← Magyarország

Bfv.1522/2023/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A vád kapcsán nem az ügyészségnek a cselekmény jogi minősítésre tett indítványának, hanem a vádiratban leírt tényállásnak van jelentősége, a vádirat és jogerős ítélet tényeinek azonossága esetén a vádon túlterjeszkedés mint eljárási szabálysértésre hivatkozás alaptalan. Kúria Bfv.II.785/2020/6.[24] (BH

  1. 66.), Kúria Bfv.II.376/2021/
  2. [29], Bfv.III.380/2022/
  3. [69], Bfv.II.262/2023/
  4. [46] Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok: Kúria végzése Bfv.II.1.522/2023/
  5. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Budapest tanácsülés
  6. szeptember
  7. kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény II. rendű Budapest Környéki Törvényszék, 6.B.58/2019/113., ítélet, tárgyalás,
  8. szeptember
  9. Fővárosi Ítélőtábla, 4.Bf.48/2021/19., ítélet, nyilvános ülés, Másodfok:
  10. május
  11. Harmadfok: Kúria, Bhar.III.736/2022/25., ítélet, nyilvános ülés,
  12. május
  13. Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapest Környéki Törvényszék 6.B.58/2019/
  14. számú, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.48/2021/
  15. számú és a Kúria mint harmadfokú bíróság Bhar.III.736/2022/
  16. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.1.522/2023/14-I 2 [1] I.
  17. A Budapest Környéki Törvényszék a
  18. szeptember
  19. napján meghozott 6.B.58/2019/
  20. számú ítéletével II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  21. §

(1)bekezdés negyedik fordulat,
(3)bekezdés] és folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ezért őt halmazati büntetésül 8 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá elrendelte a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8.B.1786/2016/67. számú ítéletével kiszabott 1 év börtön végrehajtását és vele szemben 228.000 forint, 155 euró, 90 kuna és 150 lej tekintetében vagyonelkobzást rendelt el. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2021. május 18. napján meghozott 4.Bf.48/2021/19. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a II. rendű terhelttel szemben kábítószer birtoklásának vétsége [Btk. 178. §
(1)és
(6)bekezdés] miatt indult büntetőeljárást megszüntette. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8.B.1786/2016/
  1. számú ítéletével kiszabott 1 év börtön végrehajtásának elrendelését mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Az ítéltére záradékot vezetett, megállapítva, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a másodfokú bíróság határozata folytán a II. rendű terhelt tekintetében
  2. május
  3. napján jogerőre emelkedett. [3]
  4. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helyezze hatályon kívül a másodfokú ítélet jogerősítő záradékát, és a határozatát a jogorvoslati lehetőségre és annak határidejére vonatkozó tájékoztatással ismételten közölje a fellebbezésre jogosultakkal, mivel a másodfokú ítélet eljárást megszüntető rendelkezése miatt a II. rendű terhelt vonatkozásában harmadfokú eljárásnak van helye. A Fővárosi Ítélőtábla a
  5. december
  6. napján meghozott 4.Bf.48/2021/
  7. számú végzésével a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványát elutasította. A végzéssel szemben bejelentett ügyészi fellebbezést elbírálva a Kúria a
  8. március
  9. napján meghozott Bpkf.III.87/2022/
  10. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/
  11. számú végzését megváltoztatta, az ügyészi indítványnak helyt adott; felhívta a Fővárosi Ítélőtáblát a másodfokú ítélet jogerősítő záradékának a II. rendű terhelt vonatkozásában történő hatályon kívül helyezésére, és arra, hogy a határozatot a fellebbezésre jogosultakkal ismételten közölje. [4] Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla a
  12. március
  13. napján megtartott ülésen meghozott 4.Bf.48/2021/48-I. számú végzésével a II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte a másodfokú ítélet jogerősítő záradékát. [5]
  14. A másodfokú ítélettel szemben bejelentett ügyészi és védelmi másodfellebbezéseket elbírálva a Kúria a
  15. május
  16. napján meghozott Bhar.III.736/2022/
  17. számú ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása vétségében [Btk.
