← Magyarország

Gf.30096/2024/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. Ha kizárólag az elsőfokú ítélet Pp.

  1. § szerinti hatályon kívül helyezésére irányul a fellebbezés, akkor annak indokaként anyagi jogi jogsértésre nem hivatkozhat a fellebbező fél (pl. az ellenérdekű fél perbeli legitimációjának hiányát nem vetheti fel, mivel ez már az ítélet érdemi megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmet feltételez). II. Az elsőfokon jogerőre emelkedett végzéssel elutasított kézbesítési kifogás az ítélet elleni fellebbezésben újra nem hozható fel lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozás alapjaként. III. A nem jogosulttól származó hatálytalan perbeli nyilatkozatot a bíróság figyelmen kívül hagyja, a hatálytalan indítvány (pl. permegszüntetés, felfüggesztés) tárgyában alakszerű végzéssel döntenie nem kell. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.096/2024/
  2. A felperesek: I. rendű: I. rendű felperesi cég neve (székhelye) II. rendű: II. rendű felperesi cég neve (székhelye) Az I-II. rendű felperesek képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Fenyvesi József Bulcsú, címe) Az alperesek: I. rendű: I. rendű alperes neve (címe) II. rendű: II. rendű alperesi cég neve (székhelye) Az I-II. rendű alperesek képviselője: Dr. Balatonfüredi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Balatonfüredi Sándor, címe) A per tárgya: Szerződés érvénytelenségének megállapítása Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 16.G.21.645/2023/
  3. A fellebbezést benyújtó fél: Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 2 I.r. alperes, 16.G.21.645/2023/13., 17.,
  4. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 635 000 (hatszázharmincötezer) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy a jelen ítélet meghozatalától számított 60 napon belül fizessen meg 2 500 000 (kettőmillióötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] Az I.r. felperes gazdasági társaságot a (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbírósága Cg.(cégjegyzékszám) számon tartja nyilván. [2] Az I.r. alperes korábban tagja és ügyvezetője volt az I.r. felperesnek, ügyvezetői tisztsége
  5. január
  6. napján került törlésre. [3] A II.r. felperes az I.r. felperes gazdasági társaság tagja
  7. október
  8. napjától, többségi tagja
  9. június
  10. napjától, egyedüli tagja és üzletrész tulajdonosa
  11. október
  12. napjától kezdődően. [4] Az I.r. alperes
  13. május
  14. napjáig ügyvezetője, majd
  15. november
  16. napjáig egyedüli tagja volt a II.r. alperes gazdasági társaságnak. [5] A II.r. felperes jogelődje, a (földrajzi terület neve)-en nyilvántartásba vett és működő egyszemélyes kft. volt, amelynek kizárólagos tulajdonosa (személy 1 neve), aki korábban élettársi kapcsolatban élt az I.r. alperessel. [6] Az I.r. alperes az I.r. felperes gazdasági társaság 26%-os üzletrészével rendelkező tagja volt, aki
  17. május
  18. napján a saját nevében, valamint a II.r. felperes jogelődje képviseletében is eljárva, mindkét szerződő fél részéről írt alá egy, az I.r. felperes gazdasági társaság üzletrészét érintő átruházási szerződést. A szerződés szerint a II.r. felperes jogelődje 70,67%-os arányban tulajdonosa az I.r. felperes üzletrészének, amelyet elad az I.r. alperesnek, Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 3 mint vevőnek 2.120.000 forintos vételáron. A szerződésben nem határoztak meg teljesítési határidőt, azonban az üzletrész megszerzése, és ennek okán a minősített többséget biztosító tagság megszerzése
  19. május 21-i hatállyal átvezetésre került a (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbíróságánál. [7] A II.r. felperes jogelődje pert indított az I.r. alperes ellen a (bíróság neve) Bíróság előtt (ügyszám 1) szám alatt. Keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felek között
  20. május
  21. napján létrejött adásvételi szerződés az eladó elállása folytán megszűnt a szerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal, és a szerződés tárgyát képező üzletrész tulajdonjoga
  22. május
  23. napján nem szállt át az I.r. alperesre. A bíróság a keresetnek helyt adott, a másodfokon eljáró (város 1 neve)-i Törvényszék a
  24. március
  25. napján kelt (ítélet 1) számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [8] A (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbírósága
  26. július
  27. napján kelt Cgt.(végzés 1) számú végzésével elrendelte az I.r. alperes, mint tag minősített többségű befolyást biztosító szavazati jogának törlését a cégjegyzékből, és a II.r. felperes jogelődjének többségi befolyást biztosító szavazati jogának visszajegyzését a cégjegyzékbe
  28. május 21-i visszamenőleges hatállyal. [9] A bíróság felhívta a céget (az I.r. felperest), hogy 30 napon belül a törvényes működést állítsa helyre, a cégbíróságot erről tájékoztassa és a
  29. május
  30. napja előtti állapotot tükröző tagjegyzéket és egységes szerkezetű létesítő okiratot nyújtson be. [10] A II.r. felperes
  31. szeptember
  32. napján kelt meghívóval összehívta az I.r. felperes taggyűlését
  33. szeptember
  34. napjára. A kitűzött időpontban az I.r. alperes, a társaság kisebbségi tagja nem jelent meg, így a taggyűlés határozatképtelennek minősült. [11] A megismételt taggyűlésre
  35. szeptember
  36. napján került sor, az I.r. alperes ismét nem jelent meg a taggyűlésen. A taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a II.r. felperes
  37. május
  38. napján általános jogutódlás jogcímén ingyenes átruházási szerződés alapján megszerezte az I.r. felperes gazdasági társaság 74%-os tulajdoni részesedését jogelődjétől, a (jogelőd cég neve) gazdasági társaságtól. A II.r. felperes a jogutódlást
  39. július
  40. napján bejelentette az I.r. alperesnek, mint az I.r. felperes gazdasági társaság ügyvezetőjének és kisebbségi tulajdonosának. Ezt követően az I. r. felperes taggyűlése meghozta a 2/
  41. (IX.30.) határozatot, amelynek értelmében az I.r. alperest a társaság ügyvezetői tisztségéből azonnali hatállyal visszahívta, a 3/
  42. (IX.30.) határozattal pedig a társaság ügyvezetőjének kinevezte (személy 1 neve)-t. [12] Az I.r. alperes, mint a társaság tagja
  43. július
  44. napján kelt, a II.r. felpereshez címzett nyilatkozatában arról adott tájékoztatást, hogy az általános jogutódlására tekintettel magához váltja a II.r. felperesnek az I. r. felperesi társaságban meglévő 74%-os tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt, a társasági szerződés tartalmára és a Ptk. 3:
  45. §

(2)bekezdésére hivatkozással. Az üzletrész forgalmi értékét 2.200.000 forintban jelölte meg az I.r. alperes és a közte és az I.r. felperes gazdasági társaság között
  1. március
  2. napján létrejött 101.874.260 forint kölcsönszerződésből eredő lejárt 3.241.605 forint tartozásának a 74%-os üzletrészre eső hányadára, 2.398.788 forintra kiterjedő II.r. felperesi kötelezettségbe történő beszámítás útján teljesítette. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 4 [13] Az I.r. alperes
  3. július
  4. napján Cg.(cégjegyzékszám)/
  5. sorszámon változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbíróságnál, amelyben a II.r. felperes jogelődjének, mint a társaság tagjának törlését, és magának, mint a társaság 100%-os tulajdonosának cégbejegyzését kérte. A változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás keretében a (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbírósága a Cg.(cégjegyzékszám)/
  6. számú,
  7. június
  8. napján jogerős végzésével a II.r. felperest –
  9. május 14-i hatállyal – az I.r. felperes gazdasági társaság 74%-os tulajdoni részesedésével rendelkező tagjaként bejegyezte. [14] Ezt követően a (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbírósága a Cg.(cégjegyzékszám)/
  10. számú,
  11. október
  12. napján jogerős végzésével a II.r. felperest a társaság 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjaként bejegyezte, egyúttal az I.r. alperest
  13. október 6-i hatállyal törölte a tagjegyzékből. [15] Az I.r. felperes gazdasági társaság vonatkozásában a II.r. alperes gazdasági társaság
  14. május
  15. napján változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a közte és az I.r. alperes között a társaság 26%-os üzletrészére
  16. augusztus
  17. napján, a társaság 74%-os üzletrészére
  18. május
  19. napján megkötött visszterhes átruházási szerződésre tekintettel a társaság 100%-os tulajdoni részesedésével rendelkező tagjaként jegyezzék be, a II.r. felperest, mint tagot pedig töröljék a cégjegyzékből. [16] Az I.r. felperes a (város 4 neve)-i Törvényszék előtt (ügyszám 2) szám alatt pert indított az I.r. alperessel szemben tagsági jogviszonyból eredő megállapítás iránt. A bíróság
  20. április
  21. napján kelt
  22. sorszámú ítéletében megállapította, hogy az üzletrész magához váltásához szükséges törvényi feltételek teljesítése hiányában az I.r. alperes
  23. július
  24. napján kelt nyilatkozata ellenére az I. r. felperes 74%-os részesedését megtestesítő üzletrészéhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek nem szálltak át az I.r. alperesre. A bíróság ítéletét a Szegedi Ítélőtábla
  25. november
  26. napján kelt (ítélet 2) számú ítéletével helybenhagyta. [17] Az I.r. alperes az I.r. felperes nevében eljárva változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbíróságához a
  27. augusztus
  28. napján keltezett 10/
  29. – 17/2022.-ig számozott taggyűlési határozatok alapján. A 10/
  30. számú taggyűlési határozat tartalma szerint az I.r. felperesi gazdasági társaság visszahívta (ügyvezető 1 neve) ügyvezetőt. A 11/
  31. számú taggyűlési határozat tartalma szerint a társaság visszahívta (ügyvezető 2 neve) ügyvezetőt. A 12/
  32. számú taggyűlési határozat tartalma szerint a társaság visszahívta (ügyvezető 3 neve) ügyvezetőt. A 13/
  33. számú taggyűlési határozat a társaság ügyvezetőjének kinevezte az I.r. alperest. A 14/
  34. számú taggyűlési határozattal a társaság módosította székhelyét, új székhelyeként a (város 3 neve, utca, házszám) szám alatti ingatlant jelölte meg. A 15/
  35. számú taggyűlési határozat szerint a társaság ismét elfogadta a
  36. május
  37. napján kelt 1/
  38. (VI.1.) számú határozat alapján a társaság 100%-os üzletrészére vonatkozó, (jogosult neve) jogosult javára szóló vételi jogot. A 16/
  39. számú taggyűlési határozatban a társaság a vételi jog Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 5 tagjegyzékbe és társasági szerződésbe való feltüntetéséről határozott. A 17/
  40. számú taggyűlési határozatban a társaság elfogadta az 1-16/
  41. tagi határozatokra tekintettel elkészített, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát. A csatolt
  42. augusztus
  43. napján kelt alapító okirat tartalma szerint az I.r. felperes gazdasági társaság egyedüli tagja és ügyvezetője az I.r. alperes. [18] A (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbírósága
  44. november
  45. napján kelt Cgt.(végzés 2) számú végzésével a változásbejegyzési eljárást felfüggesztette a (város 1 neve)-i Törvényszék előtt (ügyszám 3) számon indult per jogerős befejezéséig. [19] Az említett perben a II.r. felperes kérte az I.r. felperes
  46. augusztus
  47. napján kelt 10/
  48. – 17/2022.-ig sorszámozott taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését. A bíróság a taggyűlési határozatok végrehajtását előbb felfüggesztette, majd a
  49. július
  50. napján kelt (ítélet 3) számú ítéletével az I.r. felperes gazdasági társaság 10/
  51. – 17/2022.ig sorszámozott taggyűlési határozatait azok meghozatalára –
  52. augusztus
  53. napjára – visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte. [20] Az I.r. felperes a (város 2 neve)-i Törvényszék előtt (ügyszám 4) szám alatt keresetet indított jelen perbeli alperesek ellen az I.r. felperes és a II.r. alperes között
  54. április
  55. napján keltezett adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt. [21] Az I.r. alperes, mint kölcsönadó és az I.r. felperes, mint kölcsönvevő
  56. augusztus
  57. napján „megállapodás tagi kölcsön visszafizetési kötelezettségről” elnevezéssel okiratot írtak alá akként, hogy az I.r. alperes egyrészt kölcsönadóként, másrészt a kölcsönvevő törvényes képviselőjeként egyaránt aláíróként szerepelt az okiratban. A megállapodás tartalma szerint a felek megállapították, hogy a kölcsönadó
  58. szeptember
  59. napjától
  60. november
  61. napjáig, majd
  62. május
  63. napjától folyamatosan a kölcsönvevő társaság 96,67%-os arányú üzletrészének a tulajdonosa. Rögzítették, hogy a kölcsönadó ezen időszak alatt a vállalkozás működésének biztosítása érdekében folyamatosan finanszírozást biztosítva, részletekben 640.129.000 forint kölcsönt nyújtott átvállalt kötelezettségek és tagi kölcsön jogcímén készpénzben a kölcsönvevőnek. A megállapodás szerint, mivel a nyújtott kölcsön összege a fenti időszak alatt folyamatosan, a társaság igényeinek megfelelő ütemezésben és részletekben került a kölcsönvevő részére rendelkezésre bocsátásra, a tételes kamat elszámolást, annak bonyolultsága végett mellőzve a tényleges kifizetés napjától visszaszámolva évi 5% mértékű középarányos ügyleti kamat elszámolást választanak a felek. A kölcsön végső visszafizetésének határidejét
  64. december
  65. napjával állapították meg. [22] Az I. r. felperes, mint kilépő adós, az I.r. alperes, mint hitelező, a II.r. alperes, mint új adós
  66. február
  67. napján aláírtak egy „tartozás átvállaló szerződés” elnevezésű dokumentumot. A szerződésben írottak szerint az I.r. felperesnek 640.129.000 forint és járulékai, összesen 773.874.260 forint tagi kölcsöntartozása áll fenn az I.r. alperes felé. A felperes és a II.r. alperes között
  68. január
  69. napján ingatlan adásvételi előszerződés jött létre, amelynek alapján az I.r. felperes 636.000.000 forint vételár ellenében eladja (település 1 neve)-i és (település 2 neve)-i ingatlanait (a továbbiakban: (ingatlan neve)) a II.r. alperesnek. A vételár az I.r. alperes által az I.r. felperesnek nyújtott kölcsönből kerül megfizetésre oly módon, hogy a II.r. alperes átvállalja az I.r. felperesnek az I.r. alperes felé fennálló Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 6 kötelezettségéből a 636.000.000 forintot, ezt az összeget a II.r. alperes által megvásárolni kívánt ingatlanok vételárának teljesítéseként elszámolják. [23] Az I.r. alperes az I.r. felperes nevében és képviseletében eljárva
  70. április
  71. napján adásvételi szerződést írt alá a II.r. alperessel. A szerződésben az I.r. felperes eladta az (ingatlan neve) ingatlant 636.000.000 forint vételár ellenében. A II.r. alperes vállalta, hogy a vételárat 8 napon belül fizeti meg az I.r. felperesnek. [24] Az I.r. alperes
  72. március
  73. napján „kölcsönszerződés” elnevezésű megállapodást írt alá a II.r. alperessel. A felek ebben a szerződésben rögzítették, hogy az I.r. felperes gazdasági társaságnak a
  74. augusztus
  75. napján aláírt megállapodás alapján 238.089.000 forint tagi kölcsön és 402.040.000 forint átvállalt kötelezettség, összesen 640.129.000 forint és járulékai visszafizetési kötelezettsége áll fenn az I.r. alperes, mint hitelező felé. [25] Az I.r. felperes és a II.r. alperes között
  76. január
  77. napján adásvételi előszerződés jött létre az I.r. felperes tulajdonában lévő (ingatlan neve) elnevezésű ingatlanok kapcsán, a kikötött vételár 636.000.000 forint volt. Ez a vételár teljes egészében az I.r. alperes, mint az I.r. felperest hitelező tag által nyújtott kölcsönből kerül teljesítésre oly módon, hogy az I.r. felperest az I.r. alperes javára terhelő visszafizetési kötelezettségből a II.r. alperes általi, a vételárnak megfelelő mértékű kötelezettség átvállalásával történik. A kötelezettség átvállalását az I.r. felperes és a II.r. alperes között
  78. február
  79. napján megkötött tartozásátvállaló szerződés tartalmazza. Ennek megerősítéseként a II.r. alperes 636.000.000 forint kölcsönösszeg visszafizetésére vállalt kötelezettséget az I.r. alperes felé. A kölcsön futamidejét 120 hónapban állapították meg, a havi törlesztőrészlet 9.477.416 forintban, az első törlesztőrészlet esedékessége
  80. május
  81. napjában került megállapításra. [26] A II.r. alperes a tulajdonába kerülő ingatlanok vonatkozásában
  82. június
  83. napján üzemeltetési-haszonbérleti szerződést kötött az I.r. alperes, mint ügyvezető által képviselt (perben nem álló cég neve)-vel legalább 10 éves határozott időtartamra, havi 5.000.000 forint + ÁFA díj használati díj kikötése mellett. [27] A felperesek csak
  84. március
  85. napján szereztek tudomást a
  86. augusztus
  87. napján kelt „megállapodás tagi kölcsön visszafizetési kötelezettségéről” elnevezésű és a
  88. február
  89. napján keltezett „tartozás átvállaló szerződés” elnevezésű megállapodásról, ezekről korábban az I.r. felperes nevében és képviseletében eljáró I.r. alperes a II.r. felperest nem tájékoztatta, az I.r. felperes taggyűlésének a hozzájárulását a szerződésekhez nem kérte, és a szerződésekkel kapcsolatos okiratokat sem bocsátotta II.r. felperes rendelkezésére. A felperesek keresete és alperesek ellenkérelme [28] A felperesek keresetükben az I.r. alperes, mint jogosult és az I.r. felperes, mint kötelezett között
  90. augusztus 16-i keltezéssel megkötött „megállapodás tagi kölcsön visszafizetési kötelezettségről” elnevezésű szerződés, és az I.r. alperes, mint hitelező, az I.r. felperes, mint kilépő adós, és a II.r. alperes, mint új adós között
  91. február 19-i keltezéssel megkötött „tartozásátvállaló szerződés” érvénytelenségének a megállapítását kérték. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 7 [29] A felperesek a szerződések érvénytelenségének megállapítását a Ptk. 6:
  92. §-a és a Pp.
  93. §
(2)bekezdésében foglaltakra alapították. Elsődleges jogcímként a Ptk. 6:107. §
(2)bekezdését jelölték meg, erre figyelemmel az érthetetlen, illetve egymásnak ellentmondó kikötést tartalmazó szerződések semmisségének megállapítását kérték. [30] A másodlagos jogcím megjelölés szerint a szerződések a Ptk. 6:
  1. §-a alapján nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőek, ezért semmisek. [31] A harmadlagosan előterjesztett jogcím szerint a szerződések a Ptk. 6:
  2. §-a alapján jogszabály megkerülésével kötött szerződések, ezért is semmisek. Ezen kereseti kérelemmel összefüggésben előadták, hogy az I.r. felperes taggyűlése nem hagyta jóvá ezeket a szerződéseket, ezért kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a szerződések nem jöttek létre, vagy ha létrejöttek, akkor azok hatálytalanok. [32] A negyedlegesen előterjesztett jogcím szerint a szerződéseket feltűnő értékaránytalanság miatt a felperesek megtámadják és kérik, hogy a bíróság a Ptk. 6:
  3. § alapján állapítsa meg a szerződések érvénytelenségét. [33] Az ötödsorban előterjesztett jogcím szerint az I.r. felperes, és őt a szerződések megkötésekor képviselő I.r. alperes között fennálló érdekellentét miatt a felperesek a szerződéseket a Ptk. 6:
  4. § alapján megtámadják, és kérik, hogy a bíróság a szerződések érvénytelenségét állapítsa meg. [34] A felperesek előadták, hogy a tagi kölcsön visszafizetési megállapodásba foglalt kölcsönösszeget az I.r. alperes valójában soha nem bocsátotta az I.r. felperes gazdasági társaság rendelkezésére. Az állítólagos kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodásból nem derül ki, hogy pontosan mikor, milyen célból, milyen részletekben került sor a kölcsön átadására, milyen kötelezettségeket vállalt át az I.r. alperes az I.r. felperestől. Nem áll rendelkezésre olyan dokumentum, amely azt igazolná, hogy az I.r. felperes taggyűlése véleményezte, jóváhagyta volna a szerződéskötést. Érthetetlen és ellentmondásos a tartozás összegének megjelölésére, a kamatokra és a visszafizetésre vonatkozó szerződéses szövegrész. A fiktív kölcsön kreálásának csak és kizárólag az volt a célja, hogy a kölcsönszerződés és a rá alapított tartozásátvállaló szerződés alapján a II.r. alperes (és rajta keresztül az I.r. alperes) ellenérték kifizetése nélkül megszerezhesse az I.r. felperes gazdasági társaság nagy értékű ingatlanvagyonát, az (ingatlan neve) elnevezésű ingatlant. [35] Az alperesek jogi képviselőjük útján előterjesztett írásbeli ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Indokolásként mindössze annyit adtak elő, hogy a felperesek állítását mind ténybeli, mind jogi vonatkozásban megalapozatlannak tartják. [36] Ellenkérelmükben a követelés általános jellegű vitatásán kívül érdemi tényállítást, jogi indokolást nem terjesztettek elő. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 8 [37] Az I.r. alperes vitatta a II.r. felperes perbeli legitimációját. Előadta, hogy a II.r. felperes nem igazolta a semmisségi hivatkozások kapcsán perindítási jogát megalapozó jogi érdekét. A szerződés megtámadására önmagában nem jogosult a II.r. felperes azon az alapon, hogy az I.r. felperes gazdasági társaság tagja, amely tagi minősége egyébként a cégnyilvántartásban „törlés alatt” megjelöléssel szerepel. [38] A bíróság az írásbeli ellenkérelem hiányosságairól
  5. sorszám alatt tájékoztatta a felpereseket, és figyelmeztette őket arra, hogy amennyiben a hiányosságokat nem pótolják, úgy a bíróság hiányos tartalma alapján fogja az ellenkérelmet értékelni. Az alperesek a bíróság felhívását követően sem egészítették ki az írásbeli ellenkérelmüket, nem tettek érdemi tényállítást a keresetre, és jogi védekezést sem terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság ítélete [39] Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva megállapította, hogy az I. rendű alperes, mint jogosult és az I. rendű felperes, mint kötelezett között
  6. augusztus
  7. napján létrejött – megállapodás tagi kölcsön visszafizetési kötelezettségről – elnevezésű és az I. rendű alperesi hitelező, valamint az I. rendű felperes, mint társaságból kilépő tagi adós, valamint a II. rendű alperes, mint új adós között
  8. február 19-i keltezéssel létrejött – tartozás átvállaló szerződés – elnevezésű szerződések érvénytelenek. A bíróság kötelezte az alpereseket, mint egyetemleges kötelezetteket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 2 770 000 forint perköltséget. [40] A bíróság ítélete jogi indokolásában megállapította, hogy az alperesek érdemi ellenkérelmet nem terjesztettek elő, ezt a Pp.
  9. §
(2)bekezdés alapján akként értékelte, hogy az alperesek a felperesi tényállításokat és jogállításokat a perbeli szerződések semmissége vonatkozásában nem vitatják. Ennek megfelelően a felperesek elsődleges keresetének adott helyt, a szerződések érvénytelenségét a Ptk. 6:107. §
(2)bekezdés alapján állapította meg, jogkövetkezmény alkalmazása nélkül, figyelemmel a Ptk. 6:
  1. § rendelkezésére. [41] Az I. rendű alperesnek a II. rendű felperes perbeli legitimációját érintő védekezése kapcsán a bíróság figyelembe vette, hogy az I. rendű felperes gazdasági társaság egyedüli tagja a II. rendű felperes, így meghatározó az I. rendű felperesi gazdasági társaságban való részesedése, melynek tulajdonában egy jelentős értékű vagyonelem van. Az I. rendű felperesi társaságban II. rendű felperes által birtokolt üzletrész tulajdon a II. rendű felperes elemi gazdasági érdekei szempontjából kiemelt fontosságú, mely megalapozza a jogi érdekét az alperesekkel szembeni perindításra. Az I. rendű alperes fellebbezése és a felperesek fellebbezési ellenkérelme [42] Az ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását a Pp.
  2. §
(2)bekezdés alkalmazásával. Az I. rendű alperes fellebbezésében ismertette az előzményi tényállást, a felperesek vagylagos kereseteit, valamint az elsőfokú bíróság eljárási cselekményeit, továbbá az elsőfokú ítélet indokolásának lényegi megállapításait. A Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 9 fellebbezés második részében az elsőfokú ítélet Pp.
  1. §-ában foglaltak szerinti hatályon kívül helyezését is indítványozta, melyet három jogi indokra alapított. [43] Elsődlegesen sérelmezte az iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértését, mely álláspontja szerint a perindítási joghatás beálltát megakadályozta. A Pp., valamint az Nmjtv. rendelkezéseit idézte és kitért a bírósági iratok EU tagállamaiban történő kézbesítési szabályainak ismertetésére is. Mindezek alapján kiemelte, hogy Csehország esetében nem elfogadott a 2020/1784/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet
  2. cikk rendelkezésének alkalmazása. A keresetlevél és mellékleteinek a II. rendű alperes felé ilyen módon történő kézbesítése szabálytalan volt, így az joghatás kiváltására alkalmatlan, a perindítás hatálya ezért nem állt be. [44] Továbbra is fenntartotta, hogy II. rendű felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval. Kérte figyelembe venni a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2/
  3. sz. ajánlását, mely szerint jogi személy tagja a jogi személyt megillető polgári jogi igényt a jogi személlyel jogviszonyba került harmadik személlyel szemben saját nevében nem érvényesíthet. Ez fennáll akkor is, ha a II. rendű felperes az I. rendű felperes 100 %-os tulajdonosa, a társaságtól elkülönült jogi érdekének fennállta ugyanis kétséges. Olyan jogsérelem a II. rendű felperest nem érheti, amelyet a társaság önmaga saját jogán, mint szerződésben részes fél ne tudna kivédeni. Megjegyezte, a II. rendű felperes sem vagyonnal, sem bankszámlával nem rendelkezik. [45] Harmadsorban sérelmezte, hogy a permegszüntetés iránti kérelmet érdemben nem bírálta el a bíróság; álláspontja szerint arra nincs eljárási lehetőség, hogy valamely beadvány hatálytalanságát jogorvoslatot nem biztosító végzéssel állapítsa meg a bíróság. Előadta továbbá, hogy a korábban indult perek folyamatban léte miatt jogerősen nem eldöntött tény, hogy az I. rendű felperesi társaság nevében ki tehet hatályos nyilatkozatot, e perek befejezéséig a jelen peres eljárást fel kellett volna függesztenie az elsőfokú bíróságnak. Ennek elmaradása a (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbírósága, valamint a törvényszéken, illetve a (város 1 neve)-i Ítélőtáblán folyó perekre nézve lényegében prejudikálást valósított meg. [46] A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult, egyúttal másodfokú eljárási költség felszámítást is bejelentettek. Az ellenkérelem jogi indokolásaként előadták, álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet tekintetében a Pp.
  4. § szerinti ok nem merül fel tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárás lényeges szabályai nem sérültek. Az I. rendű felperes törvényes képviseletével kapcsolatban hangsúlyozták az I. rendű alperes képviseleti jogát megalapozni kívánó társasági határozatok végrehajtása a bírósági eljárásokban felfüggesztésre kerültek, majd a (város 1 neve)-i Törvényszék ítéletével visszamenő hatállyal azokat hatályon kívül helyezte. Ezt utóbb a (város 1 neve)-i Ítélőtábla másodfokú ítéletével helybenhagyta, e határozatot felperesek
  5. sorszám alatt csatoltak ellenkérelmükhöz. Ezen túlmenően előadták, hogy a fellebbezésben hivatkozott F/
  6. számú melléklettel azonos tartalmú alapítói határozatok a (város 1 neve)-i Törvényszéken indult perben felfüggesztésre kerültek, majd a bíróság ítéletével azokat hatályon kívül helyezte. E perben a másodfokon eljárt (város 1 neve)-i Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta (a fellebbezési ellenkérelemhez csatolt F/35-
  7. számú mellékletek). Ezzel összefüggésben felperesek rámutattak, az I. rendű alperes ezekre az újabb határozatokra az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott, így erre másodfokú eljárásban már nincs lehetősége. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 10 [47] Megjegyezték, a Pp.
  8. §
(1)bekezdése folytán érdekellentét okán az I. rendű alperes akkor sem járhatna el az I. rendű felperes képviseletében, ha egyébként arra jogosult lenne. Előadták, a továbbiakban folytatódik a (város 1 neve)-i Törvényszék Cégbírósága előtt korábban felfüggesztett változásbejegyzési eljárás, valamint a (város 2 neve)-i Törvényszék előtt ugyancsak korábban felfüggesztett per. Mindezek alapján megállapítható, hogy az I. rendű alperes nem jogosult az I. rendű felperes képviseletére, nevében nyilatkozatot nem tehet, meghatalmazást ügyvéd részére nem adhat. Az elsőfokú eljárás során ilyen módon tett elállási nyilatkozat és permegszüntetés iránti kérelem hatálytalan. [48] Fenntartották, hogy a II. rendű felperes perbeli legitimációja fennáll, a per tárgyát képező szerződések semmisségének megállapításához saját jogi érdeke fűződik. Az I. rendű felperes vagyonvesztése teljes mértékben a II. rendű felperest terhelné, hiszen a 100 %-os üzletrész tulajdon értékét vesztené. A II. rendű felperes perindítással kapcsolatos jogi érdekét az is alátámasztja, hogy az I. rendű felperes vagyonvesztése esetén várhatóan felszámolási eljárás indulna ellene, melyben a II. rendű felperes, mint egyedüli tag személy szerint anyagilag felelősségre vonható lenne. Összegzésként hangsúlyozták, álláspontjuk szerint az elsőfokú eljárás szabályai nem sérültek, kérték az érdemben helyes elsőfokú ítélet helybenhagyását. Az ítélőtábla döntésének indokai [49] Az I. rendű alperes fellebbezése alaptalan. [50] A jelen peres eljárásra a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. tv. (Pp.) rendelkezései az irányadók. A Pp.
  2. §-a egyértelműen meghatározza, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés során milyen körben bírálhatja el az elsőfokú bíróság ítéletét. A felülbírálati jogkör az adott kérdés vizsgálatának és minősítésének joga, ami magában foglalja az elsőfokú bíróság döntésének a megváltoztathatóságát. A Pp.
  3. §-a a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének típusait határozza meg, és azt is szabályozza, hogy a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. Alapvető, hogy a fellebbezés okát és annak indokait a félnek egyértelműen meg kell határoznia és ezzel kell kijelölnie a másodfokú bíróságtól a jogvédelem tárgyát és körét (Pp.
  4. §). Mind a fellebbező félnek, mind ellenfelének tisztában kell lennie azzal, hogy milyen okból, az elsőfokú eljárás konkrétan milyen cselekményeit sérelmezve terjesztette elő a fellebbezést és csak ez jelölheti ki a másodfokú jogvita kereteit, az ilyen tartalmú fellebbezés, illetve ellenkérelem alkalmazkodik a tisztességes eljárás követelményéhez. [51] A fellebbezés tartalmát illetően az új Pp. rendelkezései szerint továbbra is a fellebbező fél kötelezettsége annak határozott megjelölése, hogy a jogorvoslat során a másodfokú bíróság milyen döntést hozzon, a kifogást rendelkezést vagy annak valamely részét mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül (Pp.
  5. § b) pont), továbbá azt az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést is meg kell jelölnie, amire a fellebbezését alapítja (Pp.
  6. § d) pont). [52] A jelen esetben az I. rendű alperes határozott fellebbezési kérelme az elsőfokú ítélet Pp.
  7. §
(2)bekezdésére, valamint a Pp.
  1. §-ára alapított hatályon kívül helyezésére irányult. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 11 [53] A Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét erre irányuló fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hivatalból gyakorolja az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó esetekben. [54] Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezését a Pp.
  1. §-a az eljárás megszüntetése miatti esetekben, míg a
  2. § eljárási szabálysértés miatt teszi lehetővé. [55] A Pp.
  3. § értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel – teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll – hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a
  4. §
(1)bekezdése, vagy a 241. §
(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyással orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt – megfelelő határidő tűzésével – fel kell hívni. [56] A Pp. 380. §-a értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
  1. a)az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,
  2. b)az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn, vagy
  3. c)az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [57] Tekintettel arra, hogy az I. alperes a fellebbezésében nem jelölt meg – és az ítélőtábla sem észlelt – olyan okot, amely a Pp. 379. §-a vagy a Pp. 380. §-a értelmében az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezését indokolta volna, az ítélőtábla a fellebbezésben előadottakat figyelembe véve a Pp. 381. §-a szerinti hatályon kívül helyezési okokat vizsgálta. [58] A Pp. 381. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű. [59] Az I. rendű alperes fellebbezésében három olyan eljárási szabálysértésre hivatkozott, amelyek álláspontja szerint lényegesek voltak és az ügy érdemi elbírálására kihatottak. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 12 [60] Azt állította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az eljárási iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályokat a II. rendű alperes esetében, így ezen alperes vonatkozásában nem állt be a perindítás joghatása. [61] A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben megalapozatlannak minősítették az I. rendű alperes előbbi állítását arra hivatkozással, hogy egyfelől az I. rendű alperes nem hivatkozhat a II. rendű alperes vonatkozásában történt esetleges jogsértő kézbesítésre, másfelől a II. rendű alperes által kézbesítés szabálytalansága miatt előterjesztett kifogás jogerősen elbírálásra került az elsőfokú eljárásban, és az elsőfokú bíróság végzése ellen egyik alperes sem nyújtott be fellebbezést, így az elsőfokú bíróság döntése a másodfokú eljárásban már nem vitatható. Harmadrészt a felperesek arra is hivatkoztak, hogy ha mégsem tekinthető szabályszerűnek az elsőfokú bíróság által elrendelt kézbesítés a II. rendű alperes részére, úgy ez nem tekinthető olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely az ügy érdemi elbírálására kihatott volna, mivel a II. rendű alperes a postai úton kézbesített iratokat átvette és perbe bocsátkozott. [62] Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperesek fellebbezési ellenkérelmében megjelölt ellenvetések részben alaposak. A felperesek keresetlevelükben maguk hivatkoztak arra [16.G.21.010/2023/1. számú keresetlevél 28. oldal VII/9. (alperesi pertársaság)], hogy a tartozásátvállalásra irányuló szerződés érvénytelenségének megállapítása kapcsán a Pp. 36. §ában szabályozott kényszerű pertársaság áll fenn az alperesek között, míg a kölcsön visszafizetésére irányuló szerződés érvénytelenségére alapított kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 37. §
  4. a)pontjában szabályozott célszerű pertársaság. [63] A Pp. 36. §
(1)bekezdése szerint ugyanakkor a
  1. § és a
  2. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei – az egyezségkötést, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a pertársra is kihatnak, aki valamilyen határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta. [64] Az előbbiekből az következik, hogy az I. rendű alperes is érvényesíthet olyan jogokat a perben, amelyek egyébként a II. rendű alperest illetik, figyelemmel a kényszerű és célszerű pertársaságra. A II. rendű alperes által elsőfokú eljárásban előterjesztett kézbesítési kifogás jogerős elbírálására történt felperesi hivatkozás ugyanakkor helytálló. [65] A Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta a határozat kihirdetésétől, ennek hiányában a közlésétől kezdve kötve van (egyszerű kötőerő). [66] A
(2)bekezdés értelmében a bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító vagy elutasító végzéshez, az olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg. [67] Az elsőfokú bíróság a 16.G.21.645/2023/
  1. számú végzésében a II. rendű alperes kézbesítési kifogását és az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét egyaránt elutasította. A Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 13 végzés ellen fellebbezési jogot adott a Pp.
  2. §
(1)bekezdésére figyelemmel, ugyanakkor a peres felek egyike sem élt jogorvoslattal a végzés ellen, így az
  1. december
  2. napján jogerőre emelkedett. A Pp. fentebb idézett egyszerű kötőerőt szabályozó rendelkezéseire figyelemmel a másodfokú eljárásban már nem vitatható az elsőfokú eljárásban jogerősen elbírált kézbesítési kifogás, így az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet érintő másodfokú eljárásban már nem vehette figyelembe az I. rendű alperes ezzel kapcsolatos előadását. [68] Az előbbieken túlmenően az ítélőtábla egyetért a felperesek azon álláspontjával, hogy bár a kézbesítés esetleges szabálytalansága jelen perben lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a II. rendű alperes perbe bocsátkozott és érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, a kézbesítés alperesek által állított esetleges szabálytalansága sem hatott volna ki az ügy érdemi eldöntésére. [69] A fellebbezés a továbbiakban a II. rendű felperes perbeli legitimációjának hiányára hivatkozott, mellyel kapcsolatos álláspontját az I. rendű alperes már az elsőfokú eljárásban is előterjesztette. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának [42] és [43] bekezdésében kifejtette a II. rendű felperes perbeli legitimációjával kapcsolatos álláspontját és megállapította, hogy az I. rendű felperes üzletrészének 100 %-os tulajdonosaként a II. rendű felperes jogi érdekeltséggel bír a jelen perben való részvételre. [70] Az I. rendű alperes már az elsőfokú eljárásban is, de fellebbezésében is hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla 2/
  3. (VI. 17.) számú kollégiumi ajánlására
  4. pontjára, amely szerint a jogi személy tagja a jogi személyt megillető polgári jogi igényt a jogi személlyel jogviszonyba került harmadik személlyel szemben, a saját nevében nem érvényesíthet. Általában nem jogosult arra sem, hogy a jogi személy által megkötött szerződés semmisségére hivatkozzon vagy azt az érvényességére kihatással megtámadja, mert nem minősül olyan külső személynek, aki jogi személytől elkülönült jogi érdekeltséggel rendelkezik. [71] Annak ellenére, hogy a kollégiumi ajánlás nem kötelező a bíróságok ítélkezésére nézve, a Szegedi Ítélőtábla fenntartja a 2/
  5. (VI. 17.) számú kollégiumi ajánlás I. pontjában fentiekben ismertetett megállapításokat. Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben az ítélőtábla szerint az ajánlás indokolásában írtaknak megfelelően a jogi személy önálló, elkülönült jogalanyiságából következik, hogy a jogi személy tagja a saját nevében és személyében a jogi személyt harmadik személyekkel szemben megillető követeléseket, igényeket nem érvényesítheti. A jogi személy (gazdasági társaság) tagja annak a szervezeti jogalanynak a szempontjából, amelynek maga is részese, külső harmadik személynek a jogi személy által kötött szerződés tekintetében nem minősül, és nincs olyan jogszabályi felhatalmazás sem, amelyre figyelemmel kereshetőségi joga fennállna. Ilyen jogosultság hiányában a jogi személy (gazdasági társaság) tagja által a jogi személyt megillető igény iránt indított keresetet – az ügy érdemében hozott ítélettel – el kell utasítani. [72] Az előbbiekből következik, mivel a II. rendű felperes perbeli legitimációval nem rendelkezik – ezt nem alapozza meg az I. rendű felperesben fennálló 100 %-os üzletrész tulajdona sem – vele szemben a keresetet érdemben kellett volna elutasítani. A másodfokú eljárásban azonban csak az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelem esetén dönthetett volna az ítélőtábla a II. rendű felperes által előterjesztett kereset Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 14 elutasításáról. Az ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmet azonban az I. rendű alperes nem terjesztett elő, annak ellenére sem, hogy a felperesek fellebbezési ellenkérelmükben (
  6. sz. beadvány
  7. oldal VI/
  8. pont) erre felhívták a figyelmet. [73] A Pp.
  9. §-a értelmében, ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével – az ügy érdemét nem érintve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. [74] Tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelmet terjesztett elő, az ítélőtábla érdemben nem vizsgálhatta a II. rendű felperes perbeli legitimációjának hiányával kapcsolatos előadását, tekintve hogy ez olyan érdemi felülbírálatot igénylő anyagi jogi kérdés, mely az ítélet megváltoztatása iránti fellebbezési kérelmet feltételez (BDT 2024.4796., BDT 2021.
  10. sz. eseti döntések). [75] Az I. rendű alperes harmadsorban az elsőfokú bíróság azon eljárási szabálysértésére hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárásban előterjesztett permegszüntetés iránti kérelmet az elsőfokú bíróság nem bírálta el, illetőleg ezzel kapcsolatban prejudikatív megállapításokat tett. [76] A periratokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság megvizsgálta az elsőfokú eljárásban
  11. november 2-án 16.G.21.010/2023/
  12. szám alatt előterjesztett keresettől történő elállás és eljárás megszüntetése iránti kérelmet. A (város 4 neve)-i Törvényszék a
  13. november
  14. napján kelt (végzés 3) számú végzésében megállapította, hogy az I. rendű alperes által (ügyvéd neve) ügyvéd részére adott meghatalmazás alapján benyújtott keresettől történő elállásra és a per megszüntetésére irányuló nyilatkozat – mint arra nem jogosulttól származó – hatálytalan. Megállapította továbbá, hogy a perben a felperes jogi képviselőjeként a törvényes képviselő, (ügyvezető 3 neve) által adott meghatalmazás alapján az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogosult eljárni. [77] Az I. rendű alperes fellebbezésében azt állította, hogy a kérelem elbírálásának időpontjában függő jogi helyzet állt fenn, a képviseleti jogosultságot megalapozó taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló eljárások folyamatban léte miatt, illetve az elsőfokú bíróságnak döntenie kellett volna az eljárás megszüntetése iránti kérelemről, amely ellen fellebbezési jogosultságot kellett volna biztosítania számára. [78] Az ítélőtábla nem osztja az I. rendű alperes álláspontját. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükhöz csatolták a (város 1 neve)-i Törvényszék (ítélet 4) számú, illetőleg a (város 1 neve)-i Ítélőtábla (ítélet 5) számú és az (ítélet 6) számú jogerős ítéleteit, amelyekből megállapítható, hogy visszamenőleges hatállyal jogerősen hatályon kívül helyezésre kerültek az I. rendű alperes által hivatkozott, az I. rendű felperes törvényes képviselőjekénti megválasztását is tartalmazó taggyűlési határozatok (a
  15. augusztus 24-én hozott 1017/
  16. számú, valamint a
  17. szeptember 23-án hozott 18-27/
  18. számú határozatok). A csatolt jogerős ítéletekből következik, helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű alperes nem volt jogosult meghatalmazást adni az I. rendű felperes nevében jogi képviselő részére a kereset visszavonására- és permegszüntetésre irányuló kérelem benyújtásához. A beadvány, mint arra nem jogosulttól származó kérelem így hatálytalannak Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 15 minősült, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor azt, mint a permegszüntetés iránti kérelmet érdemben nem bírálta el, mivel ilyen felperesi kérelem a beadvány hatálytalanságára figyelemmel valójában nem is került előterjesztésre az eljárásban. [79] A hatálytalanságot az elsőfokú bíróság pervezető végzésben állapította meg, amely nem fellebbezhető (Pp.
  19. §
(2)bekezdés b) pont), így az csak az ítélet elleni fellebbezésben volt vitatható az alperesek részéről. A felperesek által becsatolt ítélet kiadmányokból megállapítható ugyanakkor, hogy a (város 1 neve)-i Törvényszék, illetőleg a (város 1 neve)-i Ítélőtábla ítéleteiben visszamenőleges hatályú jogerős döntésekkel hatályon kívül helyezte az I. rendű alperes törvényes képviseleti jogosultságát megalapozni kívánó taggyűlési határozatokat, így ténylegesen nem volt olyan időszak a per folyamán, amikor az I. rendű alperes az I. rendű felperes képviseletében eljárva hatályos meghatalmazást adhatott volna az előterjesztett kereset visszavonására, illetve a keresettől elállásra. Az előbbiekből következik, hogy az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, amikor megállapította a keresettől történő elállásra irányuló kérelem hatálytalanságát, és figyelmen kívül hagyta az említett kérelmeket. [80] A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 382. §
(2)alapján – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyta. [81] Az eredménytelenül fellebbező I. rendű alperes a jogi képviselővel eljárt és írásbeli érdemi ellenkérelmet előterjesztő felperesek másodfokú eljárási költségének megtérítésére köteles a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. A felperesek által felszámított ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontja, illetőleg
(5)bekezdése alapján állapította meg, melyet a
(6)bekezdésre figyelemmel mérsékelt. A másodfokú eljárásban tárgyalás tartására nem került sor, ezért a felperesek érdemi ellenkérelmére figyelemmel az ítélőtábla a felperesek másodfokú ügyvédi munkadíját a rendelkező részben foglaltak szerinti összegre mérsékelte. [82] Az ítélőtábla az I. rendű alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére a Pp. 101. §
(1)bekezdésére figyelemmel az I. rendű alperest kötelezte. [83] Az illeték megfizetése során a Szegedi Ítélőtábla jelen ügyszámát, valamint az I. rendű alperes adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére vonatkozó felhívásnak a megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, az illeték behajtására és befizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányuló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [37/2017. (X. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés]. Szeged,
  1. szeptember
  2. Dr. Hámori Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Dobler László s.k. előadó bíró Dr. Tolna András s.k. táblabíró Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.096/2024/6 16

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.