A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.359/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Rózsa Péter ügyvéd cím2 Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Bényiné dr. Laczkó Margit kamarai jogtanácsos A per tárgya: jogvita jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában indult közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Miskolci Törvényszék
- február
- napján kelt 17.K.700.820/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.37.359/2022/2-1 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Miskolci Törvényszék a 21.K.700.317/
- számú ítélete elleni felülvizsgálati eljárásban történő jogi képviseletéhez pártfogó ügyvéd kirendelését kérte jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatás igénylése útján. Az alperes a
- április
- napján kelt BO/JSTK/00353-2/
- szám alatti határozatával a felperes jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmét elutasította. [2] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Az elsőfokú ítélet [1] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [2] Indokolásában az alperessel szembeni kizárási ok fennálltával összefüggésben utalt arra, hogy az alperes a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránt indult eljárásban nem ügyfél, annak ügyfélként alanya nem lehet, ezáltal nincs jog által védett közvetlen érintettsége sem. A támogatási kérelem kapcsán indult eljárásban az egész hivatallal szemben az abszolút kizárási okot nem támasztja alá a felperes által hivatkozott korábbi eljárás, ezért a határozat jogsértő jellege e körben nem volt megállapítható. A befogadás iránti kérelem [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte. [4] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjaira hivatkozott azzal, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése szerinti tisztességes ügyintézéshez való jog megsértése alapvető eljárási jogsérelem, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [6] be, ha A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja Kúria VI.Kfv.37.359/2022/2-1 3
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [8] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [11] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a Kúria VI.Kfv.37.359/2022/2-1 4 bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [12] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által a kereseti kérelemben állított jogsértést - a kizárási kérelme elutasításának jogszerűségét - érdemben megvizsgálta, és ítéletében részletesen megindokolta, hogy a keresetben előadottakat miért értékelte nem igazoltnak. A Kúria e körben nem észlelte azt sem, hogy a bíróság határozata az egységes joggyakorlattal ne lenne összhangban. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A felperes a felülvizsgálati kérelmében számos, megsértettnek tartott jogszabályhelyet jelölt meg [Kp. 2. §
(1),
(3),
(1)-
(2)bekezdések, 84. §
(2)bekezdés, 85. §
(3)bekezdés, 89. §
(1)bekezdés a)-
- b)pont, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 65. §
- b)pont, 67. §
(2)bekezdés, 82. §
(3)bekezdés, 346. §
(4)-
(5)bekezdések, 611. §
(1)bekezdés, Ákr. 2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont, 23. §
(3)bekezdés, 24. §
(4)bekezdés, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)-
(4),
(6)bekezdések, 4. §
(1)bekezdés], amelyekre az ügy érdemében kifejtett álláspontját alapította, a befogadás körében nem hivatkozta azokat. A befogadási kérelem indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, önmagában a megsértett jogszabályhelyek megjelölése nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria ezért a felperes Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára történt hivatkozását érdemben nem tudta vizsgálni, így annak alapján sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [14] A felperes a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre nem hivatkozott, és olyan konkrét kúriai döntést sem jelölt meg, amelytől jelen perrel érintett ítélet eltérő álláspontra helyezkedett volna, így a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból sem volt indokolt. [15] A Kúria megvizsgálta a Kp. rendelkezése szerinti további – a felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, amelyek alapján megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, nem merült fel adat a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére vonatkozóan és az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem. [16] Mindezek folytán a Kúria jogszabályi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VI.Kfv.37.359/2022/2-1 5 A döntés rövid tartalma [17] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [18] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- április
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. A kiadmány hiteléül: tisztviselő