← Magyarország

Kfv.37512/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.512/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Heinemann Csilla bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Vígh Ügyvédi Iroda eljár: név ügyvéd (cím5) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 2 Az alperes képviselője: Dr. Gerencsér Ügyvédi Iroda eljár: név1 ügyvéd (Cím4) A per tárgya: köztestületi közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 113.K.703.047/2024/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló név2 (a továbbiakban: panaszos)
  4. szeptember
  5. napján panaszt terjesztett elő a Alperes1 Országos Elsőfokú Etikai Bizottságánál (a továbbiakban: elsőfokú bizottság) a felperessel szemben, amelyben előadta, hogy a felperes személyes vizsgálat nélkül 7 héten át kezelte nyugtatókkal, humán gyógyszerekkel név3 nevű kutyáját úgy, hogy a laborleleteit figyelmen kívül hagyta, valamint a tünetek alapján más volt a betegsége, mint amire kezelték. A beadványhoz mellékelte a felperes részére e-mailben és postai úton megküldött üzeneteket, továbbá képernyőfelvételeket, valamint az Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által megküldött Általános Szerződési Feltételeket. Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 3 [2] Az elsőfokú bizottság a
  6. február
  7. napján kelt OEEB-36/
  8. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megszegte az Etikai Szabályzat II.
  9. pontját, ezért őt kéthavi minimálbér, vagyis 464.000 forint megfizetésére és az elsőfokú eljárás 80.000 forint költségének megfizetésére kötelezte. Rögzítette többek között, hogy a felperes férje, mint ügyfélszolgálati referens és recepciós tartja a kapcsolatot az érdeklődőkkel és az Alapítványon keresztül gondozásban tartott állatok gazdáival, továbbá a gondozásban tartás 0-24 órás készenléti ügyelete alatt szintén a férj telefonszáma van megadva, a gazdák rajta keresztül érik el a felperest, s a férj dönti el, hogy szakmai ismerete elegendő-e a kérdések megválaszolásához, vagy a felperes szaktudására van-e szükség. Összességében rögzítette, hogy a felperes férje jogellenes állatorvosi tevékenységet végzett. Megállapította, hogy a felperes megszegte az Etikai Szabályzat II.
  10. pontjában foglaltakat azáltal, hogy a férje - a vállalkozásának recepciósa - részére olyan feladatokat ad át, amelyek elvégzésére a férjnek nincs jogosultsága. Kiemelte, hogy a felperes, mint az Alapítvány szakmai vezetője, felelősséggel tartozik az iránt, hogy a férje olyan magatartást tanúsítson, amely az állatorvosi kar tekintélyét nem csorbítja. [3] A felperes fellebbezésére eljáró alperes a
  11. április
  12. napján kelt OMEB/OEEB-36/
  13. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes megszegte az Etikai Szabályzat II.1., V.
  14. és V.
  15. pontjában foglaltakat, a felperessel szemben a minimálbér ötszörösének megfelelő, 1.160.000 forint pénzbírságot szabott ki, továbbá kötelezte 80.000 forint elsőfokú, valamint 100.000 forint másodfokú eljárási átalányköltség megfizetésére. Az alperes a döntését a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló
  16. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.)
  17. §
(1)bekezdésére, valamint az Etikai Szabályzat II.1., V.
  1. és V.
  2. pontjára alapította. Megállapította, hogy az állatorvosi szolgáltatást nem csak a felperes, hanem a semmiféle állatorvosi végzettséggel nem rendelkező férje közösen nyújtja, értve ezalatt nem egyszerűen azt, hogy név4 valamilyen formában maga is közreműködik a felperes állategészségügyi vállalkozásában, hanem azt, hogy név4 maga is állatorvosi tevékenységet végez. Kifejtette, hogy a felperes felelős a férje magatartásáért, és hogy név4 két módon tevékenykedett: az Alapítvány Facebook oldalán és az állattartókkal való telefonos kapcsolattartással. Hangsúlyozta, hogy a felperes saját döntése, hogy az állattartók számára ő maga nem elérhető közvetlenül, csak a férjén keresztül, s a felperes, mint az Alapítvány vezető tisztségviselője, felel az Alapítvány által működtetett állatorvosi tanácsadó honlapon végzett állatorvosi tevékenységért, s mint praxisának vezetője felel a praxisban folytatott gyakorlatért. Rögzítette továbbá, hogy név4 nem csak állatorvosi tevékenységet végez, hanem más állatorvosokat, állatorvosi intézményeket, sőt, általánosságban az egész magyar állatorvosi kart is minősíti, méghozzá megengedhetetlen módon és stílusban. Mindezek alapján az elsőfokú határozatot megváltoztatta. Az alperes a másodfokú határozat indokolásában rögzítette a súlyosító és az enyhítő körülményeket. [4] A felperes keresetében jogszabálysértésre hivatkozva kérte elsődlegesen az alperes határozatának a megsemmisítését, másodlagosan a kiszabott pénzbírság jelentős mérséklését és a másodfokú eljárásra megállapított 100.000 forint eljárási átalányköltség 50.000 forintra mérséklését, továbbá perköltség megállapítását. Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 4 [5] Az alperes a védiratában fenntartotta a másodfokú határozatban foglaltakat, kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. A jogerős ítélet [6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  3. április
  4. napján meghozott 113.K.703.047/2024/
  5. számú ítéletével az alperes határozatot akként változtatta meg, hogy a felperest 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte, ezen túlmenően a keresetet elutasította, hivatkozva a közigazgatási perrendtartásról szóló
  6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  7. §
(1)bekezdésének c) pontjára, 89. §
(1)bekezdés a) pontjára és 90. §
(1)bekezdés a) pontjára. [7] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes részletes bizonyítási eljárás eredményeként jutott el a jogszerű határozati jogkövetkeztetésig. Kiemelte, hogy az alperes a MÁOK tv. 30. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt jogosultságával élt, amikor az elsőfokú bizottság határozatát megváltoztatta, mivel az iratok alapján a tényállást tisztázottnak találta, de az arra alapozott állásfoglalást részben tévesnek ítélte meg. Az alperes felismerte ugyanis, hogy a megállapított tényállás alapján és a panaszos nyilatkozata szerint a felperes több etikai vétséget is elkövetett, amelyeket az elsőfokú bizottság nem azonosított be. Ezt a mulasztást orvosolta az alperes a másodfokú határozatával. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a alperes kizárólag a felperes vonatkozásában járt el, az pedig nem volt vitatott, hogy a felperes állatorvosi kamarai tag. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperes és férje közösen végzik az állatorvosi tevékenységet, ezt számos bizonyíték igazolja. A megállapított tényállás alapján a felperes felelősséggel tartozik a férje jogellenes állatorvosi tevékenységéért. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes nem használt fel a döntéshez olyan bizonyítékot, amelyet a felperessel ne ismertetett volna. [8] Az elsőfokú bíróság az alperes mérlegelési tevékenységét jogszerűnek, a kiszabott bírság összegét az elkövetett szabályszegésekkel arányban állónak minősítette, a felülmérlegelés indoka nem állt fenn. A másodfokú eljárási átalányköltség körében a keresetet alaposnak ítélte, rögzítette, hogy az alperes eljárása során tárgyalás tartására nem került sor, így az alperes által megállapított 100.000 forint átalányköltség helyett 50.000 forint másodfokú eljárási költségátalány megfizetésére kötelezte a felperest. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes fülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes másodfokú határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését. Kérte továbbá az alperes kötelezését a Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 5 felülvizsgálati eljárás 116.000,- Ft-os illetékének és a 190.500,- Ft ügyvédi munkadíjnak a megfizetésére. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)és
  3. ad)alpontja alapján kérte. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja körében kifejtette, hogy az egyedi ügy tényállása és a jogegység között a kapcsolat fennáll. Utalt a Kúria Kfv.VII.37.337/2022/3. számú határozatának [11] bekezdésére, amely szerint a felvetett jogkérdés különleges súlyára vagy társadalmi jelentőségére figyelemmel a befogadás akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást. Hivatkozott továbbá a Kp. preambulumára, valamint a Kp. 2. §
(1)bekezdésének rendelkezésére, kiemelve a hatékony jogvédelem biztosítását. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja tárgyában előadta, hogy egységes a joggyakorlat abban a tekintetben, hogy az ügyféli jogok alapvető sérelme az ügy érdemére kiható jogszabálysértést valósít meg, kiemelte továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog, mint alapvető jog sérelmét, hivatkozva az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében foglaltakra. A tisztességes eljárással összefüggésben hivatkozott a jogerős ítélet precedensképes döntésben közzétett joggyakorlattól való eltérésére, s nevesítette a Kfv.I.35.662/2019/
  1. számú ítéletet, az ügyfél eljárásban való részvételi jogával összefüggésben a Kfv.III.37.973/2018/
  2. számú határozatot, valamint a fair eljárási hatósági eljáráshoz való jog körében a Kfv.VI.35.154/2023/
  3. számú határozat [53] és [55] bekezdését. A befogadhatósági okokkal összefüggésben hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikkében, XXVIII. cikkében, továbbá utalt az Alaptörvény
  4. cikkére is. [12] A felperes a felülvizsgálati kérelem további részében (III.) előadta, hogy álláspontja szerint az alperes és a bíróság milyen, az ügy érdemére kiható szabálysértéseket valósított meg. A felülvizsgálat jogi érvei körében nevesítette az ügyintézési határidő sérelmét, rámutatott, hogy a jogerős ítélet [43] pontja értelmében az ügyintézési határidő csak akkor vezethet a határozat megsemmisítéséhez, ha a késedelem az ügy érdemére kihatott, és ezt a felperes bizonyítja. A felperes ezt az ítéleti indokolást ellentétesnek tartja a Kfv.38.161/2021/
  5. számú döntésével. Előadta továbbá, hogy pusztán az eljárás indokolatlan elhúzását olyan sérelmesnek tartja, ami a határozat megsemmisítéséhez vezethet. Vitatja, hogy indokolt annak a bizonyítását kérni a felperestől, hogy az alperes ügyintézési határideje kihatott-e az ügy érdemére és a késedelem okozott-e érdeksérelmet. A jogszabálysértések körében, a képernyőfotókkal összefüggésben kifejtett érvelésnél hivatkozott arra, hogy az etikai bizottságnak hivatalból kellett volna észlelnie az elévülést, és ez alapján a felvételeket ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok köréből. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében nyilatkozott 116.000,- Ft felülvizsgálati eljárási illeték lerovásáról. A Kúriához
  6. augusztus
  7. napján érkezett Magyar Államkincstár Számlakivonat (Kfv/
  8. sorszámú perirat) alapján a felperes
  9. június
  10. napján 116.000 forint összeget a Kúria számlájára (Eljárási illeték számla) átutalt. Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 6 A Kúria döntése és jogi indokai [14] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak [15] A Kp.
  11. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. [17] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálni. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 7 [18] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ab)alpontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír és a Kúria iránymutatása szükséges, vagy társadalmi jelentősége folytán a jogalanyok széles körét érinti. A befogadási ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. A perbeli ügyben e körülmények nem állnak fenn, a felperes nem valószínűsítette, hogy ügye mely okból válna társadalmi jelentőségűvé, mennyiben és miért lehetne kihatással a társadalom szélesebb körére. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem észlelte. A felperes a befogadhatósági okkal összefüggésben annyiban helyesen mutatott rá a Kfv.VII.37.337/2022/3. számú határozat [11] bekezdésére, hogy az a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja szerinti befogadhatósági ok értelmezéséhez kapcsolódik. Ez az értelmezést elősegítő indokolás azonban nem támasztja alá, hogy jelen perbeli esetben az egyént esetlegesen ért jogsérelemnek önmagában különleges súlya vagy társadalmi jelentősége lenne. A Kp. preambulumára, valamint a Kp. 2. §
(1)bekezdésének rendelkezésére alapított hivatkozás ugyancsak nem valószínűsíti, hogy jelen perbeli ügy mely jogkérdésének megítélése bírna társadalmi jelentőséggel vagy kiemelt súllyal. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja alapján nem indokolt. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadhatósági ok kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésének rendelkezés folytán fennálló indokolási kötelezettség az jelenti, hogy a befogadási okra vonatkozó indokolásnak el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (pl. Kfv.VII.37.357/2022/2., Kfv.VII.37.177/2023/2.). A felperes kinyilatkoztatása szerint a felülvizsgálati kérelem II. pontja tartalmazza a felülvizsgálati kérelem befogadhatósági okaira vonatkozó indokolást. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadási ok értelmezése körében idézett, a befogadhatóság körében kialakult kúriai gyakorlat bemutatása önmagában nem valószínűsíti, hogy a befogadhatósági ok jelen perbeli esetben fennállna. [20] A felülvizsgálati kérelmek befogadhatósága vizsgálata tekintetében egységes, következetes a joggyakorlat, miszerint az eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő. A Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja ugyanis nem minden jogszabálysértés, hanem kizárólag az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. E követelményből fakadóan a felperes által a felülvizsgálati kérelem II/
  1. pontjában nevesített, jelen ügytől tényállását és összefüggéseit tekintve releváns eltérést tükröző, s a közigazgatási jogon belül jelen ügytípustól távol álló jogterületekhez tartozó ügyekben hozott határozatok nem támasztják alá, hogy jelen perbeli esetben a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának indoka fennáll, mivel az egyes ügyek egészének összefüggései nem azonosak. A Kúria továbbá az előadott indokolást úgy értékelte, hogy a felperes által kifejtettek nem valószínűsítenek az ügy érdemére kiható, nyilvánvalóan fennálló, a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmét vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 8 jogszabálysértést, amely a befogadás indokoltságát alátámasztaná. A felperes a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére, továbbá az Alaptörvény egyes cikkeinek sérelmére alapított hivatkozásai körében nem valószínűsítette, hogy azok esetleges fennállása a konkrét ügy érdemében mennyiben vezettek volna eltérő döntésre. [21] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Kp.
  2. §
(1)bekezdésben meghatározott valamennyi befogadhatósági ok vonatkozásában kritérium, hogy akkor alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát teszi szükségessé. Ugyanakkor a felperes felülvizsgálati kérelme nem valószínűsíti, hogy az abban nevesített, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)és
  3. ad)alpontja szerinti befogadhatósági ok vizsgálata mennyiben érinti az ügy érdemét. [22] A felülvizsgálati kérelem III. pontja nem a befogadhatósági ok indokolását, hanem az ügyre vonatkozó jogi érvelést tartalmaz, így az alapján nem a befogadhatóság, hanem a felülvizsgálati kérelem megalapozottsága lenne vizsgálható, amelyre kizárólag a befogadást követően, a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása során van lehetőség. Emellett a Kúria rámutat arra, hogy a felperes a kereseti kérelmen túlterjeszkedő hivatkozást is tesz, a felülvizsgálati kérelemben kifejtett elévülésre a keresete nem terjedt ki, a határidőben, joghatályosan előterjesztett kereseti kérelem pedig a felülvizsgálati eljárás keretét is behatárolja. [23] A Kúria ezt követően hivatalból vizsgálta, hogy a felperes által nem nevesített befogadhatósági okok alapján befogadható-e a felülvizsgálati kérelem. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja szerinti befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, jogegységi hatályú határozatában vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésével fennáll a jogegység megbomlásának a veszélye. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet a Kúria akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. [25] A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés abban, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni (Kfv.37.584/2022/2., Kfv.37.314/2013/4.). A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 7/2023. Jogegységi határozatában (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtettek szerint Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 9 konjunktív feltételként kell vizsgálni, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, továbbá, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnak, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.37.077/2023/2., Kfv.37.187/2023/2.). A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulata alkalmazása során a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróságok által hozott jogerős ítéletek körében kell vizsgálni. [26] A Kúriának nincs tudomása olyan elsőfokú ítéletekről, amelyekből a jelen perben vizsgált kötelezés körében eltérő joggyakorlat kialakulására lehetne következtetni, s ilyen ítéletekre a felperes sem hivatkozott. A joggyakorlat továbbfejlesztésére a megváltozott gazdasági-társadalmi-jogi környezet szolgálhat alapul, a körülményekben bekövetkező ilyen változást azonban a Kúria nem látott megállapíthatónak. A Kúria úgy értékelte, hogy a perbeli ügy - azon belül a jogerős ítélet és a felperes felülvizsgálati kérelme - nem vet fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely kapcsán a jogegység megbomlásának veszélye fennállna vagy a kialakult joggyakorlat követése ne lenne támogatható, így a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja szerinti ok nem alapozza meg. [27] A Kúria úgy értékelte, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontja szerinti befogadhatósági ok sem teszi indokolttá, mivel jelen perbeli ügyben az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, így az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége nem áll fenn. [28] A Kp. 118. §
(1)b) pontja szerinti befogadhatósági okra a felperes nem hivatkozott, így a Kúria - a Kp. 117. §
(4)bekezdésében e befogadási okhoz előírt indokolási kötelezettségre figyelemmel - hivatalból nem vizsgálhatta annak fennállását. [29] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [30] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész Kúria I.Kfv.37.512/2025/3 10 [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [32] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés h) pontján alapuló tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére szükségtelenül lerótt, a Kúria Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012547-00000000 számú Eljárási illeték számlájára befizetett 116.000,- Ft felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján kérheti - az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően - az adóhatóságtól. [33] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2025. szeptember 4.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.