← Magyarország

Bfv.8/2024/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A tárgyalásról való szabályszerű lemondást követően a terhelt eljárásba való visszatérése a terhelt fellépését igényli akkor is, ha időközben más ügyben fogvatartásba kerül. Ezért – amennyiben a kézbesítési megbízott a kézbesítés sikertelenségét nem jelzi – nem sért törvényt a másodfokú bíróság, ha a jelenlét jogáról az elsőfokú eljárásban lemondott terheltet a másodfokú nyilvános ülésről kézbesítési megbízottja útján értesíti. A kézbesítési megbízott e tevékenységéért a polgári jog szabályai szerint felelős, esetleges mulasztása feltétlen eljárási szabálysértés megállapításához nem vezethet.
  2. A Btk. a bűnszövetség fogalom meghatározásánál azt értékeli, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza, anélkül azonban, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. A bűnszövetség létrejöttének további feltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, az elkövetők megállapodása több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.8/2024/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. január
  5. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Másodfok: Szegedi Járásbíróság, 11.B.1441/2018/169., ítélet, tárgyalás,
  6. február
  7. Szegedi Törvényszék, 5.Bf.401/2022/24., ítélet, nyilvános ülés,
  8. szeptember
  9. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 2 indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  10. számú és a Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  11. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
  12. február
  13. napján tartott tárgyaláson meghozott 11.B.1441/2018/
  14. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  15. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt 5 év fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá 392.000 forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. szeptember
  2. napján jogerős 5.Bf.401/2022/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I. rendű terhelttel szemben 492.000 forint erejéig rendelt el vagyonelkobzást, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített, a felülvizsgálati indítványban támadott I. tényállási pont lényege a következő: I. az I. rendű és a II. rendű terhelt
  4. évben egy szórakozóhelyen ismerkedtek meg, majd jó barátságba kerültek egymással. Az I. rendű terhelt
  5. évben 50.000 forint és 100.000 forint közötti összegeket kért kölcsön a II. rendű terhelttől, azonban a tartozásai teljes összegét nem egyenlítette ki a II. rendű terhelt felé. Az I. rendű terhelt a kölcsönkért pénzösszeg teljes visszafizetése érdekében – mivel ismeretlen helyről tudott kokaint szerezni – többször felvetette a II. rendű terheltnek, hogy vegyen át tőle néhány adag kokaint, és azt kezdetben különböző szórakozóhelyeken az általa meghatározott személyeknek, később akár a II. rendű terhelt saját ismerőseinek értékesítse, és az ebből származó haszonból kiegyenlíti a felé fennálló tartozását. A II. rendű terhelt az I. rendű terhelt felajánlását végül elfogadta, és
  6. évtől – pontosabban meg nem határozható időponttól – kezdődően az I. rendű terhelttel szervezetten kábítószer-, kokainkereskedelemmel kezdte bevételeit kiegészíteni. A kábítószer-kereskedelem megszervezése abban állt, hogy az eladásra szánt kokaint az I. rendű terhelt az eljárás során ismeretlenül maradt személytől vagy személyektől beszerezte, azt a nagyobb haszon reményében felhígította, majd kis, megközelítőleg 0,5 grammos adagokra osztotta, és ezeket az adagokat adta át a II. rendű terheltnek, aki a kábítószert az első időszakban –
  7. év elején – az I. rendű terhelt által neki bemutatott személyeknek, később, Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 3 2016 szeptemberétől a saját ismerősei körében értékesítette. Az I. rendű és a II. rendű terhelt folyamatos kapcsolatban állt egymással, telefonon és személyesen leegyeztették az eladásra szánt kábítószer mennyiségét, átadásának helyszíneit, és a kábítószer értékesítéséből származó haszon beszámítását az I. rendű terhelt II. rendű terhelt irányába fennálló tartozásába. Mindezek alapján az I. rendű terhelt
  8. évtől 2017 májusáig legalább harminc adag, adagonként legalább 0,5 gramm, összesen legalább 15 gramm kokaint szerzett be és adott továbbértékesítésre a II. rendű terheltnek, aki a kábítószert a város belterületén az eljárás során ismeretlenül maradt személyeknek értékesítette, és ebből megközelítőleg 100.000 forint bevétele származott, amelyet betudtak az I. rendű terhelt II. rendű terhelt felé fennálló tartozásába. A fenti 15 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 2,25 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát meghaladta, annak 125%-a. Mindezeken túl a terheltek az alábbiak szerint értékesítettek kábítószert: I/a. Az I. rendű terhelt
  9. év elejétől
  10. április végéig – pontosabban meg nem határozható időpontokban – legalább tíz alkalommal, alkalmanként legalább 0,5 gramm mennyiségben adott el kokaint ismerősének, tanú2nek a város belterületén. Az I. rendű terhelt egy adag kokainért 15.000 forintot kért tanú2től, azonban pénzátadásokra kettejük között nem került sor, mivel az I. rendű terhelt egy nagyobb összeggel tartozott tanú2nek, ezért a kokain vételárát mind a tíz esetben levonták a meglévő tartozása összegéből. A kábítószer-átadásokra minden esetben előzetes megbeszélés alapján a város belterületén, az I. rendű terhelt lakóhelyén, vagy annak közelében, az utcán került sor. Az I. rendű terhelt
  11. év eleje és
  12. április vége között a városban, összesen legalább 5 gramm kokaint adott el, összesen 150.000 forint értékben a tanú2nek. A fenti 5 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,75 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 37%-a. I/b.
  13. évben – pontosabban meg nem határozható időpontban – az I. rendű terhelt felajánlotta ismerősének, a tanú5nek, hogy a felé fennálló tartozását úgy tudná részben törleszteni, hogy részére kábítószert, kokaint adna el. A felajánlást tanú5 elfogadta, így
  14. évben és
  15. év elején – pontosabban meg nem határozható időpontokban – összesen négy alkalommal az I. rendű terhelt összesen legalább 3 gramm kokaint adott el 70.000 forint értékben tanú5nek. A kábítószer-átadások minden esetben előzetes megbeszélést követően a városban, az utcán történtek, pénzátadásra nem került sor, a kábítószer ára beszámításra került az I. rendű terhelt tartozásába. A fenti 3 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,45 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 22,5%-a. I/c. Az I. rendű terhelt 2016 decemberében közölte ismerősével, tanú1gyel, hogy kokainkereskedelemmel foglalkozik, ezért felajánlotta neki, amennyiben kokainra lenne szüksége, nyugodtan forduljon hozzá, mert tud neki kokaint értékesíteni. Tanú1 élt a lehetőséggel, és 2016 decemberében – pontosabban meg nem határozható időpontokban – három alkalommal, valamint 2017 januárjában – pontosabban meg nem határozható időpontokban – további kettő alkalommal vásárolt az I. rendű terhelttől kokaint, alkalmanként legalább 0,5 gramm mennyiségben. Tanú1 15.000 forint készpénzt fizetett az I. rendű terheltnek egy adag, legalább 0,5 gramm tömegű kokainért. A kábítószer-átadásokra minden esetben előzetes egyeztetés alapján, a város belterületén került sor. Mindezek alapján az I. rendű terhelt 2016 decembere és 2017 januárja között a városban, összesen legalább 2,5 gramm kokaint adott el, összesen 75.000 forint készpénzért a tanú1nek. A fenti 2,5 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,375 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 18,7%-a. I/d.
  16. évben az I. rendű terhelt felajánlotta ismerősének, tanú7nek, amennyiben szüksége van kokainra, keresse őt, mert tud szerezni.
  17. december
  18. napján 22 óra 29 perckor a Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 4 tanú7 felhívta az I. rendű terheltet, és tőle egy adag kokaint kért, amelyet az I. rendű terhelt a tanú7 kérésének megfelelően elvitt egy szórakozóhely elé. Tanú7 15.000 forint készpénzt adott az I. rendű terheltnek a legalább 0,5 gramm tömegű kokainért, amelyet el is fogyasztott. A fenti 0,5 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,07 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 3,5%-a. I/e.
  19. évben, pontosabban meg nem határozható időpontokban az I. rendű terhelt egy társaságban szórakozott a tanú6tal. Ezen legalább négy esetben az I. rendű terhelt alkalmanként legalább 0,5 gramm kokaint adott a tanú6nak, aki a kábítószert el is fogyasztotta a buli során. Az I. rendű terhelt nem kért pénzt a tanú6nak átadott 2 gramm kokainért. A 2 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,3 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 15%-a. I/f.
  20. év telén, pontosabban meg nem határozható időpontokban az I. rendű terhelt egy társaságban tartózkodott a III. rendű terhelttel. Ezen kettő alkalommal az I. rendű terhelt alkalmanként legalább 0,5 gramm kokaint adott a III. rendű terheltnek, aki a kábítószert el is fogyasztotta. Az I. rendű terhelt nem kért pénzt a III. rendű terheltnek átadott 1 gramm kokainért. Az 1 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,15 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 7,5%-a. I/g.
  21. május
  22. napján 20 óra körüli időben a III. rendű terheltet telefonon felhívta az egyik ismerőse, a tanú8 azzal, hogy kábítószert, csekély mennyiségű kokaint szeretne vásárolni saját fogyasztásra, és ehhez a III. rendű terhelt segítségét kérte. A III. rendű terhelt közölte a tanú8cal, hogy nem tartózkodik a városban, azonban ismer egy személyt, aki a városban kokainkereskedelemmel foglalkozik, majd megadta neki az I. rendű terhelt telefonszámát azzal, hogy azt hívja fel, és hivatkozzon rá a kábítószer-eladónál. Tanú8 a III. rendű terhelt által megadott hívószámon
  23. május
  24. napján 20 óra 51 perckor, illetve 21 óra 37 perckor fel is hívta az I. rendű terheltet, és közölte vele, hogy a III. rendű terhelt adta meg a telefonszámát, és társával fel szeretnék őt keresni. A beszélgetés alkalmával nem hangzott el a hívó féltől, hogy társával kábítószert szeretnének vásárolni az I. rendű terhelttől, de a körülményekből az I. rendű terhelt számára egyértelmű volt, hogy a tanú8 kábítószer-, kokainvásárlás miatt vette fel vele a kapcsolatot.
  25. május
  26. napján 22 óra 55 perckor a tanú8, a tanú9 társaságában megjelent az I. rendű terhelt lakóhelyénél, ahol az I. rendű terhelt a vásárlás előtt egy-egy csík kokaint adott kóstolóként a tanú8nak és tanú9nek, akik a kábítószert felszippantották, majd közölték az I. rendű terhelttel, hogy kettő adag kokaint szeretnének tőle vásárolni. Az I. rendű terhelt felajánlotta a tanú8nak és tanú9nek, hogy tud nekik kannabiszt is eladni, majd egy csomag kokaint adott át a tanú8nak, míg egy celofántasakban 1,82 gramm kannabiszt adott a tanú9nek, illetve egy alufóliacsomagban 0,39 gramm kannabiszt a tanú8nak. A kábítószerek vételáraként a tanú9 és a tanú8 az I. rendű terheltnek átadott 22.000 forintot, majd az I. rendű terhelt közölte velük, hogy a másik adag kokainért el kell hagyni a lakást. Az I. rendű terhelt a tanú8cal és a tanú9cel lement az utcára, majd pár perc elteltével visszajött, és a tanú8nak átadott még egy csomag kokaint, aki a két csomag kokaint a ruházatába tette, és a tanú9cel elindult egy utca irányába, amikor a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai intézkedés alá vonták őket. Az intézkedés során a tanú9től az I. rendű terhelttől vásárolt 1,82 gramm kannabisz, a tanú8tól pedig kettő darab alufólia-csomagban, összesen 0,49 gramm kokain, és egy alufólia-csomagban 0,39 gramm kannabisz került lefoglalásra. Az I. rendű terhelt által a tanú8nak eladott kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,07 gramm volt, amely nem érte el a csekély mennyiség felső határát, annak 3,5%-a, a kannabisz totál-THC tartalma legalább 0,001 gramm volt, amely nem érte el a csekély mennyiség felső határát, annak 0,02%-a. Az I. rendű terhelt által a tanú9nek eladott kannabisz totál-THC tartalma legalább 0,004 gramm volt, amely nem érte el a csekély mennyiség felső Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 5 határát, annak 0,07%-a. Így
  27. május
  28. napján az I. rendű terhelt a tanú8nak és a tanú9nek a csekély mennyiség felső határát meg nem haladó, annak legalább 3,59%-át elérő hatóanyag-tartalmú kábítószert, kokaint és kannabiszt adott el 22.000 forint készpénzért. I/h. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
  29. május
  30. napján házkutatást tartott az I. rendű terhelt lakóhelyén, melynek során a lakás különböző helyeiről lefoglalásra került 0,7 gramm kannabisz, egy szennyezett fém pipa, kettő darab alufóliából készült szennyezett pipa, egy kokainnal szennyezett digitális mérleg, műanyag fiolában 0,94 gramm kannabisz és kettő darab alufólia-csomagban 0,84 gramm kokain. A fenti kábítószerek együttes mennyisége nem érte el a csekély mennyiség felső határát, annak legalább 6,4%-a, azokat az I. rendű terhelt saját fogyasztás céljából tartotta a lakásában. Az I. rendű terheltet
  31. május
  32. napján a nyomozó hatóság előállította, és tőle vizeletminta vételére került sor, vizeletmintája 7,73 ng/ml THC-COOH-t és 667 ng/ml kokaint tartalmazott. A házkutatás során az I. rendű terhelttől lefoglalt 1,64 gramm össztömegű anyagok (kannabisz) totál-THC tartalma 0,003 gramm, a csekély mennyiség felső határának 0.05%-a, míg a 0,84 gramm össztömegű por kokainbázis tartalma 0,13 gramm volt, ami nem éri el a csekély mennyiség felső határát, annak 6,3%-a. I/i. 2016 szeptemberében a II. rendű terhelt egy szórakozóhelyen megismerkedett a tanú3mal, akinek a II. rendű terhelt felajánlotta, hogy részére tudna kábítószert, kokaint eladni. A tanú3 élt a lehetőséggel, 2016 szeptembere és
  33. év vége között – pontosabban meg nem határozható időpontokban – négy alkalommal vásárolt a II. rendű terhelttől kokaint, alkalmanként legalább 0,5 gramm mennyiségben. A kábítószer-átadásokra minden esetben előzetes egyeztetés alapján, a város belterületén került sor. A tanú3 15.000 forint készpénzt fizetett a II. rendű terheltnek egy adag, legalább 0,5 gramm tömegű kokainért. Mindezek alapján a II. rendű terhelt 2016 szeptembere és
  34. év vége között a városban, összesen legalább 2 gramm kokaint adott el, összesen legalább 60.000 forint készpénzért a tanú3nak.
  35. év végén a tanú3 ismételten kokaint szeretett volna vásárolni a II. rendű terhelttől, aki ekkor közölte vele, hogy a továbbiakban ne őt, hanem az I. rendű terheltet keresse meg, ha kokainra lenne szüksége, ugyanis az I. rendű terhelt is kokainértékesítéssel foglalkozik. A II. rendű terhelt megadta a tanú3nak az I. rendű terhelt telefonos elérhetőségét, majd leegyeztette az I. rendű terhelttel azt, hogy őt a tanú3 kokainvásárlás miatt meg fogja keresni.
  36. év végén a tanú3 felvette a kapcsolatot az I. rendű terhelttel, és tőle 2017 áprilisáig négy alkalommal, alkalmanként legalább 0,5 gramm mennyiségű kokaint vásárolt, adagonként legalább 15.000 forint áron. A kábítószer és a készpénzátadásokra minden esetben előzetes egyeztetés alapján a városban került sor. Mindezek alapján az I. rendű terhelt
  37. év vége és 2017 áprilisa között a városban, összesen legalább 2 gramm kokaint adott el összesen legalább 60.000 forint készpénzért a tanú3nak. Az I. rendű terhelt által a tanú3nak értékesített 2 gramm kokain hatóanyag-tartalma összesen 0,3 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 15%-a, míg a II. rendű terhelt által részben egyedül, részben az I. rendű terhelt közreműködésével értékesített összesen 4 gramm kokain hatóanyag-tartalma 0,6 gramm volt, amely a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 30%-a. I/j. A II. rendű terhelt
  38. évben – pontosabban meg nem határozható időpontokban – összesen három alkalommal, alkalmanként legalább 0,5 gramm, összesen 1,5 gramm mennyiségű kokaint adott el ismerősének, a tanú4nek. A kábítószerért a tanú4 10.000 forint, 5.000 forint és 10.000 forint készpénzt, összesen 25.000 forintot fizetett a II. rendű terheltnek. A kábítószer értékesítésére minden esetben szórakozóhelyeken tartott rendezvények alkalmával került sor, a II. rendű terhelt a nála lévő, eladásra szánt kábítószerből adott el a tanú4nek, ezen eladások nem voltak előre leegyeztetettek. A fenti 1,5 gramm kokain hatóanyag (kokainbázis) tartalma legalább 0,225 gramm volt, amely a csekély mennyiség Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 6 felső határát nem haladta meg, annak 11,2%-a. A II. rendű terheltet
  39. május
  40. napján a nyomozó hatóság előállította, és tőle vizeletminta vételére került sor, vizeletmintája 488 ng/ml benzoil-ekgonint tartalmazott, amely a kokain egyik fő metabolitja. Az I. rendű terhelt
  41. év eleje és
  42. május
  43. napja között összesen 31,49 gramm kokaint értékesített, illetve hozott forgalomba a város belterületén, mely kábítószer hatóanyag – kokainbázis – tartalma legalább 4,445 gramm volt, mely meghaladta a csekély mennyiség felső határát, annak 247%-a, míg a II. rendű terhelt
  44. év eleje és
  45. május
  46. napja között összesen 20,5 gramm kokaint értékesített a város belterületén, mely kábítószer hatóanyag – kokainbázis – tartalma legalább 3,075 gramm volt, mely meghaladta a csekély mennyiség felső határát, annak 166,2%-a. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen – a Be.
  47. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat megváltoztatása, és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [5] Kifejtette, hogy a bűnszövetséggel, mint minősítő körülménnyel nem ért egyet, szerinte a II. rendű terhelt és a közötte lévő kapcsolatból kétséget kizáró módon nem lehetett a szervezettségre következtetni. Nem volt közöttük feladatmegosztás, és hiányzott a konspiráció, nem került sor telefonszám-cserélgetésre, és a II. rendű terhelt is mint fogyasztó érdeklődött nála, hogy tud-e segíteni. Nem merült fel egymás utasítására, elszámolásra és a minimális tervszerűségre vonatkozó adat, és nem volt megállapítható a rövid időközönkénti, ismétlődően, hosszabb időn át tartó, adásvételben realizálódó kapcsolat sem. A „virágnyelv” használata önmagában nem ad alapot a bűnszövetség megállapítására, mert a kábítószerfogyasztók is rejtett nyelvet használnak. Álláspontja szerint a bűnszövetség hosszabb, legalább egy-másfél évig tartó szervezettség esetén állapítható meg, esetükben a tervszerűség legcsekélyebb szintje is hiányzott. Pusztán hétköznapi, alkalmi eladások voltak egy baráti kapcsolatban, szervezés nélkül. [6] Kifogásolta, hogy a tényállás a II. rendű terhelt, szerinte nem törvényesen beszerzett, hamis beismerő vallomásán alapul. Sérelmezte továbbá a hanganyagok és egyes tanúvallomások értékelését, az indokolást formálisnak tartotta. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.45/2024/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [8] Kifejtette, hogy a bíróságok az I. rendű terhelt cselekményét helyesen minősítették bűnszövetségben elkövetettnek, álláspontja szerint törvényes minősítés esetén a törvényes tételkereten belül kiszabott büntetés nem lehet tárgya felülvizsgálatnak. [9] Észrevételezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésén rögzített jegyzőkönyv szerint az eljáró tanács tagjaként az a bíró került feltüntetésre, aki a nyomozás során titkos adatszerzés engedélyezéséről döntött, de rámutatott arra is, hogy e bíró neve elírás folytán került a jegyzőkönyvbe, és az ügyben ténylegesen nem ő járt el. [10] Emellett kitért arra is, hogy a tárgyalásról való szabályszerű lemondást követően az eljárásba való visszatérés a terhelt fellépését igényli akkor is, ha időközben más ügyben fogvatartásba kerül, ekként törvényesen járt el a másodfokú bíróság, amikor a jelenlét jogáról Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 7 az elsőfokú eljárásban lemondott I. rendű terheltet a másodfokú nyilvános ülésről kézbesítési megbízottja útján értesítette. [11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/169. számú és a Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/24. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [12] A Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában írtakat lényegében megismételte. III. [13] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [15] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [17] A Be. 659. §
(6)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot a 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [18] Minderre, és az ügyészség átiratában foglaltakra tekintettel a Kúria a következőket rögzíti. [19] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [20] A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, ekként az a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok. [21] A Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [22] Jelen ügyben a Kúria az iratok alapján az alábbiakat állapította meg. – A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
  1. november
  2. napján kábítószerkereskedelem bűntette miatt nyomozást rendelt el, amelynek keretében a Szegedi Járásbíróság – a Csongrád Megyei Főügyészség indítványának helyt adva –
  3. február
  4. napján KT.5/160/
  5. számú, valamint KT.5/112/
  6. számú végzésével titkos adatszerzés engedélyezéséről határozott. A végzéseket a nyomozási bíró hozta meg (Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztály 06000/363/2016.bü. számú nyomozati iratok iratmelléklet 156-
  7. oldalai és 183-
  8. oldalai). – A Szegedi Járásbíróság a
  9. február
  10. napján meghozott 11.B.1441/2018/
  11. számú ítéletével szemben előterjesztett fellebbezések alapján a Szegedi Törvényszék mint Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 8 másodfokú bíróság
  12. január
  13. napján meghozott végzésével
  14. május
  15. napjára nyilvános ülést tűzött ki. Az eljáró tanács elnöke bíró2 a végzésen a bíró3at előadó bíróként, a bíró4et a tanács tagjaként jelölte ki (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  16. számú végzés). – Az ügyben a Szegedi Törvényszék a
  17. április
  18. napján meghozott végzésével
  19. szeptember
  20. napjára ismét nyilvános ülés kitűzéséről rendelkezett (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  21. számú végzés). – A
  22. szeptember
  23. napján megtartott nyilvános ülésen rögzített jegyzőkönyv szerint az eljárási cselekményen a bíróság részéről a tanács elnöke, a bíró3 előadó bíró és a nyomozási bíró volt jelen (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  24. számú jegyzőkönyv
  25. oldal). – A Kúria
  26. november
  27. napján a Szegedi Törvényszéktől tájékoztatást kért a
  28. szeptember
  29. napján tartott nyilvános ülésen eljárt bírói tanács tagjairól (Kúria Bfv.III.8/2024/
  30. számú irat). – A Szegedi Törvényszék a
  31. november
  32. napján kelt átiratában tájékoztatta a Kúriát, hogy a nyilvános ülésen az ott meghozott ítélet rendelkező részét aláíró bírák voltak jelen, ezért a jegyzőkönyv kijavítása indokolt. Megküldte egyúttal a Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  33. számú ítéletének a jelenlévő bírák eredeti aláírását tartalmazó rendelkező részét. Az ítéletet a tanács elnökeként a tanács elnöke, előadó bíróként a bíró3, a tanács tagjaként a bíró4 bírák írták alá, miként az az indokolt másodfokú határozaton is ennek megfelelően szerepel (Kúria Bfv.III.8/2024/
  34. számú irat). – A Szegedi Törvényszék a
  35. november
  36. napján meghozott és
  37. december
  38. napján véglegessé vált, 5.Bf.401/2022/
  39. számú végzésével a törvényszék 5.Bf.401/2022/
  40. számú jegyzőkönyve első oldalán a Szegedi Törvényszék részéről jelenlévő bírák nevére történt utalást kijavította akként, hogy a fellebbezési nyilvános ülésen a tanácselnök, a bíró3 előadó bíró, és a tanács harmadik tagjaként a bíró4 volt jelen. A végzés indokolása szerint a hivatkozott jegyzőkönyvben a bíróság fellebbezési nyilvános ülésen jelen volt tagjainak neve, azon belül is a tanács harmadik tagjának neve elírásra került, a fellebbezési nyilvános ülésen a tanácselnök, a bíró3 előadó bíró és a tanács harmadik tagjaként a bíró4 volt jelen (Kúria Bfv.III.8/2024/
  41. számú irat). – A Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  42. számú végzése
  43. december
  44. napján véglegessé vált (Kúria Bfv.III.8/2024/
  45. számú irat). [23] Mindezek alapján nem kétséges, hogy a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság tanácsának harmadik tagja a bíró4, és nem az ügyben nyomozási bíróként eljárt – és ekként a vádemelést követő eljárásból a törvény szerint kizárt – nyomozási bíró volt. [24] Erre tekintettel feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ekként felülvizsgálati ok sem valósult meg. [25] A Legfőbb Ügyészség indítványában kifejtette továbbá, hogy a másodfokú bíróság eljárása megfelelt a tárgyalásról való lemondás esetén követendő eljárásjogi szabályoknak. [26] A Kúria e körben a következőkre mutat rá. [27] A Be.
  46. §
(1)bekezdés d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [28] A Be. 430. §
(1)bekezdése tartalmazza a tárgyaláson való jelenlét jogáról való lemondás időszerűségének és feltételeinek törvényi előírásait. [29] Ha terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, e nyilatkozatának megtételétől, illetve bírósághoz érkezésétől kezdve a bíróság a terheltnek szóló ügyiratokat – kivéve a Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 9 tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzést és az idézést – a kézbesítési megbízott részére kézbesíti [Be. 430. §
(4)bekezdés]. [30] A Be. 136. §
(5)bekezdése alapján a kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó részére kézbesítendő ügyiratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős. [31] A kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített ügyiratot a kézbesítést követő tizenötödik napon a megbízó részére kézbesítettnek kell tekinteni [Be. 136. §
(7)bekezdés]. [32] A tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott terhelt esetében a Be. 430. §
(5)bekezdése előírja, hogy ha az ügyiratnak a terhelt részére való eljuttatása a kézbesítési megbízott önhibáján kívüli okból elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítési megbízottat az akadály felmerülésétől számított nyolc napon belül bejelentési kötelezettség terheli. [33] A Be. 430. §
(7)bekezdése szerint, ha a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a terhelt távollétében is meg kell tartani. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent terhelttel szemben befejezheti. [34] Mindez a másodfokú eljárásban is irányadó, miután a Be. 589. §-a a másodfokú eljárásban alkalmazandó előírásokat érintően – eltérő rendelkezések hiányában – az elsőfokú eljárás szabályozására utal vissza. [35] A Be. 112. §
(1)bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. [36] A másodfokú eljárás főszabálya alapján a másodfokú eljárásban a nyilvános ülésen a terhelt jelenléte nem kötelező, kivéve, ha a másodfokú bíróság a büntetéskiszabási körülményekről való meghallgatás érdekében szükségesnek tartja az ülésen való megjelenését, és evégből megidézi [Be. 599. §
(4)bekezdés]. [37] A tárgyaláson való jelenlét jogáról való lemondás esetén a Be. 112. §
(1)bekezdése szerint tehát a terhelt értesítésének van helye bármely eljárási cselekmény, így a másodfokú nyilvános ülést érintően is, az értesítést pedig a Be. 430. §
(4)bekezdése értelmében a kézbesítési megbízottnak kell kézbesíteni, aki azt a Be. 136. §
(5)bekezdése alapján köteles a megbízójának eljuttatni. [38] Az, hogy a küldemény eljut-e, és ha igen, milyen módon a címzetthez, ez már a megbízó és a kézbesítési megbízott közötti jogviszonyra tartozik, a bíróság szempontjából a küldemény tényleges eljutása közömbös. A Be. 136. §
(5)bekezdése alapján a kézbesítési megbízott tevékenységéért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős. [39] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg. – Az I. rendű terhelt a Szegedi Járásbíróságra
  1. december
  2. és
  3. január
  4. napján érkezett beadványaiban akként nyilatkozott, hogy a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  5. és
  6. számú irat). – Az I. rendű terhelt a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával védőjét, ügyvéd1et bízta meg, és a bírósághoz
  7. január
  8. napján érkezett beadványához csatolta ügyvéd1 kézbesítési meghatalmazását (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  9. számú irat). – A bíróság a
  10. május
  11. napján megtartott tárgyaláson az I. rendű terheltet a tárgyaláson való személyes részvételre kötelezte (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  12. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  13. oldal). Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 10 – Az I. rendű terhelt a bírósághoz
  14. május
  15. napján érkezett beadványában ismét akként nyilatkozott, hogy a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  16. számú irat). – A bíróság a
  17. május
  18. napján meghozott végzésével az eljárás I. rendű terhelt távollétében történő lefolytatását engedélyezte (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  19. számú végzés). – A bíróság a
  20. július
  21. napján megtartott tárgyaláson az I. rendű terheltet a tárgyaláson való személyes részvételre kötelezte (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  22. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  23. oldal). – Az I. rendű terhelt a bírósághoz
  24. augusztus
  25. napján érkezett beadványában – annak tartalma szerint – ismét akként nyilatkozott, hogy a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  26. számú irat). – A bíróság a
  27. szeptember
  28. napján meghozott végzésével az eljárás I. rendű terhelt távollétében történő lefolytatását engedélyezte (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  29. számú végzés). – A Szegedi Járásbíróság
  30. február
  31. napján meghozta és kihirdette a 11.B.1441/2018/
  32. számú ítéletét, amelyet az I. rendű terhelt részére kézbesítési megbízotti feladatokat is ellátó védője útján kézbesítette (Szegedi Járásbíróság 11.B.1441/2018/
  33. számú tárgyalási jegyzőkönyv). – Az elsőfokú ítélet ellen – egyebek mellett – az I. rendű terhelt és védője is fellebbezett. – A Szegedi Törvényszék az I. rendű terheltet mind a
  34. május
  35. napjára, mind a
  36. szeptember
  37. napjára kitűzött nyilvános ülésre kézbesítési megbízottja útján értesítette (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  38. számú és
  39. számú végzés). – Az I. rendű terhelt – más ügyben –
  40. április
  41. napján őrizetbe került, majd a bíróság a letartóztatását rendelte el (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  42. számú irat). – Az I. rendű terhelt a törvényszékhez
  43. június
  44. napján érkezett beadványában a másodfokú bíróságnak a büntetése enyhítését indítványozta (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  45. számú irat). – Az I. rendű terhelt a törvényszékhez
  46. július
  47. napján érkezett beadványában irattanulmányozás engedélyezését kérte (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  48. számú irat). – A másodfokú bíróság
  49. július
  50. napján a kért iratokat az I. rendű terhelt részére a Fegyház és Börtön útján irattanulmányozás céljából megküldte (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/19/
  51. számú irat). – A Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  52. szeptember
  53. napján megtartott nyilvános ülésen ítéletet hozott (Szegedi Törvényszék 5.Bf.401/2022/
  54. számú tárgyalási jegyzőkönyv). [40] A tárgyaláson való jelenlét jogáról történő lemondás a terhelt jogosultsága, de miután ahhoz a törvény szorosan hozzákapcsolja a védő, a kézbesítési megbízott meglétét, a kézbesítési megbízott személyének megválasztása, a megbízással együttjáró feladatok ellátása és a megbízó-megbízott közötti szerződés teljesülése már a terheltre is kötelezettséget ró. [41] A tárgyaláson való jelenlétről lemondás a terhelt számára nem azt jelenti, hogy vele szemben a büntetőeljárás véget ért, hanem azt, hogy az továbbra is folyik, csak anélkül, hogy ő személyesen az eljárási cselekményeken részt venne, és mindez az ügydöntő határozat meghozatalára is kiterjed. [42] Jelen ügyben a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondás szabályai az I. rendű terhelt vonatkozásában kétségtelenül érvényre jutottak. Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 11 [43] Az I. rendű terhelti nyilatkozatok és azok bírósági elfogadását követően az első-, majd a másodfokú bíróság is a törvényi előírásoknak megfelelően járt el, amikor az I. rendű terheltnek a tárgyalásról, illetve a nyilvános ülésről a kézbesítési megbízotton keresztül küldött értesítést. [44] Az I. rendű terhelti nyilatkozatok és azok bírósági elfogadását követően az első-, majd a másodfokú bíróság is a törvényi előírásoknak megfelelően járt el, amikor az I. rendű terheltnek a tárgyalásról, illetve a nyilvános ülésről a kézbesítési megbízotton keresztül küldött értesítést. [45] Helytállóan utalt a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a tárgyalásról való szabályszerű lemondást követően a terhelt eljárásba való visszatérése a terhelt fellépését igényli akkor is, ha időközben más ügyben fogvatartásba kerül. Ezért – amennyiben a kézbesítési megbízott a kézbesítés sikertelenségét nem jelzi – nem sért törvényt a másodfokú bíróság, ha a jelenlét jogáról az elsőfokú eljárásban lemondott terheltet a másodfokú nyilvános ülésről kézbesítési megbízottja útján értesíti. A kézbesítési megbízott e tevékenységéért a polgári jog szabályai szerint felelős, esetleges mulasztása feltétlen eljárási szabálysértés megállapításához nem vezethet (BH 2022.67.II., Kúria Bfv.II.148/
  55. szám). [46] Mindezek alapján jelen ügyben fel sem merül, hogy a tárgyalást/nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Az eljárt bíróságok nem vétettek feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, így felülvizsgálati ok sem valósult meg. [47] A felülvizsgálati indítványában az I. rendű terhelt sérelmezte a bűnszövetség megállapítását, és enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. [48] A Be.
  56. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [49] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] megállapította. [50] A Btk. 176. §
(1)bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, kábítószer-kereskedelem bűntettét követi el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [51] A kábítószer-kereskedelem minősítő körülménye a bűnszövetségben történő elkövetés [Btk. 176. §
(2)bekezdés a) pont]. [52] A Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott arra, hogy az I. rendű terhelt esetében a bűnszövetségben történő elkövetés megállapítására törvényesen került sor. [53] A Btk.
  1. §
  2. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha – két vagy több személy – bűncselekményeket – szervezetten követ el, – vagy ebben megállapodik, – legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, – de nem jön létre bűnszervezet. [54] A Btk. a bűnszövetség fogalom meghatározásánál azt értékeli, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak megállapodása több bűncselekmény Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 12 megvalósítását célozza, anélkül azonban, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. Jelen ügyben ez tényállás szerinti. [55] A bűnszövetség létrejöttének további feltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, az elkövetők megállapodása több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. Mindez szintén a jelen ügy tényállása szerinti. [56] Az előzetes megállapodás – mint a szervezett elkövetés egyik eleme – olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely a jog védte érdekek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét, pl. az elkövetők következetességét, a végrehajtás egyes jelentősebb körülményeiben, módozataiban megnyilvánuló tervszerűséget is felöleli. Lényeges, hogy ez a megállapodás már eleve bűnözésre, vagyis több bűncselekmény elkövetésére irányuljon. A megállapodás formáját illetően leggyakoribb a szóbeli (vagyis a kifejezett) megállapodás, de megállapodás a hallgatólagos, félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is. Amikor tehát az elkövetők ráutaló magatartásából egyértelműen ismerhető fel a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategyezőség, akkor valósul meg a hallgatólagos megállapodás (Kúria Bfv.III.1231/2018/
  3. számú határozat). [57] Jelen esetben az I. rendű terhelt és társa magatartásának ennek megfelelő ismérvei maradéktalanul megállapíthatóak. [58] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy – a kábítószer-kereskedelemben részt vett az I. rendű terhelt, aki a II. rendű terhelttől kölcsönkért pénzösszeg visszafizetése érdekében felvetette a II. rendű terheltnek, hogy vegyen át tőle néhány adag kokaint, azt értékesítse és az ebből származó haszonból kiegyenlíti a felé fennálló tartozását; valamint azt, hogy az I. rendű terhelt felajánlását a II. rendű terhelt idővel elfogadta; – az I. rendű terhelt az általa ismeretlen személy(ek)től beszerezett, eladásra szánt kokaint a nagyobb haszon reményében felhígította, majd kis, megközelítőleg 0,5 grammos adagokra osztotta, és ezeket az adagokat adta át a II. rendű terheltnek, aki a kábítószert az első időszakban –
  4. év elején – az I. rendű terhelt által neki bemutatott személyeknek, később, 2016 szeptemberétől a saját ismerősei körében értékesítette; – az I. rendű és a II. rendű terhelt folyamatos kapcsolatban állt egymással, telefonon és személyesen leegyeztették az eladásra szánt kábítószer mennyiségét, átadásának helyszíneit, és a kábítószer értékesítéséből származó haszon beszámítását az I. rendű terhelt II. rendű terhelt irányába fennálló tartozásába; – az I. rendű terhelt
  5. évtől 2017 májusáig legalább harminc adag, adagonként legalább 0,5 gramm, összesen legalább 15 gramm kokaint szerzett be és adott továbbértékesítésre a II. rendű terheltnek, aki a kábítószert ismeretlenül maradt személyeknek értékesítette, és ebből megközelítőleg 100.000 forint bevétele származott, amelyet betudtak az I. rendű terhelt II. rendű terhelt felé fennálló tartozásába. [59] A Kúria gyakorlata következetes abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [60] Az elsőfokú bíróság ítélete [92] bekezdésében rögzítette, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt megállapodott a kokain értékesítéséről, mindketten tudomással bírtak arról, hogy a II. rendű terhelt számára ismeretlen forrásból az I. rendű terhelt szerzi be az értékesítésre Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 13 szánt kábítószert, amelyet az eladás előtt az I. rendű terhelt a nagyobb haszon reményében felütött, majd azt továbbadta a II. rendű terheltnek értékesítésre. [61] Minderre tekintettel a másodfokú bíróság ítélete [35] bekezdésében helytállóan rögzítette, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt között szóbeli megállapodás jött létre az ismeretlen forrásból beszerzett és kiporciózott kábítószer I. rendű terhelt részéről II. rendű terhelt részére történő rendszeres átadásáról, majd a II. rendű terhelt által a fogyasztóknak történő értékesítéséről, melynek kapcsán a beszerzés, átadás részben kialakult vevőkörrel, olajozottan működött. A terheltek egymás kábítószerrel kapcsolatos tevékenységének jellegét és célját kölcsönösen ismerték, folyamatosan kapcsolatban álltak, telefonon, illetve személyesen egyeztettek, a megállapodásuk pedig nem egyetlen alkalomra szólt, hanem szándékuk a tartós működésre irányult, több bűncselekmény elkövetését célozta. [62] Nem kétséges tehát, hogy az I. rendű terhelt és társa a bűncselekményt szervezetten, egymás tevékenységéről tudva, egymással egyeztetve, a feladatokat eszerint megosztva, anyagi haszonszerzés érdekében hajtotta végre. [63] Az a körülmény pedig, hogy az I. rendű terhelt a II. rendű terhelttől függetlenül is értékesített kábítószert, a cselekményének a II. rendű terhelttel együttesen, bűnszövetségben történő minősítését nem érinti. [64] Az eljárt bíróság tehát törvényesen minősítette az I. rendű terhelt terhére rótt cselekményt bűnszövetségben elkövetettnek [Btk.
  6. §
(1)bekezdés
  1. pont]. [65] Ekként nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [66] Mivel az elbírált cselekmény minősítése törvényes, az I. rendű terhelttel szemben ennek megfelelően kiszabott büntetés mértéke önmagában felülvizsgálat során nem vizsgálható. [67] Az indítványozó kifogásolta a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését. [68] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [69] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [70] Az indítvány valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta, annak megalapozottságát vitatta, amikor a vallomások és egyes további bizonyítékok értékelését sérelmezte. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség [71] Az I. rendű terhelt kifogásolta, hogy a bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. [72] A Kúria e körben rámutat, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be. 609. §
(2)bekezdés d) pont]. Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 14 [73] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [74] Az indokolási kötelezettség megsértése a hatályos Be. alapján nem felülvizsgálati ok, az nem szerepel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja által hivatkozott, a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, illetve a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések között. [75] A relatív eljárási szabálysértések pedig nem tartoznak a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [76] Az indítvány kifogásolta továbbá a nyomozati eljárás hibáit, hiányosságait. [77] Amint a Kúria arra már utalt, a Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [78] A felülvizsgálat alapját képező eljárási szabálysértés olyan szabálysértésre vonatkozik, melynek lényege, hogy a bírói döntést megelőző bizonyítási eljárás törvényessége maradéktalan legyen. A vádat megelőző eljárás szabályossága, illetve annak elvétése nem tartozik ebbe a kimerítően felsorolt körbe. [79] A nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek még valóságuk esetén sem tartoznak a Be. 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, valamint a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt, és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [80] Ekként a Kúria az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva – mivel olyan további, a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [81] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [82] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [83] A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. január
  2. Kúria 3.Bfv.8/2024/15-I. 15 Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.