Kfv.37256/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.256/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Borszéki Gábor pártfogó ügyvéd cím2 Az alperes: Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Kis Zoltán Viktor kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 cím4 A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 cím5 A per tárgya: földárveréssel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Szegedi 101.K.701.478/2024/15. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (18. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Törvényszék Kúria VII.Kfv.37.256/2025/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a egyéb1 azonosító számú ingatlan-árverési jegyzőkönyvbe foglalt 2. számú határozatával a felperes tulajdonában álló, város és hrsz.1 ingatlant az I. rendű alperesi érdekelt részére értékesítette. Az árverés a II. rendű alperesi érdekelt megkeresése alapján történt, a perben nem álló magánszemélyek, mint végrehajtást kérők perköltség főköveteléseinek, valamint a felperes Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád-Csanád Vármegyei Adóigazgatósága felé fennálló adó- és köztartozásának behajtása végett. [2] Az alperes az 1. számú határozatával megállapította, hogy az ingatlanért a legmagasabb vételi ajánlatot az I. rendű alperesi érdekelt tette. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. §

(1)bekezdés h) pontjában és 11. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján meghozott

1. számú határozatában megállapította, hogy az ingatlanra lefolytatott árverésen árverési vevő az I. rendű alperesi érdekelt. A jogerős ítélet [3] A felperes az alperes
2. és
3. számú határozatai ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
4. február 11-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [4] A jogerős ítélet indokolása szerint a végrehajtási eljárásban az ingatlanra vezetett végrehajtás során főszabály az ingatlan árverés útján történő értékesítése. Ugyanakkor a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekre különös szabályok vonatkoznak, azt ugyanis nem a végrehajtási árverés keretében kell árverezni. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
5. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) hatálya alá tartozó ingatlanok árverését – a végrehajtó megkeresése alapján – a mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le. A föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni, továbbá az árverésen kívüli eladásnak és a végrehajtást kérő általi átvételnek sincs helye. [5] Megállapította, hogy a perbeli ingatlan Hódmezővásárhely külterületén található, szántó és út művelési ágban nyilvántartott, 70,55 AK értékű föld, azaz a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozik, árverését a mezőgazdasági igazgatási szerv bonyolítja le. Rögzítette, hogy a speciális szabályokra figyelemmel az alperesnek az elektronikus árverés szabályait nem kellett alkalmaznia. Kúria VII.Kfv.37.256/2025/2 3 [6] Kiemelte, hogy a felperes maga hivatkozott arra, hogy a végrehajtási kifogását a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság az árverést követően elutasította. Keresetében maga sem jelölt meg a végrehajtási kifogással kapcsolatban folyamatban lévő eljárást. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmények megsemmisítését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Ezzel egyidejűleg teljes személyes költségmentesség iránti kérelmet is előterjesztett. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
7. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára és arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelme 8. és 9. pontjaiban részletezett „alapvető eljárási jogait sértő I. fokú bírósági döntésekre figyelemmel” indokolt a felülvizsgálati kérelme befogadása. A felülvizsgálati kérelem e két pontjában arra utalt, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a végrehajtási kifogás és az adóhatóság ellen végrehajtás megszüntetése tárgyában benyújtott keresetei jogerős elbírálásának bevárása nélkül hozott határozatot. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [10] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [12] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Kúria VII.Kfv.37.256/2025/2 4 [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. [14] A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok fennállására csupán utalt, de azt – törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta. A Kúria megállapította, hogy – a befogadás körében megjelölt – a felülvizsgálati kérelem 8. és 9. pontja az alapvető eljárási jog sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre vonatkozó jogszabályi hivatkozást (megsérteni vélt jogszabályhelyet) nem tartalmaz, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nem volt lehetőség. [15] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [16] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának hiányában, tekintettel arra, hogy illetékfizetési kötelezettség nem keletkezett, a Kúria a teljes személyes költségmentesség iránti kérelem tárgyában a határozathozatalt mellőzte. A döntés elvi tartalma [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [19] A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjáról a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. §

(3)bekezdésének megfelelően – a díj összegének meghatározása nélkül, az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – döntött. [20] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. május
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Kúria VII.Kfv.37.256/2025/2 5 Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró