Kfv.37965/2021/2 – Kúria

(4)bekezdésére hivatkozással a kérelmet visszautasította. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: képviselő1 Kfv.V.37.965/2021/

1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) Dr. Kovács P. Eszter Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi cím2) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: dr. Szurovecz Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: környezet-és természetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
2. szám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 103.K.703.264/2020/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülv1izsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
4. június
5. napján kelt, PE/KTFO/3570-1/
6. számú határozatával a név1 olasz illetőségű bejelentő cég IT 023899 notifikációs számú nem Kúria V.Kfv.37.965/2021/2 2 veszélyes hulladék országhatárt átlépő közúti szállításával szemben kifogást emelt és a hulladékszállításához nem járult hozzá. Rögzítette, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) szerint szakmai szempontból a víztelenített szennyvíziszap optimatizált szállítási távolsága országonként különböző, jellemzően 75 km körül mozog. A több száz km szállítási távolság szükségtelen környezeti terhelést és kockázatot jelent. Az elsőfokú ítélet [2] A felperes – mint bejelentő szerződéses partnere – a határozat ellen keresetlevelet nyújtott be. Az elsőfokú bíróság 103.K.703.264/2020/
7. számú jogerős ítéletével a felperes keresetét a perindítási jog hiányára alapítottan elutasította. A felülvizsgálati kérelem [3] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet részbeni vagy egészbeni hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. [4] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló
8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
9. §

(1)bekezdésének egyetlen pontját sem jelölte meg, a kérelem befogadási okát nem közölte, kizárólag a jogerős ítélet által sértett jogszabályokra hivatkozva fejtette ki az elsőfokú bíróság által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos álláspontját. A felperes tízezer forint felülvizsgálati illetéket a törvényszék számlájára megfizetett. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [6] A Kp. 115. §

(1)bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [7] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A 117. §

(5)bekezdése pedig kimondja, hogy a

(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. Kúria V.Kfv.37.965/2021/2 3 [8] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére tehát kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a Kp. 118. §

(1)bekezdésben megjelölt valamelyik eset fennáll. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához ezért nem elegendő csupán azon jogszabályhelyekre hivatkozni, melyeket az elsőfokú bíróság a felperes álláspontja szerint jogerős ítéletében megsértett, hanem meg kell jelölni azon okot (okokat) is, amely alapján a jogorvoslati kérelem befogadását kéri. Amennyiben a fél ezen kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, úgy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okot sem konkrét törvényhelyre, sem tartalma szerint, annak szövegére hivatkozással nem jelölt meg. A Kúriának ebben az esetben hiánypótlás kibocsátásra nincs jogszabályi lehetősége, ezért a Kp. 117. §

(4)bekezdésére hivatkozással a kérelmet visszautasította. Záró rész [11] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Mivel a felperes az Itv. 62. §

(1)bekezdés h) pontjában foglalt illetékfeljegyzési jog ellenére, szükségtelenül tízezer forint felülvizsgálati illetéket megfizetett, annak összegét az adóhatóságtól az Itv. 80. §

(1)bekezdés i) pontja alapján visszaigényelheti. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [13] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja alapján további felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
2. szeptember
3. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró Kúria V.Kfv.37.965/2021/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 4