Kvk.39015/2026/3 – Kúria

(1)bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettséget önmagában az sem alapozza meg, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő választópolgár. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VII.39.015/2026/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Az I. rendű kérelmező: Kérelmező1 (cím1) A II. rendű kérelmező: Kérelmező2 (cím2) A kérelmezők képviselője: SMIDELIK Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Smidelik Péter Árpád (cím3) Az ügy tárgya: határozata a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 21/
2. számú Kúria VII.Kvk.39.015/2026/3 2 Rendelkező rész A Kúria az I. és II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A FIDESZ - Magyar Polgári Szövetséget (a továbbiakban: FIDESZ) mint jelölő szervezetet
3. február 3-án előterjesztett kezdeményezésére a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a
4. február 5-én kelt 21/
5. számú határozatával az országgyűlési képviselők
6. évi általános választásán nyilvántartásba vette. Határozata indokolásában felhívta – többek között – a választási eljárásról szóló
7. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
8. §

(1)bekezdését, amelynek eleget téve a bejelentést követően ellenőrizte a FIDESZ jelölő szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. A bírósági felülvizsgálati kérelem [2] Az I. és II. rendű kérelmezők (a továbbiakban: kérelmezők) a felülvizsgálati kérelmükben elsődlegesen az NVB határozatának hatályon kívül helyezését és a FIDESZ nyilvántartásba vételi kérelmének elutasítását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése mellett az NVB új eljárásra utasítását kérték, azzal, hogy a közhiteles nyilvántartást pontosan jelölje meg, illetve tegye közzé a döntését megalapozó, a közhiteles nyilvántartásban is ellenőrizhető dokumentumokat. [3] Állították, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 3. §

(1)bekezdés

1. pontját, mert a jelölő szervezet nem tekinthető a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő pártnak abban az esetben, ha a nyilvántartásba vételről Kúria VII.Kvk.39.015/2026/3 3 nem hoztak jogerős végzést. Arra hivatkoztak, hogy a FIDESZ-nek – az Országos Bírósági Hivatal által működtetett informatikai felületén külön regisztráció nélkül elérhető, a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartott és az NVB által hitelesként elfogadott – adatai nem felelnek meg a nyilvántartó bíróság által a FIDESZ ügyében hozott bírósági jogerős végzések rendelkezéseinek. Részletesen kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a rendelkezésre álló nyilvántartás téves adatait milyen körülmények támasztják alá. Az ügyben való érintettségükre nézve semmilyen nyilatkozatot nem tettek. A Kúria döntése és jogi indokai [4] A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. [5] A Ve.
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 223. §

(3)bekezdés

1. a)pontja értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
2. b)pontja értelmében a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. [6] A Ve. 231. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. §

(1)bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. [7] A Ve. a bírósági felülvizsgálatra jogosultak körét a kifogás előterjesztésére jogosultakhoz képest lényegesen szűkebb körben határozza meg. Bírósági felülvizsgálat iránt csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett. A Kúria az érintettséget már számos határozatában vizsgálta (Kvk.I.37.440/2014/3., Kvk.VI.37.639/2019/3., Kvk.VI.38.006/2019/2., Kvk.I.38.318/2019/2., Kvk.V.39.180/2022/3.). A Kúria legutóbb a Kvk.VII.39.063/2024/4. és Kvk.VII.39.089/2024/4. számú végzéseiben rámutatott arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben kizárólag akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. §

(1)bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettség megállapításához az szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson. [8] A Ve. 222. §

(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel tehát a bírósági felülvizsgálati kérelemre indult eljárásban az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy (Kvk.VI.39.407/2022/4.), illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár (Kvk.V.39.513/2022/2.). Az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor (Kvk.VI.39.407/2022/4.). A Kvk.III.39.360/2022/2. számú határozat elvi tartalma szerint pedig a Ve. 222. §

(1)bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, továbbá az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. Kúria VII.Kvk.39.015/2026/3 4 [9] Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy a Ve. az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ezért azt mindig a konkrét ügyben esetről esetre, a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el {3081/

1. (IV. 1.) AB, 3082/
2. (IV. 1.) AB határozatok, 3097/
3. (IV. 11.) AB végzés}. Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint önmagában az a körülmény, hogy a választópolgár kifogását a választási szervek elbírálták, sem alapozza meg ugyanannak a választópolgárnak az érintettségét a bírósági felülvizsgálati eljárásban. Ez ugyanis kiüresítené a Ve. jogorvoslati rendszerében, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozást {3296/
4. (XI. 7.) AB határozat, Indokolás [18]}. [10] A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben az érintettségük alátámasztására semmilyen előadást nem tettek, arra nem is hivatkoztak, ezért a Kúria a – feltehetően választópolgár – kérelmezők érintettségét érdemben nem tudta megállapítani. [11] A kérelmezők a fentiek szerint nem igazolták, hogy a kérelmet a Ve.
5. §

(1)bekezdésben meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtották be, ezért a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmüket a Ve. 231. §

(1)bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés elvi tartalma [12] A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. §

(1)bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettséget önmagában az sem alapozza meg, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő választópolgár. Záró rész [13] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §

(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött. [14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében illetékmentes. [15] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése kizárja. Kúria VII.Kvk.39.015/2026/3 Budapest,

1. február
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró bíró Dr. Varga Zs. András s. k. 5