A határozat elvi tartalma: A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének hiányában hiánypótlás felhívásának helye nincs, a fellebbezés érdemben nem bírálható el. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.39.527/2021/
- A tanács tagjai: dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Varga Eszter előadó bíró dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes1 cím1 Az alperes: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal cím2 Az alperes képviselője: dr. Vörös-Gyöngy Anna kamarai jogtanácsos A per tárgya: építésüggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 13.K.707.454/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- és
- sorszám alatt) Rendelkező rész Kúria VI.Kpkf.39.527/2021/3/I 2 A Kúria a Fővárosi Törvényszék 13.K.707.454/2020/
- számú végzése ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt kiegészített fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- február
- napján keresetet terjesztett elő az elsőfokú bíróság jogelődjénél, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál (a továbbiakban: együtt: elsőfokú bíróság). Vitatott közigazgatási cselekményként a cím3 cím
- - cím
- - cím6 által határolt tömbre vonatkozó R-43023 tt. sz. Részletes Rendezési Terv jóváhagyásáról szóló 16/
- (IV. 8.) önkormányzati rendeletet, valamint az alperes K/3998/2013/III. számú és K/25887/5/2018/ÉKO számú végzéseit jelölte meg, majd a
- július
- napján érkezett beadványában az alperes K/30209/2016/III. számú határozatának és a K/3195/2/2017/III. számú végzésének a felülvizsgálatát is kérte. Az elsőfokú bíróság végzése [2] Az elsőfokú bíróság – a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(3)bekezdésén alapuló intézkedést követően – a 13.K.707.454/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét a Kp.
- §
(1)bekezdés b),
- d)és
- e)pontjaira hivatkozással visszautasította. Megállapította, hogy az önkormányzati rendelettel kapcsolatos jogvita elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik, ugyanis az Alaptörvény 24. cikk
(2)bekezdés c) pontja alapján önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, míg az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás a Kp. 12. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a Kúria hatáskörébe tartozik. [3] A keresettel támadott K/3998/2013/III. számú végzéssel kapcsolatban utalt arra, hogy abban az alperes fennmaradási engedély benyújtására hívta fel a felperest, a K/25887/5/2018/ÉKO számú végzéssel pedig a végrehajtási eljárás folytatását rendelte el. Rögzítette, hogy ezen végzések járulékos közigazgatási cselekménynek minősülnek, törvény eltérő rendelkezésének hiányában azokkal kapcsolatban közigazgatási jogvitának nincs helye. Kúria VI.Kpkf.39.527/2021/3/I 3 [4] A vitatott közigazgatási cselekményként megjelölt K/30209/2016/III. számú határozattal az alperes elutasította a felperes fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmét, a K/3195/2/2017/III. számú végzéssel pedig a felperest 5.000 forint eljárási bírsággal sújtotta. Ezen döntésekkel szemben a felperes a jogorvoslati jogát (fellebbezés) nem merítette ki, melyre figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapítása szerint szintén a keresetlevél visszautasításának volt helye. [5] Az elsőfokú végzés perorvoslatra vonatkozó részében a törvényszék tájékoztatást nyújtott a fellebbezés lehetőségéről, a benyújtásának törvényi határidejéről és a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésére vonatkozó kötelező tartalmáról. A fellebbezés és az elsőfokú bíróság intézkedése [6] A végzés ellen a felperes 2020. december 10. napján, 5. sorszám alatt fellebbezést nyújtott be, melyben a jogorvoslati kérelmét megalapozó jogszabálysértést nem jelölt meg, konkrét jogszabályhelyre nem hivatkozott. Kérte, hogy a fellebbezés benyújtásának határidejét a bíróság méltányosságból 30 nappal hosszabbítsa meg. [7] Az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzésével a felperes határidő-hosszabbítás iránti kérelmét a Kp. 36. §
(1)bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel elutasította. Egyúttal visszautasítás terhe mellett felhívta a felperest, hogy 8 napon belül a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmét terjessze elő. [8] A felperes a fellebbezés benyújtására nyitva álló törvényi határidőn túl,
- december
- napján,
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés-kiegészítésében – annak tartalma alapján – az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új, a keresetét érdemben elbíráló határozat hozatalára utasítását kérte „a teljes Ptk. és Btk. minden ide vonatkoztatható” részének megsértése okán. [9] Az alperes az észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte annak helyes indokaira hivatkozással. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség. [11] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az Kúria VI.Kpkf.39.527/2021/3/I 4 elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja, azaz a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés, a jogszabályhely pontos megjelölése tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. A Kp. 104. §
(2)bekezdése szerint, ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [12] A felperes a támadott végzés jogorvoslati tájékoztatása ellenére a fellebbezésében egyetlen, annak alapját képező jogszabályhelyet sem jelölt meg, jogszabálysértésre nem hivatkozott. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezésekből következően a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után, ezért a
- sorszám alatt előterjesztett – egyébiránt a konkrét jogszabályhely pontos megjelölését továbbra is nélkülöző – kiegészítés sem vezethetett a fellebbezés érdemi elbírálásához. [13] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság szükségtelenül hívta fel a felperest a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelem előterjesztésére, ennek esetleges pótlása ugyanis a fellebbezés fent kifejtett hiányosságát nem reparálhatja, a fellebbezés érdemi elbírálását nem eredményezheti. [14] Mindezekre tekintettel a Kúria a felperes fellebbezését annak kiegészítésére is kiterjedően a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [16] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. [17] Az alperes költségigényt nem terjesztett elő, ezért az arról való döntéshozatalt a Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján mellőzte. Kúria VI.Kpkf.39.527/2021/3/I 5 [18] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- március
- dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró dr. Remes Gábor s.k. bíró