← Magyarország

Bt.443/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bűnösséget beismerő terhelttel szemben az ügyészi indítványnál súlyosabb járművezetéstől eltiltás miatt előterjesztett jogorvoslati indítvány kapcsán a másodfokú határozat megváltoztatása és a kiszabott járművezetéstől eltiltás - az ügyészi indítvány szerinti - mérséklése. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria ítélete Bt.II.443/2021/

  1. törvényességi jogorvoslat Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Budapest tanácsülés
  2. június
  3. járművezetés ittas állapotban vétsége … Szigetvári Járásbíróság, 2.B.17/2020/8., ítélet, előkészítő ülés, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok:
  4. szeptember
  5. Másodfok: Pécsi Törvényszék, 2.Bf.238/2020/5., ítélet, tanácsülés,
  6. január
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt … ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.238/2020/
  8. számú ítéletének a járművezetéstől eltiltás büntetés tartamát megállapító rendelkezése törvénysértő. Az ítéletet megváltoztatja és a terhelttel szemben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 4 (négy) évre mérsékli. A bűncselekmény megnevezése helyesen járművezetés ittas állapotban vétsége. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Szigetvári Járásbíróság a
  9. szeptember
  10. napján, előkészítő ülésen kihirdetett 2.B.17/2020/
  11. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés], és ezért mint többszörös Kúria 2.Bt.443/2021/4 2 visszaesőt 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 1 év közügyektől eltiltásra és 1 év 8 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] Az ítélet ellen az ügyész által súlyosításért – hosszabb tartamú szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és járművezetéstől eltiltás érdekében – bejelentett fellebbezést elbírálva a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. január
  2. napján meghozott 2.Bf.238/2020/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 5 évre súlyosította. Ezt meghaladóan érdemben helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát. [3] A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt álló terhelt
  4. augusztus
  5. napján 19 óra 20 perckor alkoholfogyasztást követően, ittas állapotban vezette a Renault Megane típusú személygépkocsit, amelyben három utas is tartózkodott. [4] A cselekmény idején a terhelt vérének etilalkohol koncentrációja 1,22 g/l (ezrelék) volt. [5] A terhelt magatartásával megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
  6. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)
  7. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában írt rendelkezéseket, miszerint járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs és a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, a szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. [6] II. A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.238/2020/5. számú ítélete ellen a legfőbb ügyész BF.324/2021/2. szám alatt jelentett be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a Be. 667. §
(1)bekezdése alapján. [7] Indokai szerint az ügyben
  1. szeptember
  2. napján tartott előkészítő ülésen az ügyész a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján indítványt tett a büntetés nemére és tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismerné. Az ügyészi indítvány 1 év 6 hónap szabadságvesztés, 2 év közügyektől eltiltás és 4 év közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására irányult. [8] A Be. 565. § − 2021. január 1. napjától hatályos –
(2)bekezdése alapján, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Ekként törvényt sértett a törvényszék, amikor az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban foglaltnál hosszabb tartamban állapította meg a járművezetéstől eltiltás büntetés tartamát. A törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. Az ügyészség által az előkészítő ülésen indítványozottnál súlyosabb büntetés kiszabása nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, így nem minősül a Be. 649. §
(2)bekezdésében szereplő eljárási szabálysértésnek, ezért felülvizsgálati eljárás alapja sem lehet. Az ügyész továbbra is iránymutatónak tartotta a Kúria Bt.I.515/2020/5. számú ítéletében írtakat a Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti tilalom értelmezését illetően. [9] Mindezekre tekintettel a legfőbb ügyész indítványozta, hogy a Kúria a törvénysértést állapítsa meg, a Pécsi Törvényszék 2.Bf.238/2020/
  1. számú ítéletét változtassa meg és a terhelttel szemben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát négy évre enyhítse. [10] A Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot – ha elutasításának nincs helye – nyilvános ülésen bírálja el. [11] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 212. §
(3)bekezdése értelmében a Kúria tanácsa Kúria 2.Bt.443/2021/4 3 a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el. Ha a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő [2020. évi LVIII. törvény 212. §
(4)bekezdés]. [12] A bejelentett rendkívüli jogorvoslat alapján a Kúria indokoltnak tartotta ezen eljárási forma alkalmazását. A fenti tájékoztatással kézbesített jogorvoslati indítványra a terhelt és kirendelt védője észrevételt nem tett. [13] III. A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos. [14] A Kúria a Be. 666. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálja a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt eljárási szabályok megtartását. [15] A Szigetvári Járásbíróság a 2.B.17/2020/
  1. számú ítéletét a
  2. szeptember
  3. napján tartott előkészítő ülésen hozta meg. A fogvatartásban lévő, elkülönített helyszínen tartózkodó terhelt az előkészítő ülésen telekommunikációs eszköz használatával vett részt. Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására a vád ismertetését nem kérték, az ügyész megjelölte a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tett a büntetés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. A terhelt a bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, majd a személyi és családi körülményeire vonatkozóan válaszolt a bíróság által feltett kérdésekre. Ezt követően a bíróság a Be.
  4. §
(3)bekezdése szerint elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát (2.B.17/2020/8-I. számú végzés). [16] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. §
(4)-
(6)bekezdés]. [17] A Be.
  1. § −
  2. január
  3. napjától hatályos –
(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. E törvényhely alapeljárás során hatályos szövege a hátrányosabb büntetés, illetve intézkedés fogalmát tartalmazta. A törvény szövegének ezen módosítása azonban nem érintette e rendelkezés [Be. 565. §
(2)bekezdés] változatlan lényegét, mely szerint a bíróság számára az alkalmazható szankció korlátja a vádirat, illetve az előterjesztett indítvány tartalma. [18] Mindezek alapján a következőkre mutat rá a Kúria. [19] Eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye [Be. 648. § b) pont], a Be. 649. §
(2)bekezdésében felsorolt esetekben. E törvényhely d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [20] A Be. 608. §
(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben, a vádiratban, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankciónál akár súlyosabb, akár hátrányosabb büntetés, illetve intézkedés alkalmazása. [21] A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosabb büntetés, illetve intézkedés fogalma kétségtelen a Kúria 2.Bt.443/2021/4 4 súlyosítási tilalom (Be. 595. §) rendelkezéseihez kapcsolódó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatályos szövegezés szerinti súlyosabb jogkövetkezmény Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti tilalma azonosítható lenne a súlyosítási tilalommal. Ugyanis a bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen történő elfogadása esetén – valójában változatlan tartalommal – irányadó a Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti tilalom, melynek lényege az, hogy ebben az esetben a terhelt terhére beterjesztett ügyészi fellebbezés által megnyílt súlyosítás korlátját kifejezetten a vonatkozó eljárási szabályok szerint előterjesztett konkrét ügyészi indítvány (vádirat) képezi. Ekként a súlyosítási tilalom nyilvánvalóan nem azonosítható – eddig sem volt azonosítható – a hátrányosabb, illetve a hatályos szabályozás szerint a súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. [22] A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta, a fellebbezés folytán alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat születhessen (Be. 595. §). [23] A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat azonban a Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti súlyosabb, illetve hátrányosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe. [24] A fentiek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség (BH 2020.64.III.). [25] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a Szigetvári Járási Ügyészség a
  1. március
  2. napján kelt B.428/2019/
  3. számú vádiratában szabadságvesztés büntetés, valamint közügyektől eltiltás és határozott időre járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta. A
  4. szeptember
  5. napján tartott előkészítő ülésen eljáró ügyész a terhelt beismerése esetén alkalmazandó szankció vonatkozásában a terhelttel szemben 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés, 2 év közügyektől eltiltás és 4 év közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt (2.B.17/2020/
  6. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  7. oldal). [26] A Szigetvári Járásbíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta és a 2.B.17/2020/
  8. számú ítéletét a
  9. szeptember
  10. napján tartott előkészítő ülésen hozta meg. [27] A járásbíróság a terheltet többszörös visszaesőként 10 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre, 1 év közügyektől etiltásra és 1 év 8 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [28] Az ügyész által a vádlott terhére bejelentett fellebbezés folytán a másodfokú bíróságnak volt lehetősége az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés, illetve járművezetéstől eltiltás büntetések, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés súlyosítására. [29] A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság azonban a fellebbezés elbírálása során az előkészítő ülésen tett ügyészi indítvány szerinti 4 évhez képest 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte a terheltet. Ezzel túllépte a joghátrány mértékére tett konkrét ügyészi indítványt, és megsértette a súlyosabb, illetve hátrányosabb büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be.
  11. §
(2)bekezdésében írt azon szabályt, miszerint a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb, illetve hátrányosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. Ez kizárólag a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében orvosolható. Kúria 2.Bt.443/2021/4 5 [30] A Kúria egyetértett a legfőbb ügyész álláspontjával. Ekként a Be. 565. §
(2)bekezdésében foglalt tilalom alól nincs kivétel a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén sem. Következésképpen nem a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, illetve az Általános Részben meghatározott a büntetés mértékére vonatkozó rendelkezésekből következő felső határ az irányadó a vádlott terhére bejelentett fellebbezés által megnyitott súlyosítás esetén, hanem az előkészítő ülésen tett beismerésére figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány. [31] Az ügyben hozott jogerős másodfokú ítélet tehát az előkészítő ülésen a bűncselekményt beismerő terhelttel szemben az ügyészi indítványban foglaltnál súlyosabb (hátrányosabb) járművezetéstől eltiltást kiszabó részében törvénysértő. [32] Az alapeljárás során hatályos Be. 565. §
(2)bekezdése akként rendelkezett, hogy amennyiben a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [33] A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 669. §
(1)bekezdés első fordulatának megfelelően, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak tartva megállapította, hogy a megtámadott határozat a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás tartama tekintetében törvénysértő. [34] A törvénysértést a Kúria a Be. 669. §
(2)bekezdése szerint akként orvosolta, hogy a másodfokú ítélet megváltoztatásával enyhébb – az előkészítő ülésen tett beismerésére figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány kereteit meg nem haladó – 4 év járművezetéstől eltiltás büntetést szabott ki. Egyben a bűncselekmény megnevezését (a 61/2008. BK vélemény 1. pontja szerint) helyesbítette. [35] A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.