A határozat elvi tartalma: A bíróság által megfogalmazott rendelkező rész akkor jogszerű, ha azonos az eljárást megindító beadványban egyértelműen megfogalmazott kérelemmel. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.109/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Kiss Veronika kamarai jogtanácsos által képviselt kérelmező5 (Cím1) kérelmezőnek – a Kérelmezett Képviselője által képviselt kérelmezett1 (Cím2) kérelmezett ellen sztrájk jogellenességének megállapítása tárgyában indított nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék 24.Mpk.75.175/2022/
- számú végzésével szemben a kérelmező által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy a kérelmezett által
- augusztus
- napján bejelentett,
- szeptember
- napjától határozatlan időre szólóan meghirdetett sztrájk jogellenes. Kötelezi a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 3.000 (háromezer) forint másodfokú perköltséget. A 7.000 (hétezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság határozata és az általa megállapított tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék a
- augusztus
- napján meghozott 24.Mpk.75.175/2022/
- számú végzésével megállapította, hogy „a kérelmezett által
- szeptember
- napjára meghirdetett” sztrájk jogellenes. Az elsőfokú bíróság részletesen Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.109/2022/4 2 ismertette a kérelmező3 és a kérelmező3-nél működő reprezentatív szakszervezetek között
- június
- napján létrejött megállapodást, a 2021-
- évi jövedelempolitikai intézkedések tárgyában. Az elsőfokú bíróság arra is kitért, hogy a megállapodást aláíró felek
- január 17-én módosították a bérmegállapodást azzal a megállapítással, hogy a
- évre vonatkozó ezzel összefüggő intézkedések maradéktalanul megvalósultak. [2] Jelen eljárás kérelmezettje bérmegállapodás hiányára hivatkozva
- november 25-én kollektív munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Az ennek kapcsán lefolytatott egyeztető tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezett
- március
- napja 0:00 órától határozatlan idejű sztrájkot hirdetett meg. Az elsőfokú bíróság részletesen ismertette a sztrájk jogszerűégének megállapítására irányuló eljárásban hozott bírósági határozatokat. Eszerint a Fővárosi Törvényszék 11.Mpk.75.040/2022/
- számú végzésével jogszerűnek találta (a jelen eljárásban kérelmezett) szakszervezet által kezdeményezett sztrájkot. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2.Mpkf.35.018/2022/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, a felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria az Mpk.II.10.027/2022/
- sorszámú végzésével a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta. [3] Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a kérelmezett szakszervezet elnöke
- július 19-én levelet intézett a kérelmezőhöz arra hivatkozva, hogy a munkáltató megszegte a
- március
- napjával meghirdetett sztrájk elkerülésére kötött megállapodást. A kérelmezett álláspontja szerint a
- július hónapban a kérelmező minden munkavállalója számára kifizetett 230.000 forint/fő juttatás és 70.000 forint egyösszegű kifizetés nem minősült a megállapodás teljesítésének. [4] A kérelmezett
- augusztus 24-én sztrájk bejelentésére vonatkozó nyilatkozatot közölt a kérelmező vezérigazgatójával, amiben
- szeptember 5-től határozatlan időre sztrájkot hirdetett a vasúti személy- és áruszállításra vonatkozóan. Arra hivatkozott, hogy a
- évi 0 %-os bérfejlesztés és a magas infláció miatti reálkeresetveszteség kompenzálása iránti követelés tárgyában a
- november 25-i kollektív munkaügyi vita nem vezetett eredményre. A kérelmezett e nyilatkozatában az egyeztető tárgyalások haladéktalan megkezdését kérte a még elégséges szolgáltatások mértékének meghatározása körében. [5] Az elsőfokú bíróság a kérelmezett által
- szeptember 5-ével meghirdetett sztrájk jogszerűségét a sztrájkról szóló
- évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.)
- §
(1)és
(3)bekezdése, 2. §
(1)bekezdése, 3. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [6] Érdemben értékelte a kérelmező kérelmében megjelölt valamennyi a jogellenesség alapjául felhozott indokot. Elsősorban a sztrájk elkerülése érdekében a felek között létrejött megállapodásokat kívánta értelmezni. E körben hivatkozott a Kúria Mpk.II.10.027/2022/
- sorszámú végzésére, mely alapján kifejtette, hogy a kérelmezettnél Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.109/2022/4 3
- évre nem volt hatályban kollektív szerződéses bérmegállapodás. Ez jelen nemperes eljárásra vonatkozóan azt eredményezte, hogy a felek között nem volt kollektív béralkunak minősülő megállapodás, így a kérelmezett által meghirdetett sztrájk nem volt ellentétes a Sztrájk tv.
- §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltakkal. [7] A sztrájk elkerülése érdekében megkötött
- március 9-i megállapodást illetően az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az sem minősült kollektív szerződéses erejű megállapodásnak. Annak tartalmát a Munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §-ára, továbbá a
- § alapján alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ára utalva vizsgálta. Kifejtette, hogy a jelen nemperes eljárás kereteit meghaladta a szerződést kötő felek szerződéskötéskori akaratának a tisztázása, ezért kizárólag a szavak általánosan elfogadott értelméből, jelentéséből lehetett következtetni a felek akaratára a megállapodás egyes rendelkezéseit illetően. [8] A megállapodás jelen perben becsatolt szövege alapján kifejtette, hogy a kérelmező elismerte, 2022 júliusában 230.000 forintot fizetett ki valamennyi munkavállalója részére a vasutasnapi juttatáshoz kapcsolódóan, továbbá 70.000 forint egyszeri kifizetést teljesített egyoldalú kötelezettségvállalásként. Az elsőfokú bíróság nem értett egyet azzal, hogy mindez a
- március 9-ei megállapodás alapján történt, hiszen a Vasutasnaphoz kapcsolódó juttatás valamennyi munkavállalót egyébként is megilletett azonos, 230.000 forint összegben. Ezért csak az ezen felüli 70.000 forint volt figyelembe vehető, mint a sztrájk elkerülése érdekében kötött megállapodás alapján kifizetett juttatás. Ez azonban nem felelt meg a kérelmező által vállalt
- évi reálbércsökkenést kompenzáló 300.000 forintos juttatásnak, vagyis a kérelmező nem teljesítette a vállalt kötelezettségét. Ebből következően a kérelmezett által meghirdetett sztrájk nem állt ellentétben a Sztrájk tv.
- §
(1)bekezdésével sem, a kérelmezett szakszervezetnek továbbra is fennállt a bérkövetelése. [9] Az elsőfokú bíróság nem találta megállapíthatónak a joggal való visszaélést sem. Ennek kapcsán azt vizsgálta, hogy a sztrájkkövetelés a sztrájkmegállapodással érintett igény érvényesítésére irányult-e. Megállapította, hogy a kérelmezett folyamatosan a
- évi magas inflációval összefüggő reálkeresetveszteség kompenzálásával kapcsolatos követelést kíván érvényesíteni sztrájk útján. A kérelmező nem tartotta be a sztrájk elkerülése érdekében kötött megállapodásban foglaltakat, mert nem csak a kérelmezett szakszervezet munkavállalóinak, hanem valamennyi munkavállalójának kifizette
- évre járó juttatásként a 230.000 forintot. Ezért a kérelmezett magatartása nem minősülhetett joggal való visszaélésnek. [10] Az elsőfokú bíróság a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdése c) pontja megsértését sem találta megállapíthatónak, mivel nem minősült egyedi munkáltatói intézkedésnek a megállapodás alapján kifizetett juttatás. Az Mt. 15. §
(1)bekezdéséből következően nem egyoldalú munkáltatói intézkedés történt, hanem a felek megállapodást kötöttek, amit mindkét fél köteles volt betartani. A kérelmező a megállapodást nem teljes egészében teljesítette, ezért a kérelmezett követelése továbbra is fennállhat, mivel az munkabér és egyéb juttatás kifizetésére irányul a 2021. évi reálkeresetek csökkentése vonatkozásában. Ebből Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.109/2022/4 4 következően „a kérelmező által hirdetett sztrájk jogszerű”. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Sztrájktv. 4. §
(1)és
(3)bekezdésére, továbbá az Alaptörvénnyel ellentétes célokra nem hivatkoztak a felek. [11] Az elsőfokú bíróság a kérelmezett által meghirdetett sztrájkot a fentiek ellenére azért minősítette jogellenesnek, mert a kérelmezett szakszervezet nem kezdeményezett egyeztetést, illetve a sztrájk meghirdetésével kezdődtek meg az egyeztetések, ezért a Sztrájktv. 2. §
(1)bekezdése alapján a sztrájk jogellenesnek minősült. A kérelmező fellebbezése [12] Az elsőfokú bíróság határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést. A végzés rendelkező részének megváltoztatását az eljárást megindító kérelmében foglaltaknak megfelelően kérte annak megállapításával, hogy a kérelmezett által
- augusztus
- napján bejelentett,
- szeptember
- napjától határozatlan időre szóló sztrájk jogellenes. Ezzel összefüggésben a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése megsértését állította, mivel az elsőfokú bíróság megsértette az eljárást megindító kérelem teljes körű elbírálására irányuló kötelezettségét. Abban ugyanis nemcsak a szeptember 5-ére, hanem a
- szeptember 5étől határozatlan időre meghirdetett sztrájk jogellenességének a megállapítását kérte. [13] A kérelmező ezenkívül kérte az elsőfokú végzés indokolása egyes részei mellőzését is, a meghirdetett sztrájk jogszerűségének megállapításával, a sztrájk elkerülése érdekében megkötött megállapodás megsértésével és a joggal való visszaéléssel kapcsolatban, az elsőfokú végzés hatodik oldal második bekezdésétől a nyolcadik oldal első bekezdésével bezárólag. Ezzel összefüggésben kifejtette, a sztrájknak elengedhetetlen jogszerűségi feltétele a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott egyeztető eljárás lefolytatása, amelyre jelen sztrájkkal összefüggésben nem vitatottan, nem került sor. Az elsőfokú bíróság meg is állapította a sztrájk jogellenességét, ezért már nem lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogellenessége körében felhozott egyéb érveket. Az eljárást megindító kérelem sorrendiséget nem határozott meg, azonban az elsőfokú bíróság az egyeztetés hiánya okán megállapította a jogellenességet, ezért az egyéb indokokat már nem lehetett volna vizsgálni. Ezzel összefüggésben a kérelmező az azonnali hatályú felmondások jogszerűségével kapcsolatos bírósági gyakorlatra hivatkozott, amelyet jelen jogvitában alkalmazandónak talált. E szerint amennyiben a felmondás valamilyen alaki okból jogsértő, abban az esetben az egyéb indokok vizsgálatát mellőzni kell. [14] A kérelmező vitatta az elsőfokú bíróság határozatának azon megállapítását is, mely szerint nem tartotta meg a
- március 9-én kötött megállapodásban foglaltakat. Ez amiatt is jogsértő volt, mivel e körben bizonyításra nem került sor, ugyanakkor az elsőfokú bíróság maga is rögzítette, hogy bizonyítás hiányában csak a megállapodásban foglaltakat értelmezte. Ebben a kérdésben azonban nem hozhatott volna döntést, hiszen nem tudott Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.109/2022/4 5 valamennyi releváns szempontot figyelembe venni és bizonyításra sem került sor. A szerződő felek akaratának vizsgálata nem volt mellőzhető, ennek hiányában az elsőfokú bíróság csupán a bizonyítékok egy részére alapította a megállapításait. Ezen kívül jelen eljárásban nem vett részt a megállapodást aláíró valamennyi szerződő fél. A kérelmező kérte továbbá a kérelmezett másodfokú perköltségben történő marasztalását. A kérelmezett észrevétele [15] A kérelmezett az elsőfokú bíróság végzésének indokolásával összefüggésben vitatta a fellebbezésben foglaltakat és a végzés indokolásának teljes körű helybenhagyását kérte azzal, hogy a kérelmező pontatlanul jelölte meg az általa az indokolásból mellőzni kért részek kezdő mondatait. [16] Nem vitatta, hogy a meghirdetett sztrájk jogellenes volt, mivel az egyeztető eljárás nem fejeződött be annak meghirdetésekor. Nem vitatta továbbá, hogy a Sztrájktv.-ben a jogellenesség indokaként meghatározott egyes okok önmagukban is alkalmasak a jogellenesség megállapítására. Az egyeztetési eljárás lefolytatása azonban nem privilegizált körülmény a sztrájk jogellenességének megállapítása körében. A sztrájk jogellenességével kapcsolatban ugyanis a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdése négy pontban határozza meg a jogellenességi okokat és ez egy taxatív felsorolás. Ezek közül bármelyik indok önmagában is megalapozza a jogellenességet. A kérelmező nem állított fel sorrendet a jogellenességgel kapcsolatban az eljárást megindító beadványában, azt pedig egyezően adták elő a felek, hogy a megállapodásra hivatkozva a kérelmező részéről mikor, milyen összegek teljesítésére került sor. Ezzel kapcsolatban hivatkozott az Mt.
- §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:8.§-ára és arra, hogy az elsőfokú bíróság ennek megfelelően járt el, mivel a rövid határidőkkel lefolytatandó nemperes eljárásban a felek feltehető akarata megállapítható a józan ész alapján is. Ezen kívül nem szükségszerű a megállapodást megkötő valamennyi fél perbenállása. Kifejtette, hogy folyamatosan a
- évi reálkeresetveszteség kompenzálását követeli, ugyanakkor egy
- decemberben esedékes jövedelem
- júliusban történő előrehozott kifizetése, ezt a követelést nyilvánvalóan nem elégítheti ki. Ez az igény nem egyéni jogvitában volt érvényesíthető, hanem kollektív munkaügyi jogvitában. [17] A kérelmezett kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(5)bekezdésének megfelelő indokolást közölt, a felek által előadottakat vette alapul, a jogszabályok figyelembevételével mérlegelte a bizonyítékokat. Éppen azzal sértette volna meg az indokolással kapcsolatos követelményeket, amennyiben mindezen megállapításokra nem tért volna ki a határozatában. A végzés indokolása tehát nem jogszabálysértő, ezért annak a bíróság által közölt tartalom szerinti helybenhagyását kérte az ott rögzített tényállással és jogi következtetésekkel. A másodfokú bíróság határozata Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.109/2022/4 [18] 6 A kérelmező fellebbezése részben alapos. [19] Az elsőfokú bíróság a tényállást részben hiányosan állapította meg és érdemi döntése sem felelt meg pontosan a kérelmező által előterjesztett kérelemben foglaltaknak. [20] Az ítélőtábla a tényállást azzal egészíti ki a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy a jelen eljárásban résztvevő felek 2022. március 9-én a 2022. március 10-étől meghirdetett sztrájk elkerülése érdekében megállapodást kötöttek. A megállapodás értelmében a kérelmező vállalta, hogy 2022 júliusában a Vasutasnaphoz kapcsolódó egyszeri, egyösszegű juttatásként 300.000 forint összeget fizet meg a kérelmezett szakszervezet által képviselt mozdonyvezető munkavállalóknak, továbbá a 2022. évi bérmaradvány felosztása során, illetőleg valamennyi egyszeri évközi kifizetés teljesítése során azonos elbánásban részesíti a kérelmezett szakszervezet munkavállalóit a többi munkavállalóval. [21] A Sztrájktv. 2. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre. [22] Az iratokból megállapíthatóan a kérelmezett szakszervezet a kérelmező munkáltatóhoz írt levelében a
- március 9-ei megállapodás teljesítésének elmaradását kifogásolva,
- augusztus 24-ei bejelentésében
- szeptember 5-ei kezdettel úgy hirdetett sztrájkot, hogy előtte a munkáltatónál egyeztető eljárást nem kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság ezért azt helyesen állapította meg, hogy egyeztető eljárás hiányában a sztrájk a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt kötelező egyeztetés hiányában jogellenes. Ez a felek között nem volt vitatott, a kérelmező fellebbezését amiatt terjesztette elő, mivel az elsőfokú bíróság sztrájk jogellenességéről szóló rendelkezése nem felelt meg az általa előterjesztett kérelemben foglaltaknak. [23] A szakszervezet ugyanis nem kizárólag 2022. szeptember 5-re, hanem a megjelölt időponttól határozatlan időre hirdetett sztrájkot, és a kérelmező kérelmében ezzel egyezően kérte a sztrájk jogellenességének megállapítását, ezért az elsőfokú bíróságnak a Pp. 170. §
(2)bekezdés a) pontja és 341. §
(1)bekezdése alapján a jogellenességről ennek megfelelően kellett volna rendelkeznie. Az előbbiek miatt a másodfokú bíróság az elsőfokú végzés rendelkező részét pontosította. [24] A sztrájk megtartásának elsődleges feltétele tehát a Sztrájktv. 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti egyeztető eljárás lefolytatása, a bíróságnak az eljárásban mindenekelőtt ezen kötelező előzetes eljárás megvalósulását kellett vizsgálnia. Jelen esetben az egyeztetés Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.109/2022/4 7 elmaradása a meghirdetett sztrájk jogellenességét eredményezte, ebből következőn a kérelmező kérelmében foglalt további indokok vizsgálata értelemszerűen nem eredményezhette ezzel ellentétes, a sztrájk jogszerűségére levont következtetés megállapítását. Ha valamely oknál fogva a sztrájk jogellenes, más indok miatt nem lehet annak jogszerűségét megállapítani. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróságnak a kérelmező további hivatkozásairól dönteni nem kellett azzal, hogy a kérelmező fellebbezésében nem jelölte meg, hogy mely eljárási szabály alapján van helye az elsőfokú végzés további indokolása mellőzésének. [25] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatát a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Pnptv.) 1. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a Pp. 389.§ és 383. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező rész pontosításával hagyta helyben. Záró rendelkezések [26] A fellebbezési eljárásban a kérelmező részben pernyertes lett, ezért alappal igényelte a Pp. 82-
- §-a alapján a perköltsége megtérítését. A kérelmezett nem számított fel másodfokú perköltséget. A másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VII. 22.) IM rendelet 3.§
(3),
(4)és
(5)bekezdése alkalmazásával határozott a kérelmező másodfokú perköltségéről. [27] Az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §-án és 47.§
(1)bekezdésén alapul, a Pp. 120.§
(6)bekezdése alapján. [28] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Sztrájk tv. 5.§
(2)bekezdése bírálta el, figyelemmel a Pp. 391. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Budapest,
- szeptember
- dr. Orosz Andrea s.k. dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. dr. Szalai Beatrix s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró ...