Bfv.1114/2022/11 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára, illetőleg a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Álláspontja szerint bűnössége megállapítására büntethetőséget kizáró ok – kóros elmeállapot – figyelmen kívül hagyásával került sor. E körben a bizonyítás hiányosságaival, igazságügyi elmeorvos szakértő kirendelésének elmaradásával, a bizonyítékok „logikátlan, szakszerűtlen” értékelésével érvelt. A terhelt álláspontja szerint kifosztás bűntettében való bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Álláspontja szerint a sértettek sérelmére enyhébben büntetendő lopást követett el, így a kiszabott büntetés is törvénysértő. A Kúria a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt bűnösségének megállapítása nem ütközik anyagi jogi szabályba, a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés törvényes. Ezen túlmenően a terhelt a felülvizsgálati okokon kívül eső körülményeket jelölt meg. Hivatkozott többszörös elítélésre, hogy a másodfokú bíróság külső személy tevékenysége alapján súlyosította az elsőfokú bíróság ítéletét, illetve kifogásolta a szabadságvesztés foganatbavétele okán a bv. bró törvénysértő eljárását is. Mindezek alapján a Kúria a támadott ítéletet hatályában fenntartotta. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.114/2022/11. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2023. május 18. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: … Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 8.B.V-XIII. 32.926/2015/42., ítélet, tárgyalás, 2016. február 25. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 32.Bf.7172/2016/33., ítélet, nyilvános tárgyalás, 2017. március 13. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.V-XIII.32.926/2015/42. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 32.Bf.7172/2016/33. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.1.114/2022/11-I 2 [1] I. 1. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. február 25-én kihirdetett 8.B.VXIII.32.926/2015/42. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont], lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(3)bekezdés b) pont], 2 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés c) pont] és 2 rendbeli csalás vétségének kísérletében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont]. Ezért őt – mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül – 3 év 8 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 300 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint, összesen 300.000 forint – pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A Komáromi Városi Bíróság 6.Bk.94/2007/8. számú összbüntetési ítéletből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. [2] 2. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a terhelt és védője a tényállás 1. és 6. pontjában írt cselekmények vonatkozásában felmentés, egyebekben enyhítésért jelentett be fellebbezést. A fellebbezéseket elbírálva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. március 13-án kihirdetett 32.Bf.7172/2016/33. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet a terhelt tekintetében megváltoztatta: a terhelt lopás bűntetteként értékelt cselekményeit 2 rendbeli kifosztás bűntettének [Btk. 366. §

(1)bekezdés c) pont] minősítette, a kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 évre, a közügyektől eltiltás tartamát szintén 5 évre súlyosította. Mellőzte a Komáromi Városi Bíróság 6.Bk. 94/2007/

1. számú ítéletéből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést, míg egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II.
2. A jogerős ügydöntő határozattal szemben a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, annak törvényes okaként a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját megjelölve. [4] A terhelt indítványát azzal indokolta, hogy a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság anyagi jogszabályt sértő módon minősítette a csalási cselekményeit kifosztássá úgy, hogy a kifosztás törvényi tényállási elemeit nem valósította meg. Álláspontja szerint a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést a másodfokú bíróság annak ellenére, hogy vele szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. [5] Az iratok alapján kóros játékszenvedélye vezette a cselekmények elkövetésében, amit sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vizsgált. Az igazságügyi elmeorvos szakértő kirendelésének elmaradása eljárási jogait súlyosan sértette. 2015 február 5-től előzetes letartóztatásban volt 2015 szeptember 22-ig. Ezen időszak alatt körülbelül 8-10 indítványban kérte az eljáró Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészséget, hogy rendeljenek ki számára igazságügyi elmeorvos szakértőt, ugyanis azért adta ki magát közműszolgáltató munkatársának, hogy rulettezni tudjon, s nem az volt cselekményének az indítéka, hogy a sértettnek kárt okozzon. A kóros játékszenvedélye akadályozta a bűncselekmény felismerésében, azonban igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény hiányában sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem hozhatott megalapozott ítéletet. A Fővárosi Törvényszék a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, és ezzel összefüggésben állapította meg tévesen kifosztás bűntettében a büntetőjogi felelősségét. Bűnösségének megállapítása a bizonyítékok okszerűtlen, logikátlan, egymásnak ellentmondó mérlegelésére volt visszavezethető. [6] Tudomást szerzett arról is, hogy az ügyében jogerős döntést hozó Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa – amely az elsőfokú ítéletében kiszabott 3 év 8 hónap szabadságvesztés tartamát 5 év fegyházbüntetésre súlyosította – jó viszonyt ápol bíró 1-gyel, akivel szemben polgári pert indított. A terhelt állítása szerint bíró 1 kapcsolatain keresztül intézte el, hogy a másodfokú bíróság súlyosítsa az elsőfokú bíróság ítéletet. Erre tekintettel sérült a tisztességes eljárás követelménye is. Kúria 2.Bfv.1.114/2022/11-I 3 [7] Sérelmezte a terhelt azt is, hogy a kiszabott szabadságvesztést úgy vette foganatba a bv. intézet, hogy nem mondott le a specialitás jogáról. Az ügyben eljáró bíró 2 bv. bíró az elkövetett bűncselekményekben maga is sértett volt, ő is kifizette a villanyszámlájának díját, amikor díjbeszedőnek adta ki magát. A specialitásról való lemondás hiányában le sem folytathatták volna vele szemben az eljárást. A külföldi hatóságok kizárólag a Miskolci és a Kecskeméti Járásbíróság ítéletének letöltésére adták át Magyarországnak. Bíró 2 bv. bíró jogtalan hátrányt okozott számára, továbbá védőt sem rendelt ki részére, így a büntetés végrehajtása során jogaiban korlátozta. [8] Megemlítette azt is, hogy a külföldi bíróság 2021. március 23-án a Magyarországon elkövetett összes bűncselekményei miatt 4 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte. A megtámadott ítélet azért is anyagi jogszabálysértő, mert a bűncselekmények miatt kétszer ítélték el. [9] Minderre tekintettel a terhelt egyrészt indítványozta azt, hogy a Kúria az elsőfokú és másodfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására, másrészt indítványt tett arra is, hogy a vele szemben indított büntetőeljárást a Kúria szüntesse meg, mellőzze a büntetés végrehajtását és a feltételes szabadságának megszüntetését. [10] 2. A Legfőbb Ügyészség BF.1254/2022/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a terhelt bűnösségének megállapítását, valamint 1. és 6. pontban írt cselekményeinek kifosztás bűntetteként minősítését megalapozzák. Ezért az irányadó tényálláshoz képest a fent megjelölt cselekmények minősítését támadó részében a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [12] Az ítélet személyi részében foglaltak szerint a terheltnek személyiségzavara van, azonban ez a betegsége egyáltalán nem érinti a beszámítási képességét, így a terhére rótt bűncselekmények miatt felelősségre vonható. Mindezekhez képest a terhelt azon állítása, miszerint esetében büntethetőséget kizáró ok állt fenn kóros játékszenvedélye miatt, nem alapos. [13] A terhelt azon állítása, hogy a másodfokú bíróság külső befolyásra súlyosította a büntetését, illetve a jogerős ítélet szerinti elítélése a többszöri elítélés tilalmába ütközik, perújítási okra hivatkozásként értelmezhető, ami felülvizsgálati eljárásban értelemszerűen nem bírálható el. [14] A bv. bírónak a szabadságvesztés végrehajtása tárgyban hozott határozatát kifogásoló, illetőleg ezzel kapcsolatos eljárását támadó részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. [15] Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdése szerint hatályában tartsa fenn. [16] A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében azt megalapozatlannak és alaptalannak tartotta. Fenntartotta azon indítványát, hogy a Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa – az e beadványban foglaltak szerint már a lopási cselekményeit – törvénysértően minősítette kifosztásának és a vele szemben alkalmazott joghátrány is anyagi jogszabálysértő. Egyebekben a felülvizsgálati indítványa indokait ismételte meg. [17] III. A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [18]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra Kúria 2.Bfv.1.114/2022/11-I 4 hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [19] A terhelt indítványában a felülvizsgálat okaként a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját jelölte meg. Mindkét törvényhely több, részben egymást kizáró, illetve a terhelttel szemben hozott ítélet tekintetében nem is értelmezhető felülvizsgálati okot szabályoz. A terhelt nem jelölte meg, hogy ezen okok közül indítványát melyekre alapítja. Ezért a Kúria az indítvány tartalma alapján azt állapította meg, hogy a terhelt – anyagi jogi okból – bűnösségének törvénysértő, azaz büntethetőséget kizáró ok (kóros elmeállapot) ellenében történő megállapítását, valamint cselekményeinek részbeni téves minősítését és ennek követeztében vele szemben törvénysértően súlyos büntetés kiszabását sérelmezte. [20] Előbbi kifogás a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában, míg utóbbi a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont első fordulat
2. ba)alpontjának feleltethető meg. [21] Ugyanakkor a felülvizsgálatban megkerülhetetlen szabály, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [22] Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. A jogerős ítéletben rögzített tényállás nem változtatható meg. A jogerős ítéleti tényállás részét képezik a terhelt személyi körülményeire vonatkozó megállapítások is, illetve a másodfokú bíróságnak a tényálláshelyesbítés körében tett megállapításai is. [23] Ezért, ha a felülvizsgálat tárgya valamely büntethetőséget kizáró ok – jelen esetben a kóros elmeállapot – hiányára vont következtetés helyessége, annak megítélése is csak és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat tényeinek figyelembevételével lehetséges (EBH 2011.2395.). A tényálláshoz kötöttség folytán az anyagi jogi felülvizsgálati ok ez esetben sem alapítható a tényállásban nem szereplő, vagy attól eltérő tényekre, a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok bizonyító erejének és a bizonyítékok értékelésének kritikájára, avagy a jogkövetkeztetések ténybeli alapjának a vitatására. [24] Az elsőfokú ítélet személyi részében (2. oldal utolsó bekezdés) foglaltak szerint a terhelt magasvérnyomás betegségére napi rendszerességgel kétféle gyógyszert szed, valamint személyiségzavara miatt, neurológiai, pszichiátriai kezelésekre jár, emiatt gyógyszeres kezelésekben részesül. [25] A Btk. 17. §

(1)bekezdése szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A

(2)bekezdés szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. [26] Az irányadó tényállásnak azonban nincs olyan megállapítása, amely a terhelt beszámítási képességét kizáró, vagy korlátozó pszichikus állapotát rögzítette volna. Önmagában a személyiségzavar megléte még nem jelent büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okot. [27] Ekként jelen esetben az irányadó tényállás nem rögzíti, hogy a terhelt beszámítási képessége kizárt lenne, az indítvány éppen ennek elmaradását kifogásolja és ennek a megváltoztatását célozza. Ítéleti ténymegállapítás megváltoztatására azonban – az arra előírt Kúria 2.Bfv.1.114/2022/11-I 5 feltételek szerint – csak perújításban kerülhet sor, a felülvizsgálat e körben (a ténymegállapítás megalapozatlanságára hivatkozással is) kizárt. [28] 2.1. Ekként a terhelt indítványa alapján felülvizsgálatra csak téves minősítés okából törvénysértő büntetés miatt, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont első fordulat
2. ba)alpontjában írt okból kerülhet sor. [29] A felülvizsgálati indítványban támadott irányadó tényállás lényege szerint a terhelt 2015. január 16. napján, 10:00 óra körüli időben, magát a közműszolgáltató munkatársának kiadva, bejutott sértett 1 lakásába, ahol a villanyórák leolvasását követően azt mondta a sértettnek, hogy 6 havi áramdíjat előre kifizethet. A terhelt az állításának megerősítésére a helyszínen kiállított egy készpénzfizetési számlát 68.400 forintról, mire a sértett a félévi díj teljes összegének kifizetése érdekében, elővett egy borítékot, benne 300.000 forint készpénzzel. Ekkor ezt a terhelt kivette a sértett kezéből, és a pénzzel együtt, kifutott a házból. A bűncselekménnyel okozott kár 300.000 forint, mely az eljárás során nem térült meg. Sértett 1 az elkövetéskor 80 éves volt, koránál, fizikai állapotánál fogva a bűncselekmény felismerésére, illetve annak elhárítására képtelen személy. [30] A terhelt 2015. február 03. napján, 16 óra körüli időpontban, magát a közműszolgáltató munkatársának kiadva, bejutott egy társasházba, ahol a III. emeleti villanyórák állásának leolvasását követően azt mondta a III. emelet 1. szám alatt lakó sértett 2-nek, hogy 6 havi, összesen 20.500 forint áramdíj azonnali, előre történő kifizetése esetén kedvezményt kap. Erre tekintettel sértett 2 beengedte a terheltet a laskásába, ahol a terhelt a sértett nevére és címére kiállított egy postai feladó vényt. A sértett a lakásban kivett a pénztárcájából egy 10.000 forintos bankjegyet és azt átadta a terheltnek. A sértett a díj teljes összegének kifizetése érdekében a lakásban található szekrény fiókjából elővett egy másik pénztárcát, benne 600.000 forint készpénzzel, amiből 10.000 forintot szintén átadott a terheltnek. Ekkor a terhelt hirtelen kivette a sértett kezéből a pénztárcát és azzal, illetve a sértett által korábban átadott 2 db 10.000 forintos bankjeggyel kifutott a lakásból. A sértett segélykérésére a társasház lakói és járókelők a terhelt után szaladtak, aki futás közben az elvett pénztárcát és bankjegyeket a társasházban elejtette. A terheltet végül a … téren érték utol, ahol feltartóztatták a rendőrség kiérkezéséig. A bűncselekmény elkövetési értéke 610.000 forint, mely az eljárás során – tekintve, hogy a terhelt az elvett pénzt menekülés közben hátrahagyta – megtérült. Sértett 2 76 éves, koránál, fizikai állapotánál fogva a bűncselekmény felismerésére, illetve annak elhárítására képtelen személy. [31] 2.2. E tényállási részek teljeskörűen tartalmazzák azokat a tényeket, amelyek a terhelt az elsőfokú ítélet 1. és 6. pontban rögzített cselekményeinek kifosztás bűntettekénti minősítését megalapozzák. [32] Az elsőfokú bíróság e cselekményeket lopásnak, a másodfokú bíróság pedig kifosztásnak minősítette. [33] A Btk. 370. §

(1)bekezdése szerint a lopást az követi el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A kifosztást pedig a Btk. 366. §

(1)bekezdés c) pontja szerint az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz. [34] A két bűncselekmény törvényi tényállása tehát az elkövetési magatartást illetően teljesen azonos, különbség csupán a passzív alany tekintetében van; a kifosztás speciális passzív alanya a védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy, míg a lopásé – ezeken kívül – bárki más, az elkövetőtől különböző személy. A kifosztás szóban lévő alakzata tehát nem más, mint egy védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény Kúria 2.Bfv.1.114/2022/11-I 6 felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett lopás. [35] Jelen esetben a terhelt nem indokolta meg, hogy az általa is elismert lopási cselekménye miért nem minősül kifosztásnak. A fentiekből következik azonban, hogy e kifogása kizárólag akkor lehetne alapos, ha a sértettek nem tekinthetők a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személynek. [36] Az irányadó tényállás szerint azonban a terhelt – magát a közműszolgáltató munkatársának kiadva – azért tudta sértett 1 kezéből a 300.000 forintot tartalmazó borítékot, sértett 2 kezéből a pénztárcáját – összesen 610.000 forintot megszerezve – kivenni és a pénzzel együtt elfutni, mert a sértett 1 az elkövetéskor 80 éves, sértett 2 pedig 76 éves volt, s koruknál, fizikai állapotuknál fogva a bűncselekmény felismerésére, illetve annak elhárítására korlátozottan képes személyek voltak. [37] Mindebből következően a másodfokú bíróság törvényesen minősítette a terhelt elsőfokú bíróság által lopásként minősített cselekményeit kifosztás bűntettének, a kiszabott büntetés pedig törvényes. A felülvizsgálattal érintett cselekmények minősítése vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, ezért a büntetés felülvizsgálatára már nem kerülhet sor. A törvényes minősítés mellett a mérlegelési jogkörben, a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke viszont a felülvizsgálati eljárásban nem támadható [Kúria Bfv.I.1.502/2016/6. (BH 2017.219.II.)]. [38] 3. Eljárásjogi okból felülvizsgálatra csak a Be. 649. §

(2)bekezdésében írt okokból kerülhet sor. [39] A tisztességes eljárás sérelme az e törvényhelyben felsorolt – a felülvizsgálatra vezető eljárási szabálysértéseket rögzítő – taxáción kívül esnek, így törvényi akadály folytán nem képezheti felülvizsgálat tárgyát. A tisztességes eljárás elve nem eljárási szabály, hanem az Alaptörvény XXVIII. cikkének

(1)bekezdésében meghatározott alkotmányos alapjog. Miután a jelen felülvizsgálati indítványban kifogásolt tisztességes eljárás sérelme nincs a Be.

1. §ában megjelölt felülvizsgálati okok között, a Kúria ezzel érdemben nem foglalkozhatott. [40] Ezzel összefüggésben utal a Kúria arra, hogy a támadott ítélet meghozatalában bíró 1 nem vett részt, a terhelt azon állítása, miszerint a másodfokú bíróság külső befolyásra – az említett bíró eljáráson kívüli tevékenysége nyomán – súlyosította a büntetését, lényegileg a Be.
2. §

(1)bekezdésének e) pontjában meghatározott perújítási okra – de a

(3)bekezdés a) pontjában írt feltétel hiányában való – utalásként értelmezhető, ami felülvizsgálati eljárásban értelemszerűen nem vizsgálható. [41] Ugyancsak perújítási okra [Be. 637.§

(1)bekezdés b) pont] utal a terhelt azon állítása, mely szerint a jogerős ítélet szerinti elítélése a többszöri elítélés tilalmába ütközik. Ezen állítás valóságtartalmát azonban eleve kétségessé teszi az a körülmény, hogy a hivatkozott ítéletet az indítvány szerint a „külföldi bíróság

1. március 13-án” hozta meg, míg az ennek alapján támadott ítélet
2. március 13-án jogerőre emelkedett; ekként az indítványban közölt adatok alapján sem a támadott határozat az ítélt dolog tárgyában hozott. [42]
3. A Kúria ismételten utal arra, hogy a Be.
4. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye. A jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása specialitás elvét sértő foganatba vételének, illetve az azzal kapcsolatos büntetés-végrehajtási bírói eljárás kifogásolása értelemszerűen nem a vádról rendelkező ügydöntő határozatot támadja. Erre a Kúria már a
5. szeptember 27-én kelt Bfv.II.911/2022/
6. számú végzésében rámutatott, amikor a terhelt ugyanezen büntetés kapcsán előterjesztett, az elsőfokú bíróság által tévesen felülvizsgálati indítványnak tekintett és ekként felterjesztett kérelmének elbírálását mellőzte és azt a büntetés-végrehajtás felett törvényességi felügyeletet gyakorló Pest Megyei Főügyészségnek küldte meg. Kúria 2.Bfv.1.114/2022/11-I 7 [43] Felülvizsgálatra tehát a jelen indítvány ugyanilyen tartalmú részei alapján sem kerülhet sor. [44] Minderre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be.
7. §

(1)bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria Elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. [45] IV. A végzés ellen a Be.
2. §

(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [46] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely

(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró