A határozat elvi tartalma: Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a Magyarországon történő tartózkodásra érvényes engedéllyel (jogcímmel) rendelkező személy családtagja. Az eltartott kiskorú tartózkodási engedély iránti kérelme ügyében hozott döntés - hacsak az ügy körülményeiből más nem következik - osztja az eltartásáért felelős személy tartózkodási engedély iránti kérelmének sorsát akkor is, ha a hatóság külön eljárásban dönt. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.079/2021/
- szám A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: Felperes1 (cím5.) A felperes képviselője: dr. Tóth T. Zsolt egyéni ügyvéd (cím6.) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos Kúria IV.Kfv.37.079/2021/7-II 2 A per tárgya: idegenrendészeti üggyel kapcsolatos közigazgatási cselekmény felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 6.K.706.968/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.706.968/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kiskorú felperes első alkalommal
- január
- napján ország város városában működő külképviseletén terjesztett elő családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelmet, amelyben fogadó családtagként az édesapját, családtagját jelölte meg, aki Magyarországon
- március
- napjáig rendelkezett munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel. A kérelem alapján az elsőfokú idegenrendészeti hatóság kiállította a felperes részére a
- március
- napjáig érvényes családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt. [2] A felperes
- február
- napján előterjesztett tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a 106-1- Kúria IV.Kfv.37.079/2021/7-II 3 24879/10/2020-T. számú határozatával elutasította. Megállapította, hogy a fogadó családtag munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a 106-1-24874/2020-T. számú határozattal elutasította, megállapítva, hogy a fogadó családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát sérti. Mivel a fogadó családtag nem rendelkezik magyarországi tartózkodásra jogosító tartózkodási engedéllyel, ezért nem igazolt sem a felperes tartózkodási célja, sem a megélhetésének és az egészségügyi ellátásának biztosítása, sem a haza- és tovább-utazáshoz szükséges költségének a megléte. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 106-T-18221/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta és a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről ország területére kiutasította. Rögzítette, hogy a felperes fogadó családtagjának a tartózkodási engedély iránti kérelmét
- augusztus 14-én a 106-T18224/5/
- számú határozattal véglegesen elutasították, ezért a felperes tartózkodási célja nem alátámasztott. Mindezek alapján az elsőfokú idegenrendészeti hatóság azt is helytállóan állapította meg, hogy a kiskorú felperes megélhetésének és egészségügyi ellátásának a biztosítása, továbbá a haza- és tovább-utazása költségének megléte sem igazolt. A felperes keresete és az alperes védirata [4] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, melyben annak elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú idegenrendészeti hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében előadta, hogy álláspontja szerint az alperesnek az eljárását a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 86/N. §
(1)bekezdése alapján fel kellett volna függesztenie. Sérelmezte, hogy az alperes a határozatában nem indokolta, hogy miért nem tett eleget az eljárás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettségének annak ellenére, hogy már a fellebbezésében is hivatkozott erre. Álláspontja szerint a fogadó családtag tekintetében jogszabálysértő határozat született. [5] Az alperes a védiratában a határozatban foglalt indokok alapján a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálni kért ítéletével a felperes keresetét elutasította. [7] Rögzítette, hogy azon tényelőadások, amelyek a felperes törvényes képviselőjének (fogadó családtagjának) a tartózkodási engedélyére és az abban az eljárásban megállapított Kúria IV.Kfv.37.079/2021/7-II 4 tényekre és meghozott határozatokra vonatkoznak, irrelevánsak, ezért ezen előadást nem vizsgálta. [8] Megállapította, hogy az eljárás felfüggesztésének a feltétele a Harmtv. 86/N. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a kiskorú felperes ügyében fennállt, hiszen a megélhetése kizárólag a fogadó családtagjának a magyarországi legális tartózkodása esetén biztosított, a fogadó családtag tartózkodási engedélykérelmének elbírálása pedig folyamatban volt. A fogadó családtag tartózkodási engedély iránti kérelmének ügyében ugyanakkor 2020. augusztus 14. napján végleges döntés született. A Harmtv. 86/N. §
(1)bekezdése alapján az eljárás addig függeszthető fel, ameddig a másik ügyben a hatóság végleges döntése meg nem születik. A felperes tartózkodási engedély iránti kérelme ügyében a határozatot
- augusztus
- napján hozták meg, azaz amikor a felperes tartózkodási engedély iránti kérelmét elbírálták, akkor már véglegesen lezárult az előkérdésnek minősülő ügy. [9] Az elsőfokú bíróság ítéleti álláspontja szerint a fent megjelölt eljárási szabálysértés az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem volt, mert a végleges döntés megszületésekor a felfüggesztési ok már nem állt fenn. A felperes tartózkodási célja, megélhetése, a haza- és tovább-utazáshoz szükséges költségének rendelkezésre állása és az egészségügyi ellátása az alperesi döntés meghozatalakor nem volt igazolt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE)
- cikkét, az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdés a) pontját, 62. §
(1)bekezdését, a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontját, a 86/N. §
(1)bekezdését, a 87. §
(1)bekezdését, a 87/M. §
(1)bekezdését, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdését, mert ez utóbbi tekintetében a mérlegelési jogkör gyakorlását alátámasztó tényeket és szempontokat az alperes határozata kellő részletezettséggel nem támasztotta alá. [11] Előadta, hogy az eljárás felfüggesztésének indoka továbbra is fennáll, tekintettel arra, hogy az édesapja családtag tartózkodási engedély iránti eljárásának felülvizsgálata folyamatban van, így nem helytálló az elsőfokú ítélet azon megállapítása, mely szerint a törvényes képviselő ügyében jogerős és végrehajtható határozat született. Tekintettel arra, hogy a tartózkodása valamennyi feltétele a fogadó családtagtól függ, az ügye felfüggesztése lett volna indokolt a Harmtv. 86/N. §
(1)bekezdése alapján. A továbbiakban a megjelölt jogszabálysértések körében a fogadó családtagja ügyében hozott döntést vitatta, amely határozatból – álláspontja szerint –nem derül ki, hogy a közrendi veszélyt megalapozza-e a mérlegelt tények, bizonyítékok és szempontok összessége, illetve, hogy a tartózkodási Kúria IV.Kfv.37.079/2021/7-II 5 engedély iránti kérelem elutasítása arányos-e a várható joghátrányokkal, így az nem teljesíti a Kp. 85. §
(5)bekezdésben foglalt követelményeket. [12] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy az eljárás lefolytatására irányadó ügyintézési határidőre és a család egységének elvére figyelemmel a két eljárás párhuzamos lefolytatása volt indokolt. Előadta, hogy a fogadó családtag tartózkodási engedélykérelmét végleges határozatával elutasította, e döntés ellen benyújtott kereset az eljárás felfüggesztését nem alapozza meg. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [14] A Kp. 115. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet, melyet az elsőfokú bíróság a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján a kereseti kérelem keretei között eljárva hoz meg. A Kp. 120. §
(5)bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. [15] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárásban az elsőfokú ítélet jogszerűségét – a fent megjelölt keretek között – vizsgálja, ezért azon felperesi hivatkozások, amelyek pusztán megismétlik a keresetben foglaltakat, nem alkalmasak az elsőfokú ítélet jogszerűségének megdöntésére. Az alperesi határozattal szemben már felhozott és az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások mechanikus megismétlése az elsőfokú bíróság által a Kp. 78. §
(2)bekezdésének megfelelően elvégzett bizonyítékértékelés felülmérlegelésére irányul. [16] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perbe vitt jogokról és kötelezettségekről érdemben helyesen döntött, a felperes által vitássá tett tényeket és alkalmazandó jogot teljes körűen vizsgálta, a kereset releváns érveire kitért, és világos indokát adta a kereset elutasításának. Ítéleti indokaival a Kúria egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra hivatkozással a következőkre mutat rá. [17] A Kúria megállapította, hogy a felperes édesapjának tartózkodási engedélykérelme ügyében hozott alperesi határozat elleni keresetet a Fővárosi Törvényszék a
- február
- napján kelt, 25.K.707.558/2020/
- számú ítéletével elutasította. A Fővárosi Törvényszék ezen ítéletében a felperes fogadó családtagja által a tényállás tisztázásának, valamint az indokolási kötelezettségnek a megsértésére vonatkozóan előadott kereseti kifogásait nem találta alaposnak. Rögzítette, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság a
- augusztus
- napján kelt 29000/20521/
- ált. véleményében megállapította, hogy a felperes fogadó családtagjának tartózkodása veszélyt jelent Magyarország közrendjére és közbiztonságára, Kúria IV.Kfv.37.079/2021/7-II 6 ezért a Harmtv.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a tartózkodási engedély kiadását meg kellett tagadni. Kifejtette, hogy „egy államnak a társadalom tagjai irányában fennálló védelmi kötelezettsége okán az is jogában áll, hogy akként rendelkezzen, hogy aki Magyarország területén tartózkodási joggal rendelkezik, tartsa tiszteletben a jogrendet, ne veszélyeztesse magatartásával se a közrendet, és a közbiztonságot, különben elveszíti az itt tartózkodáshoz való jogát, illetve ilyen jogosultság részére nem biztosítható. Az állami szuverenitás része az is, hogy harmadik országbeli állampolgár adott állam területén csak akkor jogosult ott tartózkodni, ha erre jogcímmel rendelkezik, ennek hiányában az adott állam területét el kell hagynia.” [18] A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperes fogadó családtagja ügyében született végleges, a tartózkodási engedélykérelmet elutasító döntés elleni bírósági kereset sem vezetett eredményre, a felperes fogadó családtagja a Magyarországon történő tartózkodásra érvényes jogcímmel nem rendelkezik, és nem rendelkezett a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat meghozatalakor sem. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében csak állította a Harmtv. 86/N. §
(1)bekezdésének megsértését, ugyanakkor semmilyen érdemi indokolást nem adott elő abban a körben, hogy az elsőfokú bíróság e hivatkozott jogszabályhely sérelmét ugyan megállapította, de azt is rögzítette, hogy az eljárás felfüggesztésének elmaradása az ügy érdemére nem hatott ki. Másképpen megfogalmazva az előkérdésben hozandó döntés bevárásával a felfüggesztés célja teljesült. Az ítélet ezen megállapítása kapcsán a felperes nem vitatta, és nem cáfolta azt a tényt, hogy az ügyében született végleges döntés meghozatalakor a fogadó családtagja engedélykérelmét a hatóság végleges döntésével elutasította, azaz a felperes esetében a Harmtv. 19. §
(1)bekezdése szerinti feltétel nem állt fenn, mert nem minősült tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagjának. [20] A Kúria megállapította, hogy a fentieken túl a felperes az érveit és a megjelölt jogszabálysértéseket (EJEE 8. cikk, Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdés, Ákr. 2. §
(2)bekezdés a) pont, 62. §
(1)bekezdés, Harmtv. 87. §
(1)bekezdés, 87/M. §
(1)bekezdés) az édesapja ügyében hozott közigazgatási döntéshez társította, ezen határozat felülvizsgálata azonban nem tárgya a jelen felülvizsgálati eljárásnak, így az e körben megjelölt jogszabályhelyeket az elsőfokú ítélet nem is sértheti. [21] A Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy a felperes fogadó családtagja ügyében született, fent idézett ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán rendkívüli jogorvoslati eljárás van folyamatban Kfv.III.37.436/2021. számon. A Kúria megállapította, hogy ezen eljárás a jelen felülvizsgálati eljárásra vonatkozóan nincs kihatással. Egyrészt, mert a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem támadta azt a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés d) pontjától (tartózkodási cél igazolása) elkülönülő megállapítást, mely szerint a kétfokú közigazgatási eljárásban – törvényes képviselőjén keresztül – nem igazolt megtakarítást, így a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezet megléte (Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f) pontja) az esetében nem alátámasztott, továbbá érvényes egészségügyi biztosítás sem került benyújtásra (Harmtv. 13. §
(1)bekezdés g) pont), amely indokok – függetlenül attól, hogy Kúria IV.Kfv.37.079/2021/7-II 7 mindezek igazolása a fogadó családtagot terheli –, külön vitatás hiányában önmagukban is megalapozzák a felperes kérelmének az elutasítását. A felperes e körben csak felhívta, de nem indokolta a Kp. 85. §
(5)bekezdésére történt hivatkozását, azaz nem adta elő, hogy a mérlegelés mely szempontjai nem tűnnek ki a támadott határozatból, és az okszerűségi kritériumoknak mely okoknál fogva nem felel meg. Az egységes bírói gyakorlat szerint a mérlegeléssel hozott határozat megváltoztatására vagy megsemmisítésére csak akkor van lehetőség, ha a hatóság mérlegelése okszerűtlen, logikátlan, vagy a tényekkel ellentétes. Az alperes mérlegelési tevékenysége ugyanakkor e hibáktól mentes. [22] Másrészt a támadott határozat meghozatalát követően bekövetkezett tények, körülmények ugyan alapot adhatnak egy újabb kérelem előterjesztésére, annak megfelelően egy újabb közigazgatási eljárás lefolytatására és újabb határozat meghozatalára, de nem változtatnak azon az alapvetésen, mely szerint a bíróságnak azt kell megítélnie, hogy a közigazgatási tevékenység a megvalósításakor fennálló tények figyelembevételével sérti-e a keresetben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Ebből következően az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli határozat meghozatalakor a fogadó családtag nem rendelkezett érvényes tartózkodási jogcímmel, ezért a felperes tartózkodási célja nem nyert igazolást, a Harmtv. 19. §
(1)bekezdése szerinti feltétel hiányzott. [23] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sérti, ezért azt a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [24]
- Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a Magyarországon történő tartózkodásra érvényes engedéllyel (jogcímmel) rendelkező személy családtagja.
- Az eltartott kiskorú tartózkodási engedély iránti kérelme ügyében hozott döntés - hacsak az ügy körülményeiből más nem következik - osztja az eltartásáért felelős személy tartózkodási engedély iránti kérelmének sorsát akkor is, ha a hatóság külön eljárásban dönt. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Kúria IV.Kfv.37.079/2021/7-II 8 [26] A Kúria az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a költségjegyzéken előterjesztettekkel egyezően állapította meg, és annak megfizetésére a pervesztes felperest kötelezte a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján. [27] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdése szerinti mértékű tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek kell megfizetnie a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján. [28] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Varga Zs. András sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő