← Magyarország

Mf.30056/2024/5 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

  1. március
  2. napján az OKJ
  3. és
  4. számú melléklete nem volt hatályban, mivel azonban a 256/
  5. Korm.rendelet
  6. mellékletének 3.
  7. és 3.
  8. pontja a jogviszonyok létesítésekor is utalt az OKJ-re, annak rendelkezései – a hatályon kívül helyezés ellenére – irányadók a felek jogviszonyára. Önmagában az a körülmény, hogy egy jogi norma hatályon kívül helyezésre kerül, nem zárja ki azt, hogy annak előírásait bizonyos jogviszonyokban továbbra is alkalmazni lehet és kell. A korábbi rendszerben megszerzett végzettséget nem teszi semmissé az a körülmény, hogy egy másik képzési rendszer váltotta fel az előzőt, az azonos végzettségeket azonos szintűnek kell elfogadni. Az alperes az egészségügyi szolgálati munkaszerződésekben maga is középfokúként határozta meg a felperesek képzettségét. Emellett a munkaköri leírások az általános iskolai végzettségen kívül műtőssegéd szakképesítést is előírtak a munkavégzés feltételeként. Az alperes tehát maga is szakképesítéshez kötött tevékenységnek minősítette a felperesek munkakörét. Pécsi Ítélőtábla Mf.I.30.056/2024/5.szám A felperesek: felperes1 (cím1) I. rendű; felperes2 (cím2) II. rendű; felperes3 (cím3) III. rendű; felperes4 (cím4) IV. rendű; felperes5 (cím5) V. rendű; felperes6 (cím6) VI. rendű; felperes7 (cím7) VII. rendű; felperes8 (cím8) VIII. rendű; felperes9 (cím9.) IX. rendű; felperes10 (cím10) X. rendű; felperes11 (cím11.) XI. rendű; felperes12 (cím12) XII. rendű; felperes13 (cím13) XIII. rendű; felperes14 (cím14) XIV. rendű; felperes15 (cím15) XV. rendű; felperes16 (cím16) XVI. rendű A felperesek képviselője: Név ügyvéd (cím17) Az alperes: alperes1 (cím18) Az alperes képviselője: Név1 ügyvéd (cím19.) A fellebbezést benyújtó fél: alperes
  9. sorszám alatt A per tárgya: bérkülönbözet megfizetése iránti per Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 32.M.70.001/2024/32.szám Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 2 Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 753.110 (hétszázötvenháromezer-száztíz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] [3] [4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I-XVI. rendű felperesek mindannyian egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak az alperessel műtőssegéd, illetve műtőssegéd-gipszmester munkakörben. Az eredeti jogviszonyuk különböző időpontokban keletkezett, így különböző hosszúságú szolgálati idővel rendelkeznek. Valamennyiük munkaköri leírása rögzíti a műtőssegéd, illetve műtőssegéd-gipszmester munkakör megnevezést, szervezeti egységként az MDB műtői részleget vagy a központi műtőblokkot jelöli meg. A munkakör betöltésének feltételei között az általános iskola nyolc osztálya és a műtőssegédi oklevél szerepel. Az I-V. rendű és a VII-XVI. rendű felperesek korábbi közalkalmazotti jogviszonya jogszabályváltozás folytán
  10. március
  11. napjától egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult, amelyre tekintettel új besorolást kaptak. A VI. rendű felperes
  12. július 27-én létesített jogviszonyt az alperessel. Mindannyian „B” fizetési osztályba és a szolgálati idejüknek megfelelő fizetési fokozatba kerültek.
  13. április
  14. napján a felperesek kérték az alperestől a „B” fizetési osztályból a „C”, illetve a „D” fizetési osztályba való átsorolást, a bérkülönbözet három évre visszamenőleg történő megfizetésével. Az alperes az átsorolási kérelmekre azt a választ adta, hogy a munkakörhöz kapcsolódó végzettséget vette figyelembe a munkakör besorolásakor. Az oktatási rendszer változása okán a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) a bizonyos időszakokban megszerzett szakképesítés tekintetében a műtőssegédi/műtőssegéd-gipszmester bizonyítvány besorolásánál lehetővé tenné a „C” fizetési kategóriába történő átsorolást. Mivel a munkakör és a feladat nem változott, és a központi műtőblokkban nincs lehetőség különbséget tenni a kompetenciakörökben, az egységes bérezés érdekében bármely időpontban megszerzett műtőssegédi/műtőssegédgipszmester végzettséget „C” fizetési osztályba sorolja; a visszamenőleges átsorolási kérelmet azonban nem támogatja. Ennek nyomán
  15. június
  16. napján
  17. július
  18. napjától kezdődő hatállyal a munkáltató valamennyi felperes tekintetében módosította a „B” fizetési osztályt „C” fizetési osztályra. Az I. rendű felperes
  19. július 7-én 32 725 01 azonosító számú műtőssegéd-gipszmester, a II. rendű felperes
  20. június 13-án 31 5002 03 azonosító számú műtőssegéd, a III. rendű felperes
  21. június 13-án 31 5002 03 azonosító számú műtőssegéd, a IV. rendű felperes
  22. július 7-én 32 725 01 azonosító számú műtőssegéd-gipszmester, az V. rendű felperes
  23. október 18-án 33 5002 03 azonosító számú műtőssegéd, a VI. rendű felperes
  24. október 28-án 31 5002 03 azonosító számú műtőssegéd, a VII. rendű felperes
  25. július 7én 32 725 01 azonosító számú műtőssegéd-gipszmester, a VIII. rendű felperes
  26. június 9- Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 [5] [6] [7] 3 én a Egyetem Képesítő Vizsgabizottság által kiállított, alsó szakképzési tanfolyamon műtőssegéd szakon képesítő vizsgát, a IX. rendű felperes
  27. október 18-án 33 5002 03 azonosító számú műtőssegéd, a X. rendű felperes
  28. október 18-án 33 5002 03 azonosító számú műtőssegéd, a XI. rendű felperes
  29. július 7-én 32 725 01 azonosító számú műtőssegéd-gipszmester, a XII. rendű felperes
  30. július 3-án 32 725 01 azonosító számú műtőssegéd-gipszmester, a XIII. rendű felperes
  31. december 16-án 31 5002 03 azonosító számú műtőssegéd, a XIV. rendű felperes
  32. szeptember 24-én 31 723 01 azonosító számú betegkísérő megnevezésű részszakképesítést, a XV. rendű felperes
  33. június 9-én a Egyetemen alapfokú szakképesítési tanfolyamon műtőssegéd szakon szakképesítést, a XVI. rendű felperes
  34. december 16-án 31 5002 03 azonosító számú műtőssegéd szakképesítést szerzett. A VI. rendű felperes egészségügyi szolgálati munkaszerződése kivételével valamennyi munkaszerződés alkalmazni rendelte a jogviszonyra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló
  35. évi C. törvényt (a továbbiakban: Eszjtv.), az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló
  36. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/
  37. (XI. 28.) Korm.rendeletet (a továbbiakban: Vhr.), az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/
  38. (XI. 28.) Korm.rendeletet, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló
  39. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Eütev.), az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/
  40. (VII. 5.) Korm.rendeletet (a továbbiakban: 256/
  41. Korm.rendelet). A felperesek módosított keresetükben a
  42. március
  43. napja és
  44. június
  45. napja közötti időszakra vonatkozóan munkabér- (helyesen: illetmény-) különbözet megfizetésére kérték kötelezni az alperest a „C” fizetési osztály alapján: az I. rendű felperes javára 1.547.913 forint, a II. rendű felperes javára 1.894.202 forint, a III. rendű felperes javára 1.179.833 forint, a IV. rendű felperes javára 1.244.044 forint, az V. rendű felperes javára 1.528.138 forint, a VI. rendű felperes javára 901.667 forint, a VII. rendű felperes javára 1.407.149 forint, a VIII. rendű felperes javára 1.690.834 forint, a IX. rendű felperes javára 1.974.122 forint, a X. rendű felperes javára 1.951.220 forint, a XI. rendű felperes javára 1.789.600 forint, a XII. rendű felperes javára 844.129 forint, a XIII. rendű felperes javára 1.356.435 forint, a XIV. rendű felperes javára 1.314.550 forint, a XV. rendű felperes javára 1.571.562 forint, míg a XVI. rendű felperes javára 1.533.671 forint tőkeösszegben és ezek után a
  46. április
  47. napjától a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamatban, továbbá a perköltségben is kérték marasztalni az alperest. A felperesek előadták, hogy
  48. március
  49. napjától, a VI. rendű felperes
  50. július
  51. napjától, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak az alperessel. A jogviszony létesítésekor a „B” fizetési osztályba sorolta be őket a munkáltató, a helyes fizetési osztályuk azonban a „C” fizetési osztály a 256/
  52. Korm.rendelet
  53. számú melléklete folytán alkalmazandó, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/
  54. (VII. 6.) Korm.rendeletben (a továbbiakban: OKJ) foglaltak szerint, mivel képesítésük a
  55. MKKR szintnek felel meg. Kiemelték, hogy az OKJ
  56. számú melléklete
  57. sora a műtőssegéd-gipszmester szakképesítést
  58. MKKR szintbe sorolta. A
  59. áprilisi átsorolás iránti kérelmük jogalapját az alperes elismerte, hiszen
  60. július
  61. napjával mindannyiukat a „C” fizetési osztályba sorolta, ennek ellenére visszamenőlegesen nem fizette meg a „B” és a „C” fizetési osztály szerinti illetmény közötti különbözetet. Másodlagosan az igényüket az Mt.
  62. §-ára és a
  63. §-ára alapították, és kártérítésként kérték megítélni. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 [8] [9] [10] [11] [12] 4 Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperesek perköltségben való marasztalására irányult. A felperesek igényét jogalapjában vitatta, összegében azonban nem. Álláspontja szerint a felperesek műtőssegéd munkaköre alapfokú végzettséget igényel.
  64. március
  65. napját megelőzően a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  66. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) alapján került sor a besorolásukra, ekkor a munkakörük „B” fizetési osztályba tartozott alapfokú iskolai végzettséget igénylő, szakképesítéshez kötött munkakörként.
  67. március
  68. napjától jogszabályváltozás folytán jogviszonyukra az Eszjtv. irányadó, és szükségessé vált az új szabályok szerinti besorolásuk. Az ekkor hatályos 256/
  69. Korm.rendelet
  70. számú mellékletének, 3.
  71. és 3.
  72. pontjai utalnak ugyan az OKJre, azonban annak az utalás szerinti rendelkezéseit
  73. február
  74. napján hatályon kívül helyezték, így nem alkalmazhatók a felek jogviszonyára. A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/
  75. (I.14.) Korm.határozat módosításáról rendelkező 1229/
  76. (VII. 6.) Korm.határozat
  77. számú melléklete általános képességeket és ismereteket rögzít, a szintbesorolásra vonatkozó rendelkezést azonban nem tartalmaz. Ebből következően a felperesek egészségügyi szolgálati jogviszonya létesítésekor nem volt olyan jogszabályi előírás, ami meghatározta volna, hogy a műtőssegédi, illetve a műtőssegédgipszmesteri szakképesítést melyik MKKR szintre kell besorolni. A felperesek végzettségét nem vitatta, azonban véleménye szerint a műtőssegéd/műtőssegédgipszmester munkakör betöltéséhez alapfokú iskolai végzettség elegendő, egyéb szakképesítés ahhoz nem szükséges, ebből következően a felperesek munkakörének az MKKR
  78. szintje felel meg. Hangsúlyozta, hogy a felperesek „C” fizetési osztályba történő átsorolására
  79. július
  80. napjával méltányosságból került sor. Az elsőfokú bíróság a felperesek módosított keresetét alaposnak találta, és azzal egyezően kötelezte az alperest a felperesek javára munkabér- (helyesen: illetmény-) különbözet, késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperesek korábbi közalkalmazotti, illetőleg munkavállalói jogviszonya
  81. március 1-én egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át, ezért az alperes az Eszjtv.
  82. §

(1)bekezdése alapján egészségügyi szolgálati munkaszerződést kötött a felperesekkel, amely alapján a 8. §
(1)bekezdése értelmében illetményre jogosultak. A Vhr. 20. §
(1)bekezdése szerint a munkaköri besorolásokat el kellett végeznie azzal, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe szükséges besorolni. A Vhr. 20. §
(3)bekezdése értelmében pedig az Eszjtv. 8. §
(6)bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a 256/
  1. Korm.rendelet
  2. számú mellékletének
  3. és
  4. pontja szerinti munkakörök valamelyikébe kell besorolni. Az elsőfokú bíróság ismertette a felperesekre vonatkozó konkrét előírásokat. A 256/
  5. Korm.rendelet
  6. számú melléklet
  7. pontja értelmében az Eütev. 11/A. §
(5)bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozói és egyes egészségügyi dolgozói munkakörök: 2.
  1. pont alatt műtőssegéd és 2.
  2. pont alatt gipszmester. A 256/
  3. Korm.rendelet
  4. számú melléklete úgy rendelkezik, hogy a fizetési osztályba sorolásánál – a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/
  5. (I. 14.) Korm.határozatnak megfelelően – az alábbi szintbesorolást kell alkalmazni:
  6. „A” fizetési osztályba kell sorolni az
  7. MKKR szintnek megfelelő alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) vagy anélkül betölthető munkakört.
  8. „B” fizetési osztályba kell sorolni a
  9. MKKR szintnek megfelelő alapfokú iskolai és alapfokú részszakképesítéshez kötött és munkakört. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] 5
  10. „C” fizetési osztályba kell sorolni a
  11. MKKR szintnek megfelelő 3.
  12. alapfokú iskolai végzettséghez kötött, – OKJ-ban szereplő alsó középfokú részszakképesítéshez kötött vagy – szakképesítési listában szereplő szakképesítéssel betölthető munkakört; továbbá 3.
  13. alapfokú iskolai végzettséghez kötött – OKJ előtti egészségügyi végzettséghez vagy – OKJ-ban szereplő alsó középfokú szakképesítéshez kötött munkakört; valamint 3.
  14. az érettségi végzettséghez kötött, de szakképesítés nélkül betölthető munkakört. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az I., IV., VII., XI. rendű felperesek
  15. évben, a XII. rendű felperes
  16. évben 32 725 01 azonosító számú, a II. és III. rendű felperesek
  17. évben, a VI. felperes
  18. évben, a XIII. és XVI. rendű felperesek
  19. évben 31 5002 03 azonosító számú, az V., IX. és X. rendű felperes
  20. évben 33 5002 03 azonosító számú, a VIII. és XV. rendű felperesek
  21. évben alapfokú szakképzési tanfolyamon műtőssegéd, míg a XIV. rendű felperes
  22. évben 31 723 01 azonosító számú betegkísérő végzettséget szerzett. Az elsőfokú bíróság az OKJ felhívott rendelkezéseit hatályon kívül helyezésük ellenére figyelembe vette, miután a felek az egészségügyi szolgálati munkaviszonyt létrehozó szerződésekben a jogviszonyra alkalmazni rendelték a 256/
  23. Korm.rendeletet, amelynek
  24. számú melléklete utal az OKJ-re. Kifejtette, hogy az OKJ (helyesen)
  25. számú melléklet
  26. pontjában írt jelmagyarázat szerint a 31, 32, 33 azonosító számokkal kezdődő szakképesítések közül - a 31-gyel kezdődő: alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg; - a 32-vel kezdődő: alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg; - a 33-mal kezdődő: alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül. Hangsúlyozta azt is az elsőfokú bíróság, hogy az alperes által készített munkaköri leírások valamennyi felperes esetében tartalmazzák, hogy az alapfokú végzettségen kívül műtőssegéd végzettség megszerzése is szükséges a munkakör betöltéséhez. Mindezek alapján, elfogadva a felperesek álláspontját, megállapította, hogy a felperesek végzettsége
  27. MKKR szintű végzettségnek minősül, ezért a 256/
  28. Korm.rendelet
  29. számú melléklet 3.
  30. pontja értelmében „C” fizetési osztályba sorolandó mind a tizenhat felperes. A felperesek által kimunkált munkabér- (helyesen: illetmény-) különbözet összegét az alperes nem vitatta, ezért annak helyességét az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. Így a felperesek módosított keresete szerint kötelezte az alperest az Mt.
  31. §
(1)és
(4)bekezdése, valamint a 286. §
(1)bekezdése szerint az elmaradt munkabér- (helyesen illetmény-) különbözet megfizetésére, akinek a késedelmi kamat fizetési kötelezettsége a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. §
(1)bekezdésén alapul. E határozattal szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, továbbá a felperesek első- és másodfokú Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 [20] [21] [22] [23] 6 perköltségben való egyetemleges marasztalását kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. §
(1)bekezdésében, valamint a
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontjában írt felülbírálati jogkörök gyakorlásával, arra hivatkozva, hogy az elsőfokú ítélet helytelen jogi következtetést tartalmaz, és indokolása részben hiányos. Megismételte, hogy a korábbi jogviszonyokban, a Kjt. hatálya alatt a felperesek „B” fizetési osztályba tartoztak, miután alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört töltöttek be műtőssegéd-gipszmesterként. Amikor az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyban el kellett végezni a besorolásukat, akkor nem volt olyan hatályos jogszabály, amely a munkakörüket valamely fizetési osztályba sorolta volna. A felperesek és az elsőfokú bíróság által hivatkozott OKJ vonatkozó rendelkezései ugyanis 2020. február 14. napjával hatályon kívül helyezésre kerültek. Így hiába utal a 256/2013. Korm.rendelet 3. számú melléklete az OKJ-re, az az új jogviszony létrejöttekor nem volt hatályos, ebből következően nem alkalmazható. Nem volt hatályban továbbá ekkor más olyan norma sem, amely a felperesi munkaköröket az MKKR 3. szintjéhez tartozónak minősítette volna. Véleménye szerint ezért a felperesek munkaköre a 2. MKKR szintű besoroláshoz tartozik, amely nyolc osztályhoz kötött munkakört jelent. Kizárólag méltányosságból sorolta át a felpereseket 2023. július 1-től kezdődően „C” kategóriába. Ezek miatt az elsőfokú bíróság ítélete nem felel meg a Pp. 279. §
(1)bekezdésének, sérti továbbá a Pp. 2. §
(2)bekezdését és a 346. §
(4)-
(6)bekezdéseit is. Nem fejtette ki ugyanis az elsőfokú bíróság, hogy a hatályos jogszabályok alapján mi a felpereseknek megítélt illetménykülönbözet megfizetésének az alapja. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú határozat helybenhagyására irányult, lényegében helyes indokai alapján, és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalását is kérték. Álláspontjuk szerint jelentősége van annak a körülménynek, hogy az alperes maga is „C” fizetési osztályba sorolta őket, amely nem méltányosságból gyakorolható joga, hanem jogszabályi kötelezettsége volt. A 256/
  1. Korm.rendelet
  2. számú melléklete
  3. január 1-én lépett hatályba, amelynek alapján „C” fizetési osztályba kell sorolni a
  4. MKKR szintnek megfelelő végzettségű egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozókat. A periratokhoz csatolták a végzettségüket igazoló bizonyítványokat, amelyek közül az utóbbi három évben kiállított bizonyítványok feltüntették az MKKR szintű besorolást, amely a
  5. szintnek felel meg. Nyilvánvalóan az azonos végzettségek között nem lehet különbséget tenni attól függően, hogy melyik évben szerezte meg azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló. Önmagában az a körülmény, hogy a képzési rendszert egy újabb képzési rendszer váltja fel, a korábbi rendszerben megszerzett végzettségeket nem teszi semmissé, azokat azonos szintűnek kell elfogadni. Figyelembe kell venni az OKJ alapján meghatározható végzettségük szintjét, mivel a 256/
  6. Korm.rendelet
  7. számú melléklete ilyen módon rendezi a korábbi végzettségek alapján betölthető munkakörök fizetési osztályba sorolását. Az OKJ
  8. számú mellékletének
  9. táblázatában, annak
  10. sorában szerepel a műtőssegédgipszmesteri végzettség, ami
  11. MKKR szintbesorolást ír elő. Az
  12. számú melléklet 2.
  13. pontja rögzíti a szakképesítésük azonosító számának értelmezését. A bizonyítványokon szerepel az azonosító szám, melynek első két számjegye a szakképzésük szintjét írja le, esetükben ez a 31, 32, 33 adatot jelenti, amely az alapfokú iskolai végzettségen túli alsó középfokú részszakképesítést, szakképesítést vagy szakképesítés-ráépülést jelent. Felhívták a figyelmet arra, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben is középfokú képzettségként határozta meg az alperes a képzettségüket. A munkaköri leírások
  14. pontja pedig egyértelműen rögzíti, hogy az általános iskola nyolc osztálya és műtőssegédi oklevél szükséges a munkakör betöltéséhez. Ezért a helyes besorolásuk a
  15. MKKR szint, és ez már a jogviszony kezdetétől irányadó, így igényük megalapozott. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] 7 A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság a fellebbezést a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között a Pp.
  16. §
(1)bekezdése alapján, a Pp. 371. §
(1)bekezdésére tekintettel, a Pp. 369. §
(1)bekezdése és a
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti felülbírálati jogkörök gyakorlásával bírálta el. A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperesek 2021. március 1. napján – illetőleg a VI. rendű felperes esetében 2021. július 27. napján – létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyában a létesítésekor irányadó jogszabályok alapján mi volt a helyes fizetési osztályba sorolásuk: a „B” vagy a „C” fizetési osztály. Miután az alperes fellebbezésében megjelölt valamennyi, akár eljárásjogi, akár anyagi jogi jogszabálysértés lényegében azon alapult, hogy véleménye szerint nem alkalmazható a felperesek esetében az OKJ, amelyre az elsőfokú bíróság az ítéletét alapította, mert annak a besorolásra vonatkozó rendelkezései nem voltak hatályban az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor, a másodfokú bíróságnak jogkérdésben kellett döntenie. Ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, a 2021. március 1. napján hatályos 256/2013. Korm.rendelet 1. számú melléklet 2. pontja értelmében az Eütev. 11/A. §
(5)bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozói és egyes egészségügyben dolgozói munkakör a 2.
  1. pont alapján műtőssegéd és a 2.
  2. pont alapján gipszmester. A 256/
  3. Korm.rendelet
  4. számú melléklete értelmében – amely az egészségügyi szakdolgozó munkakörének fizetési osztályba történő besorolásáról rendelkezik – „C” fizetési osztályba kell sorolni a
  5. MKKR szintnek megfelelő 3.
  6. alapfokú iskolai végzettséghez kötött, OKJban szereplő alsó középfokú részszakképesítéshez kötött vagy szakképesítési listában szereplő szakképesítéssel betölthető munkakört; továbbá a 3.
  7. pont szerint az alapfokú iskolai végzettséghez kötött, OKJ előtti egészségügyi végzettséghez vagy az OKJ-ban szereplő alsó középfokú szakképesítéshez kötött munkakört, más egyéb mellett.
  8. március
  9. napján az OKJ jelen ügyben releváns
  10. és
  11. számú melléklete valóban nem volt hatályban, miután azok
  12. február 15-től hatálytalanná váltak. Mivel azonban a 256/
  13. Korm.rendelet
  14. mellékletének 3.
  15. és 3.
  16. pontja a jogviszonyok létesítésekor,
  17. március
  18. napján (és
  19. július 27-én) is utalt az OKJ-re, annak rendelkezései – a hatályon kívül helyezés ellenére – irányadók a felek jogviszonyára a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bírósággal egyező álláspontja szerint. Ennek pedig az az indoka, hogy a 256/
  20. Korm.rendelet továbbra is alkalmazni rendeli az utalás szerinti előírásokat az egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Hangsúlyozza a másodfokú bíróság, önmagában az a körülmény, hogy egy jogi norma hatályon kívül helyezésre kerül, nem zárja ki azt, hogy annak előírásait bizonyos jogviszonyokban továbbra is alkalmazni lehet és kell, mint a jelen esetben is. A hatályon kívül helyezést megelőzően az OKJ
  21. számú melléklet
  22. számú táblázat
  23. sora rögzítette a műtőssegéd-gipszmester szakképesítést, amelyet a
  24. MMKR szinthez osztott be. Ekkor az OKJ
  25. számú melléklet
  26. számú jelmagyarázata 31 azonosító szám alá az alsó középfokú részszakképesítést, 32 azonosító szám alá az alsó középfokú szakképesítést, míg 33 azonosító szám alá az alsó középfokú szakképesítés-ráépülést sorolta. A 256/
  27. Korm.rendelet
  28. számú melléklete folytán alkalmazandó OKJ-ban írt alsó középfokú részszakképesítés, alsó középfokú szakképesítés és alsó középfokú szakképesítésráépülés a
  29. MKKR szintnek felelt meg, ahogy azt az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg. Helyesen érveltek továbbá a felperesek, amikor kifejtették, hogy a korábbi rendszerben megszerzett végzettséget nem teszi semmissé az a körülmény, hogy egy másik képzési rendszer váltotta fel az előzőt, az azonos végzettségeket azonos szintűnek kell elfogadni. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] 8 Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a releváns tényt sem, hogy az alperes az egészségügyi szolgálati munkaszerződésekben középfokúként határozta meg a felperesek képzettségét. Emellett a felperesek alperes által készített munkaköri leírása minden esetben az általános iskolai végzettségen kívül műtőssegéd szakképesítést is előírt a munkavégzés feltételeként. Az alperes tehát maga is szakképesítéshez kötött tevékenységnek minősítette a felperesek munkakörét. Mindebből az következik, hogy a műtőssegéd munkakörű, legalább alsó középfokú részszakképesítéssel rendelkező összes felperes „C” fizetési osztályba sorolandó. Az átsorolást az alperes el is végezte, azonban az nem méltányosságból gyakorolható joga, hanem jogszabályon alapuló kötelezettsége volt. Az elsőfokú bíróság tehát a bizonyítékokat a felek Pp.
  30. §
(2)bekezdése alapján előadott kérelmeinek és jognyilatkozatainak, a becsatolt okirati bizonyítékoknak (a végzettséget igazoló bizonyítványok, munkaszerződések és munkaköri leírások) megfelelően a Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint mérlegelte. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása megfelel a Pp. 346. §
(4)-
(6)bekezdéseinek: a tényeket megállapította, a rendelkezésre álló bizonyítékokat felsorolta, indokolása a fizetési osztályba sorolás alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza, más jogszabályt alkalmaznia és felhívnia ebben a körben nem kellett, azaz az alperes által hiányolt indokolási kötelezettségének eleget tett. Nem követte el tehát a fellebbezésben írt eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértéseket. Miután az alperes csak
  1. július 1-től kezdődő hatállyal sorolta át a felpereseket a megfelelő fizetési osztályba, és fizet részükre a „C” fizetési osztály szerinti illetményt, a
  2. március 1-től
  3. június 30-ig terjedő időszakra a felperesek illetménykülönbözetével tartozik, amelyre vonatkozó felperesi számítást összegében nem vitatta. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a keresettel egyezően kötelezte az alperest a felperesek javára a
  4. március 1-től
  5. június 30-ig terjedő időszakra az illetménykülönbözet megfizetésére. Ennek jogszabályi alapja az Eszjtv.
  6. §
(1)bekezdése, továbbá az Eszjtv. 1. §
(9)bekezdése folytán alkalmazandó Mt. 42. §
(2)bekezdés b) pontja – ennyiben szükséges kiegészíteni az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a Pp. 383.§
(2)bekezdés alapján. Az alperes fellebbezése nem volt eredményes, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperesek másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelyet a kérelmükkel egyezően a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi munkadíjakról szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és az
(5)bekezdése alapján 593.000 forint + áfa összegben határozott meg a másodfokú bíróság a felperesek mint egyetemleges jogosultak javára. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a per tárgyi költségfeljegyzési jogos volta folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad a Pp. 102. §
(6)bekezdése értelmében. A másodfokú bíróság az ítéletét tárgyaláson kívül hozta meg a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján. Pécs,
  1. március
  2. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.056/2024/5 9 Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.