← Magyarország

Pf.20077/2022/5 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Ptk. 3:37. §

(1)bekezdés alapján az egyesület elnöksége határozatának hatályon kívül helyezésének van helye abban az esetben, ha a tagnyilvántartásból való törlésről rendelkező határozat nem felel meg az Alapszabály törlési eljárásra vonatkozó rendelkezésének. Győri Ítélőtábla Pf.III.20.077/2022/
  1. A Győri Ítélőtábla a Dr. Domina Ügyvédi Iroda (Cím
  2. dr. Domina László ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek dr. Tatár Eszter ügyvéd (cím6) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen a vadásztársaság elnökségi határozatának felülvizsgálata iránt folyamatba tett perében a Székesfehérvári Törvényszék
  3. március
  4. napján kelt 22.P.20.207/2021/
  5. szám alatti ítélete ellen az alperes részéről
  6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek maguk kötelesek viselni a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket. Ezzel az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás szerint a felperes az alperes vadásztársaság tagja,
  7. évtől
  8. júniusáig az elnöki tisztséget is betöltötte. [2] Az alperes
  9. augusztus
  10. napján kelt Alapszabálya
  11. § 1./e) pontja értelmében a rendes tag tagsági viszonya a tag törlésével megszűnik. [3] Az Alapszabály
  12. § 12./ pontjának
(2)bekezdése szerint [az elnökség] „Határozattal törli, akinek az előírt vagyoni hozzájárulás vagy tagdíj, továbbá a vadásztársasággal szemben bármilyen tartozása áll fenn, és az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a tagsági jogviszony megszűnésére történő figyelmeztetéssel – felszólította a tartozása teljesítésére, mely felszólítás a felszólítólevél kézhezvételétől számított 10 napos határidőn belül is eredménytelen maradt.” [4] Az alperes Alapszabályának
  1. §-a rendelkezik a vadásztársaság elnökének hatásköréről, feladatairól. A 2./h) pont szerint az elnök gondoskodik a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok végrehajtásáról. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.077/2022/5 2 [5] Az Alapszabály
  2. § szabályozza az Ellenőrző Bizottság működését. Rendelkezik arról, hogy a közgyűlés által 5 évre választott Ellenőrző Bizottság az elnökből, valamint 2 tagból áll, és a hatáskörébe tartozó kérdésekben szótöbbséggel határoz. A határozatképességhez mindhárom tag jelenléte szükséges. A
  3. §
(3)bekezdése szerint az Ellenőrző Bizottság jogosult a vadásztársaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. A 26. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében jogszabályt, alapszabályt, illetve a vadásztársaság érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja a vadásztársaság elnökét. [6] Az alperes
  1. március
  2. napján kelt Ellenőrzési Szabályzatának V/
  3. pontja - részben megismételve az Alapszabály előbbi rendelkezéseit - rögzíti, hogy az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van, határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrzési Szabályzat V/
  4. pontja szerint az Ellenőrző Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a hozott, sorszámozott határozatokat is, azt is, hogy azt milyen arányban fogadták el. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság elnöke és az ülésen részt vett két tag hitelesíti. [7] Az alperes elnöksége a 3/2021.03.
  5. számú határozatával felkérte az Ellenőrző Bizottságot a vadásztársaság iratainak, könyvelésének ellenőrzésére a
  6. év előtti 5 évre visszamenőleg is. [8] Az Ellenőrző Bizottság a
  7. március 24-i üléséről felvett jegyzőkönyvében összegezte a vizsgálat eredményét. Rögzítette, hogy a
  8. és
  9. év között tagi kölcsönök felvételére és visszafizetésére került sor, amelyekre vonatkozó dokumentumok azonban nem állnak rendelkezésre. Nem állapítható meg, hogy ki, mikor, miért, mely testületi döntés alapján fizetett be tagi kölcsönt és az sem, hogy milyen módon történt az összegek visszafizetése. A
  10. évi zárófőkönyvi kivonat tagi kölcsönt már nem tartalmazott, tehát a társaságot ezen a jogcímen kötelezettség jelenleg nem terheli. A jegyzőkönyv 2.f. pontja kitért arra, hogy
  11. április 28-án név1 1.000.000.- forintot vett fel tagi kölcsön visszafizetésként, azonban arra vonatkozó egyéb dokumentum az iratok közt nem lelhető fel. [9] Az Ellenőrző Bizottság a
  12. és
  13. év közötti saját gépkocsi használat költségtérítéseire vonatkozó elszámolásokat is vizsgálta. [10] Megállapította, hogy ezen időszakban összesen 5.297.351.- forint költségtérítés kifizetésére került sor név2 elnök, név3 vadászmester és név1 gazdasági felelős részére. A kifizetések egy részét szabálytalanul számolták el, hiányzik az utalványozó aláírása, vagy arra nem jogosult személy írta alá azokat. Az Ellenőrző Bizottság a szabálytalanul felvett költségtérítés összegét nem határozta meg, azonban javasolta az Intéző Bizottság számára, hogy hívja fel az érintetteket a költségtérítések indokoltságának igazolására, vagy ennek hiányában a költségtérítés társaság részére történő visszafizetésére. [11] Az Ellenőrző Bizottság nem tett arra vonatkozó megállapítást, hogy a felperest mely indokok alapján, milyen összegű visszafizetési kötelezettség terheli, alakszerű határozatot nem hozott. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.077/2022/5 3 [12] A három fős Ellenőrző Bizottság
  14. március 24-i ülésén az elnök, és még egy tag jelent meg személyesen, a jegyzőkönyvön a két megjelent tag aláírása szerepel. [13] Az alperes elnöke – az elnökség 1/2021.03.
  15. számú határozatára hivatkozással – a
  16. március
  17. napján kelt levelében felszólította a felperest, hogy a vadásztársaság felé fennálló 3.914.360 forint tartozását a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napos határidőn belül fizesse meg. Az Alapszabály
  18. §
  19. pontját idézve figyelmeztette, hogy amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, úgy az elnökség határozattal törli a tagnyilvántartásból. [14] A felszólítás indokaként az alperes elnöke hivatkozott az Ellenőrző Bizottság által lefolytatott vizsgálatra, valamint a
  20. március 24-én kelt jegyzőkönyvben foglalt megállapításokra. E körben utalt arra, hogy az Alapszabály
  21. § 2/a. pontja értelmében a felperest terheli a felelősség az 1.000.000 forint tagi kölcsön név1 részére való jogszerűtlen visszafizetése, valamint az egyetlen vadásztársasági tag nevéhez sem köthető, ám ténylegesen kifizetett 2.010.150 forint gépjármű költségtérítés miatt. [15] Hivatkozott arra is, hogy a felperes
  22. és
  23. között maga is 904.210.forint költségtérítést vett fel jogosulatlanul. [16] A
  24. április 12-i rendkívüli elnökségi üléséről felvett jegyzőkönyv szerint az alperes elnöksége - az Alapszabály
  25. § 12) pontja alapján - az 1/2021.04.
  26. számú határozatával a felperest a tagnyilvántartásból törölte, figyelemmel arra, hogy a felszólító levél kézhezvételétől számított 10 napos határidőn belül a tartozását nem fizette meg. [17] Az alperes elnöke a
  27. április 13-án kelt levelével az 1/2021.03.
  28. számú és az 1/2021.04.
  29. számú határozatra hivatkozással az elnökség nevében értesítette felperest a tagnyilvántartásból való törléséről. [18] A felperes - a
  30. április 22-én előterjesztett - kereseti kérelmében az alperesi elnökség 1/2021.03.
  31. és 1/2021.04.
  32. számú határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte a Polgári törvénykönyvről szóló
  33. évi V. tv. (Ptk.) 3:
  34. §
(1)bekezdése alapján arra hivatkozva, hogy a határozatok mind a tartalmuk, mind a meghozataluk módja miatt jogszabályba, illetve az Alapszabályba ütköznek. [19] A felperes álláspontja szerint a támadott elnökségi határozatok meghozatala alapjául szolgáló Ellenőrző Bizottsági eljárás, illetve az annak során felvett 2021. március 24én kelt jegyzőkönyv orvosolhatatlan eljárási szabálysértések miatt érvénytelen: az Ellenőrző Bizottság ülésének összehívása nem felelt meg a Ptk. 3:17. §
(1)-
(3)bekezdéseiben, és az Ellenőrzési Szabályzat V/
  1. és V/
  2. pontjában írtaknak, mivel az ülést a napirendi pontok megjelölésével és írásbeli anyagok megküldésével az ülést megelőzően 8 nappal kell összehívni. [20] Kifogásolta a felperes, hogy az Ellenőrző Bizottság nem volt határozatképes, az Alapszabály
  3. §
(5)pontja, és az Ellenőrzési Szabályzat V/
  1. pontja sérelmével az ülésen Győri Ítélőtábla III.Pf.20.077/2022/5 4 nem jelent meg mindhárom tag. A szabálytalanul megtartott Ellenőrző Bizottsági ülésen határozathozatalra sem kerülhetett sor. [21] A felperes tartalmi szempontból is vitatta az Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvében tett megállapításokat. Kiemelte azonban, hogy a jegyzőkönyv sem tartalmazta a felperes terhére rótt tartozás tételes meghatározását. [22] Sérelmezte, hogy az Ellenőrző Bizottság a vizsgálat során nem az érintett időszakban hatályos Alapszabályzatot, hanem a
  2. augusztus
  3. napjától hatályos alapszabályi szöveget vette alapul a
  4. évet megelőző időszakra is. Az Ellenőrző Bizottság a könyvelés ellenőrzése során a véletlenszerű kiválasztás módszerét úgy alkalmazta, hogy elmulasztotta annak rögzítését, hogy mely iratokat, és milyen szempontok szerint vizsgáltak, ezáltal ellenőrizhetetlenné vált a bizottság vizsgálódási tevékenysége és annak objektivitása. [23] A felperes hangsúlyozta, hogy az érvénytelen Ellenőrző Bizottsági eljárás megállapításai nem szolgálhatnak alapul az 1/2021.03.
  5. számú, valamint az 1/2021.04.
  6. számú elnökségi határozathoz. [24] A felperes rámutatott, hogy sem a tagnyilvántartásból törlő határozatból, sem az annak meghozatalát megelőző Ellenőrző Bizottsági, illetve elnökségi eljárásból nem derül ki, hogy mely szerv és mi alapján határozta meg a tartozásaként megjelölt összeget, amelynek meg nem fizetése eredményezte a tagnyilvántartásból való törlését. A támadott határozatok tehát nem alkalmasak arra, hogy a vele szemben alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény alapjául szolgáljanak. [25] A felperes azzal is érvelt, hogy az elnökség
  7. április 12-i rendkívüli ülésén tagnyilvántartásból való törléséről rendelkező 1/2021.04.
  8. számú határozatot az Alapszabály
  9. § 4) pontjába ütköző módon, a szavazati arány dokumentálása, és a jegyzőkönyv aláírása nélkül hozta meg. [26] A felperes kitért arra, hogy az Ellenőrző Bizottság és az elnökség által a terhére róttak – a tartalmukat tekintve - az egyesületnek okozott kárként minősíthetők és kártérítés címén volnának visszakövetelhetők. Az egyesület volt tisztségviselőjével szembeni kártérítési igény érvényesítése azonban az Alapszabály
  10. § 2/h. pont alapján csak közgyűlési határozaton alapulhat. [27] Az alperes a kereset elutasítását kérte. [28] Állította, hogy a támadott határozatok meghozatalára szabályszerűen került sor, és az annak alapjául szolgáló Ellenőrző Bizottsági eljárás is megfelelt az Alapszabályban és az Ellenőrzési Szabályzatban foglaltaknak. [29] Az alperes nem vitatta, hogy a
  11. március 24-én megtartott Ellenőrző Bizottsági ülésen mindhárom tag nem jelent meg személyesen, a harmadik tag video kapcsolat útján vett részt az ülésen. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.077/2022/5 5 [30] A Székesfehérvári Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes elnökségének 1/2021.03.
  12. és 1/2021.04.
  13. számú határozatát hatályon kívül helyezte. [31] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 36.000 forint eljárási illetékből, és 30.000 forint + áfa, azaz 38.100 forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. [32] Az elsőfokú bíróság az alperes által nem vitatott felperesi tényállításokat alapul véve megállapította, hogy az Ellenőrző Bizottság
  14. március 24-én megtartott ülésén a három tagból egy tag személyesen nem jelent meg, ezért az ülés az Alapszabály
  15. § 1./ és 5./ pontja, valamint az Ellenőrzési Szabályzat V.
  16. pontja értelmében szabályszerűen nem volt megtartható, azon határozat sem volt hozható. Az Ellenőrző Bizottság
  17. március 24-i jegyzőkönyve a felperest terhelő tartozás pontos összegét és jogcímét nem is tartalmazta. [33] A fenti eljárási és tartalmi hiányosságok miatt a
  18. március 24-i Ellenőrző Bizottsági ülésen rögzített megállapítások tehát az elnökség – a felperest tartozása megfizetésére felszólító, majd a tagnyilvántartásból törlő - határozatainak alapját nem képezhették. [34] Az alperes Alapszabályának
  19. § 12./ pontja szerint a tagnyilvántartásból való törlésre csak abban az esetben van lehetőség, ha azt megelőzően a tagot az elnökség a tartozás megfizetésére az összeg és a jogcím megjelölése mellett írásban, 10 napos teljesítési határidővel, a jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel felszólította. [35] Jelen esetben azonban a felperes részére küldött felszólítás a fizetendő összeget ugyan tartalmazta, azonban a jogcím tekintetében mindössze arra utalt, hogy a vadásztársaság volt vezető tisztviselőjeként felelősséggel tartozik az Ellenőrző Bizottság által feltárt szabálytalanságokért. [36] A felperesnek, mint a vadásztársaság volt elnökének a követelt összegért való felelősségét azonban az alperes alakszerű testületi határozattal nem állapította meg, a felszólítólevélben hivatkozott 1/2021.03.
  20. számú elnökségi határozat pedig nem határozott meg olyan konkrét, bizonyított összegű tartozást, amelynek megfizetésére az elnökség nevében az elnök a felperest felszólíthatta volna. [37] A kifejtett indokok alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes 1/2021.03.
  21. számú elnökségi határozata, valamint az azon alapuló, a felperes tagnyilvántartásból való törlését elrendelő 1/2021.04.
  22. számú határozat az alperes Alapszabályának
  23. § 12./ pontjába ütközik, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt. [38] Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a törlésről rendelkező határozat szövege a határozathozatal arányára vonatkozó megállapítást nem tartalmaz, ezért az formailag is szabálytalan, és az Alapszabály
  24. § 4./ bekezdésébe ütközik. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.077/2022/5 6 [39] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a vadásztársaság volt vezető tisztségviselőjével szemben a működésével összefüggésben érvényesített igény olyan kártérítési igénynek tekintendő, amelyre vonatkozó, a felperest marasztaló határozatot az Alapszabály 16.§. 2/h. pont értelmében csak az alperes közgyűlése hozhatott volna. [40] A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság a keresettel támadott határozatokat a Ptk. 3:
  25. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. [41] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelem elutasítását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett. [42] Az alperes fenntartotta azon álláspontját, hogy az elnökség az 1/2021.03.
  1. számú határozatával szabályszerűen szólította fel a felperest az Ellenőrző Bizottság által feltárt tartozás megfizetésére, és annak elmaradására tekintettel jogszerűen törölte a felperest az egyesület tagjai közül. [43] Fenntartotta azon álláspontját, hogy a tartozás fennállta szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az Ellenőrző Bizottság ülésén a tagok személyesen részt vettek-e, illetve a jegyzőkönyvet aláírták-e. Az alperes állította, hogy az Ellenőrző Bizottság harmadik tagja online vett részt a bizottság ülésén, a vizsgálat minden részletéről tudomással bírt, ezért az Ellenőrző Bizottság jogszerűen állapította meg, hogy a felperesnek jelentős tartozása áll fenn az alperessel szemben. A tartozás fennállta megállapításához közgyűlési határozatra nincs szükség. [44] Figyelemmel arra, hogy a tartozás megfizetésére – felszólítás ellenére – nem került sor, ezért a felperes tagsági viszonyának törléssel történő megszüntetése indokolt volt. [45] Az alperes a fellebbezésében is kitért arra, hogy a felperes által becsatolt Ellenőrzési Szabályzat nem valós, az a vadásztársaság Székesfehérvári Törvényszéken fellelhető iratai között sem lelhető fel. [46] Az alperes hivatkozott a vadásztársaság azon gyakorlatára, hogy az elnökségi ülésen hozott határozatok szavazati arányának rögzítésére csak akkor kerül sor, hogyha a határozat nem egyhangú döntéssel született. A jelen esetben azonban az elnökség az 1/2021.03.
  2. számú, és az 1/2021.04.
  3. számú határozatát is egyhangúlag hozta meg, ezért a korábbi gyakorlatnak megfelelően a szavazati arány rögzítése nem indokolt. [47] A fellebbezés alaptalan. [48] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megalapozott tényállásból helytálló érdemi jogkövetkeztetés levonásával döntött a támadott elnökségi határozatok hatályon kívül helyezéséről. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.077/2022/5 7 [49] Az alperes Alapszabályának
  4. § 12) pontja értelmében az elnökség „határozattal törli, akinek az előírt vagyoni hozzájárulás, vagy tagdíj, továbbá a vadásztársasággal szemben bármilyen tartozása áll fenn, és az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűrésével és a jogkövetkezményekre, azaz a tagsági jogviszony megszűnésére történő figyelmeztetéssel – felszólította tartozása teljesítésére, mely felszólítás a felszólító levél kézhezvételétől számított 10 napos határidőn belül is eredménytelen marad.” [50] Az idézett rendelkezés alapján a tagsági jogviszony megszűnését, és a tag nyilvántartásból való törlését csak valós, igazolt tartozás megfizetésének elmaradása eredményezheti. [51] A tartozás megfizetésére való felszólítás és annak teljesítése elmaradása esetén a tagság törlése tehát azt feltételezi, hogy a tagnak vagyoni hozzájárulás, tagdíj, vagy a vadásztársaság közgyűlése által meghozott határozattal megállapított, jogcímében pontosan meghatározott, összegszerűségében levezetett, bizonyított és valós tartozása áll fenn a társasággal szemben. [52] A jelen esetben azonban a felperes tagsági jogviszonya törléssel való megszüntetése alapjául szolgáló tartozás sem összegszerűségében, sem jogcímében nem tekinthető bizonyítottnak. [53] Az Ellenőrző Bizottság a felperest terhelő tartozás összegéről, jogcíméről határozatot nem hozott, a
  5. március 24-i ülésről készült jegyzőkönyv csak a tagi kölcsönök ki- és befizetésével kapcsolatos dokumentumok hiányára, és a költségtérítések szabálytalan elszámolására utalt. [54] Az elnökség az 1/2021.03.
  6. számú határozatával a felperes részére az Alapszabály
  7. §. 12./ pont szerinti, a tartozás megfizetésére vonatkozó felszólítás megküldéséről döntött az Ellenőrző Bizottság által feltárt hiányosságok miatt, a tartozás összegét, jogcímét azonban nem jelölte meg. [55] A vadásztársaság elnöke által az elnökség 1/2021.03.
  8. számú határozata alapján
  9. március 31-én megküldött felszólító levél szerint a felperes tartozása 3.914.360 forint, azonban a levél ezen összeg számszaki levezetését és bizonyítékokkal való alátámasztását nem tartalmazza. [56] Figyelemmel arra, hogy a felperes tagsági jogviszonya megszüntetéséről, és a nyilvántartásból való törléséről rendelkező 1/2021.04.
  10. számú elnökségi határozat alapjául szolgáló tartozás összege, jogcíme nem bizonyított, azt közgyűlési határozat sem támasztja alá, ezért az elnökség támadott határozatai az alperes Alapszabályának
  11. § 12/ pontjába ütköznek, így az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
  12. §
(1)bekezdése értelmében azokat indokoltan helyezte hatályon kívül. [57] Az ítélőtábla kitér arra, hogy az Alapszabály
  1. § 12/ pontjába foglalt törlési eljárásnak nem feltétele az Ellenőrző Bizottsági vizsgálat lefolytatása, sem az Ellenőrző Győri Ítélőtábla III.Pf.20.077/2022/5 8 Bizottság részéről határozat meghozatala, ezért az Ellenőrző Bizottság eljárásának - a felperes által kifogásolt - szabálytalansága a per eldöntése szempontjából relevanciával nem bír. [58] Az Alapszabály
  2. § 12./ pontján alapuló törlésnek nem az Ellenőrző Bizottsági vizsgálat lefolytatása a feltétele, hanem a meghatározott összegű tartozás fennálltának a bizonyítottsága. [59] Maradéktalanul egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon ítéleti álláspontjával is, hogy az elnökség támadott határozatainak alapjául szolgáló - a felperessel, mint a vadásztársaság volt vezető tisztségviselőjével szemben a működésével összefüggésben érvényesített – igény olyan kártérítési igénynek tekintendő, amelyre vonatkozó, a felperest marasztaló határozatot az Alapszabály 16.§. 2/h. pont értelmében csak az alperes közgyűlése hozhatott volna. [60] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék helytálló döntését a Pp.
  3. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. [61] Figyelemmel arra, hogy az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a pernyertes felperes pedig költséget nem számított fel (Pp.82.§.
(3)bekezdés), ezért az ítélőtábla akként rendelkezett, hogy a felek a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Győr,
  1. június
  2. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Mészáros Zsolt előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.