← Magyarország

Pfv.21269/2022/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes saját magára vonatkozó adatainak kiadása iránti igénye nem szolgálja a közügyek átláthatóságát, az általa ismert adatokon keresztül az Infotv. szerinti cél nem értelmezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.269/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: felperes (cím) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XVI. Kerületi Hivatal (cím1) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László ügyvéd (cím2) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 47.Pf.632.019/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.P.88.330/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – az első- és másodfokú eljárási költség viselésére is kiterjedően – részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét e körben megváltoztatja, a
  4. és
  5. számú adatok kiadására irányuló keresetet elutasítja, az alperest eljárási költségben marasztaló rendelkezést mellőzi, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  6. szeptember 17-én az alperesnél előterjesztett kérelemben a következő adatok kiadását kérte:
  7. Hány munkaórát igényelt jelen adatigénylés teljesítése;
  8. A hivatalban dolgozó személyek nevei, hivatalos e-mail címei, telefonszámai Excel táblázatban;
  9. Hány közérdekű adatigénylés érkezett be
  10. augusztus 15-
  11. közötti időszakban az alpereshez, ezek iktatási száma, dátuma;
  12. Az adatigénylések közül hány vonatkozott olyan adatra, amelyet a hivatal kezel;
  13. Az alperes mely dátumokon válaszolta meg az adatigényléseket;
  14. Az alperes hány esetben továbbította az adatigénylést és mi volt a továbbítás oka, dátuma, a továbbító levél iktatási száma, az alperes kinek és milyen e-mail címre továbbította az adatigénylést. [2] Az alperes
  15. szeptember 30-án a kért az adatigénylésre adott válaszában az alábbiakat közölte:
  16. Az adatigénylés teljesítése nem járt a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével;
  17. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapra való közzétételére az Infotv.
  18. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései az irányadók, amely adatok az általa közölt linken elérhetőek. Tájékoztatta a felperest, hogy a kormányhivatal munkatársainak jogállására a kormányzati igazgatásról szóló
  19. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) vonatkozik, amely nem írja elő a személyes adatok nyilvánosságát.
  20. A megjelölt időszakban a felperestől érkezett közérdekű adatigénylés, mely a szám iktatószámú válaszlevélben megválaszolásra került.
  21. A felperes által benyújtott adatigénylésben feltett kérdések közül egy kérdés tekintetében volt megállapítható az, hogy a kormányhivatal az Infotv.
  22. §
  23. pontja szerinti adatkezelőnek minősül.
  24. A felperes használatában lévő elektronikus cím e-mail címre került megküldésre a szám iktatószámú válaszlevél, így a megválaszolása időpontja a felperes előtt ismert.
  25. A közérdekű adatigénylések teljesítése során az adattovábbítás nem értelmezhető. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében a következő adatok kiadására kérte az alperest kötelezni: Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 3
  26. Az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek neveit, hivatalos e-mail címeit, telefonszámait excel táblázat formájában (a továbbiakban:
  27. számú kereset);
  28. A
  29. augusztus 15-
  30. közötti időszakban az alpereshez érkezett közérdekű adatigénylések iktatási számát, dátumát (a továbbiakban:
  31. számú kereset);
  32. Hány esetben, kinek és milyen címre továbbította a
  33. augusztus 15-
  34. közötti időszakban az alpereshez érkezett közérdekű adatigényléseket, mi volt a továbbítás oka, a továbbítás dátuma, a továbbító levél iktatási száma, dátuma (a továbbiakban:
  35. számú kereset). [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az
  36. számú keresettel kiadni kért adatokkal összefüggésben azzal védekezett, hogy a felperest tájékoztatta arról, hogy az alperes által közzétett lista mely linken érhető el, ezzel a kiadni kért adatok közlése iránti igényt teljesítette, a Kit. nem írja elő további személyes adatok nyilvánosságát. A
  37. számú keresettel összefüggésben a felperesnek írt válaszában közölte, hogy a felperestől érkezett közérdekű adatigénylés, amely a szám számon megválaszolásra került. A megválaszolás dátuma pedig a felperes előtt ismert, hiszen a választ az alperes a felperesnek küldte meg. A
  38. számú keresettel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy az adattovábbítást értelmezhetetlen a közérdekű adatigénylések esetén. Kifejtette, hogy a felperes saját adatai kiadását kéri, ami nem esik az Infotv. hatálya alá. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest arra, hogy 15 napon belül a elektronikus cím e-mail címre közölje a felperessel az alábbi adatokat:
  39. Az alperes feladat- és hatáskörben eljáró személyek neve, hivatalos e-mail címe, hivatalos telefonszáma excel-táblázatban;
  40. A
  41. augusztus 15-e és 20-a között alpereshez érkezett közérdekű adatigénylés iktatószámát, dátumát;
  42. A fenti időszakban érkezett adatkérést hányszor továbbította, kinek, milyen címre, mi volt az adattovábbítás oka, dátuma, a továbbító levél iktatási száma, dátuma. [6] Az
  43. számú keresettel összefüggésben az volt az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok köre nem szorítkozik kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  44. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  45. melléklet alapján a honlapon közzétett adatokra. A felperes által kiadni kért adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, mert a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok, amelyek kiadását a felperes az Infotv.
  46. §

(2)bekezdése alapján megjelölt módon, Excel táblázatban is kérheti. A
  1. számú keresetben megjelölt, beérkező adatkérés iktatószámát az alperes válasza nem, csak a kiküldött válaszlevél iktatószámát tartalmazza és az alperes nem közölte, hogy a két iktatószám megegyezik, ezért az iktatószám kiadása iránti keresetet is alaposnak tartotta. Az adatigénylés dátumát az alperes kezeli. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy ezt az adatot „minden bizonnyal a felperes maga is ismeri”, de az Infotv. közérdekű adat kiadásával összefüggő rendelkezései szempontjából a felperes ismeretei irrelevánsak. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes a joggal való visszaéléssel, a rendeltetésellenes joggyakorlással az ellenkérelemben nem védekezett, ezért a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 4 bíróság nem folytathatott le bizonyítást, anyagi pervezetési kötelezettség sem terhelte. A
  1. számú keresettel összefüggésben az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adattovábbítást az Infotv.
  2. §
  3. pontja az adatkezelés esetei között említi. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes kezeli a felperes korábbi adatkérését továbbítására vonatkozó adatot. Ezen információt „vitán felül” az alperes közfeladat ellátásával összefüggően keletkezett közérdekű adatnak minősítette, ezért az alperest a kiadására kötelezte. [7] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság döntésével és annak jogi indokaival teljes egészében egyetértett, ezért arra a Pp.
  4. §
(4)bekezdése alapján csupán visszautalt. A másodfokú bíróság az
  1. számú keresetben foglalt adatokkal összefüggésben azt emelte ki, hogy felperes már a pert megelőző kérelemben is excel táblázatban kérte az alperes feladat- és hatáskörében dolgozó személyek adatainak kiadását, az alperes azonban a válaszában és az elsőfokú eljárásban sem hivatkozott arra, hogy az adatok ilyen módon nem állnak a rendelkezésére, az túlzott munkaerő-, időráfordítással járna, ezért az alperes erre irányuló fellebbezési érvelését a Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak korlátok miatt nem vette figyelembe. A másodfokú bíróság a
  1. és
  2. számú keresetben foglalt adatokkal összefüggésben arra mutatott rá, hogy a felperes korábbi adatkiadás iránti kérelmének iktatási száma és a továbbítására vonatkozó információk közérdekű adatok, ezért az alperes ezen adatok kiadására is köteles. A
  3. számú kereset nem személyes adatok továbbításával volt kapcsolatos, hanem a felperes kérelmének elintézése során az alperes eljárásának megismerésére irányult, ezért megállapítása szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatásának nem volt helye. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és hozzon a jogszabályoknak megfelelő új – tartalma szerint a keresetet elutasító – határozatot, másodlagosan utasítsa az első-, vagy a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. Megsértett jogszabályként az Infotv.
  4. §
(2)bekezdését, 33. §
(1)bekezdését, 33. §
(2)bekezdés d) pontját, a Kit. 62/A. §
(2)bekezdését, 62/B. §
(3)-
(4)bekezdését, az Infotv.
  1. §át,
  2. §
  3. és
  4. pontját jelölte meg. [9] Az alperes a felülvizsgálati kérelem indokolásában az
  5. számú keresettel összefüggésben azzal érvelt, hogy a kormányhivatal munkatársainak jogállására a Kit. vonatkozik, amely a személyes adatok tekintetében nem írja elő a nyilvánosságot. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az Infotv.
  6. számú melléklete és a Kit. idézett rendelkezései irányadóak. Az alperes a felperes részére megküldött válaszban megadta a honlapon elérhető közzétételi lista linkjét, amely az Infotv.
  7. számú mellékletnek megfelelő lista. Az alperes álláspontja szerint a Kúriának azt kell megítélnie, hogy az általános közzétételi lista jogszabály által meghatározott elemei alapján teljesített adatszolgáltatástól eltérve az eljáró bíróság kötelezheti-e az alperest további adatszolgáltatásra. Mivel a felperes személyes adatok kiadására kérte az alperest kötelezni, ezért vizsgálni kell a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, és az Infotv. egymáshoz való viszonyát is. Figyelemmel arra, hogy a felperes által kiadni kért adatok az Infotv.
  8. §
  9. pontja a személyes adatnak minősülnek, vizsgálni kellett volna, hogy fűződik-e Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 5 a felperesnek a törvény céljával összhangban álló érdeke ezek közérdekből nyilvános adatként való megismeréséhez. A nem vezető beosztásban lévő hivatali munkatársak, ügyintézők tevékenysége, munkavégzése személyiségük megnyilvánulásának fontos területe, nevük az Infotv.
  10. §-a és
  11. §
  12. pontja alapján törvényi védelem alatt álló személyes adat, kizárólag közérdekből a közügyek átláthatósága céljából minősíthető közérdekből nyilvános adattá. Az adatigénylés iránti kérelmek teljesítésekor a bíróságnak szem előtt kell tartania az Infotv.
  13. § által deklarált célját, ami a közügyek átláthatóságának, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesítésének biztosítása. Az alperes az Alkotmánybíróság 13/
  14. (IV. 8.) AB határozat indokolásának [29] és [30] bekezdéséből, a 7/
  15. (V. 13.) AB határozat indokolásának [14] bekezdéséből azt emelte ki, hogy a nyilvános adat megismerhetőségét maga a törvény is feltételhez, célhoz, a közügyek átláthatóságára vonatkozó közérdek fennállásához köti. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog nem abszolút jog, tehát korlátozása nem eleve kizárt. Ez a korlátozás ugyanakkor az Alaptörvény figyelembevételével más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történhet. [10] Az alperes a
  16. és
  17. számú keresetben kiadni kért adatokkal összefüggésben a felülvizsgálati kérelemben azzal érvelt, hogy azok a felperestől származó dokumentumok, a saját érdekkörébe tartozó adatok kiadására irányuló kérelem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével. A
  18. és a
  19. számú keresetben felsorolt adatok esetében a Pp.
  20. §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa kért adatok közérdekű adatok, és ezen adatok vonatkozásában az alperes adatkezelőnek minősül. A
  1. és
  2. számú keresetben felsorolt adatok nem tartoznak az Infotv. hatálya alá, nem minősülnek közérdekű adatnak, közérdekből nyilvános adatnak sem, mert a felperes saját ügyére vonatkozó adatok. A felperes a saját ügyében kérhet tájékoztatást, de az általa kért információk nem tekinthetők sem közérdekű, sem közérdekből nyilvános adatnak. Az alperes érvelése szerint a felperes által benyújtott adatigénylés iktatási száma nem közérdekű adat, az sem, hogy az alperes a szervezeten belül továbbította-e. A felperes nem közérdekből, nem a közérdek érvényesülése céljából, hanem a konkrét személyes ügyében kért információt, ami nem fér össze az adatmegismerés Alaptörvényben, illetve az Infotv.-ben biztosított rendeltetésével. Az alperes hivatkozott a Kúria Pfv.IV.20.137/
  3. számon közzétett határozatára. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. [13] A Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint, ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria a
(2)bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a
(3)bekezdés szerinti esetben engedélyezi. A Pp. 408. §
(1)és
(2)bekezdése a felülvizsgálat lehetőségét a vagyonjogi perek esetében zárja ki. A közérdekű adat kiadása iránti perben az érvényesített igény nem a fél vagyoni jogain alapul, a per tárgyának értéke pénzösszegben nem fejezhető ki, ezért nem vonható a Pp.
  1. §
  2. pontja által meghatározott vagyonjogi per fogalmi körébe. A közérdekű adat kiadása iránti perben a felülvizsgálati kérelem elbírálását a Pp.
  3. § rendelkezései nem Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 6 zárják ki, a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti kérelmet előterjesztése ezért szükségtelen volt. [14] A Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként megjelölte a Kit. 62/A. §
(2)-
(4)bekezdését és a 62/B. §
(3)-
(4)bekezdését, a kormányzati igazgatás szerveinek álláshely-nyilvántartás és a jogosultságkezelési nyilvántartásával összefüggő egyes szabályait. Azt azonban nem indokolta, hogy a jogerős ítélet e jogszabályokat miért sérti, ezért az 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény
  2. pontjában foglaltakra figyelemmel a felhívott jogszabálysértés – ahhoz fűzött indokok nélkül – nem volt érdemben vizsgálható. [16] A perben nem volt vitás, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, a felperes által megismerni kívánt adatokat kezeli. A felülvizsgálati eljárásban ezért azt kellett vizsgálni, hogy a másodfokú bíróság jogerős ítéletének az
  3. számú keresetben írt adatok kiadására kötelező rendelkezésre a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat [Infotv.
  4. §,
  5. §
(2)bekezdés, 33. §
(1)bekezdés, 33. §
(2)bekezdés d) pont], a
  1. és
  2. kereset esetében az az Infotv.
  3. §-át és a
  4. §
  5. pontját megsértette-e. [17] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat – összhangban az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésével és a VI. cikkével – az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. a 28-
  1. §-ában szabályozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. [18] Az Infotv.
  2. §
  3. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv.
  4. §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A
(2)bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az
  1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. [19] Az Infotv.
  2. számú mellékletének I.
  3. pontja alapján az alperes a közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek nevét, beosztását, elérhetőségét (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme), az I.
  4. pontja szerint a szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető nevét, elérhetőségét (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme) és az ügyfélfogadási rendet köteles közzétenni. Az Infotv.
  5. §
(1)bekezdése szerint az e törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 7 díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel), amelyre az Infotv. 33. §
(2)bekezdés d) pontja alapján az alperes is köteles. [20] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, ezért a feladat- és hatáskörében eljáró személyek neve, hivatalos e-mail címe, hivatalos telefonszáma a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adat, ezért közérdekből nyilvános adat. A jogszabályok helyes értelmezésével vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést is, hogy az Infotv. 26. §
(2)bekezdése által meghatározott közérdekből nyilvános adatok köre szélesebb a honlapon történő közzétételi kötelezettség alá eső adatok körénél [Infotv.
  1. számú melléklet]. Ebből egyúttal az is következik, hogy önmagában az általános közzétételi listán felsorolt adatok honlapon történő közzététele nem zárja ki az Infotv.
  2. §
(2)bekezdésének megfelelő további adatok közérdekű adatigénylés útján történő közlésének lehetőségét (Pfv.IV.21.278/2020/5., Pfv.IV.21.169/2020/5.). Az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek nevének, hivatalos e-mail címének és telefonszámának nyilvánosságra kerülése nem jelenti a magánéletbe történő indokoltalan beavatkozást, az Infotv. 26. §
(2)bekezdése alapján a vezető beosztásban nem lévő kormánytisztviselőknek is számolni kell ezen adatok megismerésének lehetőségével. [21] A közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéhez, illetve a kormánytisztviselők személyes adatainak védelméhez való jog összeütközése tekintetében a másodfokú bíróság külön érdekmérlegelést nem végzett. Az Infotv. 30. §
(5)bekezdése szerint ha közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében a törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Ugyanazt az alapelvet rögzítik az Alkotmánybíróság 12/
  1. (IV. 7.) és a 21/
  2. (VII. 19.) AB határozatai is. Ezek alapján a közérdekű adatigénylés esetén a közfeladatot ellátó szervek részéről az igényt főszabályként teljesíteni kell, az esetleges kivételeket minden esetben megszorítóan kell értelmezni. Jelen esetben az
  3. számú keresetben felsorolt és a jogerős ítélettel elrendelt adatkiadás nem teszi lehetővé a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét, nem idéz elő megalázó helyzetet az alperes kormánytisztviselői számára, nem jelenti a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan korlátozását sem. [22] Téves azonban a másodfokú bíróságnak a jogerős ítélet [16] bekezdésében foglalt azon megállapítása, hogy a
  4. számú keresetben megjelölt adatigénylés iktatási száma és dátuma közérdekű adatnak tekinthető. Az elsőfokú bíróság megállapításával szemben, az alperes már az elsőfokú eljárás során is hivatkozott arra, hogy nem tartoznak az Infotv. hatálya alá a felperes saját adatainak kiadására vonatkozó információk (10.P.88.330/2021/10.), majd az alperes fellebbezésében megismételte azt az érvelését, hogy a kiadni kért adatok ezen okból nem tekinthetők közérdekű adatoknak. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/
  5. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  6. §
(1)-
(3)bekezdése alapján az alperes által alkalmazott iktatószám az alperes tevékenységéhez kötődő számadat, amely számadatból természetes személy nem azonosítható (Infotv.
  1. §
  2. pont) az „érintettre vonatkozó következtetés” abból nem vonható le, az iktatási szám ezért általánosságban közérdekű adatnak tekinthető {13/
  3. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [69] bekezdés}. A jelen ügyben azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy az alperes a felperesnek pert megelőzően írt válaszában közölte, hogy a megjelölt időszakban csak a felperestől érkezett közérdekű adatigénylés, amely a szám iktatószámú válaszlevélben megválaszolásra került. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban arra már nem hivatkozott, hogy az iktatási szám közlésével az adatigénylés iránti kérelemnek önkéntesen eleget tett, ezért a felülvizsgálati eljárásban az alperes ilyen tartalmú Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 8 védekezése a felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel már nem volt vizsgálható [Pp.
  4. §
(1)bekezdés]. Arra azonban alappal hivatkozott az alperes, hogy a megjelölt időintervallumban a közérdekű adatigénylések iktatószáma és dátuma – a felperestől származó egyetlen adatigénylésre tekintettel – olyan információ, ami a felperes saját ügyében keletkezett, a felperes a keresetben nem közérdekű, hanem saját ügyében keletkezett információk megszerzését kívánja elérni. A Kúria nem kíván eltérni a Pfv.IV.20.419/2021/
  1. számú (megjelent: BH2022.16.) ítéletének jogkérdésben kifejtett indokaitól, amely szerint a saját magára vonatkozó „iratok” kiadása iránti igény nem szolgálja és nem is szolgálhatja a közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerésére vonatkozó kérelemmel szemben támasztott követelményeknek. A felperes saját eljárásához fűződő információk megismerése az alapjog társadalmi rendeltetésével nem egyeztethető össze, nem járul hozzá az Infotv.
  2. §-a alapján deklarált cél, a törvény hatálya alá tartozó tárgykörökben a közügyek átláthatósága és a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, terjesztéséhez fűződő jog érvényesüléséhez {4/
  3. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [32], 13/
  4. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [29]-[30], 7/
  5. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [14]}. Erre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben a másodfokú bíróság az Infotv.
  6. §
  7. pontját megsértve minősítette a kért adatokat közérdekű adatnak és kötelezte az alperest a felperes által beadott kérelem iktatási számának és dátumának kiadására. [23] Az alperes megalapozottan hivatkozott a felülvizsgálati kérelemben arra is, hogy az Infotv.
  8. §
  9. bekezdését sértette a jogerős ítélet a
  10. számú keresetben felsorolt adatok kiadására kötelező rendelkezése. A másodfokú bíróság a jogerős ítélet [16] bekezdésében azt helytállóan állapította meg, hogy a felperes a
  11. számú keresetben kiadni kért adatokkal a kérelme elintézése során végzett eljárási cselekmények megismerését kívánja elérni. Tévesen következtetett azonban arra, hogy a felperes saját korábbi adatkiadás iránti igényének továbbításával kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnek, mert a felperes saját ügyének elintézésével kapcsolatos információknak a közügyek átláthatóságát érintő vetülte nincs. A Kúria a
  12. számú keresetben meghatározott adatok kiadása iránti keresettel összefüggően sem kíván jogkérdésben eltérni a Pfv.IV.20.419/2021/
  13. számú ítéletben kifejtett indokaitól. [24] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  14. §
(3)bekezdése alapján – az első- és másodfokú eljárási költség viselésére is kiterjedően – részben hatályon kívül helyezte, a Pp. 405. §
(1)bekezdés szerint alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a
  1. és
  2. számú keresetet elutasította; a jogerős ítélet ezt meghaladó rendelkezéseit a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [25] Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdés
  1. évi CXII. törvény (Infotv.)
  2. §,
  3. §
  4. pont,
  5. §
(2)bekezdés, 33. §
(1)és
(2)bekezdés d) pont, 37. §
(1)bekezdés A döntés elvi tartalma Kúria IV.Pfv.21.269/2022/5 9 [26] A felperes saját magára vonatkozó adatainak kiadása iránti igénye nem szolgálja a közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerése iránti igénnyel szemben támasztott követelményeknek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek. Záró rész [27] A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a pervesztesség arányában a felperest az alperes által felszámított másodfokú- és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdés, 4/A. §-a és az
(5)bekezdése alapján állapította meg. [28] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja értelmében illetékmentes. [29] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [30] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.