A határozat elvi tartalma: Keresetlevél visszautasítása. Az ügy száma: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.II.39.907/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Bita-Petrik Ügyvédi Iroda Dr. Bita Judit ügyvéd (cím2) Az alperes: Hivatala Budapest Főváros Kormányhivatal I. Kerületi (1056 Budapest, Váci utca 62–64.) Az alperes képviselője: szakügyintéző Kovács Mónika Krisztina gyámügyi A per tárgya: iskolaválasztási ügy A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 59.K.701.669/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését – az indokolás megváltoztatásával – helybenhagyja. Kúria II.Kpkf.39.907/2021/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Kk. J. B. édesanyja, H. J. kérelmet nyújtott be a Budapest Főváros Kormányhivatal I. Kerületi Hivatala Hatósági és Gyámügyi Osztályára, gyermeke másik iskolába történő átíratása miatt, amely a kérelemnek
- szeptember
- napján kelt BP-18/004/198334/
- számú határozatával helyt adott. Határozatának jogorvoslati tájékoztatásában többek között kitért arra, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)
- §-a alapján a jogi képviselővel eljáró fél az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet. [2] A jogi képviselővel eljáró felperes
- szeptember
- napján, az epapir.gov.hu oldalon keresetet nyújtott be az alperesi határozat ellen. Igazolási kérelmet nem terjesztett elő és
- szeptember
- napját követően nem nyújtott be más módon keresetlevelet az alpereshez. [3] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság végzése [4] A bíróság végzésével a felperes keresetlevelét a Kp.
- §
(1)bekezdés
- i)és
- l)pontjai alapján visszautasította. [5] Hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. §
(1)bekezdésére, az E-ügyintézési törvény 9. §
(1)bekezdésére,
- §
- pont d) alpontjára, azok alapján megállapította, hogy a felperes jogi képviselővel jár el, ekként elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Utalt az E-ügyintézési törvény
- §
(3)bekezdés j) pontjára, és az annak végrehajtására kiadott, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüszvhr.)
- §-ára, és kifejtette, hogy az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás kereteiről az Eüszvhr.
- §-a, míg az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás feltételeiről az Eüszvhr.
- és 116/A. §-a rendelkezik. Hivatkozott az Eüszvhr.
- §
(1)bekezdés c) pontjára, és a 133. §
(1)bekezdésére. [6] Megállapította, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felperes a keresetlevelet a vonatkozó törvényi előírás ellenére elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, azaz nem az ÁNYK űrlapbenyújtástámogatási szolgáltatás útján, hanem e-Papír szolgáltatás igénybevételével, annak ellenére, hogy az alperesi határozatban kellő tájékoztatást kapott a keresetlevél benyújtásának módjáról, arra vonatkozóan is, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelet Kúria II.Kpkf.39.907/2021/2 3 elektronikus úton, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani. [7] Ezen túlmenően megállapította, hogy a felperes a keresetlevelet a Kp. 39. §
(1)bekezdésének megsértésével elkésetten nyújtotta be, igazolási kérelmet pedig nem terjesztett elő. A fellebbezés, az észrevétel [8] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítását kérte. [9] Nem vitatta, hogy keresetlevelét e-Papíron nyújtotta be, azonban a Pp. 389. §-ára és a Pp. 371. §
(1)bekezdés c) pontjára utalva kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen állapította meg, mert a keresetlevelet ugyan
- szeptember
- napján nyújtotta be e-Papíron, ahogyan azt az elsőfokú bíróság is megállapította, azonban azt állította, hogy az ugyanolyan elektronikus benyújtásnak számít, annak ellenére, hogy a jogi képviselő nem azt az űrlapot töltötte ki, mint amire az elsőfokú bíróság hivatkozik. Mivel pedig a keresetlevél szabályosan került
- szeptember
- napján benyújtásra, az nem késett el, így igazolási kérelem benyújtása sem volt szükséges. Utalt arra is, hogy az elsőfokú hatóság sem kifogásolta a nem megfelelő űrlap kitöltését. Erre figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a keresetlevelet határidőben benyújtottnak tekinteni. [10] A Pp. 371. §
(1)bekezdés
- d)pontja alapján utalt az E-ügyintézési törvény 1. § 17. pont
- d)alpontjára, és hangsúlyozta, hogy a jogi képviselő elektronikus kapcsolattartásra köteles, a keresetlevelet pedig elektronikus módon, nyomtatvány kitöltésével küldte meg az elsőfokú hatóságnak, mert az e-Papír is elektronikus űrlapnak minősül. Kiemelte, hogy az elsőfokú hatóság a keresetlevél benyújtására vonatkozó felhívásban űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételére hívta fel, annak alapján töltötte ki a jogi képviselő az űrlapot, így visszautasításnak nincs helye. [11] Az alperes nem terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A fellebbezés az alábbiak szerint érdemben nem alapos. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül. [14] Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 608. §
(1)bekezdésére, amely szerint az E-ügyintézési törvény értelmében az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. [15] A jogi képviselővel eljárt felperes keresetét elektronikus úton ugyan, azonban nem az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás útján, hanem e-Papír szolgáltatás igénybevételével nyújtotta be, annak ellenére, hogy az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatása egyértelműen tartalmazta, hogy a jogi képviselővel eljáró fél az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet, az E-ügyintézési törvény 9. §-a alapján. Kúria II.Kpkf.39.907/2021/2 4 [16] Utal a Kúria az Eüszvhr. 7. §
(1)bekezdés c) pontjára, amely szerint, ha az ügyfél úgy kíván e-Papír szolgáltatás útján beadványt benyújtani, hogy az ügyre vonatkozóan az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a
- vagy a
- § szerinti szolgáltatás szerinti elektronikus űrlapot rendszeresít – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik és az E ügyintézési tv.
- §
(4)bekezdése szerinti okokat kivéve – a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni. [17] Az Eüszvhr. tehát különbséget tesz az e-Papír szolgáltatás és az Eüszvhr. a
- vagy a
- § szerinti szolgáltatás szerinti elektronikus űrlap között. Mindamellett, hogy az e-Papír is elektronikus benyújtásnak tekintendő, a perbeli esetben elektronikus űrlapon és nem ePapíron kellett volna a keresetet benyújtani. [18] Kiemelendő, hogy a kialakult bírói gyakorlat az e-Papíron benyújtott keresetlevél befogadhatóságát feltételhez köti, és csak akkor tartja elfogadhatónak, ha az alperes a határozatában nem adott elégséges tájékoztatást a keresetlevél elektronikus benyújtásáról (Kpkf.VI.37.398/2019/2., Kfv.III.37.447/2020/5.). A perbeli esetben az alperes határozatának jogorvoslati tájékoztatója tartalmazta, hogy a keresetlevelet űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével kell benyújtani. Helytállóan döntött minderre tekintettel az elsőfokú bíróság, amikor a keresetlevelet a Kp.
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján visszautasította, mert az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felperes a keresetlevelet elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. [19] Alaptalanul állapította meg azonban az elsőfokú bíróság a keresetlevél elkésettségét. A felperes az alperesi határozatot 2020. szeptember 2. napján töltötte le, az ellen a keresetét 2020. szeptember 24. napján nyújtotta be, erre figyelemmel a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti 30 napos határidőt megtartotta. Az, hogy a felperes a törvényes határidőn belül, de nem a jogszabályban előírt módon nyújtotta be keresetét, nem eredményezheti annak megállapítását, hogy a felperes keresete elkésett. E körben tehát az elsőfokú bíróság végzése jogsértő volt, azt a Kúria az indokolás megváltoztatásával orvosolta, mindez azonban az ügy érdemére, a keresetlevél visszautasításának jogszerűségére nem hatott ki. [20] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján az indokolás megváltoztatása mellett helybenhagyta. Záró rész [21] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [23] Az alpereseknek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81.,
- §-ai alapján nem rendelkezett. [24] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Kúria II.Kpkf.39.907/2021/2 5 Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró