← Magyarország

Kpkf.39346/2020/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasításához vezet, ha azt a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztették elő. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.346/2020/

  1. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Mohay György bíró A felperes: Felperes1 cím1 Az alperes: Magyar Országos Közjegyzői Kamara cím2 Az alperes képviselője: dr. Reksán Melinda Vivien kamarai jogtanácsos A per tárgya: eljárási díjfizetési kötelezettség A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 43.K.28.329/2019/
  2. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (a Budapest Környéki Törvényszéken 9.K.700.754/2020/
  3. szám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 43.K.28.329/2019/
  4. számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kpkf.39.346/2020/3/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Kalocsai Járásbíróság – közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán indult perben – a
  5. november 10-én jogerőre emelkedett 2.P.20.370/2018/
  6. számú végzésében kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes közjegyzői kamara részére 153.000 forint feljegyzett eljárási díjat. [2] A felperes
  7. augusztus 27-én érkezett keresetlevelében költségmentességére – helyesen: a közjegyző által engedélyezett személyes díjfeljegyzési jogára – hivatkozással fizetési kötelezettségét vitatta. Keresetlevelét az elsőfokú bíróság a
  8. szeptember 12-én kelt 43.K.28.329/2019/
  9. számú végzésével visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. Megállapította ugyanis, hogy az alperes nem közigazgatási szerv, a felperes és az alperes közötti jogviszony nem közigazgatási jogviszony, a köztük lévő vita nem közigazgatási jogvita. Nincs olyan közigazgatási jog által szabályozott közigazgatási cselekmény vagy mulasztás, amely a bíróság által közigazgatási perben vizsgálható lenne. [3] A felperes által a 2. sorszámú végzés ellen benyújtott, 2019. szeptember 30-án érkezett 3. sorszámú fellebbezést az elsőfokú bíróság a 2019. október 21-én kelt 6. sorszámú végzésével visszautasította a Kp. 26. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(2)bekezdése, valamint a Kp.
  1. § d) pontja alapján. Megállapította, hogy a felperes a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő a fellebbezését. Rögzítette, hogy a
  2. október 1-jén kelt
  3. sorszámú végzésben – visszautasítás terhével – a fellebbezés hiányosságainak nyolc nap alatti pótlására szólította fel a felperest. A felperes az
  4. sorszámú beadványában a nyolc napos határidő további harminc nappal történő meghosszabbítását kérte, azonban ezt az elsőfokú bíróság elutasította. [4] A felperes által a
  5. sorszámú végzés ellen benyújtott,
  6. november 8-án érkezett
  7. sorszámú fellebbezést az elsőfokú bíróság a
  8. november 19-én kelt
  9. sorszámú végzésével visszautasította a Pp.
  10. §
(2)bekezdése, valamint a Kp.
  1. § d) pontja alapján. Megállapította, hogy a felperes a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő a fellebbezését. Rögzítette, hogy a felperes – az általa benyújtott bírósági beadványok számára is tekintettel – tisztában kellett, hogy legyen azzal, hogy fellebbezését jogi képviselővel eljárva, elektronikus úton kell benyújtania. [5] Ezt követően, az elsőfokú bírósághoz
  2. december 16-án érkezett
  3. sorszámú beadványában a felperes a
  4. sorszámú végzés ellen is fellebbezéssel élt. [6] Az elsőfokú bíróság az iratokat a fellebbezés elbírálása érdekében felterjesztette a Fővárosi Törvényszékhez, mint másodfokú bírósághoz, azonban a törvényszék a
  5. február 18-án kelt 1.Kpkf.670.200/2020/
  6. számú végzésével az iratokat visszaküldte azzal, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges tájékoztatást a felperesnek megadta, a Pp.
  7. §
(2)bekezdése szerint pedig a jogkövetkezményeket a tájékoztatást adó bíróságnak kell levonnia. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria VI.Kpkf.39.346/2020/3/I 3 [7] Az elsőfokú bíróság a
  1. március 4-én kelt, fellebbezett végzésével a felperes által a
  2. sorszámú végzés ellen
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezést visszautasította a Pp.
  4. §
(2)bekezdése és a Kp.
  1. § d) pontja alapján. [8] Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felperes a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő a fellebbezését. Rögzítette, hogy a felperes – az általa benyújtott bírósági beadványok számára is tekintettel – tisztában kellett, hogy legyen azzal, hogy fellebbezését jogi képviselővel eljárva, elektronikus úton kell benyújtania. A felperes nem igazolta azt, hogy a pártfogó ügyvéd igénybevétele iránti eljárást megindította volna. A fellebbezés és az észrevétel [9] A felperes az elsőfokú bíróság jogutódjához, a Budapest Környéki Törvényszékhez
  2. április 15-én érkezett fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. [10] Hangoztatta, hogy további határidő biztosítása lehetőséget biztosítana a pártfogó ügyvéd kirendelésére. Előadta, hogy álláspontja szerint a Kalocsai Járásbíróság 2.P.20.370/2018/
  3. számú végzése nem vált jogerőssé, ezért – az elsőfokú bíróság
  4. sorszámú végzését is támadva – hangoztatta, hogy jogában áll a keresetindítás. [11] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira és a Fővárosi Törvényszék 1.Kpkf.670.200/2020/
  5. számú végzésében foglaltakra tekintettel. [12] Előadta, hogy a Kalocsai Járásbíróság 2.P.20.370/2018/
  6. számú jogerős végzésére figyelemmel fizetési felszólítást küldött a felperesnek, akinek kérelmére részletfizetést engedélyezett. Mivel jogszabályi kötelezettsége behajtani a díjakat, és a felperes önként nem teljesítette a fennálló tartozást, a részletfizetési engedélyben foglaltaknak nem tett eleget, ezért végrehajtási eljárást kezdeményezett, ami jelenleg folyamatban van. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [14] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  7. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [15] Az elsőfokú bíróság végzésében részletesen idézte az irányadó jogszabályokat, és azok alapján helytálló döntést hozott a fellebbezés visszautasításáról, döntésével a Kúria is egyetértett. A felperes a fellebbezésben – tartalma szerint figyelembe véve – nem tudott olyan jogszabálysértést megjelölni, amely az elsőfokú bíróság végzésének jogszerűségét megdöntötte volna. Kúria VI.Kpkf.39.346/2020/3/I 4 [16] A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemeli a Kúria, hogy a másodfokú eljárás tárgya a keresetlevelet visszautasító végzés (43.K.28.329/2019/2. sz.) elleni fellebbezést visszautasító végzés (43.K.28.329/2019/6. sz.) elleni fellebbezést visszautasító végzés (43.K.28.329/2019/8. sz.) elleni fellebbezést visszautasító végzés jogszerűsége. E végzés jogalapja a Pp. 74. §
(2)bekezdése és a Kp.
  1. § d) pontja, indoka pedig, hogy a felperes a 43.K.28.329/2019/
  2. számú végzés elleni,
  3. sorszámú fellebbezését jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő. [17] Hangsúlyozza e körben a Kúria, hogy a Kp.
  4. április 1-jétől hatályos
  5. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a Kúria, mint másodfokú bíróság előtt a végzés elleni fellebbezési eljárásban nem kötelező a jogi képviselet, ezért a felperes
  1. április 22-én érkezett, jogi képviselő nélkül előterjesztett fellebbezése érdemben elbírálható volt. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság végzése a meghozatalának időpontjában (
  2. március 4.) alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul megfelelt, hiszen ebben az időpontban a törvény alapján a törvényszék előtt a jogi képviselet, és ezzel együtt az elektronikus út igénybevétele kötelező volt, a felperes pedig a
  3. december 16-án érkezett fellebbezését – ahogyan azt az elsőfokú bíróság megállapította – a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság a végzésében arra is rámutatott: a felperes nem igazolta azt, hogy a pártfogó ügyvéd igénybevétele iránti eljárást megindította volna. Ezeket az elsőfokú bírósági megállapításokat a felperes a fellebbezésében nem cáfolta, önmagában az a hivatkozás, amely szerint további határidő biztosítása lehetőséget biztosítana a pártfogó ügyvéd kirendelésére, a végzés hatályon kívül helyezését nem eredményezhette. [18] Rögzíti a Kúria, hogy a per
  4. szeptember 12-én, a keresetlevél visszautasításával befejeződött, a Kalocsai Járásbíróság 2.P.20.370/2018/
  5. számú végzésével kapcsolatos felperesi érvelés nem vehető figyelembe. A felperes által a 43.K.28.329/2019/
  6. számú, keresetlevelet visszautasító végzés ellen benyújtott, határidőben előterjesztett fellebbezést pedig az elsőfokú bíróság a
  7. október 21-én kelt 43.K.28.329/2019/
  8. számú végzésével visszautasította. [19] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  9. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [20] Sorozatosan – alaptalanul – előterjesztett fellebbezéseire figyelemmel a Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a Kp. 36. §
(1)bekezdés l) pontja folytán alkalmazandó Pp. 5. §
(1)-
(2)bekezdései szerint a felek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni, egyúttal figyelmezteti, hogy a bíróság azt a felet, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi. A döntés elvi tartalma [21] A fellebbezés visszautasításához vezet, ha azt a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztették elő. Kúria VI.Kpkf.39.346/2020/3/I 5 Záró rész [22] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [23] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. és
  2. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [24] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (Itv.)
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [25] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2020. július 16. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró, dr. Mohay György s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.