A határozat elvi tartalma: Mind a közvéleménynek, mind az érintett személynek alapvető érdeke, hogy az érintett megítélése szempontjából lényeges információk a valóságnak megfelelően jelenjenek meg a nyilvánosságban. Ezért azt, hogy egy információ lényegtelen tévedésnek minősül-e a sajtóanyagban, mindig az ügy összes körülményének mérlegelésével lehet eldönteni. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.031/2022/
- A felperes: felperes, felperes címe. A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe. Az alperes: alperes, alperes címe. Az alperes képviselője: Dr. Kovács Lóránd Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 62.P.21.808/2021/
- kijavítva a 62.P.21.808/2021/
- számú végzéssel í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a cég1-t (alperes címe.), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (tizenkétezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes szerkesztésében olvasható magyarnemzet.hu internetes hírportálon a
- június 11-én „Újabb blokádra készíthet fel a települési személy1-iskola” címmel megjelent cikkben arról számoltak be, hogy a szervezet civil szervezet – amelynek egyik oktatója a főpolgármester főtanácsadója – polgári engedetlenséggel kapcsolatos képzésen belül azt tanítja, hogy az igazságtalansággal szemben törvénysértő eszközökkel is fel lehet lépni. A civil szervezet az központ elnevezésű romkocsmában működik, oktatói politikailag képzett emberek. Kiemelten foglalkozik a cikk az oktatók közül személy2tal, aki a csoport csoport tagja, a főpolgármester szociális és lakhatási ügyekért felelős főtanácsadója. Oktatói módszerét a szerző hatékonynak tartja, amelyre példaként a egyetem (egyetem) elfoglalását és az ehhez kapcsolódó diáktüntetéseket említi, amelynek kirobbanása előtt az egyetem hallgatóinak olyan tábort szerveztek, „ahol arról hallgathattak előadásokat, hogyan kell egy egyetemet elfoglalni, barikádot emelni és blokkolni az intézmény működését. A négynapos tábor egyik szervezője felperes ismert baloldali politikai aktivista volt, a másik pedig a már említett személy2.” Hozzá hasonló személyként említik személy7, aki a jelenlegi települési polgármester kampányfőnöke volt. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.031/2022/4 2 [2] A felperes
- június 22-én juttatott el az alpereshez helyreigazítási kérelmet, amelynek eredménytelensége miatt a bírósághoz
- július 12-én nyújtott be keresetlevelet. Keresetében az alperes helyreigazításra kötelezését kérte a következőképpen: a hírportál címoldalán tegye közzé a „Helyreigazítás az »Újabb blokádra készíthet fel a települési személy1-iskola« című cikk miatt” közleményt, amelyről linkre kattintva jelenjen meg az eredeti cikkben a kérelmével egyező azon közlemény, hogy „A
- június
- napján »Újabb blokádra készíthet fel a települési személy1-iskola« címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes a négynapos tábor egyik szervezője volt.” Kérte továbbá az alperes kiadóját, a cég1-t a perköltség megfizetésére kötelezni. [3] Arra hivatkozott, hogy sem a nyári tábor szervezésében, sem annak programjaiban nem vett részt. A sérelmezett közlés egyértelműen valótlan tényállítás. A cikk egészét vizsgálva jelentősége van annak, hogy kik az előadók a cikkben hivatkozott táborban, illetőleg kik a szervezők. A cikknek fontos eleme a személyek pontos megnevezése és az ő tevékenységük. [4] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Beismerte, hogy a cikkben tévesen nevezte meg a felperest a tábor szervezőjeként. Személyének megítélésére azonban ez a tévedés semmilyen kihatással nincs, ezért helyreigazításnak sincs helye. A perköltséget a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet szerint kérte megállapítani. [5] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, az általa szerkesztett magyarnemzet.hu internetes portál kezdőoldalán 24 órán keresztül önálló hírként jelentessen meg „Helyreigazítás az »Újabb blokádra készíthet fel a települési személy1-iskola« című cikk miatt” címmel az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel közleményt akként, hogy arra kattintva elérhető legyen az ott
- június 11-én „Újabb blokádra készíthet fel a települési személy1-iskola” címmel megjelent cikk. Elrendelte, hogy a cikk címe alatt, annak szövege előtt, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig legyen olvasható az alábbi helyreigazító közlemény: [6] „A
- június
- napján »Újabb blokádra készíthet fel a települési személy1-iskola« címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes a négynapos tábor egyik szervezője volt.” [7] Kötelezte az alperes által szerkesztett internetes oldalt üzemeltető cég1-t a felperes javára 30.000 forint perköltség, az állam javára 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére. [8] Döntése jogi alapjaként idézte Magyarország Alaptörvényének B) cikk
(1)bekezdését, az R) cikk
(1)-
(3)bekezdését, a IX. cikk
(1),
(2)és
(6)bekezdését, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. §
(1)bekezdését, a
- §-t és
- §-át, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)-
(2)bekezdését, valamint a 496. §
(1)-
(2)bekezdését. [9] A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által elfogadott PK 12-
- számú állásfoglalások alapján értelmezte a perbeli írást. Megítélése szerint a cikk egészét vizsgálva jelentősége volt a sérelmezett szövegrészletnél feltüntetett neveknek. Nem lényegtelen szövegelem ugyanis az, hogy a felperes részt vett-e egy olyan négynapos tábor szervezésében, amelyet a cikk szerint az egyetem erre kapható hallgatóinak szerveztek, ahol arról hallgattak előadásokat, hogyan kell egy egyetemet elfoglalni, barikádot emelni és blokkolni az intézmény működését. Megállapítható, hogy az újságcikk e részének fontos eleme volt a tábort szervező személyek pontos megnevezése. Ezt támasztja alá, hogy a felperest csak itt említik név szerint a cikkben. Emiatt a helyreigazítást kérő személyének megítélése Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.031/2022/4 3 szempontjából nem volt közömbös részlet, pontatlanság, lényegtelen tévedés, hogy szervezője volt-e a négynapos tábornak. [10] A sérelmezett tényállítás valóságát az alperes volt köteles bizonyítani, elfoglalt jogi álláspontja miatt azonban erre vonatkozóan nem tett indítványt. Az elsőfokú bíróság a tényállítás bizonyítatlanságának következményeként a felperes keresetének helyt adva kötelezte az alperest a helyreigazítás közzétételére. [11] A perköltség viselésről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott a Pp. 499. §
(1)bekezdésére is figyelemmel. Az ügyvédi munkadíjat a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján 30.000 forintban állapította meg. [12] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján változtassa meg és a keresetet utasítsa el. [13] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(1)és
(3)bekezdés b)-d) pontjaira alapította. Megismételte az elsőfokú eljárásban előadott jogi érvét, amely szerint a sérelmezett közlés a cikk teljes kontextusa szempontjából lényegtelen, ezért az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy helyre kell igazítani. [14] A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes kiadójának perköltségben marasztalását indítványozta. [15] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítélet [19] bekezdésében helytálló indokát adta annak, hogy a felperes nevének szerepeltetése valótlan tényállítás keretében, az adott cikk mondanivalójának szempontjából miért minősül lényegesnek. Az alperes a felperes nevét nyilvánvalóan azért említette meg, mert jelentőséget kívánt tulajdonítani annak, hogy a felperes ismert politikai aktivistaként egy olyan eseményt szervez, ahol azt tanítják (legalábbis az alperes állítása szerint), hogyan kell egy egyetemet elfoglalni, barikádot emelni és blokkolni az intézmény működését. [16] A felperes megnevezése hitelessé teszi azt az állítást, hogy az egyetem tábor célja összeköthető a felperes évekkel korábban egy riportban tett nyilatkozatával. A felperes akkor megemlítette, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat tervez megvalósítani. [17] A fellebbezés alaptalan. [18] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet eljárásjogi [Pp. 369. §
(1)bekezdés] és anyagi jogi [Pp. 369. §
(3)bekezdés
- b)és
- d)pontja] felülbírálatára is igényt tartott. Eljárási szabálysértést azonban nem jelölt meg, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet anyagi jogi megfelelőségét vizsgálhatta csupán, figyelemmel a Pp. 370. §
(1)bekezdés szerinti korlátokra. [19] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem támadta, bizonyítási indítványa nem volt, továbbá az elsőfokú bíróság anyagi jogi jogszabály szerinti mérlegelési tevékenységet sem végzett döntése meghozatala során. Ezért a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy szükséges-e a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés levonása, a megállapított tények másként minősítése. [Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pont] [20] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és kifejtett indokaival is egyetértett. Miután az alperes az elsőfokú eljárás során is előadott védekezésén túlmutató érveket fellebbezésében nem adott elő, a másodfokú bíróság csupán az alábbiakat tartja szükségesnek hangsúlyozni. [21] A PK
- számú állásfoglalás szerint a sérelmezett közlés megítélése során a teljes sajtóközleményt, abban a közlések egymáshoz való viszonyát kell figyelembe venni. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.031/2022/4 4 Erre tekintettel dönthető el, hogy a sérelmezett közlés a helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részlet, pontatlanság, esetleg lényegtelen tévedés, amelyre tekintettel helyreigazítás nem kérhető. [22] A cikk lényege az, hogy a nevesített civil szervezet olyan felkészítő tevékenységet végez, amely valós, vagy vélt igazság védelmében törvénytelen eszközök igénybevételére buzdít. E tevékenység eredményességét támasztja alá azzal, hogy az egyetem diákjai egy – a felperes által is szervezett – nyári egyetemen való részvételt követően szerveztek blokádot az egyetemen. [23] A másodfokú bíróság megítélése szerint a sajtó-helyreigazítás jogintézménye alapvetően a perbelihez hasonló „tévedések” orvoslását célozza, a sajtószabadság enyhébb korlátozásával jár. A felperes megítélése szempontjából nem tekinthető lényegtelennek, hogy egy olyan eseménnyel hozzák összefüggésbe, amelyhez – az alperes által sem vitatottan – semmi köze sincs. Egy olyan eseménnyel, amely a társadalom tagjait élénken foglalkoztatta, jelentősen megosztotta, az abban résztvevőket a közösség egy része elítélte, egy része pedig támogatta. [24] Mind a közvéleménynek, mind az érintett személynek alapvető érdeke, hogy az érintett megítélése szempontjából lényeges információk a valóságnak megfelelően jelenjenek meg a nyilvánosságban. [25] A felperes olyan tevekénységet végez, amely miatt személyét elsősorban a közvélemény előtti megnyilvánulásai alapján ítélik meg. E képnek a valóságát torzítja a perbeli írásban történő téves megjelenítése. [26] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az Smtv.
- §
(1)bekezdése alapján helytálló döntéssel kötelezte az alperest a helyreigazítás közzétételére, az internetes hírportál megjelenésért felelősséget vállaló jogi személyt a perköltség viselésére. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [27] Az alperes a fellebbezési eljárásban pervesztes, ezért a Pp. 364. § utaló szabálya alapján alkalmazandó 83. §
(1)bekezdése és a 499. §
(1)bekezdése alapján az alperes internetes hírportált üzemeltető jogi személyt kötelezte a felperes javára az ügyvédi munkadíj, a Magyar Állam javára a le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. [28] Az ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján, négy munkaóra alapulvételével állapította meg. [29] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,
- március
- dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Stecbauer Anita s.k. bíró