← Magyarország

Bfv.888/2025/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a terhelt valamely – belföldi vagy külföldi – hatóság őrizetébe kerül, úgy kell tekinteni, hogy a felkutatására irányuló intézkedések eredményre vezettek, függetlenül attól, hogy adminisztratív hiba vagy késedelem miatt erről az eljáró bíróság nem vagy csak a terhelt távollétében kitűzött eljárási cselekményt követően értesül. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.888/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: csalás vétsége és más bűncselekmények Terhelt: terhelt1 Elsőfok:
  4. február
  5. Másodfok:
  6. március
  7. Budai Központi Kerületi Bíróság, 26.B.326/2023/35., ítélet, tárgyalás, Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.8261/2024/15., ítélet, nyilvános ülés, Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: fővárosi főügyész hatályon kívül helyezés érdekében Rendelkező rész A Kúria a csalás vétsége és más bűncselekmények miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a fővárosi főügyész által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Bf.8261/2024/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Kúria 1.Bfv.888/2025/11-I 2 A Kúria elrendeli terhelt1 terhelt által vagyonelkobzás, illetve bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
  9. február
  10. napján kihirdetett 26.B.326/2023/
  11. számú ítéletével az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki 123 rendbeli – 35 esetben kísérleti szakban rekedt – csalás vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  13. §

(1)bekezdés és
(2)bekezdés bc) alpont], 4 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §
(1)bekezdés és a
(2)bekezdés bc) alpont, 1 esetben
(3)bekezdés b) pont, 3 esetben
(4)bekezdés b) pont], lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb) alpont,
(3)bekezdés ba) pont], valamint egyedi azonosítójellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt – 90 nap elzárásra ítélte. Rendelkezett a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről is. [2] A kétirányú fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. március
  2. napján – ugyancsak a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CI. Fejezete szerinti eljárásban, nyilvános ülésen – meghozott 23.Bf.8261/2024/
  4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben megállapított lopás bűntettét lopás vétségének [Btk.
  5. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] minősítette (
  1. tényállási pont). A terhelt büntetését 8 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelttel szemben 8.272.813 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Pontosította a lefoglalt dolgokkal kapcsolatos rendelkezést és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
  2. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a fővárosi főügyész BF.4023/2025/
  3. szám alatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  4. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan, a terhelt javára. [4] Indokolásában előadta, hogy az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályának tájékoztatása szerint a terheltet
  1. április
  2. napján, az ügyben kibocsátott elfogatóparancs alapján, Olaszországban elfogták. Rámutatott, hogy bár erről a tényről a másodfokú bíróságnak nem volt tudomása, ítélete törvénysértő, mivel a terhelt távollétében történő eljárás (Be. CI. Fejezete) szerinti eljárás feltételei nem álltak fenn. [5] Utalt a Be.
  3. §
(1)bekezdésére, amely szerint a vádlott jelenléte az elsőfokú tárgyaláson kötelező, ha a jelenlét jogáról nem mondott le, vagy – amennyiben arról lemondott – a bíróság kötelezi a jelenlétre. Álláspontja szerint a tárgyalásra vonatkozó szabályok alkalmazandók a másodfokú nyilvános ülésre is a Be. 425. §
(3)bekezdése alapján. [6] Mindezekre tekintettel arra tett indítványt, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.8261/2024/15. számú ítéletét a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. Kúria 1.Bfv.888/2025/11-I 3 [7]
  1. A Legfőbb Ügyészség a BF.908/2025/
  2. számú átiratával a fővárosi főügyész indítványát módosított indokolással tartotta fenn. [8] Pontosította a főügyészség indítványát abban, hogy a hatályon kívül helyezést célzó felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, vagyis az nem a terhelt javára szóló. [9] Utalt a töretlen kúriai gyakorlatra, amely szerint a terhelt tartózkodási helyének a másodfokú eljárásban való ismertté válását követően tárgyalás tartása nem mellőzhető, amelyen a terhelt részvétele kötelező. Kifejtette, hogy a Fővárosi Törvényszék ugyanakkor a terhelt elfogását követően tárgyalás kitűzése nélkül, a terhelt távollétében hozott ítéletet, ezzel pedig a Be.
  3. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósította meg. [10] Minderre tekintettel a fővárosi főügyésszel azonos indítványt tett azzal, hogy a Be. 659. §
(7)bekezdése alapján a terhelttel szemben kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztése is szükséges. [11]
  1. A Kúria a
  2. szeptember
  3. napján meghozott Bfv.I.888/2025/
  4. számú végzésével a terhelttel szemben a jogerős ítélettel kiszabott 8 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtását felfüggesztette. [12] A felülvizsgálati indítványra a terhelt, illetve a védő észrevételt nem tett. [13] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  5. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  6. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. [15] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be.
  7. §
(5)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálja felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdése szerint hivatalból vizsgálja a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéseket. [16] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [17] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [18] A Legfőbb Ügyészség az átiratában helyesen jegyezte meg, hogy a jogerős határozat eljárási szabálysértés [Be. 649. §
(2)bekezdés] miatt hatályon kívül helyezésre irányuló felülvizsgálati indítvány nem a terhelt javára vagy terhére szóló, annak nincs iránya (1/
  1. Büntető jogegységi határozat
  2. pont). Az közömbös, hogy az ilyen indítványt az előterjesztője a felülvizsgálattal érintett terhelt javára vagy terhére irányulónak jelöli-e meg. [19] A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be.
  3. §
(2)bekezdés], ami a másodfokú bíróság eljárása törvényességének vizsgálatakor az eljárási cselekmény megtartásának idején hatályos eljárási szabályok értelmezésén alapul. [20] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg. [21] Az elsőfokú bíróság a terhelttel szemben
  1. február
  2. napján, a távollétében hozott ügydöntő határozatot, amely fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folytatódott. A terheltet a korábban kibocsátott európai Kúria 1.Bfv.888/2025/11-I 4 elfogatóparancs alapján,
  3. április
  4. napján Olaszországban elfogták. Erről az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya a Budai Központi Kerületi Bíróságot
  5. május
  6. napján tájékoztatta (Budai Központi Kerületi Bíróság 26.B.326/2023/
  7. sorszámú irata). [22] Az iratok a másodfokú felülbírálat céljából
  8. június
  9. napján érkeztek a Fővárosi Törvényszékhez. Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya
  10. szeptember
  11. napján a Budai Központi Kerületi Bíróság részére megkeresést küldött a terhelt elfogásával kapcsolatos kiegészítő információk kérése céljából. Arra nincs adat, hogy a minisztériumi tájékoztatásról a másodfokú bíróság tudomást szerzett-e, azonban a minisztérium két irata az elektronikus iratok között rendelkezésre állt. [23] A másodfokú bíróság a terhelt elfogását követően, a
  12. március
  13. napjára kitűzött nyilvános ülésre őt hirdetményi úton idézte. Ezt követően a másodfokú bíróság a terhelt távollétében, nyilvános ülésen hozott ügydöntő határozatot. [24] Mindezen eljárási tények mellett a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a terhelt távollétében a nyilvános ülés megtartására és az ügydöntő határozat meghozatalára az eljárási szabályok lehetőséget adtak-e. [25] Megállapítható, hogy a terhelt ismeretlent helyen tartózkodására figyelemmel szabályszerűen kibocsátott belföldi-, majd európai elfogatóparancs alapján a terhelt felkutatására irányuló intézkedések eredményre vezettek, a másodfokú eljárás alatt. [26] A Be.
  14. §
(1)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint – ha szükséges – a vádlott vagy a védő által indítványozott további bizonyítást vesz fel. [27] Ez nem értelmezhető másképp, mint hogy a terhelt tartózkodási helyének a másodfokú eljárásban ismertté válását követően a tárgyalás kitűzése kötelező, és azon a terhelt részvétele szintén kötelező. Ha pedig ez nem biztosítható, úgy az eljárást a Be. CI. Fejezetének alkalmazására visszatérve kell befejezni. [28] A Be. 752. §
(1)bekezdése tehát – amennyiben a terhelt tartózkodási helye ismertté vált – a terhelt távolléte miatt hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezés elbírálására kötelezően tárgyalás kitűzését, és azon – ugyancsak kötelezően – olyan bizonyítási cselekmények foganatosítását írja elő, amelyek fogalmilag csak a vádlott jelenlétében hajthatók végre, illetve a terhelt indítványozási joga is ekként biztosítható. Ebben az esetben tehát a terhelt jelenléte a fellebbezési tárgyaláson kötelező, a részvétele nélkül feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg [Kúria Bfv.II.449/
  1. (BH 2021.9.II.)]. [29] A Kúria utal arra, hogy az eljárási törvény ezen szabálya összhangban van az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 Irányelve (
  2. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló
  3. cikkével, amely szerint „A tagállamok biztosítják, hogy ha a gyanúsított vagy a vádlott nem volt jelen a saját tárgyalásán és a
  4. cikk
(2)bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, az érintett személynek joga van egy új tárgyaláshoz, vagy más olyan jogorvoslathoz, amely lehetővé teszi az ügy érdemi részének új elbírálását, ideértve új bizonyíték megvizsgálását, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet. E tekintetben a tagállamok biztosítják, hogy az érintett gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogában áll jelen lenni, ténylegesen részt venni, a nemzeti jog szerinti eljárásoknak megfelelően, továbbá a védelemhez való jogokat gyakorolni”. Kúria 1.Bfv.888/2025/11-I 5 [30] A feltétlen eljárási szabálysértés tehát a jelen ügyben azáltal valósult meg, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a terhelt felkutatására tett intézkedés a külföldi elfogása miatt eredményre vezetett. Ennek ellenére, a Be. 752. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségével szemben, nem tűzött tárgyalást az ügyben, amelyen így értelemszerűen a terhelt sem vehetett részt (hasonlóan: Kúria Bfv.1499/2021/5.). [31] A Kúria megjegyzi, hogy amennyiben a terhelt Magyarországra átadása eredménytelen marad, illetve a terhelt tartózkodási helye ismét ismeretlenné válik, és egyben a felkutatására tett intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor maradhatott volna a másodfokú bíróság a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárás keretei között. [32] Mivel a másodfokú bíróság a terhelt elfogását követően tárgyalás kitűzését mellőzve, nyilvános ülésen, a terhelt távollétében hozott ítéletet, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, egyben a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati okot is megtestesítő eljárási szabálysértést valósított meg. Az eljárási szabálysértés következményeit pedig attól függetlenül le kell vonni, hogy a másodfokú bíróság a terhelt elfogásáról mikor és milyen módon szerzett tudomást. Ezért nincs annak jelentősége, hogy a terhelt elfogásáról szóló átirat a másodfokú iratok között megtalálható-e vagy sem. Az elektronikus ügyiratban ugyanakkor az elsőfokú bírósághoz érkezett iratok is a másodfokú bíróság rendelkezésére álltak. [33] IV. A határozat elvi tartalma Amennyiben a terhelt valamely – belföldi vagy külföldi – hatóság őrizetébe kerül, úgy kell tekinteni, hogy a felkutatására irányuló intézkedések eredményre vezettek, függetlenül attól, hogy adminisztratív hiba vagy késedelem miatt erről az eljáró bíróság nem vagy csak a terhelt távollétében kitűzött eljárási cselekményt követően értesül. [34] V. Mindezekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság határozatát, a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján – a Be. 655. §
(1)bekezdésére figyelemmel öt hivatásos bíróból álló tanácsban eljárva – hatályon kívül helyezte, és a Be. 663. §
(4)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [35] A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. E szabályok irányadók a vagyonelkobzásra is [Be. 856. §
(3)bekezdés]. A Be. 857. §
(1)bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség és vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [36] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése alapján a törvényszék számára iránymutatásként előírja, hogy a megismételt másodfokú eljárásban a terhelt részvételével, a Be. 752. §
(1)bekezdése szerint tartson tárgyalást, az ügyben soron kívül eljárva [Be. 79. §
(1)bekezdés c) pont]. [37] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. december
  2. Kúria 1.Bfv.888/2025/11-I 6 Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.