Kfv.45100/2025/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.100/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: Építési és Közlekedési Minisztérium (felperes címe) Felperesi képviselő: dr. Fehér Zsolt kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes neve (alperes címe) A per tárgya: kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése tárgyában indult közszolgálati jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és jogerős határozatának száma: a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.521/2024/
2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: a Fővárosi Törvényszék 48.K.700.265/2024/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.45.100/2025/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a felperessel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya alapján
4. december 29-től osztályvezető álláshelyen került besorolásra. Az alperes – a jogelőd minisztérium átalakulása miatt – a jogutód munkáltató (felperes) által kiadott új beosztási okirat (kinevezésmódosítás) ellen közszolgálati panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (a továbbiakban: KDB), sérelmezve az új munkaköri feladatait. Az alperes a közszolgálati panasz benyújtását követően –
5. március 29-től – munkavégzési helyén nem jelent meg, a munkát nem vette fel, a jelenléti ívet nem írta alá, távollétét nem igazolta. A KDB a
6. június 14-én kelt – a felekkel
7. július 4-én közölt – határozatával (a továbbiakban: KDB határozat1) az alperesnek a besorolás jogellenessége iránti közszolgálati panaszát elutasította. [2] A felperes a
8. július 5-én kelt munkáltatói intézkedéssel az alperes kormányzati szolgálati jogviszonyát a kormányzati igazgatásról szóló
9. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
10. §

(1)bekezdés c) pontjára, 107. §

(2)bekezdés a) pontjára és 109. §

(1)bekezdésére hivatkozással érdemtelenség okán felmentéssel azonnali hatállyal megszüntette, figyelemmel arra, hogy az alperes a Kit.

1. §-ában foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes a felmentéssel szemben, annak jogellenességére hivatkozva közszolgálati panaszt terjesztett elő a KDB-hez. Vitatta, hogy érdemtelenségre okot adó magatartást tanúsított volna, valamint sérelmezte, hogy a felperes elmulasztotta a Kit.
2. §

(3)bekezdésében foglalt felmentés gyakorlására előírt határidőt, és a Kit. 109. §

(4)bekezdés szerinti védekezési lehetőséget sem biztosította számára. A KDB a

1. november
2. napján kelt határozatával (a továbbiakban: KDB határozat2) a közszolgálati panasznak részben helyt adott, a kormányzati szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben kötelezte a felperest kéthavi illetménynek megfelelő, 1.700.000 forint átalánykártérítés alperes javára történő megfizetésére. A felmentést egyfelől azért találta jogellenesnek, mert a munkáltató az érdemtelenségre okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől számított több mint két hónap elteltével gyakorolta jogellenesen a felmentés jogát; másfelől úgy ítélte meg, hogy a Kit.
3. §

(1)bekezdése megsértése a Kit. 166. §

(1)bekezdésében foglalt fegyelmi felelősség, és nem az érdemtelenség megállapítására szolgál, attól a fegyelmi felelősséget el kell határolni. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes KDB határozat2-vel szemben előterjesztett keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §

(4)bekezdésére, 3. §

(3)bekezdésére, a Kit. 93. §, 109. §

(1)-

(4)bekezdéseire, 116. §

(3)és

(5)bekezdésére hivatkozással. Rögzítette, hogy az alperes

1. március 29-től nem járt be munkahelyére, a munkát nem vette fel, amely állapot a felmentésig fennállt, ezáltal folyamatos kötelezettségszegést valósított meg. Ebből következően a felmentési jog gyakorlására a Kit.
2. §

(3)bekezdés a) pontjában biztosított szubjektív határidő megtartásával került sor, mert a bírói gyakorlat alapján a folyamatos Kúria III.Kfv.45.100/2025/2 3 kötelezettségszegés esetén a határidő mindaddig nem kezdődik meg, amíg a kötelezettségszegés be nem fejeződött. Megállapította, hogy a felmentésben a munkáltató nem az érdemtelenség esetkörébe tartozó okot jelölt meg, az alperes munkából történő távolmaradása nem feleltethető meg a Kit. 109. §

(2)bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek. A felmentés jogellenességét azon az alapon találta megállapíthatónak, hogy a felperes érdemtelenség okán fegyelmi vétség körébe tartozó magatartást rögzített, melynek kapcsán a munkáltatónak fegyelmi eljárást kellett volna indítania, ennek hiányában azonban nem érvényesülhettek a fegyelmi eljárás lefolytatásához kapcsolt garanciális elemek. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy a Kit.

1. §-ban írt kötelezettség megszegése folyamatosnak tekinthető. Ugyanakkor az alperes felmentésben megjelölt magatartása többlettényállás nélküli kötelezettségszegésnek minősül, így önmagában nem adhatott jogszerű alapot az érdemtelenségre. A fegyelmi eljárás lett volna alkalmas annak megállapítására, tisztázására, hogy az alperes magatartása kimeríti-e a vétkes kötelezettségszegést. A bírói gyakorlat szerint a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás akkor lehet a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésének jogszerű indoka, ha emiatt nemcsak a másik fél véleménye szerint lehetetlen az adott körülmények között a jogviszony fenntartása, hanem a hivatkozott magatartás objektíve teszi folytathatatlanná a közszolgálati jogviszonyt. A perbeli esetben ilyen ok a felmentésben nem szerepelt. Mindezek tükrében jogsértés nélkül jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felmentés jogellenes volt. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Kp.
2. §

(2)bekezdésére, valamint az 50. §

(2)bekezdés a) pontjára és 52. §

(1)bekezdésére hivatkozással azonnali jogvédelem keretében kérte az ítélet végrehajthatóságának halasztó hatályát elrendelni. A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozott. [6] Álláspontja szerint az ítéletben felvetett jogkérdések egyértelműen különleges súllyal és társadalmi jelentőséggel bírnak. Amennyiben az ítélet nyomán a Kit. szerinti érdemtelenség – mint a kormányzati jogviszony kötelező felmentési indoka – megítélésével kapcsolatban a munkavállaló által is elismert és felvállalt kötelezettségszegést negligáló, téves iránymutatásokra alapított bírósági joggyakorlat alakulna ki, úgy ezen elvi hibák mentén olyan további döntőbizottsági, illetve bírósági határozatok kerülhetnének meghozatalra, amely a munkáltatót teljesen eszköztelenné teszi. Erre tekintettel a Kp. 118.§

(1)bekezdés ab) alpontjában foglalt feltételek fennállnak. [7] A Kp. 118. §

(1)bekezdés ad) alpontjára való hivatkozását a bíróság tisztességes eljárásának hiányára alapította. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések az ügy érdemére kihatóak, így bármelyik megalapozottsága önmagában indokolja a befogadást. Továbbá nemcsak az ügy érdemére kiható, hanem az ügy érdemére ki nem ható, de jelentős, tehát alapvető eljárási jogokat érintő jogsérelmek esetén is befogadásra kerülhet a felülvizsgálati kérelem, mely esetben nem kell valószínűsíteni, hogy az az ügy érdemére kihathatott. Kúria III.Kfv.45.100/2025/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [12] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [13] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2., Kfv.III.45.082/2025/4.). [14] Amint azt a Kúria Közigazgatási Kollégiumának 2/2024. (XII. 3.) KK véleménye (a továbbiakban: KK vélemény) kifejtette, a kérelem előterjesztőjét a befogadási ok indokainak előadására terheli kötelezettség, amely indokolási kötelezettség a felülvizsgálati Kúria III.Kfv.45.100/2025/2 5 eljárás szakaszainak elkülönülése miatt nem teljesíthető sem mindössze jogszabályhelyek megjelölésével, sem csupán csak a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaira való utalással. A Kp. nem ad lehetőséget a Kúriának arra, hogy a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse meg és válassza ki, mi minősülhet eljárásjogi szempontból befogadási oknak. [15] A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. ab)alpont] okán kizárólag akkor lehetséges a jogerős ítélet felülvizsgálata, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálat különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2., Kfv.III.45.091/2025/2.). [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja két külön befogadási okot nevesít. Az egyik a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, a másik az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. Nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását az, ha a kérelmező csupán általánosságban utal az alapvető eljárási jogainak sérelmére (Kfv.IV.37.343/2021/6., Kfv.VII.45.025/2021/2.). A kérelmezőnek ugyanis meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozatot hozó bíróság melyik eljárási szabályt sértette meg, és ez miként befolyásolta az alapvető eljárási jogának gyakorlását. A fentebb idézett KK vélemény szerint a Kúria az eljárási jogi indokokra alapított befogadási kérelemről való döntés során nem végezheti el a támadott jogerős határozat felülvizsgálatát. A Kúria csak annak keretei között mozoghat, hogy sérültek-e a kérelem előterjesztőjének megjelölt alapvető eljárási jogai, illetve a kérelem alapján észlelhető-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés. A kérelemmel olyan mértékben kell kétséget ébreszteni a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy érdemi vizsgálat nélkül, majdnem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania a jogsértésnek. Az egyéb eljárási szabályszegés esetén ugyanilyen módon valószínűsíteni kell, hogy az kihatott az ügy érdemére. A kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén az ügy érdemével való kapcsolatot nem kell bemutatni, de a hivatkozásnak konkrétan meg kell jelölnie, mivel következett be a sérelem. Az előadottakat a Kúria a befogadás iránti kérelem és a peres iratok formai összevetésével bírálja el. Az ügy érdemére tartozó jogszabályok téves értelmezésére, a bizonyítékok mérlegelésének vitatására vonatkozó előadások – főszabály szerint – nem teszik lehetővé az eljárásjogi hiba miatti befogadást. [17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjához nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. Ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának sincs hivatalos tudomása. Az adott ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét sem befolyásolja. Az, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett érdemtelenségre vonatkozó jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából szintén nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.; Kfv.IV.37.823/2024/2.). [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjához kapcsolódóan a felperes a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozással kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, amely állítását a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglaltak ellenére nem fejtett ki Kúria III.Kfv.45.100/2025/2 6 kellő mértékben. Nem indokolta, hogy mely eljárási szabályokat sértette a jogerős ítélet, és ez miként befolyásolta az alapvető eljárási jogának gyakorlását, és nem valószínűsített olyan nyilvánvalóan egyértelmű jogsértést sem, amely a felülvizsgálati kérelme befogadását szükségessé tenné. Hangsúlyozza a Kúria – mint ahogyan fentebb már utalt is rá –, hogy nem a Kúria feladata annak kiválogatása, hogy az érdemi felülvizsgálati kérelmek indokai közül esetlegesen mely hivatkozások köthetőek a befogadási kérelemhez. A két indokolásnak – a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően – karakteresen el kell különülnie egymástól (Kfv.III.45.001/2025/2., Kfv.I.37.301/2023/3.). [19] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. Az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában – a meghozott döntésre figyelemmel – a határozathozatalt mellőzte. A döntés rövid tartalma [20] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, amennyiben a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. Záró rész [21] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §

(2)bekezdése, Kp.

1. § d) pontja]. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. július
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő