A határozat elvi tartalma: Fellebbezés visszautasítása jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.40.885/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 (Cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (Cím1 Az alperes képviselője: dr. Kénosi Viktória kamarai jogi előadó A per tárgya: fogyatékossági támogatási ügyben hozott - T-BP-CST-10061-2/2021 számú közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján hozott 104.K.702.479/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes által a Fővárosi Törvényszék 104.K.702.479/2021/
- számú végzése ellen előterjesztett
- sorszámú fellebbezést visszautasítja. Kúria I.Kpkf.40.885/2021/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes keresetlevelet nyújtott be az alperes T-BP-CST-10061-2/2021 számú, fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet elutasító határozata ellen. [2] A keresetlevél nem felelt meg a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében előírt követelményeknek, ezért az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésben hiánypótlási felhívást bocsátott ki, a Kp.
- §
(1)bekezdésére tekintettel, a 48. §
(1)bekezdés j) pontja szerinti jogkövetkezményre figyelmeztetve. [3] A felperes a keresetlevél hiányosságait a
- április
- napján postára adott „Hiánypótlási nyomtatvány” elnevezésű beadványában részben pótolta, azonban jogsérelmet továbbra sem jelölt meg és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet sem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a 104.K.702.479/2021/
- számú végzésben a felperes keresetlevelét a Kp.
- §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította, mivel a hiánypótlási felhívásnak a felperes teljeskörűen nem tett eleget és a keresetlevélben olyan hiányosságok maradtak fenn, amely miatt az nem bírálható el. Végzésének jogorvoslati záradékában tájékoztatást adott arról, hogy a fellebbezésben meg kell jelölni jogszabálysértést, amelynek elmaradása a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasításával jár. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperes fellebbezést terjesztett elő a
- sorszámú végzés ellen, előadta, hogy nem tudja elfogadni a határozatott, hivatkozott rossz egészségi állapotára és kérte a fellebbezés elfogadását. Kúria I.Kpkf.40.885/2021/2 3 [6] A fellebbezés hiányossága folytán az elsőfokú bíróság a felperes részére hiánypótlási felhívást bocsátott ki, a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelen elteltét követően azt kiadta az alperesnek észrevételezésre, az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség, a fellebbezés visszautasításának volt helye az alábbiak szerint. [8] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Kp.
- §
(3)bekezdése szerint utaló szabály alapján (miszerint a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait a Kp. XVIII. Fejezet 4. alcímében foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni) a Kp. 100. §
(2)bekezdésének rendelkezése értelmében a fellebbezés kötelező tartalmi eleme - a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően - a fellebbezéssel támadott ítélet (végzés) száma, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés, a jogszabályhely pontos megjelölésével és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelem. [9] A végzés elleni fellebbezések esetén, ha a fellebbezés nem felel meg a Kp. rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a Kp. 113. §
(2)bekezdésének eltérő rendelkezése értelmében az első fokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Eljárása során a Kp.
- §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Ennek megfelelően nincs helye hiánypótlásnak a Kp.
- §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében. A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása tehát a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. E hiányosság jogkövetkezményeinek levonása - a Kp. 102. §-ában foglaltakra figyelemmel - már a másodfokú bíróság hatáskörébe tartozik. A fellebbezés visszautasítása körében kifejezetten rögzíti a Kp. 104. §
(2)bekezdése, hogy ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [10] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése tájékoztatást tartalmaz mind a jogszabálysértés megjelölésének szükségességéről, mind pedig annak elmulasztása esetén a fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli visszautasításáról, mint jogkövetkezményről, ennek ellenére a felperes a fellebbezésében egyetlen jogszabálysértést sem jelölt meg, amely a fellebbezése jogalapját képezhette volna. A Kúria által kimunkált joggyakorlat ilyen esetekben töretlen a fellebbezés visszautasítása tekintetében (pl. Kpkf.V.39.101/2020/3., Kpkf.VI.40.108/ 2020/3., Kpkf.V.39.381/2012/2., Kpkf.VI.39.637/2021/2., Kpkf.VI.39.757/2021/2.). [11] A Kp. fent hivatkozott rendelkezései és az elsőfokú végzésben foglalt tájékoztatás ellenére a felperes nem jelölte meg, hogy a fellebbezett végzés álláspontja szerint mely jogszabályi rendelkezést sérti, úgy nyújtott be fellebbezést, hogy az abban előadottak nem érintik az elsőfokú bíróság végzésének jogszerűségét, tartalmilag és jogszabályi rendelkezés Kúria I.Kpkf.40.885/2021/2 4 pontos megjelölés útján sem hivatkozott jogszabálysértésre, ezáltal a fellebbezés olyan tartalmi hiányosságban szenved, amely tekintetében a hiánypótlás kizárt. [12] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felperes 5. sorszámú fellebbezését a Kp. 112. §
(3)bekezdése és 104. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Záró rész [13] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [14] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. [15] Az alperesnek másodfokú perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [16] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- november
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: dr. Hajnal Péter s.k.