  18. §
(6)bekezdés] is, vele szemben a kiszabott büntetést a kábítószer birtoklása vétsége [Btk. 178. §
(6)bekezdés] tekintetében, mint különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható és elrendelte a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 8.B.III.1786/2016/
  1. számú ítéletével kiszabott 1 év börtön fokozatú szabadságvesztés utólagos végrehajtását, egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [6] II.
  2. A jogerős ítélet ellen II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt eljárási jogszabálysértés miatt, a felülvizsgálat törvényi okaként a Be.
  3. §
(2)bekezdés d) pontjára és a Be. 608. §
(1)bekezdés e) pontjára hivatkozással. Kúria 2.Bfv.1.522/2023/14-I 3 [7] Indokolása szerint a másodfokon eljárt ítélőtábla a Btk. 178. §
(6)bekezdés szerint minősülő kábítószer birtoklása vétsége vonatkozásában – még ha a büntetőeljárást meg is szüntette – olyan bűncselekményről rendelkezett, amely miatt a Pest Vármegyei Főügyészség nem is emelt vádat, erre tekintettel a másodfokú bíróság a vádelv megsértésével a vádon túlterjeszkedett. [8] A Be. 6. § és a Be. 422. §
(3)bekezdésének normaszövege idézése mellett kifejtette, hogy a rendelkezések összevetéséből következően a jogerő előtt az eljáró bíróság részéről a vádon túlterjeszkedés az eljárás Be. 567. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott megszüntetéséhez vezethet és bár a másodfokú bíróság az eljárást vele szemben megszüntette, azonban azt a vádelv megsértésével tette. Az eljárás megszüntetése pedig megnyitotta ugyan a harmadfokú eljárást, azonban a Kúria nem észlelte e feltétlen eljárási szabálysértést, hanem olyan bűncselekményben mondta ki bűnösnek, amellyel kapcsolatban nem történt egyáltalán vádemelés. [9] Álláspontja szerint a bíróságok abszolút eljárási szabálysértése csak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításával vagy az ügydöntő határozat megváltoztatásával és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalával orvosolható. [10] Mindezek alapján elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, a helyes minősítés megállapítását és a törvénynek megfelelő, de tartamát tekintve jóval enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. [11]
  1. A Legfőbb Ügyészség a BF.111/2024/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt kizártnak találta és a felülvizsgálati indítvány elutasítására tett indítványt. [12] Indokolása szerint a felülvizsgálati indítványban vádon való túlterjeszkedésként megnevezett felülvizsgálati ok a megtámadott határozatok meghozatalakor, valamint a felülvizsgálati indítvány
  3. december 8-án történt benyújtásakor még nem volt hatályban. A jogalkotó a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló
  4. évi XCVII. törvénnyel tette egyértelművé a vádon való túlterjeszkedés eljárásjogi következményét, mely azonban
  5. március 1-jei hatállyal módosította a Be.
  6. §
(1)bekezdését és ezzel párhuzamosan a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésként szabályozza azt az esetet, amikor a bíróság a határozatát a 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A vádon való túlterjeszkedés tehát csak
  1. március
  2. napjától felülvizsgálati ok, amely arra nem jogosult által emelt vádtól eltérő jogi fogalom. [13] Kifejtette, hogy ugyanakkor a vádon való túlterjeszkedés sem valósulhatott meg, mert a vádirati tényállás
  3. pontjában is szerepel az elsőfokú ítéleti tényállás [50] és [51] pontjaiban írt cselekmény, amely szerint a II. rendű terhelt kábítószert fogyasztott a terhére rótt korábbi bűncselekmény befejező időpontját követő
  4. hónapban. Ez a magatartás alapozta meg a Btk.
  5. §
(6)bekezdése szerinti bűncselekmény valódi anyagi halmazatban történő megállapítását, amelyet a másodfokú bíróság helyesen ismert fel. [14] Mindemellett megjegyzete, hogy a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be. 608. §
(1)bekezdés e) pontjában írt eljárási szabálysértés arra tekintettel sem valósult meg, mert egyrészt a másodfokú bíróság az eljárást a Be. 567. §
(1)bekezdés f) pontja alapján szüntette meg, amely nem szerepel az abszolút eljárási szabálysértések törvényi felsorolásában, másrészt a harmadfokú ítélettel jogerőre emelkedett ügydöntő határozat ilyen eljárást megszüntető rendelkezést nem, kizárólag marasztaló rendelkezést tartalmaz a II. rendű terhelt tekintetében. Kúria 2.Bfv.1.522/2023/14-I 4 [15]
  1. A II. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára írásban tett észrevételében a felülvizsgálati indítványát – túlnyomórészt az indítványban foglaltak megismétlésével – változatlanul fenntartotta. [16] Érvelése szerint a vádon túlterjeszkedés a
  2. március 1-jével hatályba lépett Be. módosítás folytán már felülvizsgálati ok, amelyet a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban alkalmazni kell. Kifejtette, hogy esetében az az eljárási hiba áll fenn, amiről a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontja rendelkezik, ez szerint pedig a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette. [17] Ezen eljárási szabálysértés orvoslása pedig sem a másod-, sem a harmadfokú eljárásban kellőképpen nem történt meg, de nem is történhetett volna meg, kizárólag egy megismételt elsőfokú eljárásra utasításnak lehetett volna helye. [18] III. A II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alaptalan. [19]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja, és kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [20] A Be.
  4. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető okok kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető ok az eljárás olyan súlyos hibája, amely rendkívüli jogorvoslati eljárásban is a jogerős ítélet mérlegelés nélküli megsemmisítésére vezet, vagyis az ilyen szabálysértés megállapítása esetén az ítélet érdemi felülbírálata már szóba sem jön [Be. 663. §
(2)bekezdés]. [21] A Be. a 649. §
(2)bekezdés a)-f) pontjában kimerítően sorolja fel tehát azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt a törvény biztosítja a felülvizsgálat igénybevételének a lehetőségét. Ennek megfelelően eljárási szabálysértés vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben felsorolt eljárási szabálysértések között szerepel. [22] A II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványban helytállóan hivatkozott arra, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg, így a Be. 608. §
(1)bekezdés e) pontja alapján, ha a bíróság az eljárás megszüntetéséről a Be. 567. §
(2)bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette. [23] Kizárólag az ekként megjelölt jogszabályi hivatkozás azonban jelen ügyben felülvizsgálatra két okból sem vezethetne. [24] A felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat kivételes jellegét a büntetőeljárási kódex a támadható határozatok körének, a jogorvoslat okainak, a felülbírálat terjedelmének korlátozásával biztosítja, és ehhez megfelelően az általános eljárástól eltérő eljárási szabályokat is alkot. [25] Amint arra a Kúria már utalt, a Be.
  1. §-a szerint felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, a törvényben szigorúan meghatározott okokból. A jelen ügyben harmadfokon jogerőre emelkedett Kúria 2.Bfv.1.522/2023/14-I 5 ügydöntő határozat megszüntető rendelkezést nem tartalmaz, nem létező rendelkezés felülvizsgálata pedig fogalmilag kizárt. [26] E kvázi tárgyi akadályon túl maga a jogszabályi hivatkozásként megjelölt felülvizsgálati ok sem adhatna alapot érdemi felülvizsgálatra, miután a másodfokú bíróság eljárást megszüntető rendelkezése nem az indítvány által hivatkozott, a Be.
  2. §
(2)bekezdésén, hanem a Be. 567. §
(1)bekezdés f) pontján alapul. {másodfokú ítélet [148]}. [27] E rendelkezés – és ezt az indítvány sem vitatja, hiszen éppen ebben a körben tesz kifogást – ad lehetőséget az eljárás megszüntetésére olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Azonban e rendelkezés, vagyis a Be. 567. §
(1)bekezdés f) pontja az abszolút eljárási szabálysértések törvényi felsorolásában nem szerepel; a Be. 608. §
(1)bekezdés e) pontja ugyanis – az indítvány szempontjából relevánsan – a Be. 567. §
(1)bekezdés a)-
  1. b)és
  2. g)pontját, valamint
(2)bekezdését rögzíti jogszabályi hivatkozásként. [28]
  1. A Kúria a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt a tartalma szerint vizsgálja és jár el abban az esetben is így, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője nem vagy tévesen jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálatát kezdeményezi. [29] A beadványokat, nyilatkozatokat nem a megnevezésük, hanem mindenkor a tartalmuk alapján kell megítélni és értelmezni, ezért a beadvány jogi jellegének megítélése – különösen a jogban járatlan előterjesztő esetén – a tartalmának gondos vizsgálatát teszi szükségessé. [30] Jelen esetben pedig a tartalmi vizsgálat alapján a felülvizsgálati indítvány előterjesztésének szövegszerűen és egyértelműen is megfogalmazott oka a terhelttel szemben folytatott büntetőeljárásban a vádelv megsértése. A II. rendű terhelt állítása szerint a másodfokú bíróság ugyanis a kábítószer birtoklása vétsége miatt indult büntetőeljárást úgy szüntette meg, hogy e bűncselekmény miatt a Pest Vármegyei Főügyészség nem emelt vádat, ezért a másodfokú bíróság a kábítószer birtoklása vétségéről való rendelkezésével – még úgy is, hogy egyébként az eljárást e bűncselekmény miatt megszüntette – a vádon túlterjeszkedett. Az indítvány állítása ténylegesen azon alapul, hogy a II. rendű terhelttel szemben a bírósági eljárás alapját képező, a Pest Megyei Főügyészség Nf.328/2018/80-I. számú vádirata a Btk.
  2. §
(1)és
(6)bekezdés szerinti kábítószer birtoklásának vétsége miatti minősítést nem tartalmazta, ekként arra vád sem létezik. [31]
  1. A
  2. július 1-jével hatályos büntetőeljárási törvény alapján a váddal kapcsolatban felülvizsgálati okot képez, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg [Be.
  3. §
(2)bekezdés c) pont]. Következésképp a jogerős ítélet eljárási feltétele, hogy annak alapja az arra jogosult által emelt vád legyen; ennek hiánya a felülvizsgálati ok. Ekként – ahogyan azt a Kúria már korábbi határozataiban is rögzítette – ez a feltétlen eljárási szabálysértés nemcsak akkor valósul meg, ha a vádat nem jogosult – a jelen ügyben, a közvádra üldözendő cselekmény kapcsán, a Be. 25. §
(1)bekezdése szerinti közvádló, az ügyészség – emelte, de akkor is, ha a bíróság az adott személlyel szemben és az adott cselekmény tekintetében (bárki által emelt) vád hiányában jár el és mondja ki a terheltet bűnösnek olyan cselekményben, amelyet a vád nem tartalmazott {Kúria Bfv.II.785/2020/
  1. [24] (BH 2021.66.), Kúria Bfv.II.376/2021/
  2. [29], Bfv.III.380/2022/
  3. [69], Bfv.II.262/2023/
  4. [46]}. Ekként a II. rendű terhelt indítványa alapján a hivatkozott okból van helye felülvizsgálatnak. [32] Ugyanakkor jelen ügyben az indítvány erre való hivatkozása nem helytálló. [33] A Be.
  5. §
(1)bekezdése szerint a bíróság vád alapján ítélkezik, a
(2)bekezdés szerint a bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet, míg a
(3)bekezdés szerint Kúria 2.Bfv.1.522/2023/14-I 6 a bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet, és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz. [34] A Be. 6. §
(3)bekezdése a bíróság vádhoz kötöttségét személyi és tárgyi értelemben is meghatározza. A tárgyi vádhoz kötöttség azt jelenti, hogy a bíróság kizárólag olyan cselekményt, olyan tényt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz. A vád törvényes eleme a vád tárgyává tett cselekmény leírása [Be. 422. §
(1)bekezdés b) pont]. A vád kereteit ez szabja meg (Kúria Bhar.II.479/2023/22.). [35] A vád tárgyává tett cselekmények jogi minősítése, amely tartalma szerint valójában a cselekmény jogi minősítésére tett ügyészi indítvány, a bíróságot – mint akár a bizonyítás során más ügyészi indítvány – nem köti. A Be. helyes értelmezése alapján a bíróság nincs kötve a vád tárgyává tett cselekmény – vádló által indítványozott – Btk. szerinti jogi minősítéséhez, attól belátása szerint eltérhet, illetve törvényi kötelezettsége a vádtól eltérő minősítés lehetőségének vizsgálata (2/
  1. számú BK véleménnyel felülvizsgált 1/
  2. BK vélemény A/I/3/b. pontja). [36] Ekként a vádelv és a vádhoz kötöttség idézett követelménye folytán végső soron a vád tárgyává tett magatartás az elbírálandó, vagyis az, hogy amit a bíróság a bűnösség ténybeli alapjaként elfogadott, az eredeti vádiratban az ügyészség vád tárgyává tette-e, illetve, ha vádmódosítás történt, úgy ebben a körben a vád tárgyává tett tények köre, leírása módosult-e. [37] Mindemellett a vádelv nem jelent minden részletre kiterjedő szükségszerű azonosságot a vádban leírt és az ítéletben megállapított történeti tények között, nem követelmény a teljes történeti azonosság sem, annál is inkább, miután a bíróság nincs kötve a vádbeli minősítéshez, és az eltérő minősítés akár eltérő tényelemek megállapítását is szükségessé teheti az ítéletben. Jelen ügyben azonban még erre sem került sor, hiszen a bíróság által – a felülvizsgálattal érintett körben – megállapított tényállás a vádirati tényállással – lényegét tekintve – egyező. A tettazonosság tehát nem sérült, de ezt maga a felülvizsgálati indítvány sem vitatta. [38] Nem jelenti ugyanakkor a vád kereteinek túllépését a bíróság részéről a vádtól eltérő minősítés lehetősége, amellyel a bíróság már az előkészítő ülésen is élhet a Be.
  3. §-ában foglaltak szerint. E jogintézmény léte is éppen azon alapul, hogy az ügyészség cselekmény minősítésére tett indítványa a bíróság eljárásában kötőerővel nem bír. [39] Mindezek alapján nyilvánvalóan nem értékelhető a vádon túlterjeszkedésként, ha a bíróság egy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító elkövetési magatartás kapcsán a tettazonosság keretei között a vádiratban be nem minősített bűncselekményt is megállapít, vagy egy, a vádban egységként értékelt cselekményt halmazatként minősít. Jelen ügyben is ez a helyzet. [40] Az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság – a felülvizsgálati indítvány által sérelmezett körben – lényegében a váddal egyezően állapította meg a történeti tényeket, ekként a vádirati tényálláson történő túlterjeszkedés fel sem merül. A másodfokú ítéletben a II. rendű terhelt terhére rótt cselekmények Btk. szerinti minősítése tér el a vádiratban és az elsőfokú ítéletben írt minősítésektől, ez azonban, ahogyan a megnevezéséből is fakad, pusztán minősítési kérdés. [41] Az indítvány végső soron azt kifogásolta, hogy a kábítószer birtoklása vétsége tekintetében a vádirati és a jogerős ítéleti minősítés eltér egymástól. Ez azonban nem vonható a jelen ügyben a felülvizsgálati indítvány benyújtásának alapjául szolgáló ok, az arra jogosult által emelt vád hiányának fogalomkörébe, miután az eltérés kizárólag minősítésbeli és nem ténybeli. Kúria 2.Bfv.1.522/2023/14-I 7 [42]
  4. A felülvizsgálati indítvány tartalmi okával összefüggésben hivatkozott a Legfőbb Ügyészség átiratában és a II. rendű terhelt is, az ügyészségi átiratra tett észrevételében a Be.
  5. §
(2)bekezdés d) pontját érintő,
  1. március 1-jével hatályba lépett módosítására. [43] A módosítás e felülvizsgálatra vezető ok normaszövegét oly módon érintette, hogy azt a Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással egészítette ki. A Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette. Ezzel párhuzamosan módosult a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja is, amelynek szövege immáron –
  1. március
  2. napja óta – akként szól, hogy eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta. [44] E módosítás a normavilágosság követelményének való megfelelést szolgálta, amelyet a Legfőbb Ügyészség által is helyesen idézett, a módosítás végső előterjesztői indokolása támaszt alá. Az szerint ugyanis az általános vádon való túlterjeszkedés sérelme miatti jogorvoslat „önálló” jogcíme nem állt rendelkezésre. Következésképpen a vádon túlterjeszkedésnek jogorvoslata – éppen az arra jogosult által emelt vád hiányának okán – eddig is volt, csak önálló jogcíme nem, ezt pótolta a jogalkotó, immáron 2024. március 1jével egyértelművé téve és különválasztva a vádon való túlterjeszkedés és az arra nem jogosult által emelt vád jogi fogalmait. [45] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [46] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [47] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.