A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.38.172/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Vágner Elza ügyvéd (cím2) Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) Az alperes képviselője: Dr. Szenes Attila Csaba kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Veszprémi Törvényszék 11.K.700.525/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria II.Kfv.38.172/2021/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló V. A., mint haszonbérbe adó, valamint a felperes, mint haszonbérlő között
- december
- napján haszonbérleti szerződés módosítására vonatkozó megállapodás jött létre a Sz. hrsz.1., a hrsz.2., valamint a hrsz.
- helyrajzi számú mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozóan. A szerződés kifüggesztését követően a perben nem álló Sz. Gy. előhaszonbérleti jogosultként elfogadó jognyilatkozatot tett. [2] Az alperes a
- január
- napján kelt 582.078/2/
- számú határozatával a haszonbérleti szerződés jóváhagyását a felperessel, valamint az előhaszonbérleti jogára hivatkozó Sz. Gy.-vel egyaránt megtagadta. Indokolásában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(1)bekezdés a) pontjában, 60. §
(1)bekezdésében, a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13. §
(1)bekezdésében, 48. §
(1)bekezdésében, a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ában, 6:
- §
(1)bekezdésében foglaltakat felhívva kifejtette, hogy a jóváhagyás céljából benyújtott haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérbeadó állampolgárságát és a haszonbérlő képviseletében eljáró F. A. ügyvezető lakcímét, ezért a csatolt szerződés a jogszabályi előírások miatt létre nem jött, vagy semmis szerződésnek minősül, ami miatt az előhaszonbérleti jog jogosultja által a haszonbérleti szerződésre tett jognyilatkozat is érvénytelen. [3] A felperes a határozattal szemben előterjesztett keresetét a Veszprémi Törvényszék 11.K.700.525/2021/7. számú ítéletével elutasította, amely ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 117. §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a törvényszék ítéletének megváltoztatásával a határozat megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kérte, mert álláspontja szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. Állította, hogy a jogerős ítélet a Földforgalmi tv. 38. §-át, 51. §-át, a Fétv. 34. §-át, 44. §-át és 46. §-át is sérti. [5] A Kúria Kfv.III.37.062/2018/7. számú határozatára utalva hangsúlyozta, hogy a Földforgalmi tv. és a Fétv. alkalmazásában valamely jogszabályi előírás megsértése nem minden esetben eredményezi a szerződés érvénytelenségét. Álláspontja szerint a semmisségi ok következménye a szerződés esetén kizárólag akkor alkalmazható, ha azt a jogszabály a szerződés valamely hibája vagy hiányossága esetére kifejezetten előírja. Értelmezése szerint a hatóság a döntését a Földforgalmi tv. 51. §
(1)bekezdés a) pontjára alapította, de nem adott számot arról, hogy miért terjesztette ki a semmisségi okokat olyan hiányosságra, amely hiánypótlási eljárás nélkül a közhiteles nyilvántartásból rendelkezésére áll. [6] A Kúria Kfv.II.37.667/2017/3. számú ítéletében foglaltakra hivatkozással kiemelte, hogy a Kúria a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértése körében azt állapította meg, hogy a létre nem jött szerződéssé vagy semmis szerződéssé minősítés eseteit nem a Földforgalmi tv., hanem más jogszabályi előírások tartalmazzák. Kúria II.Kfv.38.172/2021/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [8] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerinti befogadási okra hivatkozás esetén azonban meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. [10] A Kúria a Kp. 118. §
- a)pont
- aa)alpontja körében kiemeli, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A Kúria megítélése szerint a felperes felülvizsgálati kérelmében valójában a Földforgalmi tv. 51. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak értelmezését vitatta, amellyel összefüggésben azonban a kúriai gyakorlat már kialakult, kiforrottnak tekinthető [Kfv.II.37.377/2018/8., Kfv.IV.37.230/2021/7., Kfv.III.37.236/2021/8.]. A felperes valójában az ügy egyedi tényállásán keresztül a Földforgalmi tv. és Fétv. releváns rendelkezéseinek értelmezését vitatta. Ezzel összefüggésben azonban nem merült fel olyan elvi jelentőségű jogkérdés, amelynek értelmezése, illetve újraértelmezése a korábban kialakult joggyakorlat miatt indokolt. [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt kúriai döntések érdemben nem voltak figyelembe vehetők. A Kúria Kfv.IV.37.062/2018/7. számú ítélete a Földforgalmi tv. 51. §
(1)bekezdés a) pontját az előhaszonbérleti jognyilatkozat valós tartalmával, míg a Kfv.II.37.667/2017/
- számú ítélete a termőföld adásvételi szerződés szerinti vevő Kúria II.Kfv.38.172/2021/2 4 elővásárlási jognyilatkozatának valós tartalmával összefüggésben vizsgálta, melyek eltérő tényállásuk miatt nem tekinthetők irányadónak. A felperes nem hivatkozott tehát a bírói gyakorlattal összefüggésben olyan eseti döntésre, illetve kúriai állásfoglalásra, amely felvetné jelen ügyben a jogegységesítés szükségességét és a Kúria hivatalból sem talált ilyen döntést. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben azt állapította meg, hogy a joggyakorlat egységesnek mutatkozik, és annak a vizsgált jogerős döntés megfelelt. A Kúria azt sem észlelte, hogy a kialakult gyakorlatot jelen ügyre figyelemmel felül kellene vizsgálni, mert a joggyakorlat kidolgozott elvei a továbbiakban már nem tarthatóak, így a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja körében nem indokolt. [14] A Kúria továbbá megvizsgálta a felperes által nem hivatkozott befogadási okokat is, amelyek közül a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont körében kiemeli, hogy nem észlelt olyan különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű jogkérdést az egyedi ügyben felmerült haszonbérleti szerződés jóváhagyásának megtagadása körében, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [15] A Kp 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjához kapcsolódóan előzetes döntéshozatali eljárás szükségessége az ügyben szintén nem merült fel. Az
- ad)alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, a bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg, melyet azonban a bíróság döntésével összefüggésben a felperes nem jelölt meg. Ezért ennek vizsgálatára pontos megjelölés hiányában a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján nem is kerülhetett sor. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) ponttal összefüggésben a Kúria megjegyzi, hogy a fentiekben kifejtettek szerint a felperes olyan kúriai döntésre nem hivatkozott, amely jogkérdésben a felülvizsgálat tárgyát képező ítélettől eltérne, ezért e befogadási ok érdemi vizsgálatára sem kerülhetett sor. [17] Mindezek alapján a Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [19] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- január
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró