Pf.20094/2020/14 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdését sértő módon az alperes részvénytársaság saját részvényeinek névértéke meghaladja az alaptőke 25 százalékát Az alperes

1. augusztus
2. napján megtartott közgyűlése tárgyalta a saját részvények bevonásával kapcsolatos előterjesztést is. A közgyűlés 447.372 igen szavazattal, a szavazatok 100 százalékával elfogadta a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozatot, amellyel bevonta az alperes összes (291.300.000 forint névértékű) saját részvényét. Ezt követően az alapszabály módosítására vonatkozó indítványt a módosításhoz szükséges ¾-es többség hiányában nem fogadták el. Az alperes igazgatósága
3. október
4. napján a saját részvények érvénytelenítésének részvénykönyvben való átvezetéséről döntött, amely ténylegesen akként történt, hogy valamennyi saját részvényt áthúzták és rápecsételték, hogy „ÉRVÉNYTELEN a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlés határozat alapján”. Az alperes igazgatósága a Cégközlönyben
5. január
6. és
7. március
8. napján az alaptőke leszállításáról hirdetményt tett közzé. A fentiekkel összefüggő változás-bejegyzése iránti kérelmet a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a Cg.
9. számú végzésével elutasította, a Pécsi Ítélőtábla a szám
10. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a Ptk. 3:
11. §

(1)bekezdése szerint az alaptőke leszállításáról a közgyűlés dönt, a Ptk. 3:

1. §-a határozza meg az alaptőke leszállításának módját, ennek elsődleges módszere a saját részvények bevonása, az ilyen részvények és a hozzájuk kapcsolódó jogok megszüntetése. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a közgyűlés határozata tartalmazza a Ptk. 3:
2. §

(3)bekezdés a) pontja által kötelezően előírt elemet. Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozat nélkülözhetetlen kelléke a Ptk. 3:309. §

(3)bekezdés a) pontja szerint valamely cél megjelölése, innen állapítható meg, hogy a társaság saját tőkéje változatlan marad, vagy csökken. Az ilyen célt nem tartalmazó közgyűlési határozat nem felel meg a Ptk. 3:

1. §-ának, változás-bejegyzés alapjául nem szolgálhat. Az alperessel szemben folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásban a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a
2. január
3. napján kelt szám
4. számú végzésével felhívta az alperest arra, hogy tegyen eleget a Ptk. 3:
5. §-ában írt kötelezettségének, szállítsa le a társaság alaptőkéjét a 32/2017.(VIII.29.) számú határozat szerint a saját részvények névértékével, valamint e közgyűlési döntés keretében szükség szerint határozzon a kibocsátott részvények átalakításáról. Az alperes igazgatósága
6. április
7. napjára tűzött ki közgyűlést. A
8. március
9. napján kelt meghívó
10. napirendi pontként rögzítette: „tájékoztatás a saját részvények miatt kialakult törvénysértő állapot megszüntetése, a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásokra figyelemmel, az alábbi megszüntetési lehetőségek szerint: a.) a részvénytársaság tulajdonában lévő 291.300.000,- forint összegű saját részvény szétosztása a részvényesek között a már meglévő részvényeik arányában, ezzel összefüggésben a részvénytársaság Alapszabálya
11. §-nak háromnegyedes szótöbbséggel történő módosításával, b.) a részvénytársaság alaptőkéjének leszállítása 746.295.000,- forintról 454.995,- forintra a részvénytársaság tulajdonában lévő 291.300.000,- forint összegű saját részvény bevonása útján az Alapszabály
12. § és
13. §-nak háromnegyedes szótöbbséggel történő módosításával, Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] 3 c.) a részvénytársaság alaptőkéjének felemelése 746.295.000,- forintról 1.201.290.000,forintra a részvénytársaság alaptőkéjén felüli vagyonból, a már meglévő részvények felülbélyegzése, kicserélése, vagy új részvények kibocsátása útján az Alapszabály
14. § és
15. §-nak egyszerű szótöbbséggel történő módosításával”. A
16. napirendi pont a „szavazás a
17. napirendi pontokkal összefüggésben, a fenti sorrendben” volt.
18. április 8-i keltezéssel az alperes igazgatóságának elnöke „közgyűlési meghívó kiegészítése és egységes szerkezetbe foglalása” megnevezésű iratában a napirendet
19. napirendi pontként azzal a napirendi ponttal egészítette ki, hogy: „szavazás a
20. augusztus hó
21. napján kelt 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat visszavonásáról, hatályon kívül helyezéséről”. Egyéb vonatkozásban – részben eltérő számozás mellett – a napirend változatlan maradt. Ezen túl szöveges kiegészítést is csatolt, amely az új
22. napirendi ponthoz az alperes közgyűlése a
23. augusztus
24. napján kelt 32/2017.(VIII.29.) számú határozatát ezennel visszavonja/nem vonja vissza, hatályon kívül helyezi/nem helyezi hatályon kívül” szövegezésű határozattervezetet tartalmazta. Az alperes a
25. április 26-án megtartott közgyűlésén – egyebek mellett – egyszerű szótöbbséggel meghozta a 14/2019.(IV.26.) számú határozatot, amely szerint „az alperes közgyűlése a
26. augusztus
27. napján kelt 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozatot nem vonja vissza és nem helyezi hatályon kívül, hanem a határozatot a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága által meghozott Cg.
28. számú és a Pécsi Ítélőtábla szám
29. számú végzésben foglaltaknak megfelelően hatálytalannak tekinti”, valamint a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatot, amely szerint „az alperes közgyűlése a részvénytársaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonából,
30. április hó
31. napjával 746.295.000 forintról 454.995.000 forint eredménytartalék felhasználásával 1.201.290.000 forintra felemeli. Az alaptőke emelés 454.995.000 forint, azaz négyszázötvennégymilliókilencszázkilencvenötezer forint összegben új törzsrészvény előállításával kerül sor, amely alapján a részvénytársaság előállít 454.495 azaz négyszázötvennégyezer-négyszázkilencvenöt darab, egyenként 1.000 (egyezer) forint névértékű, ’E’ sorozatú, 000001-tő/454495-ig sorszámozott, valamint 1000 azaz ezer darab, egyenként 500 (ötszáz) forint névértékű, F sorozatú, 0001-tő/1000-ig sorszámozott névre szóló törzsrészvényt, amelyek összevont címletű részvények formájában, nyomdai úton kerülnek előállításra. A törzsrészvényhez az alapszabályban már meghatározott jogok kapcsolódnak. A határozat megállapította, hogy a részvénytársaság alaptőkéjének felemelését követően mekkora darabszámú és névértékű új törzsrészvényt állítanak elő és adnak az egyes részvényesek tulajdonába, e körben rögzítve, hogy a felperes részvényes tulajdonába 77.790 darab 1.000 forint névértékű és 1.000 darab 500 forint névértékű új részvény kerül. A határozat a tőke felemelésével egyidejűleg az alperes alapszabályának
32. § és

(1)és

(2)bekezdéseit hatályon kívül helyezte, a 12. §

(1)bekezdését akként módosította, hogy a társaság alaptőkéje 1.201.290.000 forint, amely 1.200.790 azaz egymillió-kettőszázezerhétszázkilencven darab, egyenként 1.000 azaz egyezer forint névértékű, valamint 1000 azaz ezer darab, egyenként 500,- azaz ötszáz forint mértékű, névre szóló törzsrészvényből áll, amely összevont címletű részvények formájában rendelkezésre áll, illetőleg a tőkeemelésre figyelemmel új előállításra kerül. Felsorolta a határozat, hogy a részvénytársaság alaptőkéje az emelést követően mekkora darabszámú, névértékű, milyen sorozatú összevont címletű részvényekből áll. A felperes keresetében az alperes

1. április
2. napján meghozott 14/2019.(IV.26.) számú és 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatai hatályon kívül helyezését kérte. Arra Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] 4 hivatkozott, hogy a
3. napirendi pont a
4. március
5. napján kelt közgyűlési meghívóban nem szerepelt, a napirendet az igazgatóság elnöke
6. április
7. napján egészítette ki, az alapszabály
8. §-a és a Ptk. ugyanakkor nem ad lehetőséget erre az igazgatóság elnökének, ezért a
9. napirendi pontban nem lehetett volna határozatot hozni. Vitatta a napirend részletezettségét is, utalva arra, hogy a napirend kiegészítéséhez csatolt szöveges mellékletben a
10. napirendi pontra vonatkozó közgyűlési határozattervezet nem azt tartalmazta, amit a meghozott határozat, ami a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága és a Pécsi Ítélőtábla határozatait hivatkozza meg. Előadta, hogy e bírósági határozatokat a részvényesekkel a meghívóval együtt nem közölték, így olyan kérdésről döntöttek, amelyre vonatkozóan előzetes tájékoztatást nem kaptak. Utalt arra is, hogy a nyilvántartó bíróság változás-bejegyzési eljárásban nem dönthet valamely határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. Jogsértőnek tartotta a határozatot amiatt is, hogy azt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozta meg. Állította, hogy ha a 32/2017.(VIII.29.) számú határozat meghozatalához ¾-es szótöbbség volt szükséges, annak visszavonása, hatályon kívül helyezése is ¾-es szótöbbségéhez kötött a Ptk. 3:
11. §

(1)bekezdése és az alapszabály 42. §

(1)bekezdése alapján. Hivatkozott a Ptk. 3:

1. §-ára, és az alperesi saját részvényszerzésének jogszerűsége igazolásának hiányában állította, hogy nem volt lehetőség az alaptőke felemelésére és a saját részvények megtartására, csak az alaptőke leszállításra. Kifejtette, hogy az alperesnek érvényes és hatályos közgyűlési határozata van arról, hogy valamennyi saját részvényét bevonta, ezért a törvényes működés helyreállítása kizárólag az alaptőke-leszállítás útján történhetett volna meg. Vitatta, hogy az alaptőke felemelésének előfeltételére vonatkozó Ptk. 3:
2. §

(2)bekezdésében foglalt szabályt betartották volna. Vitatta azt is, hogy a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozat megfelelne a Ptk. 3:301. §

(1)bekezdésében, 3:296. §

(1)bekezdés c) pontjában és

(2)bekezdésében foglaltaknak. Álláspontja szerint a Ptk. 3:

1. §-át is sérti a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozat, mert az 500,- forint névértékű újonnan kibocsátandó részvények szavazati jogra nem jogosítanak, figyelemmel az alperes alapszabályának
2. §

(1)bekezdésében foglaltakra. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes

1. április
2. napján megtartott közgyűlésén meghozott 14/2019.(IV.26.) számú és 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 300.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
3. §-a alapján elsődlegesen a 14/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatot vizsgálta, hogy jogszabálysértő-e vagy a létesítő okiratba ütközik-e, kiemelve, hogy a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozat jogszerűségének a keresetlevélben megjelölt további okok alapján való vizsgálata csak abban az esetben szükséges, amennyiben a 14/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatról azt állapítja meg, hogy az nem ütközik jogszabályba, sem pedig az alperes alapszabályába. Megállapította, hogy a
4. április 8-i keltezéssel megküldött „közgyűlési meghívó kiegészítése és egységes szerkezetbe foglalása” alapvetően nem a napirendi pontok utólagos kiegészítése, hanem az önmagában is meghívó, illetve a meghívóval együtt közölt napirendi pont volt, hiszen ebben az időpontban a közgyűlés összehívásához kapcsolódó határidők még nem teltek el. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [26] [27] [28] [29] [30] [31] 5 Úgy ítélte meg, hogy a 14/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozattal kapcsolatos napirendi pont részletezettsége a Ptk. 3:
5. §

(3)bekezdésében foglal jogszabályi rendelkezésnek nem felelt meg. A meghívóban közölt napirendi pont és ahhoz csatlakozó szöveges kiegészítés nem tartalmazta, hogy a közgyűlésnek valamely cégbírósági határozatok tartalmát kellene értékelnie. A közgyűlési határozat olyan kérdésben foglalt állást, amely a közölt napirendi pontban nem szerepelt, mert bár azt rögzíti, hogy a közgyűlés a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozatot nem vonja vissza és nem helyezi hatályon kívül, többlettartalomként abban is döntött, hogy a határozatot a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.01. számú és a Pécsi Ítélőtábla szám2. számú végzésében foglaltaknak megfelelően hatálytalannak tekinti. Megállapította, hogy e határozat meghozatalával az alperes közgyűlése megsértette az alapszabály 42. §

(1)bekezdését is, amely szerint a közgyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel határoz – egyebek mellett – az alapszabály módosításáról, valamint az alaptőke leszállításáról, mert az alperes a 14/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatot egyszerű szótöbbséggel hozta meg. A továbbiakban az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozat meghozatalakor az alperes rendelkezett-e saját részvénnyel. Kifejtette, hogy az alperes 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozata jelenleg is hatályos, és annak végrehajtására is sor került. Az alperes bevont saját részvényei nem minősülnek az alaptőke részének. 2019. április 26. napján az alperesi részvénytársaság alaptőkéje nem volt 746.295.000 forint, ezért a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozat nem felelt meg a Ptk. 3:293. §

(1)bekezdésének. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes

1. április
2. napján megtartott közgyűlésén meghozott 14/2019.(IV.26.) számú és 17/2019.(IV.26.) számú határozatai jogszabályba, illetve az alperes alapszabályába ütköznek, ezért a továbbiakban, mint szükségtelent, nem értékelte a felperes egyéb hivatkozásait a 17/2019.(IV.26.) számú határozat jogszabálysértő volta tekintetében. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, valamint a felperes elsőés másodfokú perköltségben való marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést, a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a polgári perrendtartásról szóló
3. évi CXXX. törvény (Pp.) 369.§

(1),

(3)és

(4)bekezdéseiben jelölte meg. Állította, hogy az elsőfokú bíróság az anyagi pervezetés körében megsértette a Pp. 279.§

(1)bekezdését, amikor kirívóan iratellenesen értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azokból okszerűtlen következtetéseket vont le. Megsértett jogszabályhelyként jelölte meg továbbá a Ptk.3:16.§

(3)bekezdését, 3:212.§-át, 3:213.§-át, 3:214.§-át, 3:224.§-át, 3:226.§-át, 3:246.§-át, 3:308.§-át, 3:315.§-át, 3:309.§

(3),

(4)és

(5)bekezdéseit, megsértett alapszabályi rendelkezésként az alperes alapszabályának 42.§

(1)bekezdését. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az értékpapírok megsemmisítéséről szóló 98/1995. (VIII.24.) Korm. rendelet 1.§-át, 5.§

(1)bekezdését, 7.§

(1)bekezdését, 8.§

(1)bekezdését, 8/A.§-át. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú ítélet 14., 15., 27.,

1. és
2. pontjaiba foglaltak kivételével helytállónak tartotta. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a cégbíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító Cg.
3. számú végzését és az ítélőtábla szám
4. számú végzését téves értelmezéssel idézte. Kifogásolta, hogy a tényállásból kimaradtak az alperes 15/2019.(IV.26.) és 16/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatai, amelyekkel a közgyűlés a határozati javaslatokat a 3/4-es szótöbbség hiányában nem fogadta el. Állította, hogy ezt követően az alperesnek az alaptőke felemelés volt az egyedüli lehetősége a saját részvények alaptőkéhez viszonyított arányának 25 %-os mértéke alá csökkentésére. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az alperes
5. február
6. napján kelt
7. sorszámú beadványát. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] 6 Kifejtette, hogy a
8. napirendi pontról akkor is lehetett volna a közgyűlésen érvényesen szavazni, ha a 32/2017.(VIII.29.) közgyűlési határozatra vonatkozóan a közgyűlés semmilyen új határozatot nem hoz, mivel a tényállásban foglaltak szerint a Pécsi Ítélőtábla már állást foglalt abban, hogy a 32/2017.(08.19.) közgyűlési határozat nem felel meg a Ptk.3:
9. §ának, így változásbejegyzés alapjául nem szolgálhat. A 14/2019.(IV.26.) határozat nem döntött 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről és nem is értékelte azt tartalmában, ezért ebben a kérdésben a közgyűlésnek nem kellett 3/4-es szótöbbségű határozatot hoznia. Tévesnek tartotta, hogy az elsőfokú bíróság a 17/2019.(VI.26.) számú közgyűlési határozatot a 14/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatra figyelemmel értékelte. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a 32/2017.(VIII.29). számú közgyűlési határozat jelenleg is hatályos. Vitatta azt is, hogy a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozatot végrehajtották volna. E körben a 98/1995.(VIII.24.) Kormányrendelet rendelkezéseire utalt azzal, hogy a részvények áthúzása és felülbélyegzése nem felelt meg a rendelet kógens előírásainak. Állította, hogy a saját részvények a mai napig léteznek, a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat alapján azok bevonására nem került sor. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában hozott végzésének megfelelve dönteni kellett arról, hogy az alperes a saját részvényeinek arányát 25 %-os mérték alá csökkentsék. Az igazgatóság ennek érdekében készítette a
10. napirendben foglalt előterjesztést, amelyek közül az első két határozati javaslatot a közgyűlés nem szavazta meg, ezért volt szükség az alaptőke felemelésére, amelynek előfeltételei fennálltak. Az irányadó jogszabályi rendelkezéseket betartva hozta meg a közgyűlés a 17/2019.(IV.26.) számú határozatát. Állította, hogy a kötelező alaptőke leszállítás feltételei az alperessel szemben nem álltak fenn, erre figyelemmel egyszerű szótöbbséggel hozhatott határozatot a közgyűlés az alaptőke eredménytartalék terhére történő felemeléséről. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperes fellebbezésében a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.369.§

(1),

(3)és

(4)bekezdésére alapította, tartalmilag azonban kizárólag az ítélet anyagi jogi felülvizsgálatát kérte a Pp.369. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjai szerint. Az elsőfokú ítélet indokolásának a 14/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatát érintő részével részben nem értett egyet, álláspontja szerint az igazgatóság elnöke nem volt jogosult a napirend kiegészítésére. Állította, hogy a fentiek ellenére meghozott alperesi határozat a Ptk.3:17. §

(6)bekezdésébe, valamint az alapszabály

1. §-ába ütközik. Hivatkozott arra is, hogy a kiegészített napirendtől is eltérő, előre nem közölt tartalommal hozott határozatot a közgyűlés, amely nem felel meg a Ptk.3:
2. §

(6)bekezdésében foglaltaknak. Sérelmezte, hogy a közgyűlésen megfogalmazott 14/2017.(IV.26.) határozati javaslat szövegében hivatkozott cégbírósági határozatot a meghívóhoz nem csatolták, a részvényesek többségének azt nem volt lehetősége elolvasni, értelmezni, álláspontját kialakítani. Tévesnek tartotta az alperes álláspontját a határozat elfogadására vonatkozó szavazattöbbséget illetően is, állítva, hogy a határozat meghozatalához 3/4-es szótöbbség lett volna szükséges. A 17/2019.(IV.26.) közgyűlési határozattal kapcsolatban állította, hogy az alperes értelmezése törvénysértően kiterjeszti az ítélőtábla végzésének értelmezését egy olyan kérdésre, amelyről az ítélőtábla hatáskör és illetékesség hiányában nem is dönthetett, társasági határozat hatályon kívül helyezéséről ugyanis kizárólag rendes bíróság peres eljárás keretében dönthet. Kifejtette, hogy a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat nem válthatta ki az alperesi alaptőke leszállításának joghatását, mert nem is arról, hanem az összes saját részvény Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] 7 bevonásáról szól, ezt a joghatást váltotta ki. Önmagában az a körülmény, hogy változásbejegyzésre a határozat alkalmatlan, még nem jelenti azt, hogy a határozat joghatás kiváltására sem alkalmas. A joghatás ugyanis nem a változás bejegyzéséhez, hanem a saját részvények bevonásának végrehajtásához, a részvények érvénytelenítéséhez kapcsolódik. Hivatkozott arra, hogy az alperes a fellebbezésben hivatkozott először a 98/1995.(VIII.24.) Kormányrendelet rendelkezéseire, ez azonban a Pp.7. §

(1)bekezdés

1. pontjának b) alpontja szerinti ellenkérelem változtatásnak minősül, amit a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján el kell utasítani. Állította, hogy a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat részbeni végrehajtása a saját részvények érvénytelenítésével megtörtént, jelen pernek pedig nem tárgya az, hogy az érvénytelenítés az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint történt-e. Mindezekre figyelemmel bizonyította a perben, hogy az alperes a per tárgyává tett határozat meghozatalának időpontjában már nem rendelkezett saját részvénnyel, ezért nem álltak fenn az alaptőke felemelésének feltételei a keresettel támadott közgyűlési határozat meghozatalakor. Ha az igazgatóságnak az alaptőke felemelés lett volna a szándéka, akkor először a korábban megkezdett alaptőke leszállítást kellett volna befejezni, majd a leszállított 454.995.000 forint alaptőkét felemelni. Az ezzel ellentétesen végrehajtani kívánt alaptőke felemelésre vonatkozó 17/2019.(IV.26.) közgyűlési határozat a Ptk.3:293. §

(1)bekezdésébe ütközött. A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolásának 93.,

1. és
2. pontjai megváltoztatását kérte, a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
3. §

(3)bekezdés

1. c)és
2. e)pontjaiban jelölve meg. Az elsőfokú ítélet 93-95. pontjaiban foglalt indokolással kapcsolatban kifejtette, hogy az igazgatóság elnökének nem volt jogosultsága arra, hogy az igazgatóság által összehívott közgyűlés napirendjét a közgyűlési meghívó elküldését követően kiegészítse, ezért a napirend kiegészítésben közölt új 18. napirendi pontot csak akkor lehetett volna napirendre tűzni és abban határozni, ha a Ptk.3:17. §

(6)bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek. Az elsőfokú ítélet indokolásának

1. pontjával összefüggésben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
2. §

(1)bekezdését és 346. §

(5)bekezdését, amikor a felperes által a keresetlevelében felhozott további, a kereseti kérelmet alátámasztó jogi érvelés értékelését mellőzte. Továbbra is hivatkozott arra, hogy az alperes az 5/2008.(03.07). számú közgyűlési határozatával 242.982.000 forint névértékű saját részvény megszerzését utólagosan vette tudomásul, amely az akkor hatályos Gt.

1. §-tól
2. § rendelkezéseinek nem felelt meg, ugyanis a közgyűlés előzetes hozzájárulására lett volna szükség. Miután a saját részvény megszerzése során az alperes jogszabálysértő módon járt el, ezért a Ptk.3:
3. §-a szerint az így megszerzett saját részvényt, illetve amennyiben azok mennyisége nem állapítható meg, akkor valamennyi saját részvényt a megszerzéstől számított egy éven belül köteles lett volna az alperes az alaptőke leszállításával bevonni. Minderre tekintettel a saját részvény bevonásával és az alaptőke leszállításával ellenkező tartamú, alaptőke felemelésre vonatkozó 17/2019.(IV.26.) közgyűlési határozat jogszabálysértő. Sérelmezte a 3:
4. §-ában foglaltak ellenére nem történt meg az alaptőke felemeléshez szükséges külön részvényesi hozzájárulás valamennyi törzsrészvénnyel érintett részvényes vonatkozásában. Előadta, hogy a 17/2019.(IV.26.) közgyűlési határozat a Ptk.3:
5. §

(2)bekezdésébe ütközik, mert nem jelöli meg azokat a személyeket, akiket a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] 8 Állította, hogy a 17/2019.(IV.26.) közgyűlési határozat az alapszabály 30. §

(1)bekezdésébe és a Ptk.3:

1. §-ába is ütközik, mert az alapszabály módosítás nem tartalmaz az arra vonatkozó rendelkezést, hogy az 500 forint névértékű újonnan forgalomba hozott részvénysorozathoz kapcsolódó jogok gyakorlása hogyan történik, ez pedig tilos hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Az alperes a csatlakozó fellebbezésre vonatkozó ellenkérelmében elsődlegesen a csatlakozó fellebbezés visszautasítását kérte annak elkésettsége miatt, érdemben, tartalma szerint a csatlakozó fellebbezéssel érintett részben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, hogy az alperes a saját részvények megszerzése során nem járt el jogszabályba ütköző módon, ezért nem köteles a saját részvényét az alaptőke leszállításával bevonni. A közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti per az alaptőke felemelésével kapcsolatos közgyűlési határozatot támadja, ezért a saját részvények megszerzése nem is lehet jelen eljárás tárgya. Kifejtette, hogy a
2. április 26-án tartott közgyűlésen elfogadott alaptőke felemelésnek nem volt feltétele az, hogy ahhoz a részvényesek külön hozzájáruljanak. Csak törzsrészvény van a részvénytársaságnál, mindenkinek ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, tehát senkit nem érhet jogsérelem az alaptőke felemelésével. A hozzájárulás megadását a törvény szerint az alapszabály hivatott meghatározni, amely erről a kérdésről hallgat. A kérdésre igennel szavazott 245.723 db részvény tulajdonosa, ami a leadható szavazatok 54 %-a, és nemmel a leadható szavazatok 40 %-a, ezért az előzetes hozzájárulás megadottnak tekinthető. Elegendő volt az egyszerű szótöbbségű szavazás, mivel ezzel ellentétes törvényi vagy alapszabályi előírás nincs. Alaptalannak találta, hogy a közgyűlési határozat a Ptk.3:
3. §

(2)bekezdésébe ütközik, mert az alaptőke emelése nem új részvények forgalomba hozatalával, hanem az alaptőkén felüli vagyon terhére történt. Utalt arra, hogy az alaptőke felemelés során azért, hogy senkit ne érjen jogsérelem a részvényesek tulajdonában már meglévő részvények értékét kettővel szorozták meg, vagyis mindenkinek dupla annyi törzsrészvénye lett, mint amennyi eredetileg volt. A felperes esetében az osztatlan közös tulajdonban lévő részvények problematikáját úgy oldották meg, hogy a névértéket 500 forintban határozták meg, de a darabszámán nem változtattak, ez a felperes jogait nem sérti, mivel 2 db 500 forint névértékű részvénye után 1 szavazata van. A fellebbezés részben megalapozott, a csatlakozó fellebbezés nem megalapozott. A Pp.371. §

(1)bekezdésének a 2020. évi CXIX. törvénnyel módosított, 2021. január 1-től hatályos rendelkezései szerint a fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni

1. a)a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét,
2. b)határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül,
3. d)azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. 2021. január 1-től nem kötelező tartalmi eleme a fellebbezésnek a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkör megjelölése, az alapul szolgáló indokok kifejtésével, illetve az anyagi, vagy eljárási jogszabálysértés jogszabályhely megjelölésével való megjelölése sem. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] 9 A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés tartalma és a Pp.369.§

(3)bekezdésének

1. c)és
2. e)pontjai alapján eljárva vizsgálta az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét, mert a fellebbezés eljárási jogszabálysértésre ténylegesen nem hivatkozott. A fellebbezésben megsértett jogszabályhelyként megjelölt Ptk.3:16.§

(3)bekezdés nem létezik. A részvény fogalmát meghatározó Ptk.3:213.§, a részvény előállítási módját szabályozó Ptk.3:214.§, a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan eltérő szabályozás tilalmát kimondó Ptk.3:226.§, a részvénykönyvi bejegyzést és törlést valamint ezek joghatásait szabályozó Ptk.3:246.§ és az alaptőke-leszállítás eseteit és korlátját rögzítő Ptk.3:308.§ tekintetében az alperes fellebbezésében nem adta indokát annak, hogy miért tartja az elsőfokú ítéletet e jogszabályhelyeket sértőnek, és a másodfokú bíróság sem talált ilyen indokot. A másodokú bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a megállapított tényállás nem megalapozatlan és nem okszerűtlen. A másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól részben eltérő jogi következtetést vont le, illetve a megállapított tényeket részben másként minősítette, az alábbiak szerint: A 14/2019.(IV.26.) közgyűlési határozattal kapcsolatban a másodfokú bíróság arra utal, hogy a közgyűlés napirendjét a Ptk.3:17. §

(1)bekezdésének megfelelően az összehívója határozza meg, és a saját maga által meghatározott napirendet jogszabály, vagy az alapszabály korlátozó vagy tiltó rendelkezései hiányában módosíthatja. A módosított meghívókat az alapszabály 36.§

(3)bekezdése szerinti határidőben küldték ki, ezért az új napirendet a közgyűlés tárgyalhatta, az ebből az okból nem ütközött a Ptk.3:17.§

(6)bekezdésébe, illetve az alapszabály 31.§-ába. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével abban a részében, hogy a módosított meghívó 18. pontja a Ptk.3:17. §

(3)bekezdését sértette, az elsőfokú ítéletben (

1. pont) kifejtett helyes indokok alapján. Téves ugyanakkor az elsőfokú ítélet indokolása abban a körben (104-
2. pont), hogy a 14/2019.(IV.16.) számú határozat meghozatalához 3/4-es szótöbbségű döntés lett volna szükséges. A 3/4-es döntés az alapszabály 42.§-a szerint az alaptőke leszállításáról való döntéshez lett volna szükséges, a közgyűlés azonban nem az alaptőke leszállításáról döntött, hanem egy joghatás kiváltására nem alkalmas határozatról állapították meg azt, hogy hatálytalannak tekintik. E döntés nem igényelt 3/4-es szótöbbséget. A fentiek szerint a 14/2019.(IV.26.) számú határozattal kapcsolatban megállapított jogsértés – a Ptk.3:
3. §

(3)bekezdésbe ütközés – figyelemmel arra, hogy a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat joghatás kiváltására az alábbi indokok miatt nem alkalmas – a másodfokú bíróság megítélése szerint nem jelentős és nem veszélyezteti az alperes jogszerű működését, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával mellőzte e közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, ehelyett csak a jogsértés tényét állapította meg a Ptk.3:37. §

(3)bekezdése alapján. A 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozattal összefüggésben az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat jelenleg is hatályos, a részvényeket érvénytelenítették, a bevont saját részvények nem minősülnek az alaptőke részének (elsőfokú ítélet 114- 115. pont). Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] 10 A Ptk.3:212. §

(1)bekezdése szerint az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. Az alaptőke-leszállítás folyamatát a Ptk.3:309. §-a szabályozza. Az

(1)bekezdés szerint az alaptőke leszállításáról a közgyűlés dönt. A

(3)bekezdés c) pontja szerint az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban – egyebek mellett – meg kell jelölni az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját. A Ptk.3:310. § rendelkezik az alaptőke-leszállítás módjáról, amelynek

(1)bekezdése szerint az alaptőke leszállítása esetén elsőként a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. A közgyűlésnek tehát először az alaptőke leszállításáról kell döntenie, ezt követően határozhatnak a leszállítás módjáról, a saját részvények bevonásáról. Az alaptőke leszállításáról hozott döntés nélkül nem lehet a részvények bevonásáról dönteni, az ilyen határozat nem alkalmas joghatás kiváltására. A részvények névértéke összegének meg kell egyeznie az alaptőkével. Téves jogi következtetésre jutott ezért az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a saját részvények nem minősülnek az alaptőke részének. A Pp.7. §

(1)bekezdés 4.

1. b)pontjának 2021. január 1-től hatályos rendelkezése szerint ellenkérelem-változtatás: ha a fél az ellenkérelmével – ideértve a viszontkeresettel és beszámítással szembeni ellenkérelmét is – összefüggésben előadott korábbi
2. b)jogállítást, kérelmet részben vagy egészben elismerő, illetve azokat nem vitató nyilatkozatát visszavonja, ideértve azt is, ha a nem vitatottnak, illetve nem ellenzettnek tekintendő jogállítást vagy kérelmet utóbb vitatja; A Pp. módosítását követően nem minősül tehát ellenkérelem-változtatásnak, ha a fél az ellenkérelmével összefüggésben előadott korábbi jogi érveléséhez képest eltérő vagy további anyagi jogi kifogásra, illetve jogi érvelésre hivatkozik. Nem minősül tehát meg nem engedett ellenkérelem-változtatásnak a felperesnek a 98/1995.(VIII.24.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megsértésére hivatkozása a 32/2017.(VIII.29.) számú közgyűlési határozat végrehajtásával összefüggésben, ennek értékelése azonban a saját részvények bevonásával kapcsolatban fent kifejtett álláspontra tekintettel szükségtelen volt. A csatlakozó fellebbezésben a felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítélete amiatt jogszabálysértő, mert a keresetlevélben említett valamennyi jogszabálysértés fennállását nem vizsgálta, és azt nem indokolta. Az ítéletnek a döntés indokát kellett tartalmaznia, az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a keresetlevélben megjelölt első ok alátámasztja a döntését, ezért a keresetben felhozott további indokokat nem kellett vizsgálnia. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontjára tekintettel nem vizsgálta a keresetben megjelölt további jogszabálysértéseket, ezért azt a másodfokú bíróság tette meg. A Ptk.3:224. §-a alapján a felperes állította, hogy az alperes a saját részvényeit a Gt.224. §ába ütköző módon szerezte meg, ezért egy éven belül be kellett volna vonnia azokat. Ha ez igaz, az azt jelenti, hogy az alperes társaság törvénysértően működik. Ez a törvénysértés azonban nem eredményezi az alaptőke felemelésének jogszabályba ütközését. Az alaptőkeemelés előfeltételét a Ptk.3:295. § tartalmazza. Nem tiltja a törvény az alaptőke felemelését abban az esetben, ha a társaság jogszabálysértő módon megszerzett saját részvényekkel rendelkezik. A Ptk.3:244. §-ába ütköző törvénysértő működés vizsgálata a jelen per kereteit meghaladja, más bírósági eljárás keretében vizsgálható. A felperes hivatkozott a Ptk.3:293.§

(2)bekezdésének megsértésére is a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozat meghozatalával kapcsolatban. A Ptk.3:293. §

(2)bekezdése szerint az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel – az alapszabályban foglaltak szerint – Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.094/2020/14/1 [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] 11 érintettnek minősülő részvényfajta, illetve részvényosztály részesei az alapszabályban meghatározott módon az alaptőke felemeléséhez külön hozzájáruljanak. Az alperes alapszabálya nem szabályozza az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozathoz való hozzájárulás. Az alperesnél kizárólag törzsrészvények vannak, a részvényeseknek az alaptőke felemelését elhatározó közgyűlési határozathoz adott esetben nem kellett hozzájárulnia. Utal e körben a másodfokú bíróság arra is, hogy a Ptk.3:293. §

(2)bekezdésének előírása a

(3)bekezdés értelmében csak a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében kógens szabály, az alperes azonban zártkörűen működő részvénytársaság. A felperes jogszabálysértőnek tartotta a 17/2019.(IV.26.) számú közgyűlési határozatot amiatt is, hogy állítása szerint az a Ptk.3:

1. §-ába ütközött. A Ptk.3:
2. § arra az esetre irányadó, ha a részvénytársaság alaptőke emelése új részvények forgalomba hozatalával történik, az alperes esetében azonban az alaptőke felemelése az alaptőkén felüli vagyon terhére történt. A Ptk. felperes által hivatkozott rendelkezése adott esetre így nem volt irányadó, nem ütközhetett ezért az alaptőke felemelésre vonatkozó közgyűlési határozat e jogszabályhelybe. A Ptk.3:
3. §-a szerint tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti hátrányos különbségtétel. Az alapszabály
4. §

(1)bekezdése szerint a részvényhez fűződő szavazati jogot a részvény névértéke határozza meg. A részvényes a részvénykönyvbe bejegyzett, szavazatra jogosító részvények minden 1000 forintja után egy szavazatra jogosult. A fenti szabály azt jelenti, hogy a részvényes összes részvényének névértékét 1000 forinttal kell osztani és ennek eredménye adja a részvényest megillető szavazatok számát. Az 500 forint névértékű új részvények kibocsátása nem sérti a felperes részvényesi jogait, a felperest megillető részvények összértéke után kell ugyanis a felperest megillető szavazatokat kiszámítani, így nem marad figyelmen kívül az 500 forint névértékű részvény sem. A fenti kifejtett indokokra tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 383.§

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint részben változtatta meg. A fellebbezés részbeni megalapozottságára és a csatlakozó fellebbezés megalapozatlanságára tekintettel a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes és az alperes pernyertességének aránya között számottevő különbség nincs, ezért a Pp. 83.§

(2)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség-viselésre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés megváltoztatásáról, a felperes keresetére előlegezett elsőfokú eljárási illeték 50 %-ának megtérítésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan pedig úgy rendelkezett, hogy az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségek megtérítésére egyik fél sem köteles. Pécs, 2021. március 4. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró