A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.036/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Gárdos Péter Csaba cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Eötvösné dr. Aknai Lucia kamarai jogtanácsos A per tárgya: végrehajtási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- december
- napján kelt 108.K.702.024/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.35.036/2026/2-1 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A elsőfokú adóhatóság (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a adós-vel (a továbbiakban: adós) szemben folytatott végrehajtási eljárásban
- november 8-án hatósági átutalási megbízást bocsátott ki az adós bankszámlája terhére 11.153.165.235 Ft behajtására. A tartozás megfizetése az adóhatóság végrehajtói letéti számlájára
- november 12-én megtörtént. [2] A felperes
- november 12-én az átutalt pénzösszeg visszautalását kérte arra hivatkozással, hogy adósnak a pénzintézetnél kezelt pénzforgalmi számláján nem állt rendelkezésre fedezet, annak teljesítésére tévesen, bankhiba miatt, a bank saját vagyona terhére került sor. [3] Az elsőfokú adóhatóság
- január 13-án kelt 1723050912 számú végzésével a felperes visszautalás iránti kérelmét elutasította. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- március 10-én kelt 1683435442 számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. [5] A felperes
- január 22-én jogorvoslati joga érvényesítése érdekében tájékoztatást kért az adóstól inkasszóval behajtott tartozásról, az alapul szolgáló végrehajtható okiratok megküldését kérte. [6] Az elsőfokú adóhatóság
- január
- napján kelt 1693150667 számú végzésével a felperes kérelmét az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
- §
(3)bekezdésére hivatkozással elutasította. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- március
- napján kelt 1673514409 számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. Indokolása szerint az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §
(1)bekezdése értelmében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló végrehajtható okirat is adótitoknak minősül. A védett adatot tartalmazó irat megismerésére az Air. 42. §
(3)bekezdésében foglalt feltételek esetében van lehetőség. A felperes kérelmében nem jelölte meg konkrétan, hogy a kért információ milyen joga érvényesítéséhez szükséges. [8] A felperes keresettel támadta az alperes végzését. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes végzését - az elsőfokú végzésre kiterjedően - megsemmisítette, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. [10] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság a felperes kérelmét az Air. 46. §
(1)bekezdésével szemben nem a tartalma alapján bírálta el, tévesen értelmezte a kért adatokat a visszautalást elutasító döntés elleni jogorvoslatnak, hiánypótlás elrendelése nélkül. A felperes fellebbezésében konkretizálta, hogy a végrehajtási eljárás jogosultja ellen megindítandó polgári peres eljáráshoz van szüksége a kért adatokra, melynek elengedhetetlen előfeltétele a végrehajtást kérő nevének, lakóhelyének, székhelyének az ismerete. Az alperes a téves feltételezésen túl a fellebbezésben előadottak ismeretében jogszabálysértő módon tette Kúria VI.Kfv.35.036/2026/2-1 3 megállapítását, az Air. 42. §
(3)bekezdésében foglalt feltétel fennáll. A megismételt eljárásra előírta a kérelem ismételt elbírálását. A felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás elfolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] A felülvizsgálati kérelme befogadása érdekében hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa), ab),
- ad)alpontjaira és a
- b)pontjára. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása okán annak érdekében kérte a befogadást, hogy az Air. 42. §
(3)bekezdésében szabályozott iratbetekintésre irányuló kérelem elbírálása esetén az adóhatóság jogosult-e vizsgálni a kérelmet előterjesztő fél jogérvényesítési szükséghelyzetének fennállását. Utalt a Kúria 7/
- jogegységi határozat
- pontjára arra, hogy a bírói gyakorlat e jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben nem egységes. [14] A Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjával összefüggésben arra hivatkozott, hogy a Kúria jogértelmezése az egyedi ügyön túlmutat. A jogkérdés kiemelt jelentőséggel bír az adóhatóság által folytatott végrehajtási eljárásokban előforduló „más személyek” iratbetekintési kérelmeinek elbírálásával kapcsolatban kimunkált adóhatósági gyakorlatra. Kérdésként merül fel, hogy az adóhatóság adótitok megtartási kötelezettsége mely feltételek teljesülése esetén törhető át. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tények téves rögzítésével, indokolási kötelezettségét súlyosan megsértve megalapozatlan és jogszabálysértő végkövetkeztetésre jutott. Utalt a jogerős ítélet [29], [30] bekezdéseire. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadást arra alapította, hogy a jogerős ítélet indokolása eltér a Kúria Kf.III.37.736/2019/
- számú ítéletében foglaltaktól, mely szerint a közigazgatási hatósági eljárásban részt nem vevő személy az eljárás irataiba csak akkor tekinthet be, ha tényekkel, konkrétumokkal igazolja, a megismerés valamely meghatározott joga érvényesítéséhez, illetve kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. A konkrétumok nélküli előadás önmagában nem bizonyítja más személyek között lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásban keletkezett iratok megismerésének szükségességét. [17] Felülvizsgálati kérelmével egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [19] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. Kúria VI.Kfv.35.036/2026/2-1 4 [20] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – az alperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [22] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására általában akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [24] Az alperes az Air. 42. §
(3)bekezdésében szabályozott iratbetekintésre irányuló kérelem elbírálásával összefüggésben nem mutatta be, hogy az elsőfokú bíróság miben tért el az egységes gyakorlattól, nem valószínűsítette, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. Széttartó bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással. Következésképpen a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadásnak nem volt helye. [25] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Az alperes ugyan hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálattal érintett kérdés az egyedi ügyön túlmutat, a jogkérdés kiemelt jelentőséggel bír az adóhatósági gyakorlatra, azonban nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás sem indokolt. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem Kúria VI.Kfv.35.036/2026/2-1 5 valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [27] Az alperes szerint az elsőfokú bíróság a tényeket tévesen rögzítette, indokolási kötelezettségét súlyosan megsértette, végkövetkeztetése jogszabálysértő. Az alperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság a tényállást a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint állapította meg, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során miként, milyen módon sértette meg az ügy érdemére kihatóan az eljárási jogait. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [28] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontjához kapcsolódóan megjelölte a Kúria Kf.III.37.736/2019/4. számú eseti döntését. A Kúria egységes joggyakorlata szerint ezen befogadási oknál elsődleges feltétel az ügyazonosság, mivel az ügyazonosság hiányában a jogegység követelménye nem értelmezhető. A hivatkozott döntésben az alperes a felperes ügyféli jogállásának megállapítása iránti kérelmet, majd környezetvédelemhez való jogra hivatkozással kért iratbetekintési kérelmet elutasította. A Kúria megállapította, függetlenül attól, hogy a hivatkozott eseti döntés is iratbetekintési kérelemre vonatkozott, az ügyazonosság nem áll fenn, egyrészt az eltérő az ügyek tárgya (légügyben hozott közigazgatási határozat – végrehajtási eljárásban hozott határozat), az alkalmazott eljárási jogszabályok [az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) - Air.], másrészt a hivatkozott döntésben az iratok ismerete a felperes jogorvoslati joga érvényesítésének nem volt feltétele, a jelen felülvizsgálattal támadott végrehajtási eljárásban felperes az adós bankszámláját kezelő pénzintézetként érintett volt, igényérvényesítéséhez a kért adatok szükségesek. Ügyazonosság hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
- b)pontja alapján sem volt befogadható. [29] Az alperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontra] befogadási okra nem hivatkozott. [30] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [31] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [32] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti kérelemről rendelkezni nem kellett A döntés elvi tartalma [33] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [34] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.35.036/2026/2-1 6 [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...