A határozat elvi tartalma: Jogszerű a fellebbezés visszautasítása, ha azt a jogi képviselő az ügyfélkapujáról és nem a cégkapujáról terjeszti elő. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.35.534/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Havasi Gábor egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: alperesi képviselő kamarai jogtanácsos (cím4) A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kpkf.35.534/2021/3-1 2 A fellebbezéssel támadott határozat száma: Debreceni Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 12.K.700.401/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 12.K.700.401/2021/
- számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 15.000 (azaz tizenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 6.000 (azaz hatezer) forint perköltséget. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú hatóság a foglalkoztatottak bejelentésének ellenőrzésére irányuló jogkövetési vizsgálat eredményeként felperest 21.900.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 6440052172 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a mulasztási bírság összegét 20.700.000 Ft-ra leszállította, a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. [2] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak elsődlegesen a megváltoztatását, a kiszabott mulasztási bírság mellőzését, másodlagosan az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését. Keresete a támadott határozat halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet is tartalmazott. [3] A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
- március
- napján kelt 12.K.700.401/2021/
- számú végzésével a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. Kúria VI.Kpkf.35.534/2021/3-1 3 [4] A felperes a végzéssel szemben jogi képviselője útján elektronikusan, ügyfélkapun keresztül fellebbezést terjesztett elő, azonban nem az erre rendszeresített P20-20-01 „Űrlap fellebbezés/bírósági meghagyással szemben ellentmondás előterjesztéséhez” elnevezésű elektronikus nyomtatványon, hanem a P23-20-02 „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” elnevezésű elektronikus nyomtatvány alkalmazásával. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a 12.K.700.401/2021/
- számú végzésével felperes fellebbezését visszautasította. Döntését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésére, a 102. §
(1)bekezdés d) pontjára, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. §
(1)bekezdés b) pontjára, 2. §
(1)bekezdésére, az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdésére, 91. §
(1)bekezdésére alapította. [6] Indokolása szerint az elektronikus kapcsolattartásra köteles felperesi jogi képviselő elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő a fellebbezését, továbbá egyéni ügyvédként tevékenysége során a Korm. rendelet 91. §
(1)bekezdése szerint a cégkaput kell használnia, így az ügyfélkapun keresztül előterjesztett jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásra nem alkalmas. Utalt a Kúria Kpkf.V.39.032/2020/
- számú végzésében foglaltakra. A fellebbezés és az alperes észrevétele [7] A végzéssel szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, kérve annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását, a fellebbezés érdemi elbírálását. Hivatkozása szerint az egyéni ügyvéd az elektronikus kapcsolattartás szempontjából természetes személy, ezért jogosult ügyfélkapu regisztrációra és természetes személyként az ügyfélkapun keresztül is jogosult feladni az elektronikus leveleit még akkor is, ha azok az ügyvédi tevékenységéhez tartoznak. Az ügyfélkapuról küldött beadvány biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül érkezik, megfelel a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ában foglalt feltételeknek, így a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény (a fellebbezés visszautasítása) az ügyfélkapuról érkezett beadvány esetén nem alkalmazható. [8] Az alperes észrevételében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen, jogszerű indokra hivatkozással utasította vissza a felperes jogi képviselőjének jogszabályban meghatározott módtól eltérően, cégkapu helyett ügyfélkapun keresztül benyújtott fellebbezését. Álláspontja szerint, mivel a Kp.
- §-a szabályozza a fellebbezés nem megfelelő módon történő előterjesztésének kérdését, ezért a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatók. Az elsőfokú végzés helybenhagyását, perköltség megállapítását kérte. Kúria VI.Kpkf.35.534/2021/3-1 4 A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés nem alapos. [10] Az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezte, azokból helytálló következtetést vont le, a végzésben foglalt érvekkel a Kúria egyetért, azok megismétlése nélkül, a fellebbezésben foglaltakra és a Kp.
- §
(1)bekezdésére tekintettel az alábbiakat hangsúlyozza. [11] A Korm. rendelet 91. §
(1)bekezdése szerint az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, az európai közösségi jogászt, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztráció során a saját nevében jár el. [12] Ezen jogszabályi rendelkezés alapján - a felperes hivatkozásával ellentétben - az egyéni ügyvéd gazdálkodó szervezetnek minősül, az elektronikus ügyintézése során a cégkaput kell használnia. [13] A felperes jogorvoslati kérelme a jogszabály kötelező rendelkezése ellenére ügyfélkapun és nem cégkapun lett előterjesztve, ezért az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően utasította vissza a fellebbezését a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja szerint. Helytálló az alperesi hivatkozás, hogy a Kp. önállóan szabályozza az elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon benyújtott fellebbezés esetében a jogkövetkezmények alkalmazását, így az eljárásban a Pp. 618. §-ának alkalmazására nincs mód. [14] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 109. §
(1)bekezdésére és a 114. §
(5)bekezdésére hivatkozással helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [15] Jogszerű a fellebbezés visszautasítása, ha azt a jogi képviselő az ügyfélkapujáról és nem a cégkapujáról terjeszti elő. Záró rész Kúria VI.Kpkf.35.534/2021/3-1 5 [16] A sikertelenül fellebbező felperes az alperes másodfokú perköltségét a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni, melynek összegét a Kúria a Pp. 81. §
(5)bekezdése szerint az előterjesztett költségjegyzékkel egyezően állapította meg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerint. [17] A Kúria kötelezte a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §
(1)bekezdés h) pontja alapján biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti, a 47. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték megfizetésére. [18] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- d) pontja zárja ki. [19] el. A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta Budapest,
- november
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró