A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú adóhatóság fellebbezhető végzése ellen előterjesztett fellebbezés elbírálását megelőzően benyújtott keresetlevelet a bíróság visszautasítja. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes jogi képviselője: Az alperes: Vámigazgatósága Az alperes jogi képviselője: A per tárgya: A fellebbezést előterjesztő fél: A fellebbezett határozat: Kpkf.V.35.528/2021/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) dr. Szepesházi Péter ügyvéd (cím2) Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adó- és (cím3) dr. Konkoly István kamarai jogtanácsos adóvégrehajtási ügyben hozott végzés elleni per a felperes (
- sorszám alatt) Pécsi Törvényszék 3.K.700.920/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Zalaegerszegi Törvényszék a felperessel szemben vagyonelkobzás és bűnügyi költség behajtása érdekében törvényszéki végrehajtó jár tel, majd hatáskörváltozás folytán a végrehajtást az adóhatóság folytatja, foganatosítja. A végrehajtási eljárásban a törvényszéki végrehajtó a felperes számára – kérelmére – részletfizetést engedélyezett. Kúria V.Kpkf.35.528/2021/2-I 2 [2] A végrehajtási eljárás során a felperes a
- február
- napján előterjesztett beadványában az ellene foganatosított végrehajtási intézkedések törlését, az eredeti állapot visszaállítását kérte. A kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatósága Végrehajtási Osztálya, mint elsőfokú adóhatóság a 6450815703 iktatószámú végzéssel elutasította. [3] A felperes a végzéssel szemben
- április
- napján fellebbezéssel élt az adóhatóságnál, majd - amikor a másodfokú eljárás még folyamatban volt -
- május 12-én és május 15-én előterjesztett beadványaiban a Szekszárdi Törvényszéken, Pécsi Törvényszéken és a Pécsi Ítélőtáblán ügye kivizsgálását kérte. A Szekszárdi Törvényszék elnöke a Szekszárdi Járásbíróságra, majd az az elsőfokú bíróságnak továbbította a beadványokat. [4] Az elsőfokú bíróság a
- július 30-án meghozott 12.Kpk.750.123/2021/
- számú végzésével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-a alapján felhívta az adóhatóságot az ügy iratai és védirata előterjesztésére. Az iratok megérkezte után intézkedett az ügy peres számra iktatásáról, amely
- augusztus 23-án történt meg. A peres szám alatt az elsőfokú bíróság - miután a felperes a keresetlevelében nem jelölte meg az alperest, a sérelmezett közigazgatási cselekményt hiánypótlási felhívást bocsátott ki, továbbá alperesként perbe állította a támadott elsőfokú végzést hozó közigazgatási szervet, majd nyilatkoztatta az adóhatóságot a kereset tárgyában (
- augusztus 31-én kelt 3.K.700.920/2021/2., 3.K.700.920/2021/
- számú végzések) [5] Az alperes a bíróság felhívására
- szeptember
- napján beterjesztette a közigazgatási védiratát és iratokat, köztük a másodfokú adóhatóság
- május
- napján kelt 2439413214/2021/NAV iktatószámú végzését, amellyel helybenhagyta az 6450815703 iktatószámú végzést. A másodfokú végzést a felperes
- június
- napján, meghatalmazottja
- június
- napján vett kézhez. Az elsőfokú bíróság végzése [6] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a keresetlevelet visszautasította. [7] Végzését az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
- §
(1)bekezdésére és a Kp. 48. §
(1)bekezdés e) pontjára alapította. Döntése indokolása szerint a keresetlevél benyújtásának időpontjában az elsőfokú végzés elleni felperesi fellebbezés alapján indult másodfokú adóhatósági eljárás még folyamatban volt. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. Mivel a felperes azt megelőzően indított pert, hogy a fellebbezését elbírálták volna, ezért a keresetlevét vissza kellett utasítani. A fellebbezés és észrevétel Kúria V.Kpkf.35.528/2021/2-I 3 [8] A felperes a végzés elleni fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására, érdemi tárgyalás tartására, új határozat hozatalára való utasítását kérte. [9] Álláspontja szerint az elsőfokú végzés sérti a Kp. 2. §-át, 45. §-át, 56. §-át, 58. §-át, 64. §-át, 85. §
(3)bekezdését. Fellebbezési érvelése szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget törvényes kötelezettségének, nem nyújtott hatékony jogvédelmet, keresetét tisztességesen nem bírálta el, eljárási jogait nem biztosította. A magyar állam folyamatosan megsérti emberi jogait, a lelki kínzás és megalázó bánásmód, a fair eljárás szabályainak be nem tartása megvalósultnak tekinthető. Az elsőfokú bíróság befogadta a keresetét, az elnök a tanácsülést követően hiánypótlásra nem hívta fel, és nem tartotta be a törvényben előírt határidőket, mert a keresetlevele beérkezte után csak két hónapra küldte ki a keresetlevelet az alperesnek, akit perbe állított azzal a felhívással, hogy csatolja az iratokat és adja elő védiratát. Ezt követően az ügyét átszámozták, majd ismételten védirat előterjesztésére és iratcsatolásra hívták fel az alperest, illetve az alperes ismételten perbe állításra került. Az erről szóló végzésben a bíróság önhatalmúlag határozta meg a kereseti kérelmét, azaz semmibe vette döntési jogköre korlátait (Kp.
- §), egyértelműen joggal való visszaélést valósít meg, mivel a keresetének tartalmáról nem kívánt tudomást venni. Jogszabályellenesen felszólította, hogy pontosítsa kereseti kérelmét, illetve azt két tanúval lássa el, annak ellenére, hogy az eredeti kereseti kérelme is határozott volt. Ezt követően pedig a védiratot, a megérkezését (2021.09.15.) követő második napon küldte meg a részére egy értelmezhetetlen, kibogozhatatlan mellékletcsomaggal, mely nem a mellékletben felsorolt iratokat tartalmazta zömében, majd tárgyalás kitűzése és a hiánypótló végzésre való válaszadás bevárása nélkül a keresetlevelét visszautasította, kísérletet sem tett tárgyalást megelőzően egyezség létrehozására. [10] Sérelmezte, hogy a keresetlevelét az elsőfokú bíróság a törvényben meghatározott 8 nap helyett [Kp.
- §] késedelmesen annak bíróságra érkezését követő négy hónap eltelte után utasította vissza, a tanácsülésre a törvényi 15 napos határidőn [Kp.
- §
(2)bekezdés] belül nem került sor, az ügyszámot megváltoztatták, az átszámozásról hivatalos tájékoztatást, indokolást nem kapott, a 3.K.700.920/2021/
- számú végzéssel (
- augusztus 31.) a bíróság alperesként a NAV-ot ismételten perbe állította, a végzést felperes részére nem kézbesítette, arról
- szeptember 23-án szerzett tudomást alperes védirata mellékletéből. [11] Kifogásolta továbbá, hogy a 3.K.700.920/2021/
- számú végzéssel (
- augusztus 31.) arra kapott felhívást, hogy 15 napon belül pótolja a keresetlevele hiányosságát és terjesszen elő határozott kereseti kérelmet, illetve azt teljes bizonyító erővel bíró magánokiratba foglaltan tegye meg. Az elsőfokú bíróság azonban a hiánypótlási felhívás teljesítését nem várta be, és a fellebbezéssel támadott
- sorszámú végzése indokolásában a keresetlevél időelőttiségre hivatkozott, mely szintén jogszabálysértő, ugyanis a felperes keresete a NAV
- januári tevékenységének semmisségére hivatkozott, azaz arra, hogy a vitatott közigazgatási cselekmény érvénytelen, azt nemlétezőnek kell tekinteni. [12] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria V.Kpkf.35.528/2021/2-I [13] 4 A fellebbezés alaptalan. [14] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdés szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és az észrevétel keretei között bírálhatja és bírálta felül. [15] A Kúria a rendelkezésre álló iratimalapján azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította vissza a felperes keresetlevelét. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a közigazgatási per, azaz a bírósági jogorvoslat igénybevételének előfeltétele, hogy a fél a közigazgatási eljárásban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítse, a közigazgatási döntés véglegessé váljon. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. tv. (a továbbiakban: Avt.) 28. §
(1)bekezdése szerint önálló fellebbezésnek van helye
- a)az adóhatóság végrehajtási eljárása során e törvény vagy a Vht. alapján hozott,
- b)a végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
- c)a végrehajtási kifogást visszautasító és
- d)a végrehajtási kifogást elbíráló végzés ellen. [16] Figyelemmel arra, hogy az adóhatóság a 6450815703 iktatószámú végzése a felperes végrehajtási intézkedések törlése, eredeti állapot helyreállítására irányuló kérelmét utasította el, a végzés ellen az Avt. 28. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a fellebbezés lehetősége biztosított, a felperes fellebbezéssel élt is az elsőfokú végzés ellen. A felperes azonban a keresetlevelet olyan időpontban nyújtotta be, amikor a másodfokú eljárás még folyamatban volt, a bírósági jogorvoslat érdemi lefolytatásának előfeltételei nem álltak fenn, a perindítás idő előtti volt. Ez ún. pergátló akadály, amely a Kp. 48. §
(1)bekezdés e) pontja értelmében a kereset érdemi tárgyalásának akadályát jelenti és a keresetlevél hivatalból történő visszautasítását vonja maga után. [17] A Kúria megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a feladatait a Kp.
- §ában szabályozott alapelveknek megfelelően látta el, a keresetlevél visszautasításának jogszerűségét nem befolyásolja, hogy a felperes részére megküldött védirat egyes mellékletei technikai okokból esetleg nem voltak olvashatók, vagy a felperes állítása szerint nem voltak teljes körűen fellelhetőek, miként az sem, hogy az elsőfokú bíróság nem várta be a döntése meghozatalával a felperes hiánypótlási felhívásra adandó válaszát, ugyanis az abban foglaltak nem érinthették az elsőfokú bíróság azon kötelezettségét, hogy a nem végleges közigazgatási végzés elleni keresetlevelet nem bírálhatja el, azt hivatalból vissza kell utasítania. [18] A felperes által a fellebbezésben előadott további hivatkozásokkal kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes a keresetlevelét nem az adóhatósághoz, hanem a bírósághoz nyújtotta be, abban nem jelölte meg az alperest, ezért a bíróságnak intézkednie kellett a közigazgatási eljárás iratainak beszerzéséről, az alperes személyének megállapításáról, perbevonásáról, a védirata előterjesztésére való felhívásáról, tisztáznia Kúria V.Kpkf.35.528/2021/2-I 5 kellett a kereset tartalmát, annak alapján a megfelelő eljárási rendet is, peres számra iktatás iránt intézkednie kellett (Kp.
- §
(1)-
(2)bekezdése, 46. §
(1)bekezdése). Azt követően, hogy a közigazgatási iratanyag – különösen a keresetindítást követően meghozott másodfokú végzés – rendelkezésére állt, az elsőfokú bíróság észlelte a pergátló akadályt és haladéktalanul, 2 napon belül meghozta a visszautasító végzését. Az elsőfokú bíróság tehát nem esett késedelembe a Kp. 45. §
(1)bekezdés c) pontja által előírt intézkedések megtétele során. [19] A Kúria rá kíván mutatni, hogy az ügyben nem kerülhetett sor előkészítő tanácsülésre, egyezségi kísérletre, illetve tárgyalás kitűzésére, ugyanis a per érdemi tárgyalásának, így a tárgyalás előkészítésnek nem volt helye. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta a pergátló akadály fennálltára tekintettel a kereset érdemét, vagyis az adóhatóság által foganatosított végrehajtási intézkedések semmisségét sem. Ezért az elsőfokú bírósági eljárás során nem kerülhetett megsértésre a Kp.
- §-a,
- §-a,
- §-a és
- §-a. A felperes ezért tévesen kérte előkészítő tanácsülésről készített feljegyzés megküldését, mert ilyen iratnak nem kellett keletkeznie az eljárás során. A védiratot és mellékleteit az elsőfokú bíróság megküldte a felperes részére, amelynek megküldését és megérkezését a felperes a fellebbezésében elismerte. Ugyanezen iratok ismételt megküldése nem a másodfokú bíróság feladata, a [17] bekezdésben írtak is figyelemmel a döntés meghozatalához, a fellebbezés előterjesztéséhez a védirat mellékleteinek teljes körű tartalmának ismerete nem volt szüskéges. [20] A Kúria mindezek alapján az elsőfokú végzését a Kp.
- §
(5)bekezdése alkalmazásával - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [21] Az elsőfokú adóhatóság fellebbezhető végzése ellen előterjesztett fellebbezés elbírálását megelőzően benyújtott keresetlevelet a bíróság visszautasítja. Záró rész [22] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [23] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem számított fel, ezért a Kúriának e körben a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel rendelkeznie nem kellett. [24] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú eljárás illetékmentes. Kúria V.Kpkf.35.528/2021/2-I 6 [25] A végzés elleni további perorvoslat lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró Dr. Darák Péter s.k. bíró