A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása érdekében a felülvizsgálatot kérőnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az általa hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.447/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Szűcs A. Gábor ügyvéd cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-NTK-24744/3/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 13.K.700.827/2026/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.447/2026/3 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- augusztus 25-én kelt 106-NTK-24744/3/
- számú határozatával – az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatát helybenhagyva – az ukránorosz kettős állampolgár felperes nemzeti tartózkodási kártyáját visszavonta. A jogerős ítélet [2] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított. Az elsőfokú bíróság a
- április 29-én kelt jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [3] A jogerős ítélet indokolása szerint a perben az alperes másodfokú határozatának jogszerűségét kellett vizsgálni, az elsőfokú határozat esetleges hiányosságait és jogsértő voltát a bíróság csak annyiban vizsgálhatta, amennyiben az elsőfokú eljárás során bekövetkezett jogsértések érdemben befolyásolták a végleges határozatot is. Önmagában az a körülmény, hogy az elsőfokú határozat esetlegesen jogsértő volt, vagy annak kézbesítése nem megfelelően történt, nem teszi jogsértővé a másodfokú határozatot. [4] Az elsőfokú bíróság nem látta indokoltnak sem az Alkotmányvédelmi Hivatal perbevonását, sem a minősített iratokba való betekintést, sem az ügyész értesítését, figyelemmel arra, hogy a per tárgya nem a felperessel szemben elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom volt, hanem a nemzeti tartózkodási kártyájának a visszavonása. A bíróság a perben nem vizsgálhatta a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jogszerűségét, kizárólag azt, hogy ezen tény alapján az alperes jogszerűen vonta-e vissza a nemzeti tartózkodási kártyáját. Mivel jogkérdésről kellett dönteni, a felperes személyes meghallgatását is mellőzte a bíróság. [5] Rámutatott, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján az idegenrendészeti hatóság köteles a nemzeti tartózkodási kártya visszavonására. Míg más esetekben, amelyeket a Btátv. 86. §
(1)bekezdése sorol fel, van mérlegelési lehetősége a hatóságnak, beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén a törvény kógens rendelkezést tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú határozat meghozatalának időpontjában a felperessel szemben beutazási és tartózkodási tilalom volt érvényben, az azt elrendelő határozattal szemben előterjesztett keresetet pedig a bíróság elutasította. Az a körülmény, hogy az alperes határozata nem a kiutasító, hanem az elsőfokú határozatot követően meghozott, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozaton alapult, nem teszi azt jogsértővé. A Btátv. 210. §
(9)bekezdés b) pontja lehetővé teszi az alperes számára, hogy az elsőfokú határozat meghozatalát követően felmerült tény alapján döntsön, és eltérő indokolás alapján hagyja helyben azt. Kúria VII.Kfv.37.447/2026/3 3 A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozott. Befogadási kérelmét külön nem indokolta, mindössze idézte e körben a Kp. 117. §
(4)bekezdésének
- augusztus 18-áig hatályban volt szövegét. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [9] A Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] Az ítélet jogerőssé válása azzal a joghatással jár, hogy rendes perorvoslattal, vagyis önmagában azért, mert a fél azt jogsértőnek vagy megalapozatlannak tartja, többé nem támadható, ezért a felülvizsgálatra a törvény a félnek nem biztosít feltétel nélküli alanyi jogot. A felülvizsgálat a jogerős ítélet ellen kivételesen, a Kp. idézett 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadhatósági okok fennállása esetén igénybe vehető – rendkívüli – perorvoslat. [11] Hangsúlyozza a Kúria: a Kp. 117. §
(4)bekezdésének
- augusztus 19-étől hatályos rendelkezése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. Ez a szabály nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Kétségtelen, hogy a törvényi kivételen [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont] túl a megjelölt befogadási ok fennállását nem kell részletesen indokolni. Annyit azonban mindenképpen ki kell fejteni, hogy a felülvizsgálatot kérő az általa hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria Kúria VII.Kfv.37.447/2026/3 4 általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára [Kfv.VII.38.147/2021/2. (BH2022. 87.), Kfv.IV.37.004/2026/4., Kfv.VII.37.027/2026/2.]. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára figyelemmel, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] A perbeli esetben a felperes nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Először is, nem jelölte meg, mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának – első alkalommal történő – kifejtése lenne szükséges. Továbbá nem tárt fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat sem, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Nem hivatkozott a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémára sem. Ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára figyelemmel nem volt mód. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjának alkalmazásával, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [15] A felperes nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely a fenti szempontoknak megfelelően valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. Ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának nincs hivatalos tudomása. Az adott ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. Ezért befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint sem volt helye. [16] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása érdekében a felülvizsgálatot kérőnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki Kúria VII.Kfv.37.447/2026/3 5 kell fejtenie, hogy az általa hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [19] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontjára tekintettel nincs helye. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s. k. előadó bíró Dr. Cséffán József s. k. bíró Dr. Szilas Judit s. k. bíró Dr. Varga Zs. András s. k. bíró