Bf.263/2021/18 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamát egyaránt 5-5 (öt-öt) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 18.000 (tizennyolcezer) forint a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék a rendelkező részben írt ítéletével ....vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. fordulat], lőfegyverrel visszaélés bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont], lopás bűntette [Btk. 370.§

(3)bekezdés a) pont] és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette [Btk. 347. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat] miatt halmazati büntetésül hét év szabadságvesztésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Rendelkezett a szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, illetve kiadásáról, az előterjesztett polgári jogi igényről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az erre fenntartott három munkanapon belül a vádlott védője jelentett be fellebbezést a Be.
2. §

(3)bekezdés a) pontjára hivatkozással, kizárólag a kiszabott büntetés mértékének enyhítése érdekében. Fellebbezésének írásbeli indokolása szerint az ügyészség és az eljáró védő között olyan szóbeli megállapodás (gentlemen’s agreement) született, amely szerint a vádhatóság az ügyben a törvényi minimum kiszabására az ún. feles kedvezmény alkalmazásával, tehát a feltételes szabadságra bocsátás fele tartamban történő meghatározásával tesz indítványt a bíróság felé. A vádlott teljesítette vállalt Szegedi Ítélőtábla 4.Bf.263/2021/18/XIX. 2 kötelezettségét, mert a Be. 411. §

(5)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva jelentősen együttműködött. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.410/2021/

1. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak tartva – tanácsülésen történő elbírálás mellett – az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy a közbiztonság elleni bűncselekmény jogszabályi alapja helyesen Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat. [4] A másodfokú bíróság a bejelentett perorvoslatokat a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
3. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el. [5] A nyilvános ülésen a védő fenntartotta enyhítésre irányuló jogorvoslatát. Fenntartotta a védő, hogy a nyomozás során a vádlott jelentős mértékben hozzájárult más büntetőügy eredményes befejezéséhez, azonban az egyezség rajta kívülálló okból meghiúsult, úgy, hogy a vállalását teljesítette. [6] A vádlott az utolsó szó jogán tett felszólalásában kérte enyhítő körülményként az elkövetet cselekmény konkrét tárgyi súlyát is figyelembe venni, így azt, hogy a lőfegyverrel visszaélés bűntettének elkövetési tárgya csupán egy bárki által kapható .... kaliberjelű pisztoly volt, míg az egyedi azonosító jellel visszaélés is egy a tulajdonában álló másik gépkocsi rendszámtáblája volt. [7] Tekintettel arra, hogy a védő a fellebbezését kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentette be, a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése értelmében az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. [8] A Be. 590. §

(5)bekezdés szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemen az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre is [Be. 590. §

(5)bekezdés a-c) pont]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 593. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból dönt a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező jogkérdésekben és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is. [9] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát a törvényszék által megállapított tényállásra alapította, hiszen a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. Ebben az esetben az első fokon megállapított tényállás rögzül, a tényálláshoz kötöttség teljes. Szegedi Ítélőtábla 4.Bf.263/2021/18/XIX. 3 [10] A történeti tényállás tényei korlátozott felülbírálatnál így kötöttek, és a másodfokú eljárásban még hibás megállapításuk esetén sem orvosolhatók. Ezzel szemben a vádlottak személyi körülményeire, korábbi büntetéseire vonatokozó, elsősorban nem bizonyítást, hanem megállapítást igénylő tények nem a történeti tényállás részei, ezért kötöttség nélkül módosíthatók (Kúria Bfv.I.611/2019/10.). [11] .... vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok [Be. 561. §

(3)bekezdés b) pont] szűk körben hiányosak, pontatlanok voltak, amelyek kiegészítése indokolt volt. [12] Az ítélőtábla ezért a tényállást a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjában írt jogkörében, az ügyiratok tartalma alapján a következők szerint kiegészíti, illetve a tényállás részének nem minősülő, de az ítélet részét képező korábbi büntetéseket érintő tények tekintetében pontosítja. [13] Az elsőfokú ítélet [3] bekezdését kiegészíti azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt 24.B.12/

1. számon folyamatban volt büntető ügyben a vádlottal szemben a megalapozott gyanú közlésére
2. augusztus
3. napján, míg a vádemelésre
4. december
5. napján került sor. [14] E kiegészítésekkel és pontosításokkal a tényállás megalapozottá vált és a Be.
6. §

(3)bekezdése értelmében határozatát a másodfokú bíróság erre alapította. A Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjában írt tények is teljesek. [15] Helyesen utalt arra a fellebbviteli főügyészség, hogy ezen kiegészítéssel lesz meg a tényállási alapja a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésnek. [16] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást perrendszerűen, körültekintően folytatta le, nem vétett abszolút, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási hibát. [Be. 608. §

(1)bekezdés a-

1. h)pont] [17] .... vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, nem merült fel olyan körülmény, mely a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná. [18] A vádlott cselekményeinek minősítése is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. Helyesen észrevételezte azonban a fellebbviteli főügyészség, hogy az elsőfokú ítélet jogi indokolásának [34] pontját szükséges kiegészíteni az egyes kábítószerek minőségének meghatározása alapjául szolgáló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet Kábítószerek 1. jegyzékének 23. pontjával, illetve a delta-9-THC tekintetében az alapul szolgáló jogszabályhely ezen kormányrendeletben a Pszichotróp anyagok 1. jegyzékének 52. pontja is. Az ítélet [35] bekezdésében az MDMA kapcsán a kormányrendelet Pszichotróp anyagok 1. jegyzékének 31. pontja, míg az ítélet [36] bekezdésében az amfetamin vonatkozásában a kormányrendelet Pszichotróp anyagok jegyzékének 2. pontja a mögöttes jogszabályhely. Szegedi Ítélőtábla 4.Bf.263/2021/18/XIX. 4 [19] Az elsőfokon eljárt bíróság helyesen minősítette a vádlott cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntettének, hiszen haszonszerzés érdekében, kereskedés céljából három különböző helyen a különös jelentős mennyiséget meghaladó mennyiségben termesztette a kannabisz növényegyedeket, amelyeket folyamatosan szüretelt, feldolgozott és értékesítés céljából továbbadott. Helyes a mennyiségi értékhatár meghatározása a kannabisz növényegyedek száma alapján. [20] A lőfegyverrel visszaélés bűntette kapcsán a büntető törvénykönyv szabályzása 2021. január 01. napjától hatályosan annyiban módosult, hogy a bűncselekményt működőképes lőfegyverre lehet elkövetni. Az irányadó tényállásból megállapítható, hogy a lőfegyverhez tartozó öt darab lőszer is előkerült a vádlott birtokából a lőfegyver mellől, így a tényállás alapján is működőképes lőfegyverre elkövetés az elbíráláskori Btk. alapján lőfegyverrrel visszaélés bűntettének minősül. Pontosította azonban az ítélőtábla a bűncselekmény törvényhelyét a Kúria 61. BK véleményének 3.
2. a)pontja alapján, mely szerint az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira a fordulat megjelöléssel kell utalni. [21] A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság csaknem maradéktalanul feltárta, azonban további súlyosító körülmény a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a büntetés kiszabása körében azt, hogy kannabisz növényre, ún. könnyű drogra követte el a bűncselekményt, amelyből származó kábítószer társadalomra veszélyessége korántsem feleltethető meg a tényállás keretében értékelhető egyéb lényegesen nagyobb függőséget és egészségügyi kockázatot jelentő kábítószereknek. [22] Helyesen állapította meg az elsőfokon eljárt bíróság, hogy nincs adat arra, hogy formális egyezség jött volna létre a nyomozás során a vádlott védője és az ügyészség között. A szóbeli, az eljárási törvény rendelkezéseinek meg nem feleltethető egyezség jogi kötőerővel nem bír, annak vizsgálata sem feladata a bíróságnak. Arra sincs lehetősége a bíróságnak, hogy annak vizsgálatába bocsátkozzon, hogy a vádlott az ügyészséggel kötendő egyezség reményében milyen módon működött együtt a nyomozóhatósággal, így valóban hozzájárult-e más körözött személy elfogásához. Valójában ezen együttműködést annak tényszerű igazolása esetén sem lehetne enyhítő körülményként értékelni az eljárás bírósági szakaszában. [23] A vádlott feltáró jellegű, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása azonban nyomatékos enyhítő körülmény, aminek növeli nyomatékát, hogy még a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott az előkészítő ülésen, hozzájárulva az eljárás bírósági szakaszának is az észszerű időben történő befejezéséhez. [24] Az enyhítő körülmények nagyobb számára, a büntetőeljárást a bírósági szakaszban is elősegítő terhelti együttműködésre figyelemmel a másodfokon eljáró ítélőtábla a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát egyaránt öt-öt évre enyhítette. Az így kiszabott büntetés alkalmas a büntetési célok elérésére, annak meghatározása során nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a vádlottal szemben első ízben kerül sor tényleges szabadságelvonó büntetés kiszabására. Szegedi Ítélőtábla 4.Bf.263/2021/18/XIX. 5 [25] Megfelelnek a törvénynek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a beszámításra, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, a közügyektől eltiltásra, a vagyonelkobzásra, bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezések is. Helyesen foglalt állást a törvényszék az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a polgári jogi igény tekintetében is. [26] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a jelzett körben a Be. 606. §

(1)és

(3)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb, túlnyomórészt helyes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. [27] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a kirendelt védői közreműködéssel kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613. §.

(1)bekezdése alapján állapította meg, és kötelezte ... vádlottat annak megfizetésére. Szeged,

1. szeptember
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Gömöri Olivér sk. bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Kecskeméti Törvényszék 1.B.256/2020/
3. számú ítélete a másodfokú határozatban írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
4. szeptember
5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke