← Magyarország

Pfv.20648/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat nem engedélyezhető, amennyiben a fél által a felülvizsgálati és az engedélyezési kérelemben megsértettként hivatkozott jogszabályhely nem veti fel az általa megjelölt elvi jelentőségű jogkérdést, mert a jogerős ítéleti döntés és az annak alapját képező, a fél által sérelmezett jogértelmezés más jogszabályi rendelkezésen alapul. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.VI.20.648/2021/

  1. dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró dr. Kocsis Ottilia bíró A felperesek: felperes neve (felperes címe felperes korábbi címe A felperesek képviselője: dr. Mészáros-Kincses Annamária ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: dr. Bodnár Ágnes ügyvéd alperesi képviselő címe A per tárgya: foglaló visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.772/2020/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Békéscsabai Járásbíróság 3.P.20.580/2020/
  3. Rendelkező rész – A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria VI.Pfv.20.648/2021/2 2 – A 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint vevő
  4. év október 22-én kelt és
  5. december 20-án és
  6. január 23-án módosított adásvételi szerződést kötött, amely szerint 6.870.000 forint vételár ellenében megvásárolt egy, az alperes tulajdonát képező ingatlant. A felek a módosított szerződésben rögzítették, hogy a már megfizetett 2.000.000 forintból 1.500.000 forintot foglalónak tekintettek. A felperes vállalta, hogy a fennmaradó vételárból 4.270.000 forintot a szerződésben megjelölt pénzintézet által nyújtott kölcsönből, valamint 600.000 forintot CSOK igénybevételével teljesít, legkésőbb
  7. február 15-ig azzal, hogy a támogatásból, illetve a kölcsönből fizetendő vételárrész összegéért önerőből is köteles helyt állni az eladó felé. [2] A pénzintézet a felperesnek – a beszerzett ingatlanforgalmi szakvéleményre tekintettel – nem nyújtott kölcsönt, a felperes vételárfizetési kötelezettségének
  8. február 15-ig nem tett eleget. [3] A felperes
  9. február 4-én az okiratszerkesztő ügyvédnek címzett és megküldött levelében akként nyilatkozott, hogy az ingatlan olyan rejtett hibákkal rendelkezik, amelyek miatt az ingatlant megvásárolni nem kívánja és az ingatlan hitelezhetetlensége miatt nem tudja azt megvásárolni. A rejtett hibákról – az egész épület szerkezete hibás – az eladó nem tájékoztatta, ezzel megtévesztette, ezért elállt az adásvételi szerződéstől és kérte a foglaló kétszeresének megfizetését 4.000.000 forint összegben, 3 napon belül. [4] Az alperes
  10. február 11-én írásban tájékoztatta a felperest, hogy az 1.500.000 forint foglalót nem kívánja visszafizetni annak kétszeres összegével. A felperes az ingatlant megtekintett állapotban vásárolta meg. Többször megnézte mielőtt az adásvételi szerződés megkötésére került sor, majd ezt követően két alkalommal kifejezetten a felperes kérésére azt módosították. [5] Az alperes a vevő késedelmére hivatkozással a szerződést
  11. július
  12. napjára felmondta, és 500.000 forintot a felperesnek visszafizetett. [6] A felperes
  13. július 7-én írásban az adásvételi szerződéstől elállt, azt megszűntnek tekintette és az 1.500.000 forint foglaló visszafizetését kérte, mivel nem a felperesnek felróható az adásvételi szerződés megszűnése. Álláspontja szerint az eladott ingatlanrész rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. Kúria VI.Pfv.20.648/2021/2 3 A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy elállása érvényes, az adásvételi szerződések megszűntek a felek között és az 1.500.000 forint foglaló, továbbá ennek
  14. december
  15. napjától a kifizetés napjáig járó kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [8] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Döntését arra alapította, hogy az okiratszerkesztő ügyvédnek megküldött elállási nyilatkozat nem volt joghatályos. Az alperes az adásvételi szerződést a felperes késedelmére hivatkozással felmondta, a szerződés meghiúsulása a felperes érdekkörében merült fel, az alperesnek nem volt felróható, így a foglaló nem jár vissza. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
  16. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  17. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta, egyetértve az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes
  1. február 4-én az elállást nem közölte joghatályosan az alperessel. Kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  3. §
(1)bekezdése alapján az elállás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a másik féllel közölni kell. A megbízási jogviszony jogi természetéből adódóan az okiratszerkesztő ügyvéd az ellenérdekű feleket együtt csak az ingatlan-nyilvántartási eljárásban és az illeték kiszabására irányuló eljárásban képviselhette. A felperes elállással kapcsolatos nyilatkozatának átvételére az adásvételi szerződésben rögzített meghatalmazás már nem terjedt ki. Az elállás jogszerűségének érdemi vizsgálatát erre tekintettel mellőzte. Utalt arra is, hogy a Ptk. 6:185. §
(3)bekezdése szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti. A felperes a szerződésben foglaltakat nem teljesítette, a foglaló visszakövetelése iránti igénye jogalappal nem bír. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 6:140. §
(1)bekezdésének a megsértését állította. Kúria VI.Pfv.20.648/2021/2 4 [12] Kifejtette, hogy az elállásra a Ptk. 6:140. §
(1)bekezdése alapján jogosult volt, elállási jogát jogszerűen gyakorolta. Téves az eljárt bíróságok azon álláspontja, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd részére megküldött
  1. február 4-i elállása nem volt joghatályos. Az elállás hatályosulásához ugyanis az szükséges, hogy az ellenérdekű félhez megérkezzen. Az alperes az elállásra
  2. február 11-én reagált, tehát az elállás legkésőbb ekkor hatályosult. A jogszerű és hatályosult elállást követően az alperes nem volt jogosult a szerződést felmondani. A teljesítés meghiúsulása a felperesen kívül álló olyan okból következett be, amelyért nem felelős, így az általa adott foglaló visszajár. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [13] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Pp.
  3. §
(2)bekezdés a) pontjára alapította arra hivatkozva, hogy a felülvizsgálat engedélyezése a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt szükséges. Előadta, hogy a bírói gyakorlatban bizonytalanság mutatkozik abban a kérdésben, hogy a Ptk. 6:140. §
(1)bekezdése alapján szabályozott elállást a másik féllel milyen formában lehet, illetve kell közölni és annak hatályosulása mikor következik be. A jelen perben eljárt bíróságok e körben csak azt vették figyelembe, hogy kinek került megküldésre az elállási nyilatkozat, azt nem, hogy az az alpereshez ténylegesen megérkezett. [14] Utalt arra, hogy a jogerős ítéletben az elállás hatályosulása körében kifejtett jogértelmezés eltér a Fővárosi Törvényszék P.26.035/2021/27. számú ítéletében és a Kommentárban kifejtett jogi állásponttól. A Ptk. 6:140. §
(1)bekezdése körében a Kúria tudomása szerint még nem foglalt állást, az ellentétes gyakorlat folytatása a kúriai iránymutatás hiányában továbbra is fennáll. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. [16] A fél a Pp. rendelkezései alapján szabadon megjelölheti a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében azt, hogy az engedélyezést mely okra hivatkozással kéri. A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/
  1. (XI.13.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
  2. pontjában foglaltak alapján azonban a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okokból engedélyezheti, erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet csak abból a szempontból vizsgálta és vizsgálhatta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a Pp.
  3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján. [17] A PK vélemény 1. pontja szerint a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a Kúria a joggyakorlat egységességének biztosítása érdekében a Kúria VI.Pfv.20.648/2021/2 5 felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amelyek kapcsán a Kúria jogegységi határozatban, kollégiumi véleményében az elvi iránymutatás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, a PK vélemény 1. pontja szerint az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat. [18] A felperes a felülvizsgálati és az engedélyezés iránti kérelmében egyaránt a Ptk. 6:140. §
(1)bekezdésének megsértését állította. A szerződésszegésen alapuló elállási jogot biztosító Ptk. 6:140. §
(1)bekezdése azonban nem veti fel az általa megjelölt elvi jelentőségű jogkérdést, amely már önmagában kizárta a felülvizsgálat engedélyezését. A jogerős ítéleti döntés és az annak alapját képező, felperes által sérelmezett jogértelmezés ugyanis nem ezen a jogszabályi rendelkezésen, hanem a Ptk. 6:213. §
(1)bekezdésén alapul. [19] A Kúria azonban utal arra is, hogy a felperes az engedélyezési kérelmét megalapozó, eltérő joggyakorlatot tartalmazó, jogerős másodfokú, illetve kúriai döntéseket sem jelölt meg. Az általa hivatkozott törvényszéki döntés elsőfokú határozat, amelyet – fellebbezés folytán – az elállást és annak hatályosulását nem vizsgálva, a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.137/2015/19/II. számú ítéletében eltérő jogalapon bírált el és változtatott meg. [20] A PK vélemény
  1. pontja értelmében a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége miatt a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi kérdésben az egységes bírói gyakorlat már kialakult, de annak követése a körülmények változása folytán nem támogatható. A felperes engedélyezés iránti kérelmében ilyen kialakult, de meghaladottá vált ítélkezési gyakorlatra sem hivatkozott, így ez sem szolgálhat az engedélyezés alapjául. [21] Erre tekintettel a Pp.
  2. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálat nem volt engedélyezhető. [22] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [23] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett, a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárásnak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint számított illetéke a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [24] helye. A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs Kúria VI.Pfv.20.648/2021/2 6 Záró rész Budapest,
  1. június
  2. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, dr. Kocsis Ottilia s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.