A határozat elvi tartalma: A közhatalmat gyakorló személyek esetében főszabály az, hogy a felvétel hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható. Kivételt az képez, ha a felvétel az emberi méltóságot sérti. Közhatalmat nem gyakorló személyek esetében a főszabály, hogy képmásuk közzétételéhez szükséges a hozzájárulásuk. Kivétel ez alól, ha a képmás közzététele közszerepléssel függ össze. A felhasználáskor való hozzájárulás alóli mentesülés körében vizsgálandó, hogy a felvétel nyilvános közéleti szereplésről készült-e, ill. képmásuk felhasználására a közügyek szabad vitatása körében került-e sor. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.335/2022/
- A felperesek: I. rendű (I. r. felperes neve) ((lakcím)) II. rendű: (II. r. felperes neve) ((lakcím)1) III. rendű: (III. r. felperes neve) ((lakcím)2.) IV. rendű: (IV. r. felperes neve) ((lakcím)3.) A felperesek meghatalmazott (Y) képviselője: Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Gábor László ügyvéd, iroda címe) Az alperes: alperes neve (lakcíme.) Az alperes meghatalmazott (Y) képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd, iroda
- címe) A per tárgya: Képmáshoz való jog érvényesítése (képmásper) Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.145/2022/
- A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: Alperes 7.P.20.145/2022/
- ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – a Nemzeti Adóés Vámhivatal illetékbevételi számlájára – 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat meghozatalát követő
- napon válik esedékessé. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 2 Indokolás A tényállás [1] I. rendű felperes önálló bírósági végrehajtó, a II-IV. rendű felperesek az alkalmazottai. Az alperes a (párt neve) elnöke, országgyűlési képviselő. A (párt neve) tagja, (párttag neve) és az álnéven regisztrált I. rendű felperes a facebook oldalán üzenetváltásba került. Az I. felperes személyének beazonosítását követően (párttag neve) két személy társaságában
- január 11-én megjelent az I. rendű felperes végrehajtói irodájában, az I. rendű felperessel interjút készítettek, amelyet videófelvételen rögzítettek. Az I. rendű felperes messenger üzenetben több alkalommal kérte (párttag neve)t, hogy a nyilvánosságra hozatalt megelőzően jóváhagyása céljából mutassa be a szerkesztett végleges kép- és hanganyagot. Erre azonban nem került sor. [2] Az alperes az I. rendű felperessel készített interjút is tartalmazó kép- és hangfelvételt tett közzé
- január 16-án a www.youtube.com/(...) oldalon „............, de mi nem állunk le” címmel, amelyet utóbb – az I-IV. rendű felperesek által kezdeményezett és a szolgáltató által folytatott adatvédelmi vizsgálat hatására – eltávolított. [3] Az alperes
- június
- napján a (....) linken „Megfenyegetett minket a szervezet, de mi nem állunk le!” címmel tette közzé a korábbival egyező tartalmú, az I. rendű felperessel készített interjút is tartalmazó kép- és hangfelvételt. [4] A videófelvétel indító képsorában 0:00 perctől 0:16 másodpercig az I. rendű felperessel készült interjúrészlet került bevágásra, majd a (X) Tudományegyetem (Y) Karának dékánjával készített beszélgetést tartalmaz. Ezt követően az alperes és (párttag neve) konferálta fel az I. rendű felperessel és a (Y) kar dékánjával készített interjúkat. Az alperes elmondja, hogy a (párt neve) indította el „azt a lavinát, ami végül a szervezet bukásához vezetett”… Beszámolt arról, hogy ezzel összefüggésben (párttag neve)t egy végrehajtó névtelenül fenyegetni kezdte kérte beszélgető partnerét ennek részletezésére. Ezt követően (párttag neve) elmondta, hogy a közszereplő facebook oldalára írt egy ismeretlen nevű ember, aki őt megfenyegette, idézett a neki küldött üzenet tartalmából. Közölte, sikerült kiderítenie, hogy az illető (település neve)i végrehajtó, aki az I. rendű felperes. Az alperes azzal folytatja, hogy (párttag neve), (személy neve) társaságában felkereste az I. rendű felperest a (település neve)i irodájában a fenyegető üzenetekkel való szembesítése céljából. [5] Ezt követően a videófelvétel 5:12 percnél látható, hogy (párttag neve), (személy neve) és a felvételt készítő személy belép az I. rendű felperes végrehajtói irodájába. A felvételen látható az I. rendű felperessel készült interjú, a felvételen az irodában tartózkodó II., III. és IV. rendű felperesek is látszanak több alkalommal. [6] Az alperes
- június
- napján a (.....) link alatt tette közzé „A (..) nagyúr közbelép” című videót, abban beszámolt a
- január
- napján feltöltött videó kapcsán tett felperesi intézkedésekről, az adatvédelmi panaszról és a videónak a youtube csatornáról való eltávolításáról. Tájékoztatta a nézőket, a „cenzurázatlan” rumble csatornára vitte át és töltötte fel ugyanezt a felvételt. Háttérként bevágásra került – egyebek mellett – a végrehajtó irodában készített felvétel I. és a IV. rendű felperest is ábrázoló részlete. [7] Az I. rendű felperes és az alperes között a Szegedi Törvényszék előtt ( ). szám alatt peres eljárás van folyamatban, amelyben az I. rendű felperes keresetében az alperes a (.....) oldalán „............, de mi nem állunk le” videóban tett valótlan tényállítások miatti jóhírnevéhez fűződő személyiségi jogának, valamint a képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogának megsértésének megállapítását, és az alperesnek a jogsértés abbahagyására, a jogsértő videó törlésére, és a további jogsértéstől való eltiltásra kötelezését Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 3 kérte. A képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog megsértését arra alapította, hogy annak ilyen tartalmú nyilvános közzétételéhez nem adta a hozzájárulását. A kereset és az ellenkérelem [8] Az I., II., III. és IV. rendű felperesek keresetükben kérték, a bíróság állapítsa meg az alperes azzal, hogy a
- június
- napján a (........) linken elérhető a képmásukat tartalmazó videófelvételt az engedélyük nélkül közreadta, megsértette a képmáshoz való személyiségi jogukat. Kérték az alperest kötelezni a jogsértő magatartás abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltására. [9] Ezt meghaladóan az I. és a IV. rendű felperesek kérték annak megállapítását, hogy az alperes a
- június
- napján a (........) linken közzétett „A (..) nagyúr közbelép” című a képmásukat ábrázoló videófelvétel engedély nélküli közreadásával megsértette a képmáshoz való személyiségi jogukat. Kérték az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra kötelezni. [10] Kérték továbbá az alperest a sérelmes helyzet megszüntetésére kötelezni a videófelvételek törlésével. [11] Előadták, hogy (párttag neve) két másik személy jelenlétében az I. rendű felperessel a végrehajtói irodában készített interjút, amely videófelvételen került rögzítésre. Az alperes a hozzájárulásuk beszerzése nélkül töltötte fel az egyes portálokra az őket is ábrázoló felvételt. Hangsúlyozták, a pert megelőzően az interjút készítő (párttag neve)tól a II-IV. rendű felperesek kérték arcképük kitakarását, miután az sikerre nem vezetett, az adatvédelmi hatósághoz fordultak, a Youtube-nál adatvédelmi panasszal éltek, ezért került eltávolításra e portálról a sérelmezett videófelvétel. Az alperes ennek ellenére ismételten közzétette a videófelvételt, illetve annak egyes részleteit. Keresetük jogalapját a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. tv. (Ptk.) 2:
- §-ára, 2:
- §-ára, 2:
- §-ára és 2:
- §-ára alapították. [12] Az alperes alaki védekezésében a per megszüntetését kérte, mert a felperesek keresete nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseinek, jogállításuk következetlen. [13] Érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az I. rendű felperes mint önálló bírósági végrehajtó közfeladatot ellátó személy, az interjú a végrehajtói kar elnökének büntetőeljárásával összefüggésben napvilágot látott és közügynek tekinthető társadalmi vita feltárása során készült. Az I. rendű felperes emiatt ún. kivételes közszereplő, ezért az Alkotmánybíróság 28/2014., 16/2016., 17/2016., 3/
- AB határozataiban, valamint a BH2022/8/
- számú eseti döntésében kifejtettekre tekintettel, a hozzájárulásával készült kép- és hangfelvétel felhasználásához külön engedélyre nem volt szükség. Utalt arra, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. tv. (Smtv.)
- §
(2)bekezdése értelmében a kép- és hangfelvétel felhasználása akkor lenne letiltható, ha annak tartalmát a közreadó megváltoztatta volna. [14] Állította, a II-IV. rendű felperesek kereshetőségi joggal nem rendelkeznek, mert a videófelvétel alapján nem ismerhetők fel. Ettől eltérő álláspont esetén a végrehajtói iroda alkalmazottaiként közfeladatot láttak el, ezért ugyancsak ad hoc közszereplőnek minősültek, ezért a képmásuk felhasználásához engedélyre nem volt szükség. Az elsőfokú bíróság ítélete Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 4 [15] Az elsőfokú bíróság a 7/II. sorszámú végzésében az I. rendű felperes és az alperes relációjában a (.....) oldalon közzétett „............, de mi nem állunk le” megjelölésű videóval összefüggésben az eljárást megszüntette. [16] Ítéletében megállapította, az alperes azzal, hogy a
- június
- napján a (........) alatt közétett videófelvételen a II-IV. rendű felperesek, míg a
- június
- napján a (.....) linken megjelentetett „A (..) nagyúr közbelép”című videóban az I. és a IV. rendű felperesek képmását az engedélyük nélkül felhasználta, megsértette a II-IV. rendű, illetve az I. és IV. rendű felperesek képmáshoz való személyiségi jogát. [17] Kötelezte az alperest mindkét videófelvétel tekintetében a jogsértés abbahagyására, valamint a további jogsértéstől az alperest eltiltotta. [18] Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a (....) alatt közzétett videófelvételről törölje a II-IV. rendű felperesek, a (.....) linken megjelent „A (..) nagyúr közbelép” című videóból pedig az I. és a IV. rendű felperes képmását. [19] Ezt meghaladóan az I-IV. rendű felperesek keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-IV. rendű felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 203 200 Ft perköltséget, valamint az államnak 36 000 Ft eljárási illetéket. [20] Határozatának indokolásában megállapította, a képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jog védelemben részesítésének a célja az ábrázolt személy döntési autonómiájának biztosítása annak érdekében, hogy képe és/vagy hangja ne kerülhessen olyan nyilvánosság elé, amelynek azt nem szánta. Ezért a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése főszabályként a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulását kívánja meg. Ez alól a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése az ún. tömegfelvételek és a nyilvános közéleti szereplésről való tudósítás esetén enged kivételt. Rámutatott, az I. rendű felperes (párttag neve)val készült interjú során a képmása és hangja rögzítéséhez, vagyis a felvétel elkészítéséhez hozzájárult. A háttér képeken feltűnő II-IV. rendű felperesek azonban sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem adták hozzájárulásukat a felvétel készítéséhez. Alaptalannak ítélte az alperesnek a felperesek kereshetőségi jogának hiányára történő hivatkozását. Megállapította, hogy a II-IV. rendű felperesek mindazok számára, akik őket ismerik felismerhetők, beazonosíthatók. Ebből következően a II-IV. rendű felperesek tekintetében az őket ábrázoló képfelvételek a hozzájárulásuk nélkül készültek és kerültek felhasználásra. Kiemelte, nem az alperes volt a felvételek készítője, és nem is kérte a felperesek hozzájárulását a felvételek közzétételéhez. [21] Alaptalannak találta az alperesnek azt a védekezését, hogy szükségtelen volt a felperesek hozzájárulása a képmás felhasználásához. Rámutatott, az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a sajtószabadság és az emberi méltóság védelmén alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközés feloldásának a lehetőségével és az értelmezési határok kijelölésével. Határozatának indokolásában a 7/
- (III. 7.), a 3001/
- (I. 10.), a 3145/
- (V. 7.) és a 26/
- (VII. 23.) AB határozatokban meghatározott szempontrendszert vizsgálta. Rámutatott, az Alkotmánybíróság ezeket az értelmezési elveket a sajtószabadság körében fejtette ki, az alperes azonban nem sajtószerv. Megállapította, az I. rendű felperes mivel állami kényszer gyakorlója, közfeladatot lát ugyan el, azonban sem ő, sem pedig a II-IV. rendű felperesek nem minősülnek közszereplőnek. Utalt arra, az Alkotmánybíróság a 26/
- (VII. 23.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a közszereplő fogalmi körébe nem tartozó egyes személyek, akiknek lehetősége nyílik egy-egy közéleti vita aktív alakítójává válni, az ún. kivételes közszereplők. Az Alkotmánybíróság a médiaszereplőket sorolta ebbe a kategóriába. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 5 [22] Az alperes „A (..) nagyúr közbelép” címen közzétett videófelvételen a végrehajtói kar elnöke elleni büntetőeljárással összefüggésben osztja meg a végrehajtók tevékenységével kapcsolatos álláspontját. Ennek keretében adta közre vágóképként a videófelvételt hang nélkül. Megállapította, a felvetett téma közügynek, közérdeklődésre számot tartó ügynek minősül, azonban az I. rendű felperesre, illetve a továbbiakban megjelölt személyekre vonatkozó nyilatkozatok alperesi véleménynyilvánítást tartalmaznak és az nem kötődik szorosan a végrehajtókat érintő alperes által vélt korrupciógyanúhoz. Ebből következően az I. rendű felperes nem vált a közéleti vita aktív alakítójává, az interjú rögzítéséhez, a felvétel készítéséhez való hozzájárulása nem jelenti médiaszereplés vállalását és ezáltal nem tekinthető kivételes közszereplőnek sem. Így az I. rendű felperes engedélye nélkül véleménynyilvánítása illusztrálására az alperes nem használhatta volna fel az I. rendű felperesről készült videófelvétel-részletet. A fellebbezés és fellebbezési kérelem [23] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte. [24] A másodfokú bíróságtól a Pp.
- §
(3)bekezdés c), és d) pontja szerinti felülbírálati jogkör gyakorlását kérte. Jogszabálysértésként a Pp. 346. §
(5)bekezdését, Ptk. 2:42. §
(3)bekezdését, 2:
- §-át, 2:
- §-át és az Alaptörvény IX. cikkét jelölte meg. [25] Érvelése szerint az elsőfokú ítélet indokolása súlyos okszerűségi fogyatékosságban szenved és ezáltal sérti a Pp.
- §
(5)bekezdését. Az indokolás [31] pontjában megállapítja, hogy az I. rendű felperes a képmása és hangja rögzítéséhez hozzájárult. Ennek ellenére az I. rendű felperes esetében is megállapítja a jogsértést anélkül, hogy feloldaná az ellentmondást a hozzájárulás ténye, és a Ptk. 2:
- §-ának sérelme között. [26] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a 3145/
- (V. 7.) AB határozatot, ezáltal tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperesek nem közszereplők. Kiemelte, az ítélet [36] pontjában a bíróság megállapította, hogy a végrehajtó mint az állami kényszer gyakorlója közfeladatot lát el. Ez ellentétben áll az utolsó mondatában levont konklúzióval, így sérti az okszerű indokolás követelményét. [27] Az elsőfokú bíróság a hivatkozott alkotmánybírósági határozatból tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a kivételes közszereplői minőség csak a médiaszereplőnek vonatkoztatható. Ilyen kitételt a határozat indoklása nem tartalmaz. [28] Sérelmezte, hogy az elsőfokú eljárásban hivatkozott Info tv.
- §
(1)–
(2)bekezdésére az ítélet indokolása nem reflektált, míg az egyéb védekezésének alapjául előadott Alkotmánybírósági határozatokat – amelyek egyértelművé teszik, hogy az állami kényszer gyakorlói közhatalmat gyakorló személyek és attól függetlenül kivételes közszereplők, hogy vállalnak-e kifejezett médiaszereplést, az elsőfokú bíróság – ignorálta. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta a BH
- 8.
- eseti döntésben kifejtett elvi tételt, amely szerint a közszereplőket is megillető személyiségvédelmi eszközök és a véleménynyilvánítás szabadsága határának megvonása esetén nem lehet az egyes személyiségi jogok között különbséget tenni. Változatlan álláspontja szerint, mivel a II-IV. rendű felperesek az I. rendű felperes végrehajtói irodájának alkalmazottai, kivételes közszereplői minőségük illeszkedik a perbeli videószerepléshez. [29] Az ítélet [38] pont utolsó mondatában levont következtetés az elemi logika szabályainak is ellentmond, mert elismeri ugyan az I. rendű felperes explicit hozzájárulását, ugyanakkor azt az okfejtést rögzíti, miszerint ez nem jelenti azt, hogy médiaszereplést vállalt, ennek hiányában nem tekinthető kivételes közszereplőnek. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 6 [30] Ugyancsak téves következtetést vont le az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felvétel nem a közfeladat ellátása során végzett tevékenységről készült. A felvétel ugyanis nem vitásan hivatali időben, az I. rendű felperes végrehajtói irodájában készült, a II-IV. rendű felperesek pedig az iroda alkalmazottai. Azt az elsőfokú bíróság sem teszi vitássá, hogy a perbeli felvétel tartalma, az „alaptéma” közügy. Ehhez képest a bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az I. rendű felperes egyúttal a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar mint köztestület tagja, így közfeladata nem választható el a kar tagjainak a kar működésétől. [31] Téves az a megállapítás is, hogy az alperes nem sajtószerv. Az alperes videó csatornája médiaigazgatási szempontból valóban nem az, polgári (Y) szempontból azonban ez nem így van, a 28/
- (IX. 29.) AB határozat a sajtót a szólásszabadság intézményének nevezi. A 19/
- (V. 30.) AB határozat a sajtószabadságot úgy definiálja mint a vélemények terjesztésének, a véleményeknek közönséghez, a nyilvánossághoz eljuttatásának a szabadságát. Ez az intézmény a médiaigazgatási sajtószerveken kívül felöleli az online közösségi platformokat, videócsatornákat is. Ez alapozta meg a közösségi oldal működtetőjének felelősségét a Kúria Pfv.20.794/2016/
- számú eseti döntésében. Ha az alperes nem minősül sajtószervnek, úgy a per megszüntetésének van helye és a felperesnek a felvételt készítő személyeket kellett volna perelnie. [32] A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. [33] Hangsúlyozták, az I. rendű felperes hallgatólagosan hozzájárult a kép- és hangfelvétel készítéséhez, ezért tartalmaz ilyen megállapítást az elsőfokú ítélet [31] pontja. Ahhoz azonban nem járult hozzá, hogy az alperes azt önkényesen megvágva közzé tegye. Ennek tényét rögzíti az ítélet [33] pontja. [34] Az I. rendű felperes kivételes közszereplői minőségét nem alapozza meg a végrehajtó irodájának tárgyalójában készült olyan manipulált videó, amelynek során az I. rendű felperes nem vitásan általános szakmai kérdésekre irányuló beszélgetésre számítva hallgatólagosan egyezett bele. Ugyancsak nem foghat helyt az alperesnek az az érvelése, hogy a II-IV. rendű felperesek mint a végrehajtói iroda alkalmazottai kivételes közszereplők lennének. Az alperes perbeli védekezésének ellentmond az, hogy a csatornáján fellelhető összes végrehajtókkal kapcsolatos videóban kitakarásra kerültek ezek a személyek olyan esetben is, amikor a végrehajtó közfeladatot ellátva, hivatalból foganatosít birtokbaadást. [35] A kivételes közszereplői minőséget nem alapozza meg az sem, hogy a „alaptéma” közügy, mert a sérelmezett videók egyikének sem alaptémája az. [36] Kiemelték, az alperes nem vitatta, hogy az interjú készítőivel közölte, a korrupciós botránnyal kapcsolatban a Kar arra jogosult személye nyilatkozhat. [37] Kiemelték, az interjúkészítők megérkezésekor az I. rendű felperes nem látott el közfeladatot, a felvétel készítése is csak részben zajlott ügyfélfogadási időben. [38] Nem értelmezhető az alperesnek az az állítása, hogy polgári (Y) szempontból az alperes nem sajtószervnek minősül, mindemellett a képmással visszaélést nem kizárólag sajtószerv követhet el. Elfogadhatatlannak tartották a per megismétlésével kapcsolatos okfejtést. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [39] A fellebbezés alaptalan. [40] A fellebbezés alapján az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, az elsőfokú bíróság jogszabálysértően állapította-e meg, hogy az alperes a felperesek képmását Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 7 tartalmazó felvétel hozzájárulásuk nélküli felhasználásával megsértette a felperesek képmáshoz való személyiségi jogát. [41] A Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése szerint a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A
(2)bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A képmáshoz fűződő jog védelmére vonatkozó szabályokat a közéleti szereplők személyiségvédelmére vonatkozó szabállyal együttesen kell alkalmazni. A Ptk. 2:44. §
(1)bekezdése szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A
(2)bekezdés kimondja, a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel, vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. [42] A perben nem volt vitatott, hogy az I. rendű felperes (párttag neve)nak hozzájárulását adta a felvétel készítéséhez. A felvétel elkészítéséhez megadott hozzájárulás a józan ész szabályai szerint jelenti egy bizonyos körben a felhasználáshoz adott hozzájárulást is. Az azonban, hogy az I. rendű felperes a felvétel (párttag neve) által történő felhasználásához hozzájárult-e, és milyen keretek között, a jelen jogvita elbírálása szempontjából közömbös. A képmás felhasználásához való hozzájárulást nem lehet kiterjesztően értelmezni. A képmás elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti a felhasználáshoz történő hozzájárulást is, mert utóbbinak konkrétnak és célhoz kötöttnek kell lennie (BDT
- 3130.II.). A felperesek a jelen perben a képmáshoz való joguk megsértését, a róluk készült felvétel alperes által történő felhasználására alapították, az pedig a perben nem volt vitatott, hogy a felperesek egyike sem adta ahhoz a hozzájárulását az alperesnek. Nincs tehát ellentmondás az ítélet [31] pontjában írtak és az elsőfokú bíróság jogsértést megállapító döntése között. [43] Mindezek után azt kellett vizsgálni, hogy az alperes az általa megjelölt indokból mentesült-e a hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól. [44] Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozataiból kitűnően a közhatalmat gyakorló személyek (és a közéleti politikusok) esetében a személyiségvédelem mindenki máshoz képest szélesebb körben való korlátozottsága a szólás és a sajtószabadság érdekében minősül indokoltnak [7/
- (III. 07.) AB határozat indokolás
(56)bekezdés]. [45] Az alperes attól, hogy az általa működtetett internetes felületen különböző tartalmakat jelentetett meg, nem minősül médiaszolgáltatónak [Smtv. 1. §
(2)bekezdés], tevékenysége pedig nem médiaszolgáltatás [Smtv.
- § )1) bekezdés], ezért az általa közzétett tartalmak kapcsán a sajtószabadság fokozott védelme nem érvényesül. [46] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közhatalmat gyakorló személyekről közhatalom gyakorlása során készült felvétel esetén a fő szabály az, hogy a felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható. Kivételt az képez, ha a felvétel az emberi méltóságot sérti. Közhatalmat nem gyakorló személyek esetében a fő szabály, hogy képmásuk közzétételéhez a hozzájárulásuk szükséges. Ez alól kivételt jelent, ha a képmás közzététele közszerepléssel függ össze [019/
- (I. 28.) AB határozat [33]. [47] A felhasználáshoz való hozzájárulás alóli mentesülés körében vizsgálandó, hogy a felvétel nyilvános közéleti szereplésről készült-e, a felperesek közéleti szereplőnek minősülnek-e, illetve képmásuk felhasználására a közügyek szabad vitatása körében került-e sor. [48] A bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárás során az állam által a konkrét egyedi ügyben fennállónak tekintett, elismert és kikényszeríthető alanyi jogot a törvény által Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 8 biztosított kényszer alkalmazása révén juttatja érvényre. Ebből következően nem vitásan közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó személy. Az alperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatok [28/
- (IX. 29.), 16/
- (X. 20.), 17/
- (X. 20.), 3/
- (II. 25.) AB határozatok] abban a kérdésben foglaltak állást, hogy a közfeladatot ellátó személyekről az e tevékenységük ellátása során készült felvételek a hozzájárulásuk nélkül felhasználhatók, ebből következően a közfeladatot ellátó személy személyiségi jogai korlátozáshatóságának magasabb szintje a közfeladatainak ellátása körében érvényesül. Helytállóan állapította azonban meg az elsőfokú bíróság, hogy a (párttag neve)val folytatott beszélgetés e tevékenységen kívül esik, annak helyétől és időpontjából függetlenül. Az megállapítható, hogy a beszélgetés apropója a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetője elleni büntetőeljárással összefüggésben a végrehajtók tevékenysége körül az I. rendű felperes és (párttag neve) között kialakult vita. Az alaptéma tehát kétségtelenül társadalmi közérdeklődésre tart számot, ezért e beszélgetés az azt érintő részében közéleti vita része lehet. Az I. rendű felperes és az alperes relációjában azonban a másodfokú eljárás tárgya a „A (..) nagyúr közbelép” című videóban történt képfelhasználás. Ez nem kapcsolódik az említett közéleti vitához, ebben az alperes lényegében a
- január 16-án közzétett kép- és hanganyag eltávolításáról és annak körülményeiről számol be és fejti ki a véleményét. [49] Abban az esetben, ha az I. rendű felperes ún. kivételes közszereplői minősége a (párttag neve)val készült beszélgetés kapcsán megállapítható, az sem teszi jogszerűvé képmásának hozzájárulás nélküli felhasználását az attól eltérő tartalmú közléshez. A közszereplőről készült felvétel közzététele a jogosult képmáshoz fűződő, törvény által védett rendelkezési jogát csak a közügyek tárgyalhatósága érdekében szükséges mértékben, azzal arányosan korlátozhatja (BDT
- 3693.I.). „A (..) nagyúr közbelép” című videóval az alperes által kifejezésre juttatni kívánt tartalom a felperes képmásának közlése nélkül is megvalósulhatott volna. [50] Az a tény, hogy az I. rendű felperes végrehajtói minőségében tagja a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, amely az önálló bírósági végrehajtók önkormányzati és érdekképviseleti szerve, még nem teszi közszereplővé. [51] Az alperes alaptalanul kifogásolta az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló
- évi CXII. tv. (Info tv.)
- §
(1)és
(2)bekezdésének figyelmen kívül hagyását. A 26. §
(1)bekezdése szerint az állami, vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, vagy személynek (a továbbiakban együtt: feladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A
(2)bekezdés a közérdekből nyilvános adatok körét határozza meg. Ezek körében azonban nem sorolja fel a közfeladatot ellátó személy képmását. [52] Nem értelmezhető az alperes eljárás megszüntetésével kapcsolatos fellebbezési érvelése. Maga sem jelölte meg, hogy ezt az álláspontját milyen jogszabályhelyre alapítja. Utal az ítélőtábla arra, az alperes és (párttag neve) két különálló magatartást fejtett ki. A jelen pernek nem tárgya, hogy (párttag neve) sértett-e személyiségi jogot. Az alperes önálló felelősséggel tartozik a hozzájárulás nélküli felhasználásért. [53] A másodfokú eljárásban már nem volt vitatott a közzétett felvételeken a II-IV. rendű felperesek felismerhetősége, azt az alperes fellebbezésében nem vitatta. [54] A II-IV. rendű felperesek nem látnak el közhatalmi tevékenységet. Az érintett közéleti vitának sem részesei. [55] Nemcsak a felvétel készítéséhez, hanem annak jogszerű felhasználásához is kifejezett és határozott hozzájárulás szükséges az ábrázolt személy részéről (BDT2007. 1682). A róluk Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.335/2022/6-I. 9 készült felvétel – függetlenül attól, hogy ahhoz hozzájárulásukat adták-e – engedélyük nélküli felhasználása jogsértő. Ezért az elsőfokú bíróság az ő vonatkozásukban is jogszabálysértés nélkül állapította meg a képmáshoz való jog sérelmét. [56] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [57] Felszámítás hiányában a felperes másodfokú eljárással kapcsolatos költségeit a Pp. 83. §
(5)bekezdése alapján maga viseli. [58] A fellebbezés eredménytelensége folytán az alperest kötelezte az ítélőtábla a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján. [59] Az ítélőtábla tájékoztatja az alperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú számlájára kell megfizetnie, annak során közleményként fel kell tüntetni adóazonosító számát, valamint az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot. [60] Figyelmezteti az alperest, ha az illetéket annak esedékességekor nem fizeti meg, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint késedelmi pótlékot kell fizetnie. [61] A polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2023. január 1. napjától hatályos 3. §
(2)bekezdése értelmében az előzetesen meg nem fizetett eljárási illetéket már nem az adóhatóság erre irányuló külön felhívására kell megfizetni, hanem az illeték viseléséről döntő jogerős határozat rendelkezése alapján. Erre tekintettel az alperesnek az elsőfokú eljárási illetéket a másodfokú eljárási illetékkel egyező módon kell megfizetnie. Szeged, 2023. február 8. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró