Gfv.30448/2021/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elszámolás során egyébként orvosolt árfolyamrés alkalmazása és az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen szabályozása önmagában, minden további vizsgálat nélkül nem tette átláthatatlanná a szerződés megkötésekor a felperesre háruló kockázatokat. Az ügyféltájékoztató a felperes fizetési kötelezettségét együttesen befolyásoló tényezők kumulatív hatását is figyelembe véve kellő részletességű volt. Abból a felperes felmérhette és megérthette, hogy a fizetési kötelezettségi alakulását az árfolyamváltozás mellett, illetve attól függetlenül is más tényezők is befolyásolják, illetve befolyásolhatják. A kezelési költség nem tartozik a főszolgáltatás körébe. A fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses rendelkezéssel kikötött kezelési költség tisztességtelenségének megállapítása iránti perben a világos és érthető megfogalmazás (átláthatóság) mellett vizsgálni kell, hogy az megfelel-e a jóhiszeműség, valamint az egyensúly (arányosság) elvének. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.448/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője:
2. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dantesz Péter Antal ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Törös Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Törös Judit ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 3.Pf.20.067/2021/11/II. számú közbenső ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 2.P.22.623/2020/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezi, Kúria VI.Gfv.30.448/2021/7-II. 2 az elsőfokú bíróság ítéletét az árfolyamkockázatot a felperesre telepítő szerződéses kikötések tisztességtelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító részében helybenhagyja, a kezelési költségre és a teljes perköltségre vonatkozó részében az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően helyezi hatályon kívül, és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a felperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint, az alperesnek 324.000 (háromszázhuszonnégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költsége merült fel. Az alperes 3.430.000 (hárommillió-négyszázharmincezer) felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti. forint általa megfizetett A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes jogelődje, az E....... E............ L.................. K................. B............ R......... (a továbbiakban: alperes)
4. május 30-i keltezéssel „Ügyféltájékoztató a devizahitelek kockázatairól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ajánlása alapján” elnevezésű dokumentumot (a továbbiakban ügyféltájékoztató) állított össze. [2] A felperes
5. január 26-án az alpereshez kölcsönkérelmet nyújtott be. Az általa aláírt kölcsönkérelem
6. oldala tartalmazta a kölcsönigénylő nyilatkozatát arról, hogy az „Ügyféltájékoztató a devizahitelek kockázatairól” szóló kiadványban foglaltakat megismerte, továbbá az abban foglaltak alapján tudomásul vette, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönök a forintban nyilvántartott kölcsönökhöz képest magasabb kockázatot jelentenek, tekintettel az esetleges árfolyamváltozásokra. [3] Az ügyféltájékoztató összefoglalta a devizahitelek kapcsán mérlegelendő tényezőket: a vételi-eladási árfolyam különbsége, az árfolyamváltozás, kamatváltozás lehetőségét bontásban. Külön felhívta a figyelmet arra, a hitelfelvételi döntés előtt érdemes szem előtt tartani, hogy hosszútávon a forint kamatláb várható csökkenése, illetve a deviza kamatlábak potenciális növekedése jelentősen mérsékelheti a deviza alapú hitelek jelenlegi előnyét. Jelenleg mind az eurózónában, mind Svájcban rendkívül alacsonyan, történelmi mélyponton van a kamatszint. A múltbeli adatokból kiindulva középtávon deviza kamatemelésre is lehet számítani. A kamatemeléssel párhuzamosan vagy ettől függetlenül is bekövetkezhet a forint árfolyamának gyengülése. Az ügyféltájékoztató táblázatos formában példával szemléltette a kamatszint változás és az árfolyamváltozás összeadódó hatását a törlesztőrészletre. Kúria VI.Gfv.30.448/2021/7-II. 3 [4] A felperes mint adós és az alperes mint hitelező
7. február 20-án közjegyzői okiratba foglaltan három deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek, összesen 31.105.000 forintnak megfelelő CHF kölcsön tárgyában. [5] A kölcsönszerződések 3.
8. pontja azonosan tartalmazta, miszerint az adós az igénybe vett kölcsön összege után a folyósítás időpontjától havonta a bank által egyoldalúan változtatható mértékű kezelési költséget köteles fizetni, amelynek induló mértéke 1,9%. [6] Az egyes szerződések azonos megszövegezésű rendelkezése szerint (A/I.4.3.1., B/I.6.1.4., illetve B/II.8.3.
9. pont) az adós a fizetési kötelezettségét legkésőbb a tartozás esedékességének napján érvényes, a hitelező által az adott devizanemben meghatározott és az üzletszabályzatban rögzítettek szerint közzétett deviza eladási árfolyamon köteles teljesíteni úgy, hogy a forint ellenérték legkésőbb az esedékesség napján az itt megjelölt számlán rendelkezésre álljon. A hitelező az esedékesség napján a jelen pontban meghatározott árfolyamon számítja az adós nyilvántartási devizanemben meghatározott fizetési kötelezettségeit forintra, és ezen összeggel megterheli a forinthitel számolási számlát, egyidejűleg jóváírja azt az adós devizatörlesztéseinek nyilvántartására szolgáló számláján. [7] A szerződések „kockázatfeltáró nyilatkozat” címet viselő (A/I.9., illetve B/III.16.) pontjában az adós kijelentette, hogy a kölcsön kockázataival kapcsolatban az erre vonatkozó, a hitelező által részére nyújtott részletes tájékoztatást megismerte, megértette, a devizahitel igénybevételével együtt járó és kizárólagosan őt terhelő kockázatokkal tisztában van, tudomása van különösen az árfolyamkockázatról, hogy az előfinanszírozási időszak és a futamidő alatt a forintnak a svájci frankhoz viszonyított árfolyamának kedvezőtlen változása (azaz a folyósításkor érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése) esetén, a devizában megállapított törlesztő részletek forintban fizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Tudomásul vette, hogy ezen kockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben viseli, kijelentette továbbá, hogy az árfolyamkockázatból adódó lehetséges hatásokat alapos megfontolás tárgyává tette, és a kockázatot fizetőképességének és vagyoni helyzetének megfelelően mérlegelve vállalta, hogy a bankkal szemben igényt az árfolyamkockázatból eredően nem érvényesít. [8] Az alperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
10. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
11. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) alapján az elszámolást elkészítette, az felülvizsgáltnak minősül. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes módosított keresetében – többek között – annak megállapítását kérte, hogy a felperes és az alperes jogelődje között
12. február
13. napján létrejött 60792455 számú kölcsönszerződés A/I.3.
14. pontja, A/I.4.3.
15. pontjának „tartozás esedékességének napjának” fordulata és A/I.
16. pontja, a 60798602 számú kölcsönszerződés B/I.3.
17. pontja, B/I.6.1.
18. pontjának „tartozás esedékességének napjának” fordulata, és B/III.
19. pontja, valamint a 60799517 számú kölcsönszerződés B/I.3.
20. pontja, B/I.8.3.
21. pontjának „tartozás esedékességének napjának” fordulata, és B/III.
22. pontja tisztességtelen, ezért a szerződések Kúria VI.Gfv.30.448/2021/7-II. 4 érvénytelenek. Álláspontja szerint a szerződésekben az árfolyamkockázat fogyasztó általi korlátlan viselésére és a kezelési költségre vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelenek, ennél fogva a szerződések érvénytelenek. Kérte a szerződések érvényessé nyilvánítását, megjelölve az egyes szerződések tekintetében a felperes fennálló tartozásának általa számított összegét. [10] A felperes vitatta, hogy az alperes az ügyféltájékoztatót átadta a részére, illetve, hogy annak tartalmát megismerhette. Állította, hogy az átláthatóság követelményének a kockázatfeltárás nem felelt meg, mert az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C51/
23. számú ítéletének
24. pontjában kifejtettekből következően az árfolyamrésre, egyoldalú hiteldíj emelésre és az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó feltételek együttes (kumulatív) hatásának értékelését az utóbb hatályba lépett DH törvények figyelmen kívül hagyásával kell elvégezni, és azt kell vizsgálni, hogy a szerződéskötéskor átláthatta-e fizetési kötelezettsége alakulását, megváltozásának működési mechanizmusát. [11] A kezelési költség tisztességtelenségét arra hivatkozással állította, hogy sem a kölcsönszerződések, sem az üzletszabályzat nem tartalmazza azon konkrét szolgáltatás megnevezését, amelynek ellentételezését az alperes kezelési költség formájában elvárhatná. [12] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban előadta, hogy az alperes a kölcsönszerződésben vállalt árfolyamkockázatról alapvetően három tájékoztatást adott felperesnek, az ügyféltájékoztatóban, a hitelkérelemben és a szerződésekbe foglaltan. [13] A kezelési költséggel kapcsolatban hangsúlyozta, a kölcsönszerződés alapvető szolgáltatási tartalmát egyfelől a Polgári Törvénykönyvről szóló
25. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) általános szabályai, másfelől a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
26. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) és az egyéb szektoriális jogszabályok határozzák meg. Az alperes az rHpt.-ben meghatározott kölcsönnyújtási szolgáltatások definíciójával összhangban a kölcsönszerződések 3.
27. pontjában meghatározott átalánydíjas kezelési költséget a kölcsönszerződés nyilvántartásával, elszámolásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, behajtásával, illetve forrás finanszírozásával kapcsolatos szolgáltatásaiért számította fel. A kezelési költség jelentése és tartalma a kölcsönszerződésben az átlagos fogyasztó számára nem kérdéses, a jogszabályok is nevesítik a kezelési költséget. Az elsőfokú ítélet és a másodfokú közbenső ítélet [14] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [15] Határozata indokolásában megállapította, az alperes által csatolt kölcsönkérelemben a felperes kijelentette és aláírásával is igazolta, hogy az ügyféltájékoztatóban foglaltakat megismerte és tudomásul vette. Ebből következően nincs jelentősége annak, hogy az ügyféltájékoztatót a felperes aláírta-e vagy sem. Az alperes a szerződés működési mechanizmusáról érthető és világos felvilágosítást adott, és már a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatta a felperest a devizakölcsönök hosszú távú kockázatairól. Kúria VI.Gfv.30.448/2021/7-II. 5 [16] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ugyancsak alaptalanul hivatkozott a felperes a kezelési költségről szóló feltétel tisztességtelenségére. Az EUB C-621/
28. számú ítélete alapján nem ütközik a világos és érthető megfogalmazás követelményébe, ha a kezelési költséggel kapcsolatos rendelkezések nem határozzák meg a költség kiszámításának módját, illetve nem részletezik az érintett összegek ellenében nyújtott valamennyi szolgáltatást. A szerződésekben a kezelési költségre vonatkozó feltétel – mint a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződéses kikötés – világos és érthető, ezért a tisztességtelensége nem vizsgálható. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint annak 1,9%-os mértéke nem minősül a kölcsön összegéhez képest aránytalannak, sem eltúlzott mértékűnek, azt költségátalányként az alperes jogszerűen számította fel. [17] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes és az alperes között
29. február
30. napján létrejött kölcsönszerződések keresetben megjelölt (jelen határozatban ismertetett) kikötései tisztességtelenek, ezért mindhárom kölcsönszerződés érvénytelen. [18] Határozata indokolásában rögzítette, az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban fellebbezett döntésével és annak jogi indokaival nem értett egyet. [19] Bár az árfolyamkockázat tekintetében az elsőfokú bíróság azt helytállóan állapította meg, hogy a felperes az ügyféltájékoztatót megkapta, annak tartalma értékelésekor azonban téves álláspontot foglalt el. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, az alperes által nyújtott tájékoztatásból nem derül ki világosan, hogy az árfolyamváltozásnak nincs felső határa. Annak alapján a felperes alappal feltételezhette, hogy az árfolyamingadozás hosszabb távon kiegyensúlyozott képet mutat, miközben arra nézve nem kapott figyelmeztetést, hogy a forint árfolyamának esetleges súlyos leértékelődése a szerződés teljesítését gazdaságilag elnehezíti. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a konkrét szerződési feltételeket és a kockázatfeltárás megfelelőségét a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.015/2021/
31. jogegységi hatályú határozata (a továbbiakban: JPE határozat) alapján kellett megítélni. [20] A másodfokú bíróság emellett kifejtette azt is, függetlenül attól, hogy az egyoldalú módosítás és az árfolyamrés alkalmazásáról szóló feltételeket a DH törvények utóbb tisztességtelennek minősítették, a három szerződési feltétel együttes hatása mellett a fogyasztó nem láthatta át, hogy a fizetési kötelezettségének módosulása mely feltételre vagy feltételekre vezethető vissza. Nem volt ezért abban a helyzetben, hogy a fizetési kötelezettségét, illetve annak változási mechanizmusát előre lássa, vagy azt utóbb ellenőrizni tudja. [21] A tájékoztatás ezért nem volt világos és érthető, de annak tisztességtelensége csak abban az esetben állapítható meg, ha a feltétel a fogyasztó hátrányára jelentős egyenlőtlenségek okoz. Ezt a másodfokú bíróság a perbeli esetben azért látta megállapíthatónak, mert az nem biztosít a fogyasztó számára egyoldalú, forintra való áttérést lehetővé tevő módosítási jogot. Miután a szerződés értelmében az árfolyamváltozás vis maior jellegű ingadozása is a felperesre hárul, hiszen a felperes a szerződés megkötésekor ilyen okokra is kiterjedően vállalta az árfolyamkockázatot, nincs lehetősége a bíróságnak arra, hogy Kúria VI.Gfv.30.448/2021/7-II. 6 az rPtk.
32. §-a szerint módosítsa a felek szerződését. Mindezért alappal feltételezhető, hogy a felperes egyenrangú tárgyalási helyzetben, az alacsonyabb kamat érdekében ilyen feltételeket nem fogadott volna el. [22] A kezelési költség tekintetében az ítélőtábla megállapította – szemben az elsőfokú ítéletben írtakkal – a kezelési költség nem minősül a főszolgáltatás ellenértékének, a tisztességtelensége vizsgálható. Rögzítette, kölcsönszerződés esetén a szolgáltatás ellenértéke a kamat, ezen túlmenően díj csak abban az esetben számítható fel a fogyasztóval szemben, ha a bank a fogyasztónak a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségét meghaladó szolgáltatást nyújt. Az alperes által hivatkozott szolgáltatások abban az esetben sem alkalmasak a kezelési költségről szóló feltétel világosságának és érthetőségének a meghatározására, ha azokat ilyen szolgáltatásnak kellene tekinteni. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy a bank az adminisztratív szolgáltatások ellenértékét a fogyasztóra a kölcsönösszeg százalékos mértékében és devizában terhelje. A bank ezáltal az állított költségei változása nélkül is árfolyamnyereségre tehet szert a fogyasztó hátrányára. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [23] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős határozat az rPtk.
33. §