A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, amennyiben a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.893/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Deteky Ügyvédi Iroda Dr. Deteky Gábor ügyvéd Cím4 Az alperes: Vármegyei1 Kormányhivatal Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Bera Krisztina kamarai jogtanácsos A per tárgya: állatvédelmi ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Törvényszék 9.K.700.822/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.893/2024/2 2 [1] A Vármegyei1 Rendőr-főkapitányság áttétel útján arról értesítette az alperest, hogy a felperes
- április 9-én Város1, közterületen szájkosár és póráz nélkül sétáltatta óriás snauzer fajtájú kutyáját, amely egy másik ebre és annak gazdájára támadt, sérülést okozva. [2] Az alperes
- május 24-én kelt határozatával a felperest 375.000 Ft állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, az állatok védelméről és kíméletéről szóló
- évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.), valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/
- (II.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) egyes előírásainak megszegése miatt. A felperes keresete, az alperes védirata [3] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan pedig hatályon kívül helyezését kérte. [4] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős ítélet [5] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [6] Megállapította, hogy a felperes az eljárás megindulásáról szóló értesítést
- május 6-án elektronikus formában átvette, amely tételesen tartalmazta az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdése szerinti nyilatkozattétel lehetőségét, valamint az Ákr. 33. §
(1)és
(4)bekezdéseiben rögzített iratbetekintési jog gyakorlásának körülményeit is. [7] A rendelkezésre álló iratok alapján (Vármegyei1 Kórház1 kórlapja, Rendelő1 okirata, Városi1 Állatgyógyászati Központ kórlapja) rögzítette, hogy Név1 kutyaharapást, míg kutyája kutyatámadást szenvedett el. [8] Az orvosi dokumentációból, valamint a Vármegyei1 Rendőr-főkapitányság Városi1 Rendőrkapitányság Rendészeti Osztálya Közrendvédelmi és Közlekedési Alosztályának 11050/3432/
- id. számú jelentéséből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes tulajdonában álló eb az alperesi határozat szerint
- április 9-én Név2 előadása szerint Név1t, illetve Név1 kutyáját megtámadhatta. [9] Megállapította, tekintettel arra, hogy a hatóság az eljárás megindításáról a felperest szabályszerűen értesítette, a fent írtak alapján a rendelkezésre álló orvosi és rendőri iratokból megfelelő következtetésre jutott a hatósági eljárás során. Kiemelte, a felperes a per alapját képező eljárásban sem nyilatkozattételi, sem iratbetekintési jogával nem élt, így a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdésében foglaltak alapján nem hivatkozhatott arra, hogy a megelőző eljárás idején fennálló tényt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv az arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, illetve, hogy a nem értékelt tényt vagy körülményt a felperes önhibáján kívül nem ismerte. Kúria IV.Kfv.37.893/2024/2 3 A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontja, illetve
- ad)alpontja alapján kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. (Kfv.IV.37.483/2023/2.) [16] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy annak befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontján belül melyik alpontra hivatkozva kéri, és szövegesen sem adott elő e körben olyan indokolást, amelyből a befogadás egyértelmű indoka megállapítható lenne. A Kúria egységes gyakorlata szerint a befogadás Kúria IV.Kfv.37.893/2024/2 4 megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást (Kfv.VII.37.196/2023/2). [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). [18] A Kúria egységes gyakorlata szerint a befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjának felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére (Kfv.VII.37.196/2023/2). [19] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében a törvényhely megjelölésével utalt a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára, arra vonatkozóan azonban a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottaktól elkülönülő indokolást nem adott elő, így a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján sincs helye. [20] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – adott esetben téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. [21] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására, a Kúria a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét nem bírálta el. A határozat elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, amennyiben a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. Kúria IV.Kfv.37.893/2024/2 5 [24] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [25] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. január 21. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró