A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha a felülvizsgálati kérelemben jelzett jogkérdés tekintetében a Kúria már egyértelműen állást foglalt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.071/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Prokopovitsch Ügyvédi Iroda (Cím4, eljáró ügyvéd: név) Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: név1 Ügyvédi Iroda Kúria I.Kfv.35.071/2023/3 2 (Cím3, eljáró ügyvéd: név1) A per tárgya: támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Törvényszék 9.K.700.784/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A többszöri hatályon kívül helyezés és új eljárásra kötelezést követően az elsőfokú hatóság a
- május
- napján kelt, 252/4141/1/10/
- számú határozatával a felperes kérelmének részben helyt adott és mindösszesen 906.320.- Ft támogatási összeget állapított meg, míg a támogatási összeg fennmaradó része tekintetében a felperes kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a kiskorú örökösök jogutódlása az érintett erdőrészletek tekintetében elismert, azonban 235,80 hektár erdőrészlet tekintetében sem a kiskorú örökösök, sem a felperes nem került bejegyzésre erdőgazdálkodóként, ekként nem tettek eleget az 50/
- (IV. 27.) FVM rendelet
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- március
- napján kelt, EUJF/931/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes 326,07 hektár Kúria I.Kfv.35.071/2023/3 3 területen jogosult de minimis támogatás igénybevételére, ez alapján részére 1.304.280.- Ft támogatási összeg jár. [4] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását. Hangsúlyozta, hogy a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy jelen eljárásban az Ákr. szabályait kellene alkalmazni, ugyanis mögöttes jogszabályként a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási tv.) vonatkozó rendelkezései az irányadók, amelyet az alperes megtartott. Ezen túlmenően utalt arra, hogy a felperes az erdészeti nyilvántartás adatait nem döntötte meg, így az abba bejegyzett adatokról vélelmezni kellett, hogy az a valóságnak megfelelnek. Az elsőfokú bíróság döntése [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította a támogatási ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) alkalmazhatóságát, utalva annak
- §-ára, amely a támogatási ügyet nem minősítette kivett eljárásnak. Hangsúlyozta, hogy a felperes gyermekeit is megilleti jelen ügyben az ügyféli jogállás, a felperes 2010-ben nemcsak saját nevében, hanem az ő törvényes képviselőjükként is benyújtotta a támogatási kérelmet. Az Ákr.
- §
(1)bekezdés g) pontja értelmében a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye. Utalt a Kúria egy döntésére, amely kimondta, hogy az ügyfél mellőzésével hozott döntés semmis, erre figyelemmel az alperesi határozat semmisségét állapította meg, ezért a Kp. 92. §
(1)bekezdés a) pontja szerint annak megsemmisítéséről rendelkezett. Megismételt eljárásra előírta, hogy az elsőfokú hatóságnak az összes ügyféli jogállással rendelkező személyt, vagyis felperes mellett gyermekeit is be kell vonni az eljárásba, számukra az Ákr. szerinti nyilatkozattétel és észrevételezés lehetőségét biztosítani, valamint az ügyféli jogok gyakorlását előmozdítani szükséges. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítása érdekében. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont, azon belül az aa),
- ab)és
- ad)alpontjai alapján kérte. Kiemelte, hogy a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió forrásaiból származó támogatások rendszerében, tekintettel arra, hogy az eljárási törvény, illetve a rendeletek értelmezése kulcsfontosságú az egyes pályázókra nézve, valamint a döntést meghozó hatóságok számára is. Előadta, hogy az első fokon jogerőre emelkedő, közigazgatási ügyekben született ítéleteknél az ügy érdemére kiható jogszabálysértés minden Kúria I.Kfv.35.071/2023/3 4 esetben különleges súlyú jogi kérdésnek minősül, mivel az esetleges téves jogértelmezések a jövőre nézve reparálhatók és elkerülhetők lesznek, akár az érintett hatóság saját hatáskörén belül is. A felülvizsgálati kérelemben előterjesztett jogszabálysértés társadalmi jelentősége pedig azért jelentős, mivel az Európai Unió forrásaiból finanszírozott támogatások minden természetes és jogi személyre nyitva álló lehetőségek. A joggyakorlat egységének megteremtését pedig Támogatási tv. és az Ákr. szabályainak együttes alkalmazásában jelölte meg, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon állapította meg ítéletében, hogy a támogatási ügyben az Ákr. alkalmazandó. Miután a semmisség jogalapjaként megjelölt Ákr. 10. §
(1)bekezdése és 123. §
(1)bekezdés g) pontja jelen ügyben nem alkalmazható, így az elsőfokú bíróság döntése jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [8] be, ha A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. Kúria I.Kfv.35.071/2023/3 5 [10] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő Kúria vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e a fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezéseinek alá tartozik. A felperes a befogadási okok körében elsődlegesen a joggyakorlat egységességét, vagy továbbfejlesztését jelölte meg. E körben hangsúlyozandó, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bíró döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (Kfv.IV.37.679/2020/2.). [11] Az alperes felülvizsgálati kérelemében felvetett jogkérdésben – vagyis támogatási ügyekben az Ákr. alkalmazhatósága-a Kúria már több iránymutató döntésében állást foglalt, a Kfv.I.35.420/2022/6., Kfv.I.35.393/2022/6. és Kfv.VI.35.394/2022/5. döntéseiben már kifejtette, hogy a hatósági eljárás nem vonható ki a jogszabály indokolásán alapuló jogértelmezéssel az Ákr. hatálya alól, a jogszabály szövegének értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolásnak a jogszabály szövegével ellentétes részét, illetve rögzítette azt is, hogy az Ákr. 8. §
(1)bekezdése szerinti kivétel szabályok alá nem eső közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozóan jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha ezt törvény megengedi. Egyértelműen állást foglalt abban, hogy a Támogatási tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely miatt nem érvényesülhetne az Ákr. rendszere, így az alperes felülvizsgálati kérelmében jelzett egységesítés már megvalósult, a Kúria ezen jogkérdésben a vitát lezárta és egyértelműen kinyilvánította az Ákr. alkalmazhatóságát a támogatási ügyekben. [12] Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem szükséges. [13] Mindebből következően nem állapítható meg a többi pont alapján sem a befogadás szükségessége. A kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [14] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha a felülvizsgálati kérelemben jelzett jogkérdés tekintetében a Kúria már egyértelműen állást foglalt. Záró rész Kúria I.Kfv.35.071/2023/3 6 [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében a tárgyaláson kívül határozott. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2023. április 27. Dr. Hajnal Péter s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró