A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelemben nem jelölik meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.I.37.861/2024/
- Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2, eljár: ügyvéd2 ügyvéd) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Garamhegyi Zoltán kormánytisztviselő Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: A II. rendű alperesi érdekelt: ügyvéd3 ügyvéd cím5) érdekelt2 Kúria I.Kfv.37.861/2024/2 2 cím6 A III. rendű alperesi érdekelt: érdekelt3 cím7 A per tárgya: adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása tárgyában hozott közigazgatási határozat – mint közigazgatási cselekmény – jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Debreceni Törvényszék 102.K.702.531/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes igazolási kérelmének helyt ad és a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A lónyai helyrajzi szám1 és helyrajzi szám2 alatt nyilvántartott mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra a III. rendű alperesi érdekelt, mint eladó és a II. rendű alperesi érdekelt, mint vevő között
- február 26-án adásvételi szerződés jött létre. A felperes az adásvételi szerződésre elfogadó nyilatkozatot tett, elővásárlási jogát, mint helyben lakó fiatal földműves gyakorolta és hivatkozott arra, hogy tulajdonszerzése célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása. [2] Az alperes 572.634/2/
- számú határozatában az adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá, figyelemmel arra, hogy a helyi földbizottságként eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöksége állásfoglalásában a felperes tulajdonszerzését nem támogatta. [3] Az alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, hivatkozva a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a Kúria I.Kfv.37.861/2024/2 3 továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(1)bekezdés d),
(2)bekezdés c),
(4)bekezdés b) pontjában foglaltakra, a 24. §
(2)bekezdésére, arra, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása sérti a Földforgalmi tv. 25. §
(1)és a 24. §
(2)bekezdésében foglaltakat. Az elsőfokú ítélet [4] A Debreceni Törvényszék a keresetet alaptalannak találta, ezért azt
- október
- napján meghozott 102.K.702.531/2020/
- számú ítéletével, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [5] A jogerős ítélet - az elektronikus tértivevény szerint - a felperes jogi képviselője részére
- október 24-én került kézbesítésre. A felülvizsgálati kérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes
- december
- napján – jogi képviselője útján – elektronikus úton,
- sorszám alatt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Ebben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte arra történő hivatkozással, hogy az ítélethozatal során az elsőfokú bíróság olyan lényeges eljárási szabályt szegett, amely az ügy érdemére is befolyással volt. [7] Ezt követően,
- december 6-án - ugyancsak elektronikus úton - egyrészt igazolási kérelmet terjesztett elő a felülvizsgálati kérelem elkésetten történő előterjesztésének kimentésére, másrészt felülvizsgálati kérelmét ismét előterjesztette, részben kiegészítve azt. [8] Igazolási kérelmében előadta, hogy
- november
- és
- december
- napja között betegállományban volt, ezért a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő alatt nem tudott jogi képviselőjénél megjelenni és az ügyvédi meghatalmazást számára nem tudta aláírni. Állítása alátámasztásaként csatolta egyéb1 háziorvos által kiállított igazolást, amely szerint a felperes orvosi kezelés alatt állt a megjelölt időpontban. Csatolta továbbá a
- december
- napján kelt, a Kúria előtti képviseletre vonatkozó ügyvédi meghatalmazást is. [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását milyen, a Kp.118.§
(1)bekezdésében felsorolt okból kéri. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye az alábbiak miatt. [11] A felperes maga sem vitatta, hogy a Kp. 117. §
(1)bekezdésében meghatározott, a felülvizsgálni kért ítélet kézhezvételétől számított 30 napos határidőt elmulasztotta a Kúria I.Kfv.37.861/2024/2 4 felülvizsgálati kérelem benyújtása során. A felperes azonban a Kp. 117. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, határidőn belül előterjesztette a felülvizsgálati kérelem előterjesztése elkésettsége miatti igazolási kérelmét, melyet a Kúria megvizsgált, és azt alaposnak találta. Az igazolási kérelem elbírálása során a Kúria figyelemmel volt a Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp) 153. §
(3)bekezdés
- mondata rendelkezésére, mely szerint azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni. [12] Miután a Kúria a felperes igazolási kérelmének helyt adott, ezért a Kp.
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Pp. 153. §
(4)bekezdés szerint a felülvizsgálati kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az határidőn belül került volna előterjesztésre. [13] Ezt követően a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát vizsgálta, és megállapította, hogy a felperes nem jelölte meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága okát. A Kp. 117. §
(4)bekezdése ugyanakkor kógens rendelkezésben mondja ki, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, míg a Kp. 117.§
(5)bekezdés - eltérést nem engedő módon - rendelkezik arról, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdés tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. A Kp. 118. §
(1)bekezdés részletesen sorolja fel azon okokat, amely alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának van helye. [14] A felülvizsgálati kérelem vizsgálata során a Kúria megállapította, hogy a felperes sem kifejezett jogszabályi hivatkozással, sem tartalmi utalás útján nem jelölte meg, hogy álláspontja szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő mely ok fennállta alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. Bár a felülvizsgálati kérelem megjelölte, hogy a felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mely jogszabályokat sértette meg, ez azonban nem helyettesítheti a Kp.117. §
(4)bekezdésben rögzített követelményt, a Kp. 118. §
(1)bekezdés szerinti befogadási ok pontos megjelölését (Kfv.II.37.920/2022/7.; Kfv.II.37.322/2022/2.). [15] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a Kp. 115. §
(2)bekezdése, Kp. 99. §
(3)bekezdés és 104. §
(1)bekezdés folytán irányadó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontjának alkalmazásával – a Kp. 117. §
(5)bekezdéséből fakadóan hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül - visszautasította. A döntés elvi tartalma [16] A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelemben nem jelölik meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát. Záró rész [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Kúria I.Kfv.37.861/2024/2 5 A Kúria észlelte, hogy a felperes - a közigazgatási per tárgyi illetékfeljegyzési jog melletti kezdeményezése ellenére - 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket átutalással megfizetett, ennek visszautalásáról azonban a Kúria nem rendelkezhet. A felperes a tévesen lerótt eljárási illeték visszautalása iránti kérelmet az illetékes adóhatóságnál terjesztheti elő. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [19] A végzés ellen a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadóbíró, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró