← Magyarország

P.20316/2024/15 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.316/2024/15.szám A Balassagyarmati Törvényszék a Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. Melléthei-Barna Márton Ádám (1122 Budapest, Városmajor utca 46/A. fszt. 2.) által képviselt Felperes1 cím-) I. rendű, és Felperes2 (Cím3.) II. rendű felperesnek – dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. Kovács Loránd (1036 Budapest, Kolosy tér 1/B. 3/4.) által képviselt Alperes1 (cím9) alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a https.hu oldalon a

  1. napján „Cím” címen megjelent cikk miatt a https.hu oldalon a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel a cikk megjelenési helyén, azaz a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon, addig, amíg az eredeti cikk elérhető, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás” „A https.hu oldalon a
  2. . napján „Cím” címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy közszereplő édesapja, Felperes1 megkárosította személyt és tönkretette a családját, illetve megfenyegette őt. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy közszereplő édesapja a elenevezésű 1 Kft-be személy által befektetett 80 millió Ft-ot saját kezére játszotta és a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevére íratta. A valóság ezzel szemben az, hogy közszereplő édesapja nem károsította meg személyt, illetve a családját nem tette tönkre és nem fenyegette meg őt, a személy által a nevezett társaságba befektetett 80 millió Ft összeget nem játszotta saját kezére, a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat nem íratta saját nevére, ugyanis a vállalkozás tulajdonában nem is voltak ingatlanok”. „A http.hu oldalon a
  3. napján „Cím” címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy közszereplő nagybátyja, Felperes2 megkárosította személyt és tönkretette a családját, illetve megfenyegette őt. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy közszereplő nagybátyja a elenevezésű 1 Kft-be személy által befektetett 80 millió Ft-ot saját kezére játszotta és a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevére íratta. A valóság ezzel szemben az, hogy közszereplő nagybátyja nem károsította meg személyt, illetve a családját nem tette tönkre és nem fenyegette meg őt, a személy által a nevezett társaságba befektetett 80 millió Ft összeget nem játszotta saját kezére, a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat nem íratta saját nevére, ugyanis a vállalkozás tulajdonában nem is voltak ingatlanok.” Kötelezi a M.H. Zrt-t (cím10), mint az alperes tartalomszolgáltatóját, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesek részére egyetemlegesen 3.200.- (háromezer-kettőszáz) euró + ÁFA ügyvédi munkadíjat és 13.860.-(tizenháromezer-nyolcszázhatvan) Ft készkiadást, mint perköltséget. Kötelezi a M.H. Zrt-t, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg 36.000.-(harminchatezer) Ft eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.316/2024/15-V 2 Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a Balassagyarmati Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A határidő az ítélkezési szünet alatt is folyamatosan telik, az ítélkezési szünet előírásai jelen eljárásra nem alkalmazhatóak. Indokolás [1] Az I. rendű felperes ügyvéd, közszereplőnek, a pol. Párt alelnökének édesapja. A II. rendű felperes az I. rendű felperes testvére, közszereplőnek, a pol. Párt alelnökének a nagybátyja. A II. rendű felperes 2009-ben alapította meg a elnevezésű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t az akkori házastársával, névval közösen. A társaság 2014-ben nevet váltott, felvette a elenevezésű 1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevet arra tekintettel, hogy 2014-ben személy, a II. rendű felperes lányának, névnak akkori házastársa a társaságban 70%-os részesedést szerzett. Az I. rendű felperes ügyvédként látta el a elenevezésű 1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogi képviseletét különböző társasági jogi és egyéb ügyekben. A város belterület n helyrajzi szám alatti ingatlan
  4. októberéig a elenevezésű 1 Kft. székhelyéül szolgált. Az ingatlan
  5. szeptember
  6. napjáig ¾ részben Felperes2, ¼ részben név tulajdonában állt. Felperes2
  7. szeptember
  8. napján az ingatlanban fennálló 3/4 arányú tulajdoni hányadát elajándékozta Felperes1 részére. Az ingatlan korábbi tulajdonosai, Felperes2 és név
  9. április 19-én bérbeadóként bérleti szerződést kötöttek az akkori nevén elnevezésű Kft. bérlővel. A szerződés alapján a bérbeadók 10 évre bérbe adták a elnevezésű Kft-nek az ingatlant azzal, hogy ha a határozott időtartam leteltét követően a bérlő az ingatlant tovább használja, és ez ellen a bérbeadók 15 napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakoznak, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. A felek megállapodtak abban is, hogy a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt bérleti díjat nem fizet, mert a szerződésben kötelezi magát arra, hogy a bérlemény tárgyát képező ingatlanon
  10. december
  11. napjáig saját költségén a szerződés
  12. pontjában meghatározott beruházásokat hajtja végre. A szerződés
  13. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy a 10 éves bérleti jogviszony lejárta után a bérlőt nem illeti meg térítés a
  14. pontban körülírt értékemelő beruházásaival kapcsolatban, mert a felek megállapodása alapján a fizetendő bérleti díjban azt a felek elszámolták. A szerződés
  15. pontjában a bérbeadók hozzájárultak ahhoz, hogy a bérlő a bemutatott építési rajzoknak megfelelően a lakóházat és a gazdasági épületeket átalakítsa. Hozzájárultak ahhoz is, hogy a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt saját költségén további átalakítási, felújítási munkálatokat végezzen az ingatlanban. Amennyiben a bérlő által szükségesnek vélt munkálatok építési engedélykötelesek lesznek, a bérbeadók, mint tulajdonosok e munkálatok engedélyezéséhez hozzá fognak járulni. Az ingatlanon már meglévő felépítményhez a bérlő a város Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője által
  16. szeptember
  17. napján kiadott építési engedély alapján hozzáépített egy 3 helyiségből álló épületrészt. Ezt a beruházást a elenevezésű 1 Kft. eszközölte. Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.316/2024/15-V 3 [2]
  18. napján az alperes szerkesztésében a .hu oldalon megjelent a „Cím” című szerző nélküli írás. A cikk az alábbiakat tartalmazza: „Megtörte a csendet személy1, akit közszereplő nagybátyja és édesapja megkárosított. Az új baloldali politikus unokatestvérének volt férje a hírportálnek adott interjújában aláhúzta, a „nevezett család egy dologban egységes: agresszívek és hataloméhesek.” „Tönkretették a családomat és fenyegettek.” – idézte fel a nevezett családban töltött éveit a hírportálnak személy
  19. A férfi csaknem 10 évvel ezelőtt alapított közös főzdét közszereplő nagybátyjával, Felperes2fel. A cég jogi tanácsadója pedig közszereplő édesapja, nevezett felperes1- volt. személy1 az évek alatt több, mint 80 millió Ftot fektetett ebbe a vállalkozásba, azonban állítása szerint Felperes2 és nevezett felperes1- ezt az összeget saját kezükre játszották, a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevükre íratták. [3] A felperesek jogi képviselőjük útján a
  20. . napján ajánlott küldeményként postára adott, és aznap e-mailen az alperesi szerkesztőségnek elküldött, az alperes által
  21. . napján postai úton kézhez vett levelükben sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet terjesztettek elő, amelyben az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét kérték az alperestől „ A .hu oldalon a
  22. napján „Cím„ címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy közszereplő édesapja, Felperes1 és nagybátyja, Felperes2 megkárosította személyt és tönkretették a családját, illetve megfenyegették őt. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy közszereplő édesapja és nagybátyja a elenevezésű 1 Kft-be személy által befektetett 80 millió Ft-ot saját kezükre játszották, és a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevükre íratták”. A valóság ezzel szemben az, hogy közszereplő édesapja és nagybátyja nem károsította meg személyt, illetve családját nem tették tönkre és nem fenyegették meg őt, a személy által a nevezett társaságba befektetett 80 millió Ft összeget nem játszották saját kezükre, a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat nem íratták saját nevükre, ugyanis a vállalkozás tulajdonában nem is voltak ingatlanok.” [4] Figyelemmel arra, hogy az alperes a jogszabályban biztosított határidőben a helyreigazítási kötelezettségének nem tett eleget, a felperesek
  23. . napján keresetet terjesztettek elő az alperessel szemben, amelyben a helyreigazítás iránti kérelemben kért közlemény közzétételére kérték kötelezni az alperest, míg a kiadói jogokat gyakorló M.H. Zrt-vel szemben perköltség iránti igényt terjesztettek elő. Keresetükben sérelmezték, hogy az írás azt a valótlan tényt állította, híresztelte, hogy személyt közszereplő nagybátyja és édesapja megkárosította, valótlanul állította, hogy tönkretették személy családját és megfenyegették őt. Valótlanul állította, híresztelte továbbá az írás, hogy Felperes2 és Felperes1 a személy által a elenevezésű 1 Kft-be fektetett 80 millió Ft-ot saját kezükre játszották, és a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevükre íratták. Hivatkoztak rá, hogy az írás a felpereseket nevükön nevezi, illetve a közszereplőhez fűződő családi kapcsolatukra utal, tehát a felpereseket nevesíti, személyüket egyértelműen beazonosíthatóvá teszi. Az alperes perbeli közleménye olyan kijelentéseket fogalmazott meg, amelyek arra utalnak, hogy a felperesek bűncselekményeket követtek el személyval szemben. Ezeket a kijelentéseket az alperes valótlanul állította, illetve híresztelte, ugyanis a valóság az, hogy a felperesek nem károsították meg személyt, a családját nem tették tönkre, őt nem fenyegették meg, és a nevezett- elenevezésű2 Kft-be személy által befektetett 80 millió Ft-os összeget nem játszották saját kezükre, a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat nem íratták saját nevükre, ugyanis a vállalkozás tulajdonában nem is voltak ingatlanok. A nevezett Kft. székhelyéül szolgáló Cím
  24. számú ingatlan soha nem állt a társaság tulajdonában, az 2014-től
  25. szeptemberéig ¾ részben a II. rendű felperes, ¼ részben az ő házastársa, nevezettné név tulajdonában állt. Az I. rendű felperes
  26. szeptember 26-án szerezte meg az ingatlan ¾ tulajdoni hányadát a II. rendű felperestől ajándékozás címén. Előadták, hogy a Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.316/2024/15-V 4
  27. április
  28. napján kötött bérleti szerződés alapján a elnevezésű Kft. bérlő új épület vagy épületrész építésére nem volt jogosult. Hivatkoztak rá, hogy az alperes nem jelölt meg semmilyen konkrét tényt, nem jelölte meg, hogy a felperesek például mikor fenyegették meg a nevezett személyeket, hogyan károsították meg, tették tönkre, ezért kérte a tanúbizonyítási indítványok mellőzését. Emellett hivatkoztak arra is, hogy a meghallgatni kért tanúk és a felperesek haragos viszonyban állnak egymással, több magánvádas büntetőeljárás van köztük folyamatban, így a tanúktól elfogulatlan tanúvallomás nem lenne várható. Az ellenkérelemben hivatkozott 80 millió Ft-os befektetéssel kapcsolatban előadták, hogy szó sincs arról, hogy személy1 vonatkozásában bármilyen megkárosítás felmerülhetne, hiszen az alperes is a Kft-re hivatkozott, amit esetleg kár érhetett. A Kft-t ért kár azonban nem egyenlő a Kft. tagját ért kárral, így az alperes által előadottak nem alkalmasak annak alátámasztására, hogy a felperesek személy1t megkárosították volna. Utalt rá, hogy a hivatkozott ingatlanon valóban történt egy hozzáépítés, azt azonban a Kft. saját forrásból, illetve 11 millió Ft banki kölcsönből valósította meg. A beruházó a bérlő, tehát a Kft. volt, nem pedig személy
  29. Hangsúlyozták, hogy sem személy1, sem pedig a társaság semmilyen megtérítési, illetve tulajdoni igénnyel nem lépett fel a felperesekkel kapcsolatban. Azonban a perbeli ingatlan soha nem is állt sem személy1, sem a Kft. tulajdonában. [5] Az alperes ellenkérelmében alaki védekezésként hivatkozott rá, hogy a felperes által kért alanyi keresethalmazatban történő elbírálás indokolatlanul elnehezíti a per ténybeli és jogi tartalmának meghatározását. Utalt a Pp.
  30. §

(6)bekezdés előírására, mely álláspontja szerint mind a tárgyi, mind az alanyi keresethalmazat előterjesztésének lehetőségét kizárja. Érdemben a felperesek keresetét teljes mértékben vitatta. Álláspontja szerint a sérelmezett cikk valótlan állítást nem tartalmaz. A sérelmezett közlések valóságalapjának alátámasztására indítványozta személy és a elenevezésű 1 Kft. ügyvezetőjének, név -nak a tanúkénti kihallgatását. Hivatkozott rá, hogy a felperesek iratellenesen rögzítették keresetükben, hogy a bérlő a szerződés alapján új épület vagy épületrész építésére nem volt jogosult. E körben utalt a megállapodás
  1. pontjára. Előadása szerint a szerződés
  2. pontjában rögzített térítési igény kizárása nem vonatkozik a
  3. pont szerinti további átalakítási, felújítási munkálatokra, melyek megvalósítása esetén a bérlő megtérítési jogát a megállapodás nem zárta ki. A város Megyei Jogú Város Jegyzője által kiállított határozattal is igazoltan a elenevezésű 1 Kft. bérlő a bérleti megállapodás tárgyát képező ingatlanon egy sávalapozott, porotherm téglafallal rendelkező hagyományos tetőszerkezetű épületbővítést valósított meg 80 millió Ft értékben. A bérlő
  4. október
  5. napján székhelyét település-ra helyezte át. Hivatkozott rá, hogy az I. és II. rendű felperesek, valamint a elenevezésű 1 Kft. a megállapodás
  6. pontja alapján a bérlő beruházásában megvalósult ingatlanok vonatkozásában nem számoltak el egymással. A felperesek az őket ért 80 milliós értékű jogalap nélküli gazdagodás megtérítésétől elzárkóztak. A II. rendű felperes úgy ajándékozta el az I. rendű felperesnek az ingatlant az azokon megvalósult új ingatlan felépítményekkel együtt, hogy azokért nem fizetett a bérlőnek, és ezzel megkárosította a bérlőt és egyben annak tulajdonosát, személyt is. Hivatkozott rá, hogy e cikk részét képező videofelvételen személy nyilatkozik, melyen elmondja, hogy a felperesek számtalan alkalommal megfenyegették őt. Álláspontja szerint a fenti tényállás alapján igazolttá válik az, hogy megkárosította, tönkretette, megfenyegette a felperesi oldal személyt. A fenti tényállás alapján megalapozott az a közlés is, hogy az ingatlanokat saját nevükre íratták, hiszen ingatlan kifejezés alatt értendő az átlagolvasó szempontjából az ingatlanon megvalósult új felépítmény is. Az a körülmény pedig, hogy a bérlő által megvalósított felépítmény ingatlanok tulajdonjogát úgy szerezték meg, hogy a bérlőnek gazdagodásukat nem térítették meg, megalapozza az állítások valóságát. A perköltség iránti igény kapcsán előadta, hogy a felperesi jogi képviselő által kifejtett munka jellege és mennyisége perenként 3 ügyvédi munkaóránál magasabb teljesítés megállapítását nem tartja Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.316/2024/15-V 5 indokoltnak, a felperes ugyanazt a helyreigazítási kérelmet és kereseti kérelmet nyújtotta be párhuzamosan több, mint 20 sajtószerv ellen. A megjelölt óradíjat szintén eltúlzottnak tartotta. Utalt rá, hogy a sajtószerv túlzott mértékű perköltség fizetésére kötelezése veszélyezteti a sajtó működését, alkotmányos rendeltetésének betöltését, valamint az olvasók megfelelő tájékoztatását is. [6] Az alperes alaki védekezése körében utal rá a törvényszék, hogy amennyiben egy-egy sérelmezett közlés egyidejűleg több jogalanyt is érint, nincsen kizárva, hogy az igényüket egy keresetben érvényesítsék, mert az nem minősül a sajtóhelyreigazításra irányuló kereset más keresettel való összekapcsolásának, egyesítésének. Így az előterjesztett kereset megfelel a Pp.
  7. §
(6)bekezdése előírásainak. [7] A keresetlevél továbbá nem tartalmaz iratellenes megállapítást a hivatkozott bérleti szerződés kapcsán, mivel az alperes által hivatkozott
  1. pontban a bérbeadók további átalakítási, felújítási munkák és nem építési munkák elvégzésére jogosították fel a bérlőt. Ennek azonban a sajtóhelyreigazításra irányuló per érdemi elbírálása szempontjából nincs jelentősége. [8] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  2. évi CIV. törvény (Smtv.)
  3. §
(1)bekezdése alapján, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés melyik tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a valós tények. [9] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 495. §
(2)bekezdése alapján a határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha
  1. a)a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte,
  2. b)a kérelem nem tartalmazza az
(1)bekezdésben meghatározottakat, vagy c) ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. [10] A PK.
  1. számú Kúriai állásfoglalás I.) pontja alapján a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. A fenti jogszabályi rendelkezések, valamint a Kúria iránymutatása alapján az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy az általa állítottak a valóságnak megfelelnek. [11] Az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének tanúk meghallgatásával kívánt eleget tenni. A Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, melyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A
(2)bekezdés szerint az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha ezt valamelyik fél kéri és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon valószínűsíti, hogy az általa felajánlott bizonyítás alkalmas és eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak igazolására vagy cáfolatára, vagy az elrendelt bizonyítás lefolytatásának a fél körülményein kívül eső akadálya van, és a bizonyítást indítványozó fél a bizonyítás lefolytatását továbbra is kéri. Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.316/2024/15-V 6 A
(3)bekezdés alapján a
(2)bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a bíróság a bizonyítás elrendelését, illetve lefolytatását mellőzi. [12] A Pp. 495. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a sajtószervnek rendelkeznie kellett azon információkkal, bizonyítékokkal, amelyek a cikkben a felperesekre vonatkozó állításokat igazolják. A bizonyító félnek részletes tényelőadást kell tennie a bizonyítási indítványában azokról a körülményekről, amelyekből a felajánlott bizonyítás alkalmasságára, eredményességére lehet következtetni. Az alperes a sérelmezett cikkben állított tények valóságát csak azzal tudja alátámasztani, ha a konkrét megkárosítás, fenyegetés, saját kézre játszás, átíratás ténye bizonyított. Arra vonatkozó konkrét tényállítást azonban az alperes a perben nem tett, hogy a személy által befektetett 80 millió Ft-ot Felperes2 és nevezett felperes1- milyen módon, hogyan játszották a saját kezükre, személy családját hogyan tették tönkre, és mikor, milyen módon, mivel fenyegették meg őt. Az pedig a becsatolt tulajdoni lapból egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli ingatlan soha nem volt a bérlő Kft. tulajdonában, így azok saját névre íratása sem történt meg. [13] Amennyiben személy be is fektetett a vállalkozásba 80 millió Ft-ot, abból nem következik, hogy a felperesek ezt az összeget saját kezükre játszották volna. Az alperes nem adott elő arra vonatkozó tényelőadást, hogy személy milyen igényt érvényesített a felperesekkel szemben, erre vonatkozó okiratokat sem csatolt be, csak általánosságban hivatkozott arra, hogy a felperesek a jogalap nélküli gazdagodás megtérítésétől elzárkóztak. Másrészt a bérlő Kft. által megvalósított beruházás kapcsán esetleges kár a Kft.-t érhette, nem pedig annak tagját. A tanú meghallgatásának indítványozása pedig nem pótolhatja az alperes lényeges tények állítására, illetve a nyomban történő cáfolatára vonatkozó kötelezettségének teljesítését. Erre figyelemmel a törvényszék az alperes által indítványozott tanúbizonyítás elrendelését mellőzte. [14] Fentiek alapján az alperes nem tudta bizonyítani az általa közölt cikkben írtak valóságtartalmát, ezért a törvényszék az alperest a Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján a felperesek által kért helyreigazításra kötelezte. [15] A felperesek a perben pernyertesek lettek, ezért a törvényszék a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata alapján a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő jogi személyt, azaz az alperes tartalomszolgáltatóját, a M.H. Zrt-t kötelezte a felperesek jogi képviseletével felmerült és felszámított ügyvédi munkadíj, valamint készkiadás megfizetésére a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
  1. a)és
  2. b)pontja alapján. A törvényszék az alpereshez intézett helyreigazítási kérelem, keresetlevél összeállítására, felpereseknek a jogi képviselővel folytatott egyeztetéseire felszámított 14 munkaórát nem találta eltúlzottnak, és elfogadta a tárgyalásra felszámított 2 óra felkészülési időt, valamint a tárgyaláson való megjelenésre és utazási időre felszámított további 4 óra időtartamot is. Attól függetlenül, hogy a felperesek más alperesekkel szemben is terjesztettek elő keresetet, a jelen perben sérelmezett cikk megjelenésével kapcsolatosban is szükség volt az alpereshez intézett helyreigazítási kérelem előterjesztésére, és tekintettel arra, hogy az alperes a helyreigazítási kérelemnek nem tett eleget, szükséges volt a felperesekkel történő egyeztetést követően a keresetlevél előterjesztése is. A bíróságnak arról hivatalból nincs tudomása, hogy az alperes által hivatkozott egyéb perekben milyen tartalmú helyreigazítási kérelem, illetve keresetlevél került előterjesztésre, a törvényszék a jelen perben végzett ügyvédi tevékenységet tudta csak vizsgálni. A fent részletezett ügyvédi tevékenységekre felszámított idő, továbbá a megbízási szerződésben kikötött 160 EUR/óra+ÁFA óradíj nem tekinthető kirívóan eltúlzottnak, annak mérséklésére a törvényszék nem látott lehetőséget. E körben utal rá a törvényszék, hogy a sajtó alkotmányos rendeltetésének betöltése csak a valós események, létező történések, tények bemutatására vonatkozik, az nem terjed ki a valótlan tényállítások közlésére, valótlan megállapítások megtételére. Amennyiben az alperes Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.316/2024/15-V 7 a felperesek által megküldött helyreigazítási kérelemnek eleget tett volna, úgy nem merült volna fel a peres úton történő igényérvényesítés költsége. Mindezekre tekintettel a felperesek kérelmével egyezően 3.200.- euró + 27% ÁFA ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte az alperes tartalomszolgáltatóját. A felperesek igazolták a perben 1.465.-Ft postaköltség, valamint 12.395.-Ft útiköltség felmerülését, ezért ezen készkiadások megfizetésére is kötelezte a törvényszék az alperesi tartalomszolgáltatót. [16] Az alperes tartalomszolgáltatója a Pp. 83. §
(1)bekezdése és a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata alapján köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §
(1)bekezdés f) pontja alapján fennálló tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel feljegyzett eljárási illetéket. [17] Tájékoztatja a törvényszék az illetékfizetésre kötelezett tartalomszolgáltatót, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedésétől számított
  1. napon válik esedékessé. Az illetéket további külön felhívás nélkül a törvényszék előírása alapján kell megfizetni. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [18] Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
  2. §
(2)bekezdés a) pontján alapul. Balassagyarmat,
  1. július
  2. dr. Barsi Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.