← Magyarország

Bfv.315/2024/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A járásbíróság a jogerős büntetővégzésben a Btk. 86. §

(1)bekezdés c) pontjában írt törvényi tilalom ellenére szabott ki felfüggesztett szabadságvesztést. Az ügyiratok alapján a Be. 662. §
(2)bekezdése szerinti határozat meghozatalára nincs lehetőség, mert a büntetővégzésben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására nincs törvényes lehetőség, továbbá a büntetővégzés a büntetéskiszabási tényezőket nem tartalmazza. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: tárgyaláson kívül, Másodfok: Kúria végzése Bfv.I.315/2024/
  1. felülvizsgálat Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Budapest tanácsülés
  2. október
  3. garázdaság vétsége terhelt1 Tapolcai Járásbíróság, 2.Bpk.312/2023/7., büntetővégzés,
  4. augusztus
  5. (jogerő:
  6. augusztus 25.) - Az indítvány előterjesztője: Veszprém Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Tapolcai Járásbíróság 2.Bpk.312/2023/
  7. számú büntetővégzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Tapolcai Járásbíróság a
  8. augusztus
  9. napján meghozott 2.Bpk.312/2023/
  10. számú büntetővégzésével terhelt1 terhelttel szemben garázdaság vétsége [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  12. §
(1)Kúria 1.Bfv.315/2024/10-1 2 bekezdés] miatt 1 év fogház fokozatú szabadságvesztést szabott ki, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. [2] A büntetővégzés – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában –
  1. augusztus
  2. napján jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Veszprém Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  4. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [4] Kifejtette, hogy terhelt1 terhelt a jelen ügyben elbírált garázdaság vétségét
  1. december
  2. napján, azaz a Veszprémi Járásbíróság
  3. július
  4. napján jogerős 1.B.653/2019/
  5. számú ítéletével kiszabott 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Ebből következően a járásbíróság a terhelttel szemben a Btk.
  6. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, így a kiszabott büntetés törvénysértő. [5] Indítványozta, hogy a Kúria az ügydöntő határozatot Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján helyezze hatályon kívül és a Tapolcai Járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.260/2024/
  1. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és a főügyészséggel egyező indítványt tett. [7] Kiemelte, hogy a Be.
  2. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálati eljárás keretében a büntetővégzés törvénynek megfelelő megváltoztatására nincs mód, mivel a határozat törvénysértő jellege a felfüggesztő rendelkezésben nyilvánul meg. A felülvizsgálati eljárás nem változtat azon, hogy az alapügyben a büntetővégzés meghozatalára a Be. 740. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti eljárásban került sor, amelyben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására nincs törvényes lehetőség, így a törvénysértés ezen a módon nem orvosolható, a büntetővégzés hatályon kívül helyezése indokolt. [8] III. A Veszprém Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [9]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be.
  2. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő. A törvény által tételesen megjelölt okok közül a büntető anyagi jogi szabálysértéseket a Be.
  3. §
(1)bekezdése, míg az eljárási szabálysértéseket e törvényhely
(2)bekezdése határozza meg. [10] A Be. 456. §
(1)bekezdés első mondata szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ennek megfelelően ügydöntő határozat a bűnösséget megállapító és a terhelt felmentéséről rendelkező ítélet, az eljárást megszüntető végzés (Be. 564-569. §), valamint a büntetővégzés [Be. 739. §
(2)bekezdés]. [11] A Be. 651. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pontja értelmében az ügyészség mind a terhelt terhére, mind pedig javára terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány a Be. 652. §
(3)bekezdése alapján 6 hónapon belül, a javára pedig a 652. §
(4)bekezdése értelmében határidő nélkül terjeszthető elő. [12] A főügyészség a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt a jogerős ügydöntő határozat közlésétől,
  1. augusztus
  2. napjától számított hat hónapon belül,
  3. április
  4. napján nyújtotta be az elsőfokú bíróságnál, így az joghatályos. [13] A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítvány és a Be.
  5. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás szabályszerű kézbesítésétől számított nyolc napon belül, és azt követően sem indítványozták nyilvános ülés tartását. Mivel jelen ügyben a tanács elnöke nem tartotta Kúria 1.Bfv.315/2024/10-1 3 szükségesnek nyilvános ülés kitűzését, a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ügydöntő határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül [Be. 659. §
(5)bekezdés], emellett hivatalból vizsgálta az eljárási szabálysértéseket is [Be. 659. §
(6)bekezdés]. [15]
  1. Felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van a Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti okból, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [16] A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el [Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pont]. [17] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy terhelt1 terhelttel szemben a Veszprémi Járásbíróság a
  1. július
  2. napján jogerős 1.B.653/2019/
  3. számú büntetővégzésével nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette [Btk.
  4. §
(1)és
(2)bekezdés], hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
  1. §] és számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pont] miatt 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztést szabott ki, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. [18] A szabadságvesztés végrehajtását a Tapolcai Járásbíróság a
  1. július
  2. napján jogerőre emelkedett 2.B.434/2020/
  3. számú ítéletével elrendelte. [19] Ebből következően a terhelt az alapügyben elbírált,
  4. december
  5. napján megvalósított bűncselekményt a Veszprémi Járásbíróság 1.B.653/2019/
  6. számú büntetővégzésével kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. [20] Anyagi jogszabályt sértett tehát a Tapolcai Járásbíróság, amikor a Btk.
  7. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt kizáró ok ellenére a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. [21]
  1. A felülvizsgálati eljárásban a törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala [Be.
  2. §
(2)bekezdés c) pont]. Ez alól határoz meg kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [22] A Tapolcai Járásbíróság a törvénysértő büntetést büntetővégzéssel szabta ki. [23] A Be. 740. §
(2)bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a bíróság büntetővégzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabhat ki, tehát végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására nincs törvényes lehetőség. [24] A rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható (BH 2021.305.) [25] A törvénynek megfelelő határozat hozatala más okból is akadályozott. A büntetővégzés – a Be. 741. §
(4)bekezdésében írt jogszabályi előírásnak megfelelően – nem rögzíti a bűnösségi körülményeket. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye, ezért a Kúria nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy egyéb büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához szükséges adatokat, körülményeket feltárhassa, amelyek hiányában a Btk.-ban meghatározott büntetési céloknak megfelelő és a büntetéskiszabási elveket szem előtt tartó büntetés kiszabása sem lehetséges. Kúria 1.Bfv.315/2024/10-1 4 [26] Így a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti, a törvénynek megfelelő határozat Kúria általi meghozatalára ebből az okból sem kerülhet sor. [27] IV. Mindezekre tekintettel a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a járásbíróság büntetővégzését a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [28] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése szerinti utasításként előírja, hogy a járásbíróság a Be. Tizennyolcadik Része szerinti megismételt eljárásban, tárgyalás tartása alapján hozza meg ügydöntő határozatát. A megismételt eljárásban szükséges a terhelt előéleti adatainak teljeskörű feltárása, a büntetéskiszabás során – különösen a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti elkövetés szempontjából – jelentőséggel bíró határozatkiadmány, illetve előzményi ügy beszerzése. Ezt követően kerül a járásbíróság abba a helyzetbe, hogy jogkövetkezményt a Btk.-ban meghatározott keretek között, a büntetés céljának szem előtt tartásával határozza meg úgy, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Ennek során a járásbíróságnak a Be. 634. §
(3)bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésre is figyelemmel kell lennie, miszerint nincs akadálya a terheltre hátrányosabb döntés meghozatalának abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor. [29] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.