← Magyarország

Kfv.37644/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogi képviselő kötelezettsége, hogy akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodjék; ennek elmaradása olyan ügyviteli hiányosság, amely a késedelem vétlenségét kizárja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Kfv.IV.37.644/2023/

  1. Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Hajas Barnabás bíró felperes1 cím1 levelezési cím: cím2 A felperes képviselője: Dr. Marton Emőke ügyvéd (cím3 Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím5) A per tárgya: földárverési ügyben hozott FM/273/1/2021., FM/273/2/2021., FM/273/3/
  2. számú határozatok, mint közigazgatási cselekmények jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 101.K.700.286/2022/
  3. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (19.,20.,
  4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felperes igazolási kérelmét elutasítja, a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.644/2023/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes – önálló bírósági végrehajtói megkeresés alapján eljárva – a
  5. november 11-ére kitűzött földárverésről felvett PE/FM/02145-6/
  6. számú jegyzőkönyvbe foglalt FM/273/1/
  7. számú határozatában megállapította, hogy a felperes tulajdonában álló, település, külterület helyrajzi szám1ú földrészletért felajánlott legmagasabb vételár 8.270.000 forint; az FM/273/2/
  8. számú határozat szerint az árverési vevő az alperesi érdekelt; az FM/273/3/
  9. számú határozat értelmében pedig az árverés eredményes volt. A jogerős ítélet [2] A felperes az alperes határozatai ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
  10. május 30-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [3] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletet a felperes jogi képviselőjével elektronikus úton közölte; az ítéletet a felperes részére – az elektronikus kézbesítés meghiúsulására tekintettel –
  11. július 21-én kézbesítettnek kell tekinteni. A jogi képviselő az ítéletet
  12. július 24-én letöltötte (átvette), így a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje – az ítélkezési szünetre is figyelemmel –
  13. szeptember 19-én lejárt. A felülvizsgálati kérelem és az igazolási kérelem [4] A felperes jogi képviselője közreműködésével
  14. szeptember 25-én nyújtotta be felülvizsgálati kérelmét (majd azt
  15. szeptember 26-án és 28-án kiegészítette), abban a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [5] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg – az annak benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának kimentésére – igazolási kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a jogi képviseletében eljáró meghatalmazott ügyvédje
  16. szeptember
  17. és
  18. között beteg volt. A csatolt orvosi igazolás szerint „Igazolt 2023.09.18 – 09.22-ig.” A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felperes igazolási kérelme – az alábbiak szerint – nemmegalapozott , így az elkésetten előterjesztett felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség. [7] A közigazgatási perrendtartásról szóló
  19. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  20. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. [8] A Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése szerint, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – igazolással orvosolhatók. A Pp. 151. §
(2)bekezdése szerint az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik, a
(3)bekezdés pedig előírja, hogy határidő elmulasztása Kúria IV.Kfv.37.644/2023/2 3 esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. [9] A Kúria a felperes – határidőben, az elmulasztott cselekmény pótlásával együtt előterjesztett – igazolási kérelmében foglaltakat a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának kimentésére nem találta alkalmasnak. E körben hangsúlyozza, hogy az idézett törvényi rendelkezések értelmében kizárólag az önhibán kívüli, azaz a vétlen mulasztás orvosolható igazolással. A mulasztás akkor tekinthető vétlennek, ha azt a félen kívülálló ok idézte elő, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered. [10] A perbeli esetben a felperes számára a felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje – a Pp. 148. §
(1)bekezdése szerinti ítélkezési szünet időtartama alatti kézbesítésre figyelemmel –
  1. augusztus 21-én nyílt meg, és
  2. szeptember 19-én eredménytelenül járt le; a
  3. szeptember 25-én benyújtott felülvizsgálati kérelem elkésett. [11] Az eljárási határidők betartása terén nem azonos az elvárhatóság mértéke a személyesen eljáró, illetve a jogi képviselővel rendelkező féllel szemben. A jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó jogi képviselő vonatkozásában a bírói gyakorlat magasabb elvárhatósági követelményt támaszt, és a mulasztás vétlenségét megalapozó okok és körülmények körét, valamint a méltányosság alkalmazhatóságának eseteit is szűkíti (BDT
  4. 1030.). E döntésre a Kúria több határozatában (pl. Kpkf.V.35.175/2022/2., Kfv.VII.37.507/2022/2., Kpkf.IV.39.004/2022/2.) is hivatkozott, ezáltal ez az érvelés a Kúria kötelező jogértelmezése. [12] A Kúria egységes gyakorlata szerint a jogi képviselőtől mindenkor elvárható, hogy akadályoztatása esetén is megfelelően gondoskodjon ügyeinek viteléről, szükség esetén helyettes közreműködésével is (BDT
  5. 362., majd pl. Kpkf.V.35.175/2022/2., Kfv.III.37.803/2022/2., Kfv.III.37.878/2022/2.) A jogi képviselő kötelezettsége, hogy akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodjék; ennek elmaradása olyan ügyviteli hiányosság, amely a késedelem vétlenségét kizárja (BH
  6. 85., majd pl. Kpkf.IV.39.004/2022/2., Kfv.VII.37.076/2023/2., Kfv.III.37.486/2023/2.). [13] A Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelem benyújtására
  7. szeptember 11-én adott meghatalmazást az őt az elsőfokú eljárásban is képviselő egyéni ügyvédnek. A meghatalmazás egyéb fél helyettes ügyvéd eljárását is lehetővé tette. A meghatalmazott ügyvéd
  8. szeptember 11-e és szeptember 17-e között nem volt akadályoztatva a felülvizsgálati kérelem előterjesztésében, azután pedig maga a meghatalmazás adott lehetőséget helyettes igénybevételére, ezáltal a felülvizsgálati kérelem határidőben történő előterjesztésére. Ilyen körülmények között a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére, a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának kimentésére a meghatalmazott ügyvéd betegségére történt hivatkozás és a becsatolt orvosi igazolás önmagában nem lehetett alkalmas. [14] A kifejtettek alapján a Kúria a felperes igazolási kérelmét a Pp.
  9. §
(1)bekezdése alapján elutasította. [15] A Kp. 99. §
(3)bekezdése és 115. §
(2)bekezdése folytán irányadó 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet (jelen esetben a felülvizsgálati kérelmet) visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási (felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló) határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [16] Figyelemmel arra, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmét nem vitatottan az annak benyújtására nyitva álló határidőn túl nyújtotta be, igazolási kérelmét pedig a Kúria a fentiek szerint elutasította, az elkésetten előterjesztett felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem Kúria IV.Kfv.37.644/2023/2 4 kerülhetett sor, azt a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontjának megfelelő alkalmazásával vissza kellett utasítani. A döntés elvi tartalma [17] A jogi képviselő kötelezettsége, hogy akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodjék; ennek elmaradása olyan ügyviteli hiányosság, amely a késedelem vétlenségét kizárja. Záró rész [18] A Kúria az igazolási kérelem elutasításáról a Pp. 153. §
(1)bekezdésére, a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdésére figyelemmel tanácsban, indokolt végzésben határozott. [19] A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja értelmében tárgyi illetékmentes. [20] A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2023. október 25. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.