Pf.20124/2024/5 – Győri Ítélőtábla

(2)bek.) a Pp. 497. §

(1)bekezdése speciális rendelkezése folytán (a Pp.494.§-ára is figyelemmel) nem irányadó, így nincs sem szükség, sem lehetőség a tárgyalási időköz bíróság által történő meghatározására (lerövidítésére). Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.124/2024/

1. Az I.r. felperes: Felperes1 (cím2) A II.r. felperes: Felperes2 (cím3) A I-II.r. felperes képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1.) Az alperes képviselője: dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (cím7 ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 15.P.20.215/2024/
2. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.124/2024/5 2 A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
3. sorszám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyja. Kötelezi a Cég1 Zrt.-t (cím8, cégjegyzékszám: cégjegyzékszám1), hogy fizessen meg 15 napon belül az I-II. r. felperes, mint egyetemleges jogosultak részére 812,8 (nyolcszáztizenkettőegész-nyolctized) euró másodfokú ügyvédi munkadíjat és 60 napon belül a Magyar Állam javára, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal számla1 számú illetékbevételi számlájára történő teljesítéssel 48.000,- (negyvennyolcezer) Ft feljegyzett illetéket. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tűntetni a jogerős bírósági határozatot hozó bíróság nevét és a határozat ügyszámát, valamint az illetékfizetésre kötelezett személy adóazonosító jelét/adószámát. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás I. [1] A sajtó-helyreigazítás iránt a felperesek által
4. július
5. napján előterjesztett kereset alapján az elsőfokú bíróság
6. július
7. napján kelt 15.P.20.215/2024/2/I. számú végzésével a perfelvételi tárgyalás időpontjaként
8. július
9. napja 11 óráját tűzte ki. Az idézést az alperes
10. július
11. napján vette át.
12. július
13. napján az alperesi jogi képviselő meghatalmazása benyújtásra került az iratokhoz. A
14. július
15. napján megtartott perfelvételi tárgyaláson az alperes képviseletében nem jelent meg senki, előtte az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság az e tárgyaláson meghozott ítéletével a sajtóhelyreigazítás iránti kérelemnek és a keresetnek megfelelő tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte az alperest. Kötelezte az alperes kiadóját, hogy az egyetemlegesen jogosult felpereseknek 15 napon belül fizessen meg 2.845 euró elsőfokú perköltséget, továbbá az állam javára 36.000,-Ft feljegyzett illetéket. II. [2] Az alperes a kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt előterjesztett fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása a polgári perrendtartásról szóló
16. évi CXXX. törvény (Pp.)
17. §

(2)bekezdését és 497. §

(1)bekezdését sérti. A perfelvételi tárgyalásra szóló idézést

1. július
2. napján vette át, az a tárgyalási időköz lerövidítésére vonatkozó tájékoztatást nem tartalmazott. A Pp.
3. §-a utaló rendelkezése Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.124/2024/5 3 folytán alkalmazandó Pp.
4. §

(2)bekezdése nem arról rendelkezik, hogy a sajtóperekben a tárgyalási időköz 3 nap. A bíróság tárgyalási időköz szabadon határozhatja meg a 3 és 15 nap közötti időintervallumban. A tárgyalási időközre általánosan irányadó Pp. 189. §

(2)bekezdése szerinti 15 napos tárgyalási időköz lerövidítése nélkül - az általános szabályok szerint irányadó legalább 15 napos tárgyalási időköz hiánya miatt -

1. július
2. napján a perfelvételi tárgyalás nem lett volna megtartható és nem hozhatott volna ítéletet az elsőfokú bíróság. Az idézés szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére is kihatott, mert mulasztásos ítéletet is csak akkor hozhat a bíróság, ha a tárgyalási időköz meghatározásáról annak garanciális jellegére figyelemmel az alperest előzetesen szabályszerűen tájékoztatja. Emiatt az elsőfokú bíróság az alperesi védekezés ismerete hiányában hozott ítéletet, e mulasztás orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, így az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges. Kérte a felperesek másodfokú perköltségben marasztalását. [3] A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és másodfokú perköltségük megtérítését kérték. Perköltségigényüket 4 munkaóra és a keresetlevélhez csatolt megállapodás alapján - a 32/
3. (VIII.22.) IM rendelet (Ükr.)
4. §

(1)bekezdése a) pontjára figyelemmel - 640 euró + ÁFA összegben jelölték meg. Arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megsértése nélkül hozta meg az ítéletét. A sajtóperekre irányadó 3 napos kötelező tárgyalási időköz helyett 6 nappal előzte meg az idézés átvétele a perfelvételi tárgyalást. A bíróságnak a tárgyalási időköz lerövidítéséről külön nem kellett rendelkeznie és erről a feleket sem kellett előzetesen tájékoztatnia. [4] A sajtóperekben ugyanis a tárgyalási időközt - az alperes érvelésével szemben nem a bíróság rövidíti le, hanem az a törvény erejénél fogva lehet rövidebb az általános 15 napnál, úgy, hogy a törvény csak a minimumát határozza meg. Tény, hogy a Pp. 497. §

(1)bekezdése úgy fogalmaz, hogy a tárgyalási időköz legalább 3 nap és nem akként, hogy a tárgyalási időköz 3 nap. Ebből azonban csupán egyetlen garanciális kötelezettség hárul a bíróságra az, hogy az idézés kézhezvétele és a tárgyalás között legalább 3 nap teljen el. A jogalkotó célja a legalább 3 napos tárgyalási időköz biztosítása volt, ami az általános 15 napos tárgyalási időközre vonatkozó szabálytól eltérő (speciális) rendelkezés, ez biztosítja a gyorsított eljárás feltételeit és az alperes számára a minimális felkészülési időt. [5] Másodlagosan arra hivatkozott, hogy ha szükség is lenne a tárgyalási időköz külön történő lerövidítésére, ennek elmaradása - a 3 napos tárgyalási időköz megléte esetén nem az ügy érdemére kiható (lényeges) eljárási szabálysértés. Nem az alperes által hivatkozott garanciális eljárási szabály megsértése, hanem az alperes érdekkörébe eső mulasztás az, amiért az elsőfokú bíróság az alperes védekezése ismerete hiányában kellett, hogy ítéletet hozzon. [6] Harmadsorban rámutatott arra az új körülményre, hogy a 2024. szeptember 2. napján a Pesti Központi Kerületi Bíróságon megtartott személyes meghallgatáson a helyreigazítás tárgyában érintett személy1 feljelentettként elismerte, hogy a cikkben foglaltak nem fedik a valóságot, így egy megismételt eljárás esetén sem lenne más tartalmú ítélet hozható. III. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.124/2024/5 [7] 4 Az alperes fellebbezése nem alapos. [8] Az ítélőtábla a Pp. 370. §

(1)bekezdése és Pp. 371. §

(1)bekezdése korlátai között kizárólag abban a vonatkozásban bírálta felül az elsőfokú ítéletet, hogy az alperes fellebbezésében megjelölt eljárási szabálysértés fennáll-e, s ha igen, megalapozza-e a Pp.

1. §-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. [9] A Pp.
2. §-a értelmében a Pp. általános szabályai (ideértve a tárgyalási időközre vonatkozó általános szabályként a Pp.
3. §

(2)bekezdését is) a Pp. XXXVIII. fejezetébe tartozó perekben, az e fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazandóak. A jogalkotó eltérően határozta meg az általános szabályok szerint zajló eljárásra irányadó tárgyalási időköz minimumát és a különleges eljárásnak minősülő sajtó-helyreigazítás iránt indított perben irányadó tárgyalási időköz minimumát. Erre figyelemmel a sajtóperben az általános szabályok szerinti 15 napos általános tárgyalási időköz (Pp. 189. §

(2)bek.) a Pp. 497. §

(1)bekezdése speciális rendelkezése folytán (a Pp. 494.§-ára is figyelemmel) nem irányadó, így nincs sem szükség, sem lehetőség a tárgyalási időköz bíróság által történő meghatározására (lerövidítésére). A sajtóperekre előírt legalább 3 napos tárgyalási időköz követelménye (Pp. 497. §

(1)bekezdés) pedig – az alperes által sem vitatottan – teljesült. [10] A Pp.

1. §-a alapján a sajtó-helyreigazítás iránt indított perben is alkalmazandó Pp.
2. §-a értelmében, ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével – az ügy érdemét nem érintve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Eljárási szabálysértés hiányában az alperes fellebbezése alaptalannak bizonyult, ezért az ítélőtábla a hivatkozottak szerint járt el. [11] Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp.
3. §-a alapján alkalmazandó
4. §

(5)bekezdése alapján a saját másodfokú perköltségét maga viseli. Miután az alperesi sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, az ítélőtábla a Pp. 499. §

(1)bekezdése alapján a szerkesztői felelősséget viselő jogi személy kiadót kötelezte a felperesek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége és a Pp. 102. §

(1)bekezdése alkalmazásával a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. A felpereseket megillető ügyvédi munkadíj mértékét a keresetlevél F/5 alatti mellékleteként csatolt nyilatkozat és a felperesek által felszámított munkaóra alapján határozta meg. Győr, 2024. szeptember 12. Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Mészáros Zsolt sk. Dr. Kovács Zsolt sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró