte, amely jelentős, a társaság belső viszonyait közvetlenül érintő érdemi döntés volt. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.015/2023/3 [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] 4 Hivatkoztak a név által, a felperes és további tagok üzletrésze szavazati jogának megvonása miatti korábbi ügyvezetői határozatok hatályon kívül helyezése iránt indult perekben hozott jogerős határozatokra, így a Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.110/2021/6., Pf.V.20.099/2021/3., Pf.V.20.022/2021/
  3. és Pf.V.20.002/2022/
  4. számú ítéleteire, amelyek megállapították, hogy a tag szavazati jogának megvonásáról rendelkező ügyvezetői határozat bírósági felülvizsgálatának helye van. Tévesnek tartotta ezért az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a felperest a Ptk. 3:35.§-a alapján ne illetné meg kereshetőségi jog, a társaság ügyvezetőjének jogszabálysértő vagy társasági szerződést sértő döntésével szemben. Utalt arra, hogy az ügyvezetői határozat írásba foglalásának elmaradása vagy annak csak a taggyűlés jegyzőkönyvébe foglalása nem eredményezheti a határozat bírósági felülvizsgálata lehetőségének kizártságát. Az ezzel ellentétes értelmezés ugyanis oda vezetne, hogy az ügyvezetőnek elég lenne megtiltani a tagok szavazati jogának gyakorlását és legfőbb szervi határozat hiányában ez ellen a létesítő okirat módosítását eredményező ügyvezetői rendelkezés ellen a bírósági felülvizsgálat lehetősége elmaradna, az ügyvezető e rendelkezésével szemben a Ptk. által biztosított jogorvoslati lehetőség elveszne, és azt a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti eljárás sem pótolhatná. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállást a másodfokú bíróság is irányadónak tekintette. Az irányadó tényállás alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adott esetben az ügyvezetőnek az a magatartása, hogy a felperes üzletrésze tekintetében a regisztrációt nem tette lehetővé, illetve ennek eredményeként a határozathozatal során az üzletrészt megillető szavazatokat nem vette figyelembe, nem tekinthető olyan ügyvezetői határozatnak, amely ellen a Ptk. 3:35.§-a alapján önálló per megindítására lenne lehetőség. A másodfokú bíróság hivatalos tudomása szerint a felperes fellebbezésében felhozott, a Pécsi Ítélőtábla előtt folyamatban volt Pf.V.20.110/
  5. számú per tárgya a 2/2020.(06.12.) számú alakszerű ügyvezetői határozat, a Pf.V.20.099/
  6. számú per tárgya az 1/2020.(06.12.). számú alakszerű ügyvezetői határozat, míg a Pf.V.20.022/
  7. számú per tárgya az 4/2020.(06.12.). számú alakszerű ügyvezetői határozat hatályon kívül helyezése volt, a Pécsi Ítélőtábla V.Pf.20.002/2022/
  8. számú ítélete alapjául szolgáló tényállás szerint pedig név ügyvezető a
  9. június
  10. napján kelt levelében rendelte el az alperes ülés nélkül döntéshozatali eljárását, és az eljárás elrendeléséről szóló levélben rendelkezett arról, hogy a felperesek tagsági jogviszony hiányában a döntéshozatali eljárás során szavazati jogukat nem gyakorolhatják. A felperes fellebbezésében felhívott mind a négy eset tehát eltér a jelen perbeli tényállástól, három esetében kifejezett alakszerű határozattal, míg a negyedik esetben ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásban írásbeli formában rendelkezett az ügyvezető a tagokat megillető szavazati jog megvonásáról. A perbeli esetben az ügyvezető nem hozott ilyen, a szavazati jog megvonására vonatkozó határozatot, a regisztráció lehetetlenné tételének következménye volt az, hogy a felperes a taggyűlésen nem vehetett részt és nem gyakorolhatta szavazati jogát. A másodfokú bíróság egyetértett ezért azzal az elsőfokú bíróság által elfoglalt jogi állásponttal, hogy ügyvezetői határozat hiányában a Ptk. 3:35.§-a szerinti perindításra nincs lehetőség. Nem jelenti ez azonban a felperes üzletrésze tekintetében a jogorvoslati jog elvesztését, mert az ilyen módon megtartott taggyűlésen született határozatokkal szemben a felpereseket a Ptk. 3:35.§-a alapján megilleti a keresetindítási jog a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.015/2023/3 [26] [27] [28] 5 Ha pedig a regisztráció lehetetlenné tételét követően nem született határozat, így nincs lehetőség perindításra, az, hogy az ügyvezető akadályozza a közös tulajdonú üzletrész képviselőjének részvételét a társaság működésében, a társaság törvénysértő működésére utalhat, és törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésére adhat alapot. A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet és a Pp. 83.§
(5)bekezdése alapján viseli a fellebbezésre lerótt eljárási illetéket. Egyéb megtérítendő költség a másodfokú eljárásban nem merült fel. Pécs,
  1. május
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